Szabad Újság, 1992. március (2. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-17 / 65. szám
Szabad ÚJSÁG A13. cikkelyhez A szövetkezet tiszta vagyonából a jogosult személy vagyonrészesedését betétjeinek (pénzbeli, anyagi és nem anyagi) összege, a Tt.229/1991. sz. törvény 16. és 20. cikkelye értelmében az ingó és ingatlan tárgyakért kárpótlásként a szövetkezet vagyonából megegyezett részesedés, a törvényben meghatározott kritériumok (17. és 21. cikkely) szerinti részesedés és a mezőgazdasági szövetkezetekben még megvásárolt részesedés (a törvény 8. cikkelye) alkotja. A tag e összegzett vagyonrészesedése az ő tagsági betétje a transzformált szövetkezetben vagy a szövetkezetben, amely a transzformációt követő felosztás eredményeként jött létre; a betét egy részét az oszthatatlan alapba kell belefoglalni. A szövetkezet alapszabályai határozzák meg azt, hogy ez milyen nagy rész lesz, mely jóváhagyásáról szóló döntésnek a tag is részese. A vagyonrészesedés azon részét, mely a szövetkezet alapszabálya alapján az oszthatatlan alapban lesz, a szövetkezet létezése alatt nem lehet kifizetni a tagnak még tagsága megszűnése után sem, mert az oszthatatlan alapot a szövetkezet létezése alatt nem lehet felosztani a tagok között (a Kereskedelmi Törvénykönyv 235. cikkely 1. bekezdése). A jogosult személy, aki részvényese az dj, nem szövetkezeti jogi személynek, vagyonrészesedését ebbe a társaságba helyezi (pl.a Kereskedelmi Törvénykönyv 169. és 109. cikkelye). A betéteknek nem kell pénzben lenni. Amennyiben a vagyonrészesedés nem éri el a Kereskedelmi Törvénykönyvben meghatározott minimális betétet, a jogosult személy köteles eddig a nagyságig pótolni a betétet. Azokban az esetekben, amikor a jogosult személy, aki a mezőgazdasági szövetkezetben vagyonrészesedéssel rendelkezik és mezőgazdasági termelést fog folytatni (a Tl.219/1991 sz. törvény), vagy az a jogosult személy, akinek fogyasztási vagy termelési szövetkezetben van vagyonrészesedése és a szövetkezet tevékenységének megfelelően fog vállalkozni, joga van a vagyonrészesedés kiadására 90 napon belül attól számítva, mikor ennek kiadását írásban kérte. A további jogosult személyeknek csak 7 év elteltével a transzformációs tervezet jóváhagyása után adható ki a vagyonrészesedés. A szövetkezet (vagy a jogi képviselője) és a jogosult személy között a transzformációs tervezet jóváhagyásával kötelmi viszony keletkezik. A jogosult személynek jogigénye keletkezik a kiszámított vagyonrészesedés nagyságában, amelyet azonban csak 7 évvel a transzformációs tervezet jóváhagyása után lehet érvényesíteni, amellyel azonban a Polgári Törvénykönyv értelmében rendelkezhet. A törvény megengedi a jogosult személy és a szövetkezet (vagy jogi képviselője) közti megegyezés lehetőségét e kötelmi viszony rendezésére még az említett határidő letelte előtt. Ezt a megegyezést azonban nem követelheti meg a szövetkezettől. A 14. cikkelyhez A törvényből következik, hogy a szövetkezet tagságából nem jogosultak azok a tagok, akik tagsága 1991.11.30. után jött létre és akik nem rendelkeznek föld- vagy egyéb tulajdonnal legkevesebb 30.000 korona értékben, amelyet a szövetkezet használ a transzformációs tervezet kidolgozásának ideje alatt vagy legalább használt 1990.5.15-ig. Ez a rendelkezés kizáija annak a lehetőségét, hogy a szövetkezet 1991.11.30. után emelje tagjainak létszámát a transzformáció idejére annak érdekében, hogy bebizonyítsa azon tagok többségét a föld- és egyéb vagyon tulajdonosaival szemben a transzformációs tervezetről való döntésnél. A szövetkezet tagjainak, sem azoknak az állampolgároknak, akik részesedését a szövetkezet vagyonából a restitúciós előírások szerint határozzák meg, nem kell