Szabad Újság, 1992. március (2. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-18 / 66. szám

1992. március 18. 3 Szabad ÚJSÁG Jugoszláviai helyzetkép Illegális ülés Ellentmondó jelentések Szarajevóban tegnap tovább folytatódtak a zárt ajtó mögötti tárgya­lások Bosznia-Hercegovina jövőjéről, s a kialakult konfliktushelyzet megoldásának lehetőségeiről. Az egymásnak ellentmondó hírügy­nökségi jelentések arról tanúskodnak, hogy továbbra is feszült a belpolitikai helyzet. Moszkva helyett Voronovóban Bosznia több városából számoltak be fegyveres összetűzésekről. Lehetetlen megítélni, hogy kik kezdeményezték az egyes összecsapásokat, mert a szemben­álló felek egymást vádolják a harcok ki­­újulásáért. Bosznia-Hercegovina mi­niszterelnök-helyettese tévébeszédet in­tézett a lakossághoz, amelyben hangsú­lyozta, hogy a kormány minden tőle tel­hetőt megtesz a konfliktusok békés úton történő rendezése érdekében. Mosztarban is feszült a helyzet, a vá­ros több helyén barikádokat emeltek. A hír ellentmond annak a jelentésnek, mely szerint hétfőn a késő esti órákban sikerült megegyezni az utcai torlaszok eltávolításáról. A köztársaságban teg­nap folytatódott az alap-, illetve közép­­iskolások sztrájkja, amely mindeneke­lőtt a legégetőbb oktatásügyi problémák mielőbbi megoldását kívánja elősegíte­ni. Izetbegovics köztársasági elnök az egyik zágrábi lapnak azt nyilatkozta, hogy Boszniában semmiképp sem lesz polgárháború. Hangsúlyozta, hogy a volt államszövetség szétesése termé­szetes következménye a korábbi esemé­nyeknek. Megjegyezte azonban, hogy a felaprózódás nem az ő elképzelései sze­rint történt. Kifejtette, hogy továbbra is szükség van a köztársaságok közötti együttműködésre, de csakis a demokrá­cia szabályainak betartásával. Sajnos az események nem az elképzelések szerint alakultak, így nehéz feladat a szükséges integráció működőképes biztosítása — mondotta. Véleménye szerint a jugo­szláv néphadsereg nem fogja megszállni Boszniát. Branko Kosztics alelnök szerint az új Jugoszláviának hivatásos hadserege lesz, s a tárca irányításával polgári sze­mélyt fognak megbízni. A Szerb Szocia­lista Párt (volt kommunista párt) nagy­gyűlésén arról is beszélt, hogy a közeljö­vőben csökkenteni fogják a tényleges katonai szolgálat időtartamát, amely ed­­dig egy év volt. Kifejezte reményét, hogy az ENSZ békemissziója jelentős mértékben hoz-Csötörés ellenére Jön az olaj Hétfőn Szamara és Penza között csőtörés történt a Barátság kőolaj­­vezetéken. A CTK jelentése szerint azonban ez az esemény nem befo­lyásolja a szovjet kőolajszállítást. Az utóbbi 24 órában is mintegy 40 ezer tonna kőolaj érkezett ezen az „úton”, ami több mint a napi átlag. Az orosz Nyeftyetransz társaság a Csehszlovákiába irányuló szállítást tartályokból biztosítja. A vezeték javítását valószínűleg ma délutánra fejezik be. A moszkvai rádió szerint a csőtörés következtében mintegy 6 ezer tonnányi kőolaj szivárgott a földbe. zájárul a kialakult konfliktushelyzet megoldásához. Hangsúlyozta azonban, hogy Bosznia-Hercegovina problémái­nak orvoslása során figyelembe kell ven­ni a területen élő mindhárom nemzeti kisebbség jogos követeléseit. Kosztics szerint a Németország által kiprovokált államszövetség-szétesés nem fejeződött be Horvátország, illetve Szlovénia elsza­kadásával. Hangsúlyozta, hogy Jugo­szláviát nem a bolsevik ideológia hatásá­nak következtében kell továbbra is fenntartani, hanem azért, hogy így biz­tosítani lehessen a szerbek érdekeinek teljesítését. Milan Kucan szlovén köztársasági elnök tegnap az egyik bolgár napilap munkatársának azt nyilatkozta: nem reális, hogy az államszövetség egykori tagjai valamilyen közösséget alkossanak a közeljövőben. Tegnap Japán is hivatalosan elismer­te Horvátország és Szlovénia független­ségét. A külügyminisztérium jelentése szerint felveszik a diplomáciai kapcsola­tokat, de