Szabad Újság, 1992. március (2. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-26 / 73. szám
4 Szabad ÚJSÁG 1992. március 26. Behajthatatlan milliárdok Ingatlanválság Japánban A japán ingatlanpiac összeomlása a japán bankok némelyikénél a nyereség több mint 50 százalékos csökkenésével járt. Tavaly az ingatlanpiaci csődök nyomán csupán márciustól szeptemberig mintegy 36 milliárd dollár kinnlevőség maradt. A bankok egy része ezeket, a jelentős hányadban behajthatatlan összegeket mérlegében figyelmen kívül hagyja. Az optimistább szakértők szerint a következmény „hosszan tartó hitelhiány“ lesz, a pesszimisták „totális pénzügyi csődtől“ félnek, világszerte érezhető kihatásokkal. Még a legerősebbnek, legstabilabbnak számító hét trösztbank is komoly veszteségeket szenvedett. A márciustól szeptemberig tartó üzleti évben profitjuk az egy évvel ezelőttihez képest 45 százalékkal, mintegy 683 millió dollárra csökkent. Adózás előtti nyereségük 23,3 százalékkal, forgalmuk 26,3 százalékkal esett vissza. Jelenleg a japán bankoknak kizárólag telekspekulációs célokra 398 milliárd dollár (50 ezer milliárd jen) hitelkinnlevőségük van, amelynek egyre nagyobb része behajthatatlan, és ez mind nagyobb veszteségeket okoz. Ezek az összegek természetesen általában becsült adatok, ugyanis a japán bankok minden erejükkel arra törekszenek, hogy a pontos számok ne derülhessenek ki. A Bank of Japan 1990. márciusi statisztikái szerint csak a bankok hitelezéseinek 24,6 százaléka kapcsolatos az ingatlanpiaccal, de az egyik vezető japán gazdasági újság számításai alapján ez a szám ma már eléri a 80 százalékot. További destabilizáló tényező, hogy mind sűrűbben adnak az ingatlan értékének akár 100 százalékára is kiterjedő hiteleket az egyébként szokásos 70 százalékkal szemben. Végül az ingatlanpiac nem az egyetlen profitcsökkentő az utóbbi időben. A Barclays de Zoete Wedd bankház becslése szerint a bankok értékpapír-kereskedelmi tevékenységük során az elmúlt néhány évben profitjuk 40-70 százalékát arra fordították, hogy ügyfeleiknek veszteségeik fedezésére, törlesztésre újabb kölcsönöket tudjanak nyújtani, azaz végső soron az értékpapírügyietek veszteségeit fedezték vele. (-ág) (Könözsi István illusztrációs felvétele) Szárnyaikat bontogató kelet-európai légitársaságok Hátrányban az Aeroflot Nem késlekedhetnek sokáig a korszerűsítéssel a kelet-európai légitársaságok, ha meg akarják őrizni nemzetközi versenyképességüket az erős nemzetközi versenynek kitett légiközlekedési piacon. Az Egyesült Államokban - mint ismeretes - tavaly három nagy légitársaság esett áldozatul a légiközlekedés válságának, miközben a legnagyobb bajba került nyugateurópai nemzeti légitársaságokat egyelőre megmentik a kormányok. Az IATA legutóbbi becslése szerint a jelentős kapacitástöbblet miatt a világ légitársaságainak vesztesége tavaly mintegy 3,7-4 milliárd dollárra emelkedett, az 1990-ben mért 2,7 milliárd dollárról. Az utasforgalom 6 százalékkal, az áruszállítás 3 százalékkal csökkent a tavalyihoz képest. Alaposan romlott a légitársaságok eredménye a költségek növekedése miatt is. Az üzemanyagárak például - noha az Öböl-válság idején elért csúcspont után ismét csökkenni kezdtek - továbbra is 20-30 százalékkal haladják meg az 1990-es színvonalat. A kelet-európai országok légitársaságai korábban csaknem kizárólag elavult szovjet gyártmányú repülőgépeket vásároltak, ez alól csak Románia és Jugoszlávia volt kivétel. A térség légiközlekedésében ma már nyugati típusú repülőgépek is részt vesznek. A CSA csehszlovák légitársaság amerikai és bangkoki járatain Airbusokat közlekedtet, és a román Tarom légitársaság is az európai repülógépgyártó konzorciumtól rendelt új gépeket A bolgár, lengyel és magyar légitársaság ezzel szemben az amerikai Boeinget választotta. A megújulás minden bizonnyal az Aeroflot számára jár majd a legnagyobb