Szabad Újság, 1992. március (2. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-23 / 70. szám
1992. március 23. 3 Szabad ÚJSÁG Ellenségeskedés helyett partneri viszonyt Az oroszok megfizetik adósságaikat rendezés érdekében A tatárok az önállóság mellett 38 ezer japán fogollyal számolt el, Vatanabe szerint további 15 ezer ember sorsa ismeretlen. A tárgyalások részét képezték azok az adósságok, amelyeket az egykori Szovjetunió vett fel, többek között Japántól is. Az orosz külügyminiszter biztosította japán partnerét, hogy Oroszország a ráeséí részt mindenképpen megfizeti, de jelenleg ennek „technikai” akadályai vannak. Kozirev azt javasolta, hogy az adósság visszafizetésének lehetőségeit egy közös orosz—japán szakértői bizottság vizsgálja meg. mertette a misszió elsődleges feladatait. Kifejtette, hogy a térségben maradnak a bizottság azon tagjai, akik a külföldi segélyszállítmányok elosztását fogják irányítani. Meg nem erősített hírek szerint a francia államtitkár két teherautónyi élelmiszer-szállítmánnyal akart a helyszínre érkezni, de a hegyi karabahi határon nem engedték át a két gépkocsit. Az ITAR—TASZSZ hírügynökség jelentése alapján Ter-Petroszjan örmény elnök szombaton telefonbeszélgetést folytatott George Bush amerikai elnökkel, amelynek során kifejtették véleményüket a hegyi karabahi konfliktus békés rendezését illetően. Petroszjan a beszélgetés során hangsúlyozta, hogy a különböző szintű tárgyalásoknak csak úgy van értelmük, ha azokon részt vesznek Hegyi Karabah vezetői is. Van moldova hadsereg Szombaton Mlrcea Snegur Moldova köztársasági elnöke aláírta azt a parancsát, amellyel a köztársaság területén állomásozó volt szovjet katonai alakulatokat a köztársaság hadseregévé nyilvánította. Bejelentette egyúttal, hogy átveszik a felügyeletet valamennyi katonai épület és a teljes műszaki felszerelés felett is. A sajtóhírek szerint a köztársaság képviselői ezt a lépésüket konzultálták Moszkvával és Kijewel is, sőt néhány órás szombati, bukaresti látogatása során még Iliescu román köztársasági elnökkel is. A lépésre a Dnyeszter menti körzetben kialakult helyzet miatt volt szükség, aholis nem szűnnek az összetűzések a román és az orosz, illetve ukrán nemzetiségűek között. Snegur szerint mind Moszkva, mind Kijev és Bukarest úgy értékeli a moldovai hadsereg megalakulását, hogy az stabilizáló hatású lehet a térségben. A román—moldovai csúcstalálkozón, amelyen a köztársasági elnökökön kívül részt vettek a két ország kormányfői és külügyminiszterei is, a két ország között megkötendő testvéri és baráti gazdasági, kulturális és politikai együttműködési szerződést tárgyalták meg, leszögezve, hogy ennek a dokumentumnak minél hamarabb meg kell születnie, ami nyugtatólag hathat a Dnyeszter menti körzetre is. A találkozóval cgyidőben azonban Bukarestben löbbszáz tüntető követelte Besszarábia (Moldova része) és Bukovina (Ukrajna része) visszacsatolását Romániához. Március 24-én írják alá Nyitott égbolt Négy hónapos szünet után Bécsben folytatta munkáját a Nyitott égbolt tanácskozás, amelyen újabb fontos dokumentum született a biztonság és együttműködés további szilárdítására. A NATO-tagországok és a volt Varsói Szerződés országai olyan közös dokumentumot dolgoztak ki, amely Vancouvertől Vlagyivosztokig teszi lehetővé a katonai ellenőrző repülések megvalósítását — egyelőre 24 ország részvételével. A német, francia, brit és orosz delegáció vezetői által előterjesztett dokumentum értelmében a helsinki folyamat tagországai — a Szovjetunió esetében egyelőre Oroszország, Fehér-Oroszország és Ukrajna —- kölcsönösen kötelezik ma-Hexagonále helyett Klagenfurtban tartotta újabb tanácskozását a Hexagonale néven ismert közép-európai csoportosulás, amely Jugoszlávia kiválása után átalakulni kényszerül. Ahogy a klagenfurti találkozó csehszlovák, olasz, lengyel, magyar és osztrák képviselői elmondták, várhatóan július 18-án Bécsben a kormányfők találkozóján hagyják jóvá Horvátország és Szlovénia csatlakozását ahhoz a csoportosuláshoz, amely feltehetően a Kö-Az AFP sajtószolgálat információi szerint