Szabad Újság, 1992. március (2. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-25 / 72. szám
1992. március 25. Szabad ÚJSÁG 3 Üzemzavar a szentpétervári atomerőműben Az atomfelhő északra tart A szentpétervári atomerőműben Szosznovoj Borban tegnap hajnalban üzemzavar volt, amely egyelőre nem befolyásolja az alig 100 kilométerre lévő 5 milliós orosz nagyváros életét. A szakértők azóta is folyamatosan mérik az elszabadult gázok radioaktivitását. Az erőmű egyik vezető szakembere megerősítette, hogy nem került a levegőbe egészségre ártalmas anyag, amit az első mérések igazoltak. Az orosz nukleáris ellenőrzési hivatal szóvivője közölte, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség hétfokos skálája szerinti hármas fokozatú üzemzavarról van szó. A baleset teijedelmét nem lehet összehasonlítani az 1986. évi csernobili katasztrófával. A szentpétervári atomerőmű azonban hasonló rendszerű, mint a csernobili. radiációs megfigyelőközpont munkatársa közölte, hogy a szentpétervári üzemzavar nyomán nyilván csak ma, szerdán jelentkeznek az első mérési adatok. Ez azonban aligha valószínű, mert a radioaktív felhő északkelet felé tart, és iránya Novaja Zemlja térsége. Finnországban erőleláthatólag észlelik majd az üzemzavar okozta sugárzást. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség bécsi központja szerint külföldön eddig még nem észlelték a légköri radioaktivitás növekedését. A szentpétervári városi tanács szóvivője közölte, hogy a várost nem fenyegeti közvetlen veszély. Szosznovoj Borban az atomerőmű 1973 óta működik, és idén az év elején csökkentették teljesítményét, mert a berendezés nem mindenben felelt meg a nemzetközi biztonsági előírásoknak. A Szosznovoj Bor-i atomerőmű látképe. A tegnapi üzemzavar során innen radioaktív jód került a légkörbe (Telefotó: CSTK/AP) Helsinkiben megkezdődött azEBEÉ 4. utótalálkozója Aláírták a „nyitott égbolt” egyezményt Az atomerőmű harmadik blokkját leállították, az automatikus rendszer kikapcsolta a reaktort, és megkezdődött a hűtése. Csehszlovákiában mindeddig nem mértek szokásostól eltérő rádioaktivitást. Mudr. Emil Kunz, a csehszlovák ✓ Áprilisban: Havel—Akihito találkozó Václav Ilavel csehszlovák elnök április 22—26-án látogatást tesz Japánban, ahol találkozik Akihito császárral. Tárgyalásokat folytat Kiicsi Mijazava japán kormányfővel is. Ezt tegnap a japán külügyminisztérium közölte. A japán hírügynökség szerint Havel elnök a csehszlovák reformok támogatására pénzügyi segítséget kér majd. Megbeszéléseket folytat a beruházások védelméről'és Japánnak arról a kérelméről, hogy megfigyelői státuszt szerezzen az EBEE- ben. A csehszlovák elnök ellátogat Nyugat-Japánba is. Feltehetően látogatást tesz a Koreai Köztársaságban. A vízlépcső adatai titkosak A magyar Országgyűlés hétfőn megkezdte a bős—nagymarosi vízlépcsőről szóló kormányjavaslat tárgyalását. Katona Tamás külügyi államtitkár a javaslat vitájában kifejtette, hogy a külügyminisztérium szerint Magyarország környezeti katasztrófától tart, míg a másik fél a pénzét félti és nem kívánja, hogy elvégzett munkája eredménytelen legyen. A konfliktus megoldhatatlan, bár a magyar kormány törekvése, hogy az ellentétet felszámolja. Katona Tamás elismerte, hogy a magyar fél eddig nem teijesztett be elég műszaki érvet. Feltétlenül szükséges, hogy bekapcsolódjanak a pártatlan szakértők és azután a bősi probléma megoldásában tekintetbe kell venni véleményüket, mondotta a külügyi államtitkár. Vita után a kérdés megtárgyalását elnapolták. Tegnap a magyar kormány úgy döntött, hogy jelenleg nem lenne célszerű a dunai vízlépcső ügyéről szóló anyagok közzététele. A dokumentumot, amelyet