figyelmeztetik Horvátország és Szlovénia vezetőit, hogy biztosítsák a nemzeti kisebbségek jogainak betartását. A FÁK februári minszki csúcsér­tekezletén Nazarbajev kazalt elnök még azt javasolta, hirdessenek meg két vagy három éves moratóriumot a saját köztársasági fegyveres erők létrehozására, mivel másként nem zárható ki, hogy a fejlődés a FÁK- on belül „tragikus fordulatot” ve­gyen. Igaz ugyan, Sahraj orosz alel­nök az első pillanatban még tagad­ta, hogy a védelmi minisztérium sa­ját hadsereget is jelentene, de rövi­desen hozzátette: az orosz hadsereg tulajdonképpen már létezik, hiszen Oroszország területén állomásozik a volt szovjet hadsereg túlnyomó része. Az önálló nemzeti hadseregek létrehozásával felerősödne a közös­ségen belül a szétforgácsolódás, ez­zel együtt válnának egyre kevésbé áttekinthetővé a fegyverzetek, főleg a felhalmozott atomütőerő. Felme­rül a kérdés, van-e remény a mint­egy 27 ezer atomtöltet ellenőr­zésére, vajon nem hozza-e műkö­désbe valaki valamelyiket a FÁK négy atomköztársaságában. De­cember végén még abban remény­kedtek a józan politikusok, hogy a Tegnap nagy várakozás előzte meg a volt szovjet parlament illegális ülését, amelyet a tervek szerint a fővárosi Moszkva Szállóban kellett volna megrendezne Az illegális ülés szerve­zői már korábban jelezték, hogy a ha­tóságok minden elkövetnek annak érdekében: ne tanácskozhassanak a volt parlament tagjai A hírügynökségi jelentések több vá­ros, illetve falu nevét is megadták, mint a tanácskozás színhelyét. Végül is a Moszkvától délre fekvő Voronovo falu kultúrháza adott otthont az illegális ülés résztvevőinek. Umalatova főszervező asszony nyitóbeszédében, amelyet a sö­tét kultúrházban egy kézilámpa fényé­nél olvasott fel, a Független Államok Közösségét a babiloni toronyhoz hason­lította, melyet semmilyen körülmények között nem lehet felépíteni. Hangsúlyozta, hogy a volt szovjet parlament tagjai a híresztelések ellenére nem Borisz Jelcin orosz kormányának megdöntését szorgalmazzák, hanem „csupán” a különböző vélemények konfrontációját kívánják szolgálni. Ki­fejtette, hogy a küldöttek csak választó­ik akaratát kívánják megvalósítani, mi­vel azok egy évvel ezelőtt a Szovjetunió megtartása mellett döntöttek. A küldöttek felszólalásaikban nehez­ményezték, hogy a hatóságok megaka­dályozták a helyszínre érkezésüket, mi­legrosszabb esetben megsemmisítik az atomfegyvereket, s erre fel is jo­gosították Borisz Jelcint. Csakhogy a közösségen belüli egyezkedések egyáltalán nem olyan egyszerűek, amilyennek képzelték őket. Ukraj­na, Kazahsztán és Belorusszia ígé­retet tettek, hogy június végéig minden taktikai atomfegyverüket orosz területre költöztetnek, s ott közös felügyelettel megsemmisítik őket. Ukrajna azonban leállította a fegyverköltöztetést, igaz, biztonsági okokra hivatkozva, de valójában azért, mert közte és Oroszország közt éles viták folynak éppen a kö­zös hadseregek „elosztásáról”, leg­inkább a fekete-tengeri flottáról. A belorusz védelmi miniszter szerint ők is aggódnak az atomfegyverzet orosz területre való koncentrálása miatt. Kazahsztán ugyan még tá­mogatja az eredeti elképzelést, de NATO-körökben már aggodalom­mal állapították meg, hogy valószí­nűleg ő sem fogja betartani az ere­deti határidőt. A világ atom-anarchiától tart. Félnek, hogy a FÁK területén ki­csúszhat az ellenőrzés alól számos vei elkobozták a szállítóeszközöket. Az ITAR-TASZSZ hírügynökség szerint csak a küldöttek egy része érkezett a ta­nácskozás helyszínére, ám annál több volt a kíváncsi újságíró. A RIA hírügynökség munkatársa szerint Vlagyimir Zsiri­­novszkjj, az orosz Liberális Demokrata Párt vezetője vállalkozott arra, hogy saját autójával a helyszínre szállítsa az illegális közgyűlésre meghívottakat. A résztvevők között ott volt Rój Medvegyev történész és Jegor Ligacsov, az SZKP egykori erős embere