Szabad Újság, 1992. március (2. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-16 / 64. szám
1992. március 16. Szabad ÚJSÁG Súlyos földrengés Törökországban A pénteki törökországi földrengésnek tegnapig 310 áldozata volt. Erzincan városában az összedőlt épületek alatt még többszáz ember van. Feltételezik, hogy az áldozatok száma elérheti a 700-at. A sebesültek száma 450. A Richter-skála szerinti 6,8 fok erősségű földrengés a legerősebb volt 1939 óta, amikor a városban 30 ezren vesztették életüket. Most a mentőmunkálatokban 2700 török katona és rendőr segédkezik, a helyszínre küldtek svájci, francia, brit és svéd szakértőket. Az áldozatok felkutatásában és a romeltakarításban segédkeznek a Törökországban állomásozó amerikai csapatok katonái is. A városban 200 épület dőlt össze, köztük 6 szálloda, egy kollégium, a helyi kórház egy része is. A város 20 ezer épületének csak a fele felel meg a biztonsági előírásoknak. Az olasz kormány három nagy teherszállító repülőgéppel gyorssegélyt küldött Törökországba és 70 szakértőt, orvost, tűzoltót. Különlegesen kiképzett kutyákat is küldtek, hogy segítségükkel megtalálhassák a romok alá temetett áldozatokat. Megkezdték a sátrak és építőgépek szállítását is. Atomfegyvermentes lesz-e Ukrajna Nyugtalanító huzavona Mint már közöltük, Kravcsuk ukrán elnök befagyasztotta az atomfegyverek kivonását Ukrajnából. Az Egyesült Államok erre nyugtalanságát fejezte ki, és ezt közölte mind az orosz, mind az ukrán féllel. Amerikai értesülések szerint eddig az ukrajnai atomfegyvereknek csupán 57 százalékát helyezték át Oroszországba. Kravcsuk ukrán elnök nyilatkozatban közölte, országa továbbra is kitart amellett, hogy 1994-ig atomfegyvermentes lesz. Viszont semmiféle információk nem állnak Ukrajna rendelkezésére arról, hogy mi történik az atomfegyverekkel, miután kivonják őket Ukrajnából. Ukrajna azt javasolja Oroszországnak és a FÁK többi tagállamának, hogy azonnal kezdjenek tárgyalásokat a harcászati atomefegyverek szétszerelésének és megsemmisítésének ellenőrzéséről. Az orosz külügyminisztérium szerint Kravcsuk döntése, hogy leállíttatja az atomfegyverek kivonását Ukrajnából, ellentétben áll a FÁK tagállamai közt megkötött egyezményekkel. Oroszország elválja, hogy Ukrajna továbbra is teljesítse kötelezettségeit az irányban, hogy atomfegyvermentes állammá váljon. Szamszonov, a FÁK vezérkari főnöke cáfolta Kravcsuk állításait, miszerint Oroszország nem rendelkezik megfelelő eljárással az atomfegyverek megsemmisítése terén. Hangsúlyozta, hogy erre a célra Oroszországnak igen jó technológia áll rendelkezésére. Belorusszia, a harmadik volt szovjet atomfegyverekkel rendelkező ország, ugyancsak úgy véli, hogy az atomfegyverek felszámolását nemzetközi ellenőrzés mellett kellene folytatni. Kazahsztán, a negyedik „atomköztársaság” nem reagált az ukrán javaslatokra. Az atomefegyverek gyártását vezető tudósok szerint a robbanófejek megsemmisítése csak ott biztonságos, ahol elkészítették őket. Ellenzik, hogy Ukrajnában egy külön atomfegyvereket megsemmisítő központot hozzanak létre. Áttekinthetetlen a helyzet Moldovában Harcok a Dnyeszter bal partján A Dnyeszter folyó bal partján tegnap, éppúgy mint szombaton, változatlan hevességgel folytatódtak a harcok. A Dnyeszter-menti gárdisták szóvivője szerint a tegnap fellángolt összetűzéseket a moldovai különleges rendőralakulatok robbantották ki. Az orosz televízió szerint a Dnyeszter-menti gárdisták gránátvetőket és páncélozott csapatszállítókat használnak a harcokban. Mind a moldovai kormánycsapatok, mind a gárdisták oldalán az összetűzéseknek több áldozata volt. A tíz nappal ezelőtt megkötött fegyverszünetnek semmiféle hatása nincs. Szombaton a legnagyobb harcok Dubosszari külvárosaiban voltak. Moldovai jelentések ezt cáfolták. Egyes jelentések arról szólnak, hogy a belügyi alakulatoknak sikerült