az állami számvevőszék dolgozott ki, e héten kellett volna nyilvánosságra hozni. Hétfőn azonban az anyagokat időbeni korlátozás nélkül titkosnak minősítették. Tegnap Helsinkiben megkezdődött az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet negyedik utótalálkozója. Az EBEÉ miniszteri tanácsa úgy döntött, hogy Grúziát, Szlovéniát és Horvátországot felveszi tagjainak sorába. Ezzel az EBEÉ-tagállamok száma 51-re nőtt Grúzia a volt Szovjetunió utolsó olyan tagállama, amely eddig nem volt tagja a helsinki folyamatnak. A miniszterek tanácsa tegnap megerősítette, hogy a Hegyi Karabahba küldendő békemisszió vezetője Jifí Dienstbier csehszlovák külügyminiszter lesz. Azerbajdzsán örmény enklávéjába Dienstbiert Németország és Svédország Repedések az RMDSZ-ben? A Romániai Magyar Demokrata Szövetség eddig az erdélyi magyarok egységes szervezete volt és a romániai politikai színtér második legnagyobb pártja. A tegnap Bukarestben közzétett információk szerint a szövetségben kereszténydemokrata és liberális platform jött létre. A liberális platformot Kolozsvárott alapították meg és tagjai között két országgyűlési képviselő, valamint három jelentős magyar kisebbségi személyiség van. Borbély Ernő szerint a platform célja kettéválasztani az erdélyi magyarok politikai és nemzetiségi érdekeit, mert az RMDSZ eddigi monolitikus koncepciója nemzeti elv szerint vonta be a magyar kisebbséget a politikai harcokba és figyelmen kívül hagyta a szemléleti különbségeket. Nem zárta ki, hogy a liberális klub idővel politikai párttá formálódik. Idén ősszel megrendezik az RMDSZ liberális köreinek konferenciáját. A lépést üdvözölte a Kereszténydemokrata Nemzeti Földművespárt, amely elnöke Ion RaLsiu kijelentette, hogy a demokrácia alapja nem lehet a nemzetiségi elkülönülés, hanem az állampolgárok egyenlő jogai. képviselői kísérik. A csehszlovák küldöttségtől származó hírek szerint a misszió március 30-án indul Prágából és visszatérését április harmadikára tervezik. A NATO 24 tagállamának, valamint a volt Varsói Szerződés tagállamainak miniszterei tegnap Helsinkiben aláírták a „nyitott égbolt” egyezményt, amely lehetővé teszi az államok katonai tevékenységének légi ellenőrzését. Az egyezményt a múlt héten Bécsben parafálták és tegnap az EBEÉ utótalálkozó-Tegnap súlyos harcok folytak Horvátországban és Bosznia—Hercegovinában. Hírügynökségi jelentések szerint kedden támadás érte Eszéket. Az Adria-parti Neum környékén vasárnap kirobbant harcok tovább terjedtek a köztársaság területén. Kelet-Boszniában a muzulmán és a szerb lakosság újabb barikádokat emelt. Az etnikai csoportok közti harcoknak halálos áldozatai is vannak. Újabb válsággóc jött létre a Neretva völgyében is. Tegnapra virradóra lövöldözések voltak Mostar és Bosanski Brod városokban. Gorazsdeban a muzulmánok és a szerbek hétfőn késő éjszaka fegyverszüntetet kötöttek, de azt rövidesen Gyermekkereskedok Hondurasi „kereskedők” általában 330 dollárért vásároltak apró gyermekeket Honduras városainak szegénynegyedeiben. A gyermekeket azután 5 ezer dollárért gyermektelen házaspároknak adták el az Egyesült Államokban, Kanadában és Európában. Ezt a hondurasi rendőrség közölte, amelynek sikerült lelepleznie a gyermekkereskedelemmel foglalkozó hálózatot. Öt személyt őrizetbe vettek. A gengszterbanda főnöke, Armando Ravos volt, aki jelentős tisztséget töltött be a rendőrségen. Munkatársai nők voltak. ján írták alá. A nyitott égbolt egyezményt közel három éves tárgyalások előzték meg, amelyekbe eredetileg 22 állam kapcsolódott be és most 51 írta alá. Az egyezmény keretében minden országban kijelölnek olyan repülőtereket, amelyekről felszállhatnak és amelyekre visszatérhetnek a megfigyeléseket végző repülőgépek. Csehszlovákiában ilyen repülőtereket Prágában, Pozsonyban és Kassán jelöltek ki. Csehszlovákia légterébe és onnan kifelé a prágai repülőtéren keresztüljuthatnak a megfigyelők. mindkét részről megszegték. Később, miután a helyszínre érkezett a szövetségi belügyminisztérium különleges alakulata, a harc elcsitult. A boszniai muzulmánok és szerbek képviselői tegnapra újabb tárgyalásokat terveztek. Az eredményről még nem érkezett jelentés. Az éjszakai harcokban a kézifegyvereken kívül a tüzérséget is bevetették Bosanski Brodban. Mind a szerb, mint a horvát fél egymást okolja az összetűzés kirobbantásáért. A hírek szerint a lövöldözés során kilencen megsebesültek. Független falu Repjahovka egy kis község Oroszország rosztovi területén. Az itteni Nagy Kozák Tanács a községben atamán kormányt hirdetett ki, amely „a hatalom egyetlen formája” lett. Úgy tűnik, a függetlenség és szuverenitás divatja Oroszországban már a helyhatóságok legalacsonyabb szintjén is lábra kapott. A község elöljárója a Rosszijszkaja Gazeta tudósítójával közölte, hogy önállóságuk kihirdetésének okai nem valamiféle politikai ellentétek voltak az orosz kormánnyal, hanem egyszerűen kilátástalanná vált a gazdasági helyzet a faluban, amelyet a felsőbb szervek elhanyagoltak. Mi más maradt a kozákoknak? Meghirdették függetlenségüket. A törökországi földrengés-sújtottá vidékekre tovább áramlik a nemzetközi segítség. Erzincanban, a földrengés központjában 4200 épület dőlt össze. Képünkön: a fedél nélkül maradottak a kenyeret szállító teherautó körül tolonganak (Telefotó: CSTK/EPA) Havel moszkvai látogatása előtt A legfontosabb az egyenjogúság A csehszlovák—orosz kölcsönös kapcsolatokban a legfontosabb a két demokratikus állam egyenjogúsága — jelentette ki Václav Havel csehszlovák elnök az ITAR—TASZSZ hírügynökségnek adott interjújában oroszországi látogatása küszöbén. Havel látogatása április elsején kezdődik és a tárgyalásokon mindkét fél a nemzetközi jog alanyaként lép fel. Havel hangsúlyozta az aláírandó szerződés jelentőségét, amely keretet ad a jövőbeni együttműködésnek. A legkomolyabb probléma, amellyel mind Csehszlovákia, mind Oroszország szemben találja magát, a múlt öröksége, mondotta Havel. A csehszlovák gazdaság egyoldalúan a Szovjetunió felé orientálódott és a kölcsönös gazdasági kapcsolatok nem alapultak piaci elveken. Most az a fontos, mondta Havel, hogy a kapcsolatok kölcsönösen előnyösek legyenek. Oroszország Csehszlovákia számára mindig óriási piacot jelentett és egyben fontos nyersanyagbázisa volt. A csehszlovák—orosz szerződés nem csupán nemzetközi jogi formalitás, mondta Havel. A szerződés szövege körül nincs vita, és a szerződés nem tartalmaz vitás pontokat. A dokumentum tárgyalások eredménye, kompromisszmok alapján született, és ami a legfontosabb, megfelel az európai szabályoknak. Václav Havel közölte, hogy Csehszlovákia jó kapcsolatokat tart fenn a volt Szovjetunió más köztársaságaival is. Mihail Gorbacsovról szólva Havel elmondta, hogy bármivel is vádolhatják személyét, egy azonban biztos, hogy előmozdította a történelmet. Feltételezik, hogy Havel elnök moszkvai látogatása során találkozik Gorbacsowal. Újabb válsággócok Jugoszláviában Ismét barikádokat emelnek Az ATLANTIS űrrepülőgép tegnap 14.15 órakor Cap Canaveralből elindult nyolcnapos útjára. A fedélzeten nyolc űrhajós tartózkodik, köztük egy nő. Az űrrepülőgép személyzete a Földet körülvevő ózonréteget kutatja majd. A kísérleteket 200 földi tudományos központ kíséri figyelemmel. A tudósok feltételezése szerint új ismereteket szereznek az üvegházhatásról. M ünchen és prága között a bajor kormány tervei szerint autópályát építenek, ami a két város közti forgalmat jelentősen meggyorsítaná. Az elképzeléssel már a hatvanas évek óta foglalkoznak, de a munkálatok folytatását a környezetvédők megakadályozták. Az új autópálya Rozvadovnál halad majd át a határon. R omániában tegnap nagy arányokat öltött a hivatásos gépkocsivezetők figyelmeztető sztrájkja. A sztrájkhoz tizenkét nagyváros gépkocsivezetői csatlakoztak, köztük a kamionsofőrök is. Számos üzletbe nem jutottak el az áruszállítmányok. A sztrájkolók követelménye, hogy a gépkocsivezetők minimális fizetése 24 600 lej legyen, ami az eddigi fizetések megkétszerezését jelentené. Az EURÓPAI KÖZÖSSÉG környezetvédelmi miniszterei Brüsszelben felhívást tettek közzé, hogy az iparilag fejlett országok a Föld ózonrétegét károsító anyagok gyártását ne csak 2000-ben, hanem már 1996-ban szüntessék meg. D éL-KOREÁBAN tegnap parlamenti választások kezdődtek. A 29 millió választó 237 képviselőt választ a nemzetgyűlésbe. További 62 mandátumot a szavazatok arányában osztanak szét. Az eredményeket feltehetően ma közlik. JaMES BAKER amerikai külügyminiszter április 10-én indul idei első közelkeleti útjára. Egyiptomot, Izraelt, Szaúd Arábiát, Jordániát és Szíriát látogatja meg. Útjának célja a közel-keleti békefolyamat felélénkítése. Csehszlovákia bécsi nagykövetségének föld alatti garázsába ismeretlen tettesek hatoltak be és 33 személygépkocsit rongáltak meg. A hírt a Kurier közölte, a csehszlovák a külügyminisztérium tegnap hivatalosan megerősítette és vizsgálóbizottságot küldött a helyszínre. A vandálok okozta kár meghaladja a 40 ezer schillinget. LíBIA úgy döntött, hogy két állampolgárát, akiket a Pan Am légitársaság repülőgépe elleni merénylettel vádolnak, kiadja az Arab Ligának. Áz Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország a bejelentés hatására leállította az előkészületeket azokra a büntető lépésekre, amelyeket Líbia ellen terveztek, amennyiben az arab ország nem adja ki a merénylőket. A NÉMETORSZÁGI Freiburgban 92 éves korában elhunyt Friedrich August von Hayek közgazdász, a szabad piaci kapitalizmus úttörője. Hayek a Thatcherkormány tanácsadója volt, amikor 1974- ben megosztott Nobel-díjat kapott. Az osztrák származású tudós az egyike volt azon kevés közgazdásznak, akik előrelátták az 1929. évi világválságot. Szaúd ARÁBIÁBAN királyi rendelettel 37 százalékkal csökkentették a benzinárakat a hazai fogyasztók számára. Fahd király az életszínvonal emelése céljából elrendelte néhány szolgáltatás árának csökkentését is. Azt tervezik, hogy csökkentik a földgáz, a vízszogláltatás és a villanyáram árát is. Szaúd Arábiában a legolcsóbb a benzin a világon, kb. 5 dollárért meg lehetett tölteni egy gépkocsi tankját már az árleszállítás előtt is. Az t \ ATHÉN közelében lezuhant szudáni teherszállító Boeing 707 típusú repülőgép személyzetének mind az öt tagja életét vesztette. A repülőgépen nem volt utas. Az 57 tonna textilárut szállító gép hajtóművei mondták fel a szolgálatot. Irak valóban megsemmisítette Scud típusú rakétáinak és további támadófegyvereinek egy részét — közölte az ENSZ- szakértők csoportjának vezetője. A 35 tagú csoport vizsgálatai szerint az ország több helyén ún. fegyvertemetők vannak, ahol sok olyan fegyver található, amelyek miatt Irak gyanúba keveredik. LaTIN-AM ERIKÁBAN a kolerajárvány következtében legkevesebb 4000 személy vesztette életét és 400 ezren betegedtek meg. A járvány a legtöbb áldozatot, 3000 ember halálát Peruban követelte. Szakértők szerint a járvány fő oka, hogy a latin-amerikai államok hatóságai elhanyagolják az ivóvíz minőségét javító intézkedéseket.