jelentkezniük a szövetkezetben a meghatározott 3 hónapos határidőn belül és nem kell igazolniuk a tagságot sem. A b) bek. alatt megszabott feltételeknek annak a szövetkezeti tagnak is meg kell felelnie, aki vagyonrészesedési igénnyel lép fel a szövetkezet által használt föld és egyéb vagyonhoz való tulajdonjoga alapján. Jogosult személyek közé a b) bek. értelmében nem tartoznak azok a fizikai személyek, akik ingó és ingatlan vagyont vittek be a szövetkezetbe és nem kapják vissza tulajdonukba olyan gyorsan, hogy a törvény érvényességétől számított 3 hónapon belül (tehát 1992.4.28-ig) igazolni tudják a szövetkezetnek a szövetkezet által használt tárgyakhoz való tulajdonjogot. A bevitt vagyon ugyanis a tag tulajdonából átment a szövetkezet tulajdonába és a törvény 16. cikkelye értelmében mint vagyonbetétet számítják be annak a tagnak, aki bevitte (leszámítódik a szövetkezet tiszta vagyonából a törvény 7. cikkelyének 1. bekezdése értelmében) és nem foglalják a transzformációs vagyonrészesedés meghatározására szolgáló kritériumok közé. Ingatlanok tulajdonjogát különböző módon lehet igazolni, pl.kiutalási irattal, a földtulajdonról szóló határozattal, telekkönyvi kivonattal, összevetve az ingatlannyilvántartásban a tulajdonlevéli bejegyzéssel, becsületbeli nyilatkozattal stb. Javasoljuk vegyék figyelembe a Tt. 229/1991 számú törvényének részvégrehajtási rendeletét, mely meghatározza a „vélt tulajdonos” fogalmát. A szövetkezet által átvett ingó vagyon tulajdonjogát pl. közigazgatási szervek döntésével, az átvevő szövetkezet igazolásával stb.lehet igazolni. Amennyiben a tulajdonos nem jelentkezik időben, vagy nem igazolja a tulajdonjogát és a szövetkezet rá vonatkozó használati jogát, nem lesz jogosult személy. Amennyiben vitatottá válik, hogy a jogosult személy igazolta-e tulajdonjogát, nem marad más hátra, mint döntéshozatal céljából bírósághoz fordulni. A szövetkezet is beadhatja a keresetet a bíróságra. A jogerős döntés meghozataláig a transzformációs tervezet jóváhagyására a törvény által meghatározott határidő nem telik. Tekintettel arra, hogy jelenleg nagyon nehéz lesz Szlovákia történelmi fejlődésével összefüggésben hiteles iratokkal igazolni a tulajdonjogot, javasoljuk az ún. előzetes tulajdonjog elismerését azzal, hogy ezt igazolni kell a vagyonrészesedés eladásának napjáig, amelyet ajánlatos a transzformációs tervezet jóváhagyására összehívott közgyűlésre vonatkozó 60 napos határidőn belül megállapítani. Ezzel az értelmezéssel kiküszöbölődik a törvény keménysége, mely a tulajdonjog igazolására a törvény hatályba lépésétől számított 3 hónapos határidőt állapított meg. Ez a bekezdés ajánlás jellegű, nincs kötelező jogi érvénye. A 15. cikkelyhez A törvény ezen rendelkezése a jogosult személyeket a tulajdon vagy a tagság vagy a kettő kombinációjának kritériumai szerint csoportosítja. Ezek közül a csoportok közül mindegyik olyan taglétszámot javasol saját soraiból a transzformációs tanácsba, amely megfelel a csoport számarányának, összehasonlítva más csoportok számarányával. A 14. cikkely a) és b) bek. értelmében jogosult személyek besorolása a gyakorlatban nem fog nehézségeket jelenteni; a c) bekezdésben feltüntetett jogosult személyeket a 15. cikkely a) és c) bek. által meghatározott csoportokba kell besorolni. A 16. cikkelyhez Ez a rendelkezés a mezőgazdasági szövetkezeti tag vagyonbetéteit határozza meg, és pontosítja a 7. cikkely 1. bekezdését, amelyben a transzformációra vonatkozó tiszta vagyon meghatározásának módja van meghatározva. Azok a vagyon betétek, amelyek nem tartoznak a transzformációra szánt tiszta vagyonba, a 7. cikkely 1.bekezdése értelmében, a 16. cikkelyben tételesen fel vannak sorolva; tehát feltétlenül