hatalmukba keríteni egy elzárt hidat és átkeltek a Dnyeszter folyón. Napvilágot látott olyan hír is, hogy 600 fegyveres gárdista, kozák és nő megtámadta a FÁK egyik alakulatát és nagymennyiségű géppisztolyt, gámátvetőt és föld-levegő rakétát zsákmányolt. Tiraszpolban a hírt cáfolták. Szombaton a moldovai csapatok az Aeroflot egy AN 24 típusú személyszállító repülőgépét lőtték. A hajtóművén megsérült repülőgéppel a pilótának úgy sikerült földet érnie, hogy az utasok közül senki sem sebesült meg. Kisinyovban nem hajlandók kommentálni a kialakult helyzetet. Annyi biztos, hogy a szombati öszszetűzések során legalább egy ember életét vesztette, és nyolcán megsebesültek. Az információk, amelyek a konfliktus színhelyéről érkeznek, igen ellentmondóak. Az első csehszlovák katonák Jugoszláviában A főparancsnok derűlátó Nambiar indiai tábornok a jugoszláviai békefenntartó ENSZ-csapatok főparancsnoka tegnap találkozott a már Jugoszláviában tartózkodó ENSZ-katonák képviselőivel. Felhívta rá a figyelmet, hogy a katonáknak pártatlanul és becsületesen kell eljárniuk feladataik elvégzésében. Eddigi lágyaiásairól azt mondta, hogy azok reménykeltőek. A vezetők támogatásukról biztosították az ENSZ-csapatokaL A főparancsnokkal lezajlott találkozón 22 ország 340 katonatisztje vett részt Megérkezett Belgrádba az a 15 csehszlovák tiszt, akik előkészítik a csehszlovákiai ENSZ-katonák elhelyezését. Adolf Turek ezredes, az egység parancsnoka elmondta, hogy már ma, hétfőn elindulnak leendő állomáshelyük megtekintésére. A csehszlovák katonákat valószínűleg a déli szakaszon helyezik el, ami Krajina déli részét jelenti. A parancsnokság Knin városában székel majd. Az 500 tagú csehszlovák zászlóalj április 18-ig foglalja el állomáshelyét. Jugoszlávia több európai és latinamerikai országot azzal vádolt meg, hogy Horvátországnak és Szlovéniának a fegyverszállítási tilalom ellenére nagy mennyiségű fegyvert szállítottak. A védelmi, a belügy- és külügyminisztérium, valamint a vámhatóságok együttes je-JÉlve megégetett túszok Atomfegyvermentes Grúzia Az azeri rendőrség FAK-katonákra lőtt Megszegik az új tűzszünetet is A FÁK fegyveres erőinek egyik tisztjét az azerbajdzsán! rendőrök agyonlőtték, amikor egy katonákat szállító tehergépkocsi után lőttek. Az azerbajdzsán! védelmi minisztérium szerint a rendőrök helyesen jártak el, mert katonai járművek ellenőrzés nélküli forgalma tilos. A FÁK egységei az utóbbi időben egyre gakrabban válnak támadások célpontjává a válság sújtotta kaukázusi vidéken. Az eddigi támadások során 74 katona vesztette életét és 238-an megsebesültek. Ruckoj orosz alelnök a múlt héten azt követelte, hogy a térségből vonják ki az összes szövetségi katonát. Szombaton is folytatódtak a harcok Hegyi Karabahban, annak ellenére, hogy az örmény és azerbajdzsáni legfelsőbb vezetők fegyverszünetről állapodtak meg. Az azeriek Sztyepanakertet, az örmények Susa városát lövik. Ariikban, ahol a múlt héten 10 szövetségi katonát ejtettek túszul, rendkívüli állapotot hirdettek. Teheránban szombaton háromoldalú tárgyalások kezdődtek Hegyi Karabahról. Áz egyeztetésen részt vesznek Örményország, Azerbajdzsán és Irán képviselői. Velajali iráni külügyminisz-Pinochet még ott van Chile fővárosában száz tüntetőt tartóztattak le, akik Patricio Aylwina elnök ellen tüntettek. Azt követelték, hogy bocsássák szabadon azokat a politikai foglyokat, akiket még Pinochet uralma idején ítéltek el. A tüntetők barikádokat emeltek és tüzeket gyújtottak az utcákon. Annak ellenére, hogy Pinochet tábornok két évvel ezelőtt lemondott elnöki posztjáról, gyakorlatilag még ma is hatalmon van. Hivatalosan kijelentette, hogy mint a hadsereg vezérkari főnöke továbbra is Chile legmagasabb posztján áll, és helyzetén a jövőben nem szándékozik változtatni, mert sem az elnöknek, sem a kormánynak nincs joga elmozdítására. tér négypontos