megrázkódtatással. A légiközlekedési vállalat 1300 nagy utasszállítógépével és évente 140 millió utasával korábban a világ legnagyobb légitársaságának számított, most azonban a jelek szerint sorsa azonos lesz a Szovjetunióéval, és a korábbi államalakulat helyén létrejött országok nemzeti légitársaságaivá fog átalakulni. Más kérdés, hogy például a lett légitársaság - a Latwiias Awialiniias (LA), amely Lettország önállósodásakor átvette az Aeroflot lettországi létesítményeit, a rigai repülőteret a közlekedéstechnikai berendezésekkel, a személyzettel, nyolc TU-154-essel, tizenegy TU-134-essel, valamint néhány helikopterrel és kisebb repülőgéppel - még most is életképtelen lenne az Aeroflot nélkül. Egyelőre ugyanis a lett társaság veszteségeit, fizetési kötelezettségeit az Aeroflot fedezi, az LA az egykori „anyavállalat" repülőjegyeit használja, és az Aeroflot tartja a kapcsolatot a külföldi utazási irodákkal is. A kelet-európai légitársaságok a korszerűsítés költségeinek fedezetét mindenekelőtt a privatizációjukból befolyó összegekből remélhetik. Egyelőre azonban csak az első jelei mutatkoznak a légiközlekedés válságból való kilábalásának, és még nem lehet felmérni, hogy mennyi idő alatt térül meg a korszerűsítési befektetés az egyes légitársaságoknak. (Napi) Chrysler-gondok Az amerikai Chrysler autóipari konszern igazgatóságában váratlanul vihart kavart az egyik alelnök, Steve Miller távozása. A szakembert sokan esélyesnek tartották a nyolcvanas évek elején legendássá vált Lee lacocca helyére. Ez utóbbi - 67. életévének betöltése után - ez év végén várhatóan nyugdíjba vonul. A viharos körülmények között kilépő alelnök egy New York-i pénzintézethez távozik. Miller állítólag azt vetette főnöke szemére, hogy nem készül következetesen az utódlás lebonyolítására. Egyes autóipari elemzők egyébként kételkedtek abban, hogy Vihar lacocca utódlása körül a felmondását töltő alelnök lenne a legjobb jelölt, mert többnyire csak a pénzügyek irányításában jeleskedett, az autógyártás műszaki hátterével kevésbé volt tisztában. Távozása után lacocca másik helyettese. Robert Lutz jöhet szóba jövőbeni főnökként, bár egyesek szerint éles konfliktusok választják el egymástól a két vezetőt. lacocca az 1981-1982-es receszszió és az akkori autóipari válság után vált világszerte ismertté. A sokak szerint menthetetlennek hitt Chryslert a sírból hozta vissza, majd az évtized közepén - jelentős modernizáló beruházások végrehajtása után - a tőzsde és a vásárlók egyik kedvencévé tette a vállalatot és gyártmányait. A mostani recesszió azonban nem kímélte sem a cég, sem vezetője hírnevét. A tavalyi évet 795 millió dolláros veszteséggel zárta a konszern, amelynek pótlására 860 millió dolláros részvénykibocsátást hajtott végre az igazgatóság. A Chryslernek mindenekelőtt néhány új típus kifejlesztéséhez, illetve a gyártási technológia és a kapacitások modernizálásához van szüksége nagy összegű készpénzin-Megszűnik a Treuhand Az idei év vége felé megkezdi saját felszámolását a keletnémet vállalatok privatizációjával megbízott német vagyonügynökség, a Treuhand, mert jó ütemben halad a vállalatok eladása, illetve felszámolása. S Treuhand elnöke szerint az ügynökség tizenöt regionális irodájából hatot bezárnak még az év vége előtt, mert addigra elvégzik a rájuk bízott feladatokat, s a többiek is legfeljebb három-négy évig fognak tevékenykedni. Az ügynökség eddig 5000 vállalatot adott el, s még 6000-et kell eladnia. Az ICI az ózonért Az Imperial Chemical Industries (ICI) brit vegyipari óriáscég bejelentette, hogy hamarosan megkezdi harmadik telephelye építését ózonbarát hűtőfolyadékok gyártására. Ezekkel azokat a CFC- vegyületeket helyettesítik majd, amelyek miatt az ultraibolya sugarak ellen védő magaslégköri ózonréteg szakadozik. Indiai rizsexport Kubába Washington nem engedélyezte Újdelhinek, hogy 