a hét végén felerősödtek a harcok a zömében kurdok által lakott Dél-Törökországban, elsősorban Cizre és Sírnak városában. A sajtóhírek szerint a két városban a török hadsereg egységei géppisztollyal lövik a kurdok-lakta negyedeket, míg a kurdok kézigránátokkal támadtak vissza. A hírügynökségi jelentések szerint a hét végi összecsapások áldozatainak száma közel félszázra tehető. Ugyanebben az időben a Reuter hírei szerint az iraki kormány nehéztüzérségi egységeket vezényelt a kurdok által lakott területekre, azzal a szándékkal, Tefjes sikerként könyvelte el Andrej Kozirev orosz külügyminiszter kétnapos tokiói tárgyalásait, amelyeknek fő célja Borisz Jelcin szeptemberre tervezett látogatásának előkészítése volt Ahogy Kozirev és japán partnere Mitsio Vatanabe az újságíróknak elmondta, tárgyalásaikon áttekintették az összes olyan kérdést, amely a két ország eddigi együttműködésének akadálya volt. A két külügyminiszter külön kihangsúlyozta, hogy az előkészítendő együttműködési dokumentumoknak alapvetően más filozófiából kell indulniuk, mint az eddigiek során az megszo-Diplomáciai aktivitás A békés Levon Ter-Pctros/jan örmény köztársasági elnök szombaton üdvözölte a Független Államok Közössége legfelső vezetőinek kfjevi tanácskozásán elhangzott kazah javaslatot, amely a FÁK békeerőinek hegyi karabahi misszióját szorgalmazta. Hangsúlyozta azonban, hogy mindkét félnek, tehát nemcsak Örményországnak, hanem Azerbajdzsánnak is kérvényeznie kell a békeerők meghívását Az örmény elnök véleménye szerint Azerbajdzsán a jelenlegi helyzetben kinyilváníthatja a konfliktushelyzet békés megoldása iránti akaratát azzal, hogy beleegyezését adja a FÁK békeerőinek meghívásával kapcsolatban. A hírügynökségi jelentések szerint Hegyi Karabahban a hét végén mindkét fél képviselői betartották az egyhetes tűzszünetre vonatkozó megállapodást. Az egymással szembenálló felek vezetői reményüket fejezték ki, hogy a tűzszüneti megállapodás jelentős mértékben hozzájárul a kialakult helyzet mielőbbi — biztonság gukat arra, hogy előzetes egyeztetések alapján évente meghatározott mennyiségű ellenőrző repülést hajthatnak végre az adott ország felett. A repülések során pontos felmérést végezhetnek a katonai alakulatok mozgásáról, különböző katonai létesítmények állagáról, illetve az új katonai létesítmények építéséről. Ahogy a bécsi találkozón bejelentették, a most kidolgozott dokumentumot az EBEÉ következő, helsinki ülésének megkezdése előtt írják majd alá a résztvevő országok külügyminiszterei. A bécsi döntés értelmében a Nyitott égbolt szerződéshez további országok hat hónapon belül csatlakozhatnak. zép-európai Kezdeményezés elnevezést viseli majd. A klagenfurti találkozó után Alois Mock osztrák külügyminiszter a sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy a Kezdeményezés nyitott marad, s a későbbiek során további balti államok részvételével is számolnak. A tanácskozáson abban is megállapodtak, hogy a Hexagonale államai támogatni fogják Horvátország és Szlovénia csatlakozását az Európa Parlamenthez és az EBEÉ-hez. hogy elfoglalják a Záb el-Kabir folyó két fontos hídját, amelyet jelenleg a kurd felkelők ellenőriznek. Ahogy a kurd felkelők parancsnoka Muhammad Nadzsar elmondta, az említett pontok stratégiai jelentősége nem olyan nagy, amilyet annak az irakiak hirdetnek, viszont a kurdok számára nagyon fontos, hiszen csak ezen az útvonalon tudják biztosítani élelmiszer-ellátásukat Törökország felől. Mint ismeretes, Irakban több mint 4 millió, Törökországban pedig közel 10 millió kurd él. Céljuk mindkét országban az autonómia kiharcolása. kott volt. A hangsúlynak szerintük mostantól a partnerségen kell lennie és végérvényesen véget kell vetni az ellenségeskedésnek, illetve az ellenségkép-keresésnek. Kozirev megtárgyalta japán partnereivel a Kuril-szigetek kérdését is, amely feltehetően a legnagyobb gondot okozza majd az új együttműködési szerződés megkötésekor, továbbá biztosította japán partnereit arról is, hogy az orosz fél mindent elkövet annak érdekében, hogy tisztázzák a második világháború japán