pontosan kell őket meghatározni. A befizetett pénzbetéteknél, sem a szövetkezetbe beadott ingó és ingatlan vagyonoknál nem lesznek kétségek, habár ezekben az esetekben a betét nagyságának meghatározásához szükséges lesz e vagyon átértékelése a Tt.229/1991. sz. törvény hatályba lépésekor (1991.6.24) érvényes árak alapján. Az ingatlan felértékelésénél a Tt.205/1988 sz. hirdetmény, s a rá kapcsolódó későbbi előírások szerint kell eljárni, a további vagyon esetében az SZK kormányának 1992.1.2-i rendelete alapján, mely a Törvénytárban 97/1992. szám alatt jelent meg. A tagok felértékelhető, nem anyagi betétei lehetnek találmányokból, újítási javaslatokból, szerzői jogokból stb, származó jogok, amennyiben ezek nem lettek a szövetkezetre ruházva. Tagsági betétnek nem tekinthető az a tagsági részesedés, amelyet a tag nem helyezett letétbe, hanem ellenkezőleg a szövetkezet határozta meg részére a törvény hatályossága előtt (a Tt.162/1990. sz. törvénye értelmében). Ezekben az esetekben nem tagsági betétről, hanem a tagsági jogok elismeréséről van szó az egységesített föld vagy a szövetkezetben végzett munka alapján. A fentiekből következik, hogy az a tagsági részesedés, amelyet a tagok valójában nem vittek be a szövetkezetbe, a 16. cikkely értelmében nem vagyoni betétek, és a transzformációra szánt tiszta vagyonból nem számítódnak le. A 17. cikkelyhez Avagyonrészesedések helyes meghatározásának érdekében elsősorban a szövetkezeti vagyon azon részét kell meghatározni, amely felosztásra kerül, és ezt az alábbi rendelkezésben meghatározott kritériumok szerint szükséges elvégezni. A törvény nem engedélyezi egyéb kritériumok alkalmazását, sem a tiszta vagyon százalékának növelését vagy csökkentését valamilyen kritérium miatt. A szövetkezet által használt földre, amely más, nem jogosult személyek tulajdonát képezik, nincs meghatározva a vagyonrészesedés. A további földre a törvényből bérleti viszony jött létre, és ezért ezt az értéket ezekre a célokra szükséges elkülöníteni. A munkában való részvételért kiszámított tiszta vagyont a szövetkezet a 14. cikkely a) bek. értelmében elosztja a jogosult személyek között az általuk ledolgozott évek száma szerint. A ledolgozott időbe beszámítódnak a valóban ledolgozott évek és az az idő, amelyet a szociális biztosítás szempontjából munkavégzésnek lehet tekinteni, mégha a dolgozó nem is dolgozik (pl. a szabadság tartama, a katonai szolgálat, a polgári szolgálat letöltése, a munkaképtelenség ideje). Amennyiben legalább 30.000,- korona értékű további vagyon tulajdonosai közötti tiszta vagyon meghatározásáról van szó, amelyet a szövetkezet használ vagy 1990.5.15-ig használt, kritériumokat lehet választani, pl. a vagyon értéke alapján stb. Abban az esetben, ha a transzformációs tervezetben jóváhagyott kritériumok alapján ezek a tulajdonosok nem érik el a tiszta vagyon százalékaráanyban meghatáarozott nagyságát, a vagyon további része a szövetkezet oszthatatlan alapjába kerül és a transzformáció után az újonnan alakult alanyok közötti felosztásra kerül. Abban az esetben, ha gyakorlatilag nem lesz lehetséges teljesíteni a törvény által meghatározott valamely kritériumot, a vagyonrészesedés a szövetkezet oszthatatlan alapjába kerül. A 18. cikkelyhez A termelési és fogyasztási szövetkezeteknek a mezőgazdasági szövetkezetektől eltérően, amelyek a transzformációs tervezet szerint változhatnak közvetlenül másra is mint szövetkezeti vállalkozói formára, meg kell hagyniuk a szövetkezeti formát azzal, hogy felosztódnak több szövetkezetre. Úgyszintén eltérő a törvény 7. cikkelye szerint a szövetkezet tiszta vagyonának felhasználása; a mezőgazdasági szövetkezet e vagyon 25 %-át a részesedések eladására, 75 %-át pedig a törvény által meghatározott szempontok szerint osztja fel. A termelési vagy fogyasztási szövetkezet a részesedéseit nem adja el és a vagyonrészesedésre a tiszta vagyon 25 %-át használja fel, a maradék 75 %-ot a szövetkezet oszthatatlan alapjába sorolja be. Ha ez a szövetkezet a transzformáció után több szövetkezetre osztódik fel, közülük mindegyik oszthatatlan alapjába ezen eszközök része az átvett vagyon arányában kerül be. Amennyiben a vagyonbetétek összege nem érné el legalább az 50.000,- koronát, a szövetkezet nem jöhet létre (a Kereskedelmi Törvénykönyv 223. cikkelye). Ebben az esetben lehetséges, hogy a tagok növeljék betétjüket. A 19. cikkelyhez Ebben az esetben a jogosult személyek köre különbözik a mezőgazdasági szövetkezetekben lévő jogosult személyek körétől. Ennek az az oka, hogy a termelési és fogyasztási szövetkezetek tagjai a tagság keletkezésénél tagsági részesedést helyeztek le, esetleg vagyont vittek be a szövetkezetbe, de fizikai személyek ingó és ingatlan vagyona nem volt térítésmentesen, időben nem korlátozott használatukban. Jogosult személyek a szövetkezeti tagokon kívül a volt szövetkezeti tagok is, akikkel a tagság megszűnésekor a szövetkezet nem rendezte a viszonyt, mivel a szövetkezetbe vagyont vittek. A törvény hatályba lépésétől számított 3 hónapos határidőn belül való jelentkezésen és a betét igazolásán túl e személyek számára még további feltétel a kérvény benyújtása a tagság felújítására, hogy jogosult személyekké váljanak. A törvény nem köti jogi következményekhez azt, ha ez a jogosult személy nem vált taggá, tehát nem veszíti el jogát a vagyonrészesedés megállapításához . A 20. cikkelyhez Erre a rendelkezésre a 16. cikkelyhez adott magyarázat érvényes. A 21. cikkelyhez A részesedés kiszámítására vonatkozó szempontokat a törvény kötelező érvénnyel határozza meg. További szempontok alkalmazását a 9. cikkely 7. bekezdése kizáija. A közgyűlés határozza meg, hogy az egyes kritériumok alapján a vagyonrészesedés szétosztására szánt tiszta vagyonból mennyi jut. A fentiekből következik, hogy konkrét esetekben a szempontok használatáról önálló szavazásra lesz szükség. A 22. és 23. cikkelyekhez A lakásszövetkezetek transzformációja csak a jogi viszonyok Kereskedelmi Törvénykönyvhöz való igazítását jelenti, tehát továbbra is szövetkezetekként működnek, de nincs kizárva, hogy több szövetkezetre osztódjanak fel. A lakásszövetkezetek nem dolgoznak ki transzformációs tervezetet, nem kötelesek megállapítani a CSKP és a SZISZ vagyonát és javaslatot kidolgozni e vagyon visszaadásáról a CSSZSZK népének a köztársaság illetékes közigazgatási szervei részére. Ezeknek a szövetkezeteknek azonban nem keletkezik joguk az ingatlanokért vagy értékesítésükért, vagy elértéktelenedésükért járó pénzbeli kárpótlás kölcsönös refundációira, amelyeket a restitúciós törvények alapján jogosult személyeknek nyújtottak. A lakásszövetkezet nem hív össze közgyűlést és nem választ transzformációs tanácsot, csak a szövetkezeti tagok jogosult személyek. A lakásszövetkezetekre nem vonatkoznak sem a 30. cikkely rendelkezései a vagyonrészesedésekitel való rendelkezés korlátozásáról vagy a tulajdon más személyekre történő átruházásának korlátozásáról, sem a tagsági részesedés meghatározásának tiltása illetve rendezése a tagokkal. A 24 - 28. cikkelyekhez Ez a rendezés a lakásszövetkezet tagjának lehetőséget (jogot) ad az általa használt lakás vagy a nem lakás céljaira szolgáló helyiségek megvásárlására. Az átiratás ugyan ingyenes, de a tagnak részesedési kötelezettséget kell vállalnia a ház javításának költségeiből és a beruházási hitel tartozékaival történő törlesztésére a szövetkezet taggyűlése által meghatározott módon és határidőben. A törvény nem rendezi a szövetkezeti házakkal beépített telek jövőbeli használatának kérdését. A 29. cikkelyhez A Tt.176/1990. sz. törvénye lehetővé tette nemcsak termelési, fogyasztási vagy lakásszövetkezetek, de más szövetkezetek (pl. szolgáltatási szövetkezetek) létrehozását is. Tekintettel arra, hogy ezek a szövetkezetek különbözőek és jogi jellegük tekintetében valamelyik szövetkezeti típushoz hasonlítanak, melyekre vonatkozó jogi szabályozás megtalálható ebben a törvényben, az ilyen szövetkezetek a transzformációt azok szerint a rendelkezések szerint hajtják végre, amelyek legközelebb állnak jogi jellegükhöz. Tekintettel arra, hogy ezekre a szövetkezetekre nem alkalmazható a 18. cikkely rendelkezése, ezek a 7. cikkely értelmében meghatározott egész tiszta vagyont vagyonrészesedésre osztják szét. Az ilyen típusú szövetkezet transzformációját a törvény második része (19.-21. cikkely) alapján hajtják végre. A 30. cikkelyhez Ez a rendelkezés nagyobb részben a Tt.229/1991. sz. törvényének 33. cikkelyéből lett átvéve, a lakásszövetkezeteken kívül valamennyi szövetkezetre vonatkozik. A szövetkezetekre vonatkozó korlátozások a transzformációs tervezet jóváhagyásának napjáig érvényesek. A törvény hatályba lépésétől a szövetkezetek vagyonukat csak a cégbíróságon bejegyzett tevékenységi körük keretében ruházhatják át. Más jogi vagy fizikai személyek tulajdonába csak szükségtelen tárgyakat vihetnek át, melyeket szakértő becsül fel és nem haladják meg a 25.000,- Kcs-t. ezekben az esetekben nem számít, hogy ingó vagy ingatlan tárgyakról van-e szó. Az ingatlan tárgyak közül a szövetkezet eladhatja a lakóházakat, azoknak a fizikai személyeknek, akik használati joggal rendelkeztek ezekben a házakban. A vételárat ezekben az esetekben szakértőnek kell megállapítania. A törvény nem zárja ki e házak társtulajdonba adását, de feltételként a lakás használati jogának vagy bérletének vagy társbérletének meglétét szabja (a Polgári Törvénykönyv 871. cikkelye). Külön előírás határozza majd meg, hogy mely köztársasági szerv lesz illetékes kivételt adni a szövetkezet vagyonával való rendelkezés korlátozása alól. A szövetkezetek a transzformációs tervezet jóváhagyásáig nem dönthetnek felszámolásukról. A szövetkezet felszámolása azonban a Tt. 328/1991. sz. a versenytárgyalásról szóló törvény értelmében és az adósság kiegyenlítése miatt lehetséges, amennyiben ezt valamelyik hitelező javasolja. A 31. cikkelyhez A szövetkezetek nincsenek korlátozva a vagyonvásárlás vagy bérbevétel lehetőségeit illetően. A törvény már a 2. cikkely 1. bekezdésében meghatározza minden 1992.1.1. előtt alakított szövetkezet számára, tekintet nélkül alakulásuk módjára (alapítás, felosztás, kiválás), az átalakulási (transzformációs) kötelezettséget. A 31. cikkely rendelkezése ezt a tényt ismét megerősíti. A 32. cikkelyhez A transzformáció folyamatában a jogosult személyeknek megállapított vagyonrészesedés után csak a kiadásukat követően kell fizetni adót és illetéket. Amennyiben a kiadásra a kifizetéskor pénzben kerül sor. A részesedés kiadása nem feltétlenül pénzben kell hogy történjen, kiadható tárgyi formában is. A 33. cikkelyhez Amennyiben a szövetkezetből több jogi személy jön létre, a szövetkezet tagjainak és dolgozóinak munkaviszonyából származó jogok és kötelezettségek arra a jogi személyre ruházódnak át, amely tagjai vagy alkalmazottai lesznek. Ezzel a rendelkezéssel biztosított a szövetkezet eddigi tagjai és alkalmazottai jogainak védelme, amennyiben természetesen ők igényt tartanak alkalmazotti (tagsági) részvételre az újonnan keletkezett jogi személyek valamelyikénél. A szövetkezet jogai és kötezetlségei átruházásának javaslatáról a közgyűlés dönt.