1 millió tonna államilag támogatott búzát vásároljon tőle, mivel India rizst kíván exportálni Kubába. Az amerikai mezőgazdasági miniszter hivatalosan azzal magyarázta az elutasítást, hogy India nem tartozik az Egyesült Államok tradicionális gabonavásárlói közé. Újdelhiben úgy vélik, hogy a washingtoni lépés mögött valójában az áll, hogy India várhatóan rizst fog exportálni Kubába. India egyébként a búzát azért kívánta beszerezni, hogy ezáltal stabilizálja a belföldi árakat, amelyek az országban folyó gazdasági átalakítás miatt az egekig emelkedtek. EK-hitel Belorusznak Az Európai Közösség 25 millió dolláros hitelt helyezett kilátásba Belorusznak. Az összeget Minszk élelmiszerek és gyógyszerek vásárlására fordíthatja. Erről a Minszkben tárgyaló Frans Andriessen, az Európai Közösség bizottságának alelnöke nyilatkozott. Andriessen közölte, hogy az Európai Közösségnek konkrét tervei vannak Belorusz technikai és pénzügyi támogatásáról. Japán bankirodák - FÁK és Vietnam A japán kormány már nem ellenzi, hogy a felkelő nap országbeli kereskedelmi bankok irodákat nyissanak Kelet-Európa országaiban. A Bank of Tokyo elsőként Moszkvában lép színre. Vietnamban is irodát létesít a Fuji Bank, a Mitsui Taiyo Kobe Bank és a Tokai Bank mellett. E pénzintézetek a japán tőkét kívánják Oroszországba és Vietnamba áramoltatni, illetve segíteni ezen országokat a reformok végrehajtásában, a külföldi beruházók fogadásában. Ugyanakkor a volt szovjet köztársaságok „technikai nehézségekre“ hivatkozva januárban és februárban felfüggesztették japán adósságaik törlesztését, ami mind a japán magánbanki, mind az állami források befagyasztását maga után vonhatja. E két hónapban az Államközösség országai nem tettek eleget a kamatok törlesztésének sem. Nyílik a japán export-import olló Minden korábbi rekordját megdöntötte februárban a japán külkereskedelem havi mérlegtöbblete, amely a múlt év februárjához képest megduplázódva 10,23 milliárd dollárt mutatott. A mérlegtöbblet februári emelkedésében egyebek közt az autó- és hajóexport megugrása, ugyanakkor az olajimport költségeinek csökkenése tükröződik. Gigantikus földgázvezeték? Gigantikus méretű, szinte egész Ázsiát, sőt Ausztráliát átszelő földgázvezeték lefektetésének lehetőségét tanulmányozza egy 32 japán cégből álló konzorcium. Az első szakaszban - amely 10 évig tartana és 25 milliárd dollár befektetést igényelne - az Oroszországhoz tartozó Szahalint kötnék össze a japán szigetekkel egy 3300 kilométeres gázvezeték által. A második szakasz egy úgynevezett Ázsiai Energiaközösség létrehozása lenne. E célból földgázvezeték kötné össze Japánt, Dél- és Észak-Koreát, valamint Kínát. Ez keresztezné a Jakutiából Sanghajba vezető gázvezetéket, melyet meghosszabbítanának Hongkongon, Thaiföldön, Szingapúron és Indonézián át Ausztráliáig. COCOM - további enyhítés nem várható Az Egyesült Államok változatlanul kitart a nyugati technológiák Független Államok Közösségébe irányuló exportjának korlátozása mellett. A korábbi szabályok jelentősen vesztettek szigorukból a kommunista kormányok bukása után, de nem várhatók további enyhítések. Nyolcvan százalékkal már csökkentették a listát, ám a maradék 20 százalék feloldásáról nem kívánnak alkudozni. Szabad árak Oroszországban Az orosz kormány szabaddá tette az alapvető élelmiszerek árképzését is. Ezentúl megkötés nélkül emelhetik a kenyér, a tej és egyes tejtermékek, valamint a cukor, az étolaj és a só árát. A kenyér ára egyébként már január 2-án is a korábbi szint hétszeresére - 60 kopejkáról 4,20 rubelre - emelkedett Oroszországban. Ennek ellenére továbbra is szinte lehetetlen az alapvető élelmiszerek beszerzése az orosz fővárosban. Cukor nem kapható, tejből is csupán egyetlen - alacsony zsírtartalmú - fajta, étolajból is krónikus a hiány, sajtot pedig csak a kistermelői piacon lehet venni, jelentős ártöbbletért.