programot javasolt, amely feltételezi a harcok azonnal leállítását, a megfigyelők elhelyezését az össztűzések színhelyén, a sebesültek és elesettek cseréjét, valamint a közvetlen tárgyalásokat a harcoló felek közt. Irán küldöttséget akar meneszteni a Kaukázusba, hogy a helyszínen folytassa a tárgyalásokat. A FÁK fegyveres erőinek főparancsnok-helyettese, Bepqjev tábornok, bejelentette, hogy Grúzia területéről kivontak minden ott állomásozó atomfegyvert. Az atomfegyverhordozókat április elsejéig szállítják el az országból. Gamszahurdia elűzött grúz elnök hívei három túszul ejtett kormánykatonát elevenen égettek meg. Ezt Tbiliszi városparancsnoka közölte. A túszokat péntek este ejtették foglyul a nyugatgrúziai Zugdidiben. Eduard Sevardnadze volt szovjet külügyminiszter, jelenleg Grúzia elnöke, felszólította a nyugati államokat, hogy vegyék fel Grúziával a diplomáciai kapcsolatokat és így segítsék megelőzni, hogy a Kaukázus térsége második Libanonná váljon. Mint ismeretes, az Egyesült Államok mind a 14 volt szovjet köztársasággal felvették a diplomáciai kapcsolatokat, de Grúziával nem, meri Gamszahurdia annak idején megsértette az emberi jogokat. Feltételezik, hogy az USA az elismeréssel kivár, amíg nem valósulnak meg az országban az első szabad választások. Lesz-e visszarendeződés Oroszországban? Jelcin ellenzéke Oroszországban egyre erősödik a jelcini politikát bírálók tábora. A nemrég megalakult Ellenzéki Pártok Tanácsa egyesíteni próbálja az eddig csak szétszórtan működő keményvonalas szervezeteket, de olyan csoportosulásokat is, amelyek korábban támogatták az elnököt. Mennyire kell komolyan venni az orosz ellenzéket? Erre próbál választ adni a BBC kommentárja. A demokráciában olyan politikai szervezetek műdködése is lehetséges, amelyek ha hatalomra jutnak, nem tartják be a demokratikus játékszabályokat. Előbb-utóbb szinte minden demokratikus államban felmerülhet ez a majdhogynem paradox dilemma. Kelet-Európa országaiban, ahol csak nemrég omlottak össze a több évtizedes diktatúrák, az átlagosnál is nagyobb ellenszenvvel tekintenek az ilyen szervezkedésekre, mert a kommunista rendszer visszaállításának rémét látják bennük. Nagy-Britanniában például a kormánynak aligha kell tartania attól, hogy a kommunisták, vagy netán a szélsőjobboldal komoly tömegeket tudna maga mögé állítani, és akár a választásokon, akár egy fegyveres forradalom útján magához tudná ragadni a hatalmat. Mert lehet, hogy a választópolgárok elégedetlenek, de gondjaikért a többség nem az egész demokratikus állam rendszerét bírálja, hanem — a brit példánál maradva — a konzervatívokat, vagy éppen a munkáspártot okolják. A volt szocialista országokban azonban — és itt leginkább Oroszországra és a többi szovjet utódállamra gondolunk — az átlagember leginkább az életszínvonal rohamos csökkenésében látja a rendszerváltást. Hiszen a hetvenévi diktatúra, a szólás- és a mozgásszabadság korlátozása, az örökös hiány után mit számít az egy gyári munkásnak, hogy Jelcint demokratikusan választották az ország élére, ha az új elnök szabadáras politikája miatt nem tud kenyeret venni a családjának? Valószínű, hogy az elégedetlen tömeg egy idő után nem elégszik meg azzal, hogy a legközelebbi választásokon Borisz Jelcin ellen szavazzon... Egy ilyen anyagi és politikai bizonytalanságban élő tömeget könnyű megnyerni a jobb életet ígérő demagógiának. És ezt nagyon jól tudják az oroszországi keményvonalas kommunisták is. A Szovjetunió Kommunista Pártjának betiltása után létrejött szétszórt csoportosulások most erőik egyesítésével próbálják megvalósítani terveiket. Azt is latolgatják, hogy össze kellene hívni a volt kommunista párt központi bizottságának volt plénumát. Az Ellenzéki Pártok Tanácsa elnevezésű új csoportosulás az egész volt szovjet parlament újbóli összehívását szorgalmazza. Figyelemre méltó, hogy ebben a