hadifoglyainak sorsát. Az orosz fél ezidáig normalizálódásához. Bár nagyobb öszszecsapásokról nem érkezett jelentés, néhány helyi jellegű konfliktusra azonban a múlt hét utolsó napjaiban sor került, főleg a határ menti övezetben. Bernard Kouchner, a humanitárius tevékenység irányításával megbízott francia államtitkár vezetésével Sztyepanakertbe érkezett az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet egyik koordinációs bizottsága. A RIA orosz hírügynökség munkatársának véleménye szerint a szakértőkből álló bizottság tagjai mindenekelőtt a sebesültek elszállításával, illetve kezelésével, valamint az élelmiszer- és gyógyszerszállítmányokkal kapcsolatos eddig tisztázatlan kérdések megoldását kívánják orvosolni. Kouchner szombati sztyepanakerti sajtóértekezletén újságírók jelenlétében is-Orosz akarat ellenére Borisz Jelcin többszöri felszólítása, sőt figyelmeztetése, valamint az orosz kormányzati körök és az orosz parlament tiltása ellenére szombaton konfliktusmentesen lezajlott a Tatár Köztársaságban az a népszavazás, amelyen az Orosz Föderációhoz tartozó kis ország lakossága arra a kérdésre válaszolt, önálló, független országban akar-e élni, amely az egyenrangúság és az egyenjogúság elve alapján működik együtt a FÁK tagországaival, illetve Oroszországgal és az Orosz Föderáció tagköztársaságaival. Az előzetesen az oroszok által törvénytelennek kinyilvánított népszavazás a tatár nép nagy sikerét hozta, annak ellenére, hogy a térségben élő, mintegy 43 százaléknyi orosz lakosság is részt vett a szavazáson. Az oroszok az utolsó pillanatban változtatták meg taktikájukat, előzetesen ugyanis úgy döntöttek, nem vesznek részt a népszavazáson, mert az csak akkor érvényes, ha a szava-Ezúttal valóban szabadon Az Európa Tanács megfigyelőinek részvételével vasárnap idő előtti választásokat tartottak Albániában. A választásokra az országban kialakult feszült gazdasági és szociális helyzet miatt került sor, valamint azért, mert a legutóbbi úgynevezett „szabad választások” eredményeit a közben megerősödött ellenzék egyre gyakrabban kérdőjelezte meg. Mind a külföldi megfigyelők, mind a választásokat előkészítő albán politikusok szerint a mostani választások szabadok csak igazán. Ez többek között azzal magyarázható, hogy a mostani választásokra olyan törvényt alkottak, amely megfelel az európai normáknak, ráadásul ezúttal a választási "törvénnyel valóban megismerkedhettek a választópolgárok, mint ahogy a választások lényegével is. Ezt Nikola Nosi, a központi választóbizottság elnöke nyilatkozta a ÜSTK különtudósítójának. Az Európa Tanács küldöttségének vezetőije John Stokes a választások előestéjén elégedetten nyilatkozott mind a zásra jogosult polgároknak legalább 50 százaléka az urnákhoz vonul. Később úgy vélték, jobb, ha kifejezik nemleges véleményüket. Többségében ki is fejezték, ám ezzel is csak azt érték el, hogy a népszavazáson több mint 81 százalékos volt a részvételi arány, s az előzetes eredmények szerint a jogosultak több mint 61 százaléka mondott igent az említett kérdésre. Ezzel a szavazási eredménnyel a tatár vezetők előtt megnyílt a választás lehetősége: vagy kikiáltják az önálló köztársaságot, vagy — mint ahogy végig jelezték — része marad országuk az Orosz Föderációnak, de mint vele egyenjogú és egyenrangú köztársaság. A két lehetőség közül az utóbbi tűnik bonyolultabbnak, de talán az egyedüli békés megoldásnak. A teljes elszakadás valószínűleg fegyveres konfliktust okozhatna, hiszen Jelcinék kinyilvánították, hogy minden eszközzel védeni fogják az egységes Orosz Föderációt. választási kampány lefolyásáról, mind a kampánycsend betartásáról. Elmondása szerint minden jel arra vall, hogy nem kerül sor semmilyen visszaélésre a választások során. Stokes ezzel kapcsolatban azt is konstatálta, hogy a pártok betartották az Európa Tanácsnak adott szavukat, s valóban konfliktusmentes választásokat készítettek elő. Az előzetes felmérések arra engednek következtetni, hogy a mostani választásokkal Albániában is létrejöhet egy valós többpárti parlamentáris demokrácia. A közvéleménykutatások felmérései alapján kb. 90 százalékos lesz a választói részvétel, s végérvényesen vereséget szenved a kommunista párt jogutódja, a Szocialista Párt, amelynek jelenleg a parlamentben abszolút többsége van. A számítások szerint a mostani választásokat a Demokrata Párt nyeri, de jó eséllyel indulnak a szociáldemokraták és a republikánusok is. Egyébként a 140 parlamenti mandátumra 522 személy pályázik a 100 választókörzetben. Közép-európai kezdeményezés Kettős tűz alatt a kurdok Választások Albániában George Bush amerikai elnök Helmut Kohl német szövetségi kancellárral folytatott tárgyalást. A megbeszélésen mindenekelőtt az Egyesült Államok és az Európai Közösség kereskedelmi együttműködésének a kérdéseit vitatták meg. A Fehér Ház szóvivője szerint mindketten az elkezdett tárgyalások mielőbbi befejezését sürgették. A találkozó részleteiről nem érkezett jelentés. Argentínában a hét végén a rendőrség négy személyt tartóztatott le, akiket a múlt heti izraeli nagykövetség ellen intézett merényletben való részvétellel vádolnak. A 29 emberáldozatot követelt bombamerénylet világviszonylatban nagy felháborodást keltett. A rendőrség képviselői állítólag ma szolgálnak az üggyel kapcsolatban részletekkel. LíBIA vezetői tegnap bejelentették, hogy elhatárolják magukat az esetleges ENSZ-szankcióktól, melyeket a világszervezet a Buenos Aires-i izraeli nagykövetség elleni merényletben való részvétel miatt hozhat. Hangsúlyozták, hogy semmiképp sem veszik figyelembe az esetleges szankciókat, mivel azok, véleményük szerint igazságtalanok. SzÓFIÁBAN szombaton a bolgár Szocialista Párt (a volt kommunista párt utódja) mintegy 20 ezer tagja nagygyűlésen fejezte ki tiltakozását a kormány gazdaságpolitikája ellen. A felszólalók a kormány lemondását, valamint új választások kiírását követelték. T eheránban a hét végén bejelentették, hogy Iránban betiltották a Nemzetközi Vöröskereszt képviselőinek tevékenységét. Egyben felszólították a szervezet tagjait, hogy hagyják el az ország területét. Az ÍRNA hírügynökség jelentése szerint erre azért került sor, mert a Nemzetközi Vöröskereszt képviselői nem a küldetésüknek megfelelő feladatokat láttak el. IVIoSZKVÁBAN szombaton tették közzé a hírt, mely szerint a közelmúltban megalakított Atomtudósok Szövetségének tagjai óva intenek az atomtechnológiai eljárások különböző célokra történő felhasználásától. A szövetség képviselői felhívták a figyelmet az e téren kialakult helyzet mielőbbi tisztázásának szükségszerűségére. B uSH amerikai elnök megvétózta a legfelsőbb törvényhozó szerv pénteken jóváhagyott adómódosítással kapcsolatos döntését. Az elnök azért vétózta meg a módosítást, mert véleménye szerint elfogadhatatlan az eddig érvényben levő adórendszer ilyetén megváltoztatása. ANDZSABBAN 13 halálos áldozata volt a szikh szeparatisták legutóbbi szombati támadásának. Az észak-indiai városban a szeparatisták egy üzlet előtt sorakozó tömegbe lőttek. A PTI hírügynökség jelentése szerint félő, hogy az akciónak még további halálos áldozatai is lesznek, mivel a támadás során nagyon sokan súlyosan megsebesültek. A lgériában a betiltott Iszlám Üdvfront képviselői nyilatkozatot tettek közzé, amelyben leszögezik, hogy az országban kialakult helyzet csak akkor normalizálódhat, ha új választásokat írnak ki. Mint ismeretes, a decemberi választások során a fundamentalisták fölényes győzelmet arattak, ám a januárra tervezett második választási fordulót végülis nem engedélyezték. M adridban Julio Anguita, a spanyol Kommunista Párt főtitkára felhívással fordult a párt tagjaihoz: annak ellenére, hogy a volt Szovjetunióban és a kelet-közép-európai országokban rendszerváltásra került sor, ne legyenek hűtlenek a kommunista eszmékhez... ÜANGKOKI hírügynökségi jelentés szerint a burmai hadsereg katonái újabb fontos támaszpontot foglaltak vissza a felkelőktől. Az akció során több mint ötven katona vesztette életét. Arról nem érkezett jelentés, hogy a felkelők soraiból hányán veszítették életüket. A felkelők és a hadsereg közötti összecsapások főleg az utóbbi hetekben váltak egyre gyakoribbakká.