is. Román—csehszlovák Együttműködés Bukarestben tegnap aláírták a szociális együttműködési szerződést Csehszlovákia és Románia illetékes minisztériumai. Az egyezmény a kölcsönös információcserére, kon­zultációkra, egyes szociálpolitikai kérdések közös megoldására vonat­kozik, főként a foglalkoztatási politi­ka és a bérszabályozás összehango­lására, melyet a piacgazdaságra való áttérés időszakában mindkét ország rendkívül fontosnak tart. Petr Mil­lert, a CSSZSZK szövetségi munka­ügyi és népjóléti miniszterét fogadta a román kormány elnöke, Theodor Stolojan is. atomfegyver, s ezek külföldön, va­lamelyik agresszív beállítottságú fejlődő országban köthetnek ki. A félelmet erősíti, hogy a FÁK hadse­rege demoralizálódon, nem lehet tartani benne a fegyelmet, senki nem védi eléggé a fegyverraktára­kat, virágzik a korrupció, rossz a nyilvántartás. Ez utóbbira példa, hogy Kazahsztánban hétfőn eltűnt három atomfegyver, és senki nem tudja megmondani, ellopták-e, vagy csak helytelenül tartották nyil­ván azokat. Ezzel is kapcsolatos, hogy Bulgá­riában a várnai kikötőben tegnap a rendőrség átvizsgált egy Iránba tar­tó teherhajót, nem száilít-e atomfe­jeket rakterében. A német RTL plus tévéállomás híre alapján ugyanis en­nek a bolgár hajónak a Kaukázuson túli zavargások idején ellopott atom­fegyvereket kellett volna csempész­nie. A bolgár rendőrség nem talált a hajón fegyvert, ez azonban nem je­lenti, hogy a FÁK-ban egyre növekvő hadseregbeli káoszt és a közösségen belüli feszültséget nyugodtabban szemlélhetnénk. Már csak azért sem, mert semmiféle egyezmény, szerző­dés, garancia nincs arra, mi legyen az atomfegyverekkel, pusztán a négy érintett köztársaság elnökének jóin­dulatán múlik minden, s ez bizony elég ingatag állapot. Nő a veszély a FAK-ban Ki nyomja meg az indítógombot? Mint arról már hírt adtunk, Oroszország is saját hadsereget készül létrehozni, mivel megalapította saját védelmi minisztériumát, s an­nak élére maga Borisz Jelcin állt. Ukrajna, Azerbajdzsán, Moldávia, Üzbegisztán és Belorusszia után tehát az Orosz Föderáció is úgy döntött, a közös hadsereggel nem érheti be. Sok a tisztázatlan kérdés ENSZ-békemissziók A héten elkezdődött az ENSZ törté­netének eddigi legnagyobb méretű bé­kefenntartó missziója Horvátországban és Kambodzsában. Különösen Kambodzsában vállalkoz­nak nagy feladatra a kéksisakosok. A tervek szerint június végéig 22 ezer ENSZ-katona érkezik Kambodzsába. Elsődleges feladatuk lefegyverezni és fel­oszlatni a polgárháborúban részt vevő négy frakció erőit, és hazatelepíteni a je­lenleg Thaiföldön tartózkodó több mint 350 ezer menekültet. Az ENSZ-csapatok a kambodzsai kormány feladatainak egy részét is magukra vállalják, hogy ezzel megfelelő körülményeket biztosítsanak a szabad választások megtartásához. A szakemberek becslése szerint hozzávető­legesen 3 milliárd dollárba kerül a kam­bodzsai ENSZ békefenntartó misszió. A világszervezet Horvátországba az elkövetkező hetekben 14 ezer katonát küld. A csapatok vezetői tisztában van­nak azzal is: ha ismét fellángolnak a har­cok, ők a térségben tulajdonképpen fe­leslegessé válnak. A kéksisakosok béke­misszióinak szigorú szabályai vannak, amelyeket minden körülmények között be kell tartani. Az ENSZ-katonák pél­dául csak önvédelemből lőhetnek. Továbbra is sok még a tisztázatlan kérdés a kéksisakosok finanszírozása körül. A korábbi megegyezések értel­mében az Amerikai Egyesült Államok­nak a békemissziók költségeinek 30 szá­zalékát kellene fedeznie, de eddig a kongresszus, illetve a kormány még nem írta alá az ezzel kapcsolatos dokumentu­mokat. Ezenkívül más országok is adó­sai a világszervezetnek. Úgy tűnik, hogy az egyes országok vezetői a bonyolult helyzet ellenére továbbra is bíznak a globális békében, ugyanis csak ezzel ma­gyarázható, hogy vonakodnak megfizet­ni a kéksisakosok kiadásainak egy ré­szét. A világ különböző helyein az ese­mények alakulása ad majd választ arra, vajon helyesen cselekednek-e, amikor elodázni igyekszenek a költségek megté­rítését. BAC FOGYI fogyókúra-tabletta. Élelmiszerüzleteknek is kínálja a nagybani terjesztő, a Rosaria Kft. 935 65 Veiké Ludince 651 fax: 0813/264 29 tel.: 07/239 621 M oszkvában tegnap több ez­ren vettek részt a Manyézs téren meg­rendezett kormányellenes nagygyűlé­sen. Viktor Ampilov a konzervatív erők képviselője a volt Szovjetuniót éltette. A résztvevők egy csoportja ökölharcot ví­vott a Jelcint támogatók képviselőivel. A hírügynökségi jelentése szerint na­gyobb összetűzésekre nem került sor. K ínai látogatásra kapott meghí­vást Borisz Jelcin orosz elnök. A hírt Andrej Kozirev orosz külügyminiszter tette közzé kétnapos hivatalos kínai lá­togatása befejeztével. Közölte, hogy a látogatás időpontját a közeljövőben tű­zik majd ki. TEL AVIVBA utazott Dimitrov bol­gár kormányfő. Háromnapos hivatalos látogatása során a tervek szerint találko­zik Jicchak Samír izraeli kormányfővel, David Levy külügyminiszterrel, vala­mint az üzleti élet vezető személyiségei­vel. Dimitrov az első bolgár miniszterel­nök, aki hivatalos izraeli látogatáson vesz részt. SzOMÁI LÁBÁN ülésezett az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Bár a tanács tagjai újságírók jelenlétében kijelentet­ték, hogy megbeszéléseik eredményesek voltak, a nem hivatalos értesülések sze­rint a résztvevők több kérdésben nem értettek egyet. A Szomáliában kialakult helyzet orvoslása érdekében összehívott tanácskozás résztvevői megvitatták a le­hetséges megoldásokat. IrÁNBÓL tegnap kiutasítottak egy svéd diplomatát, azt követően, hogy az iráni-pakisztáni határon kémkedéssel vádolták. Az írna hírügynökség jelen­tése szerint nem pontosították, hogy konkrétan mivel vádolták meg a diplo­matát. Állítólag olyan információk bir­tokába akart jutni, amelyek kimerítik a kémkedés vádját. Johannesburgban tegnap öt néger áldozata volt a népszavazást meg­előző utcai összecsapásoknak. Az eddigi harcok során már több mint 280-an ve­szítették életüket. Azt követően került sor a véres összetűzésekre, hogy de Klerk dél-afrikai köztársasági elnök há­rom héttel ezelőtt bejelentette: népsza­vazással kéri ki a lakosság véleményét reformpolitikája helyességét illetően. B ulgáriában eddig 8 csehszlo­vák állampolgárt tartóztattak le kábító­szer-csempészés vádjával. Egy szófiai hírforrás szerint egyre többen igyekez­nek különböző drogokat átcsempészni a bolgár határokon. A vámőrök a megelő­zés érdekében jelentős mértékben meg­szigorították a turisták ellenőrzését. BoNNI jelentések szerint a volt ke­let-német titkosrendőrség, a Stasi leg­alább 70 nyugati állampolgár meggyil­kolásáért felelős. A Die Welt napilap nyugati hírforrásokra hivatkozva közöl­te a hírt. A lap munkatársa konkrét ese­tek leírásával bizonyítja a volt kelet-né­met rendszer külföldi ellenzőinek meg­gyilkolását. A BALTI ÁLLAMOK továbbra is ragaszkodnak az egykori Szovjetunió hadserege katonáinak a térségből való mielőbbi távozásához. A három köztár­saság képviselői tegnap nyilatkozatban tették közzé ez irányú követeléseiket. Elégedetlenségüket fejezték ki azzal kapcsolatosan, hogy a korábbi megbe­szélések ellenére továbbra is elodázódik a hadsereg tagjainak kivonása. Isztambulban tegnap két bom­ba robbant a városi rendőrkapitányság épületében. A jelentések szerint eddig nem tisztázódott, hogy kik és miért kö­vették el a bombamerényletet. Arról sem számoltak be, hogy milyen áldoza­tokat követelt a két hatalmas erejű rob­banás. AnSatel, Devínska 19,940 63 Nővé Zámky TV és SATELIT antennák szerelése — ingyenes házhoz szállítás — megbízható minőség (fél év garancia és fél év ingyenes ja­vítás) — előnyös ár Hívjon minket 17 órától a 0817/220 95-ös telefonszámon SZÚP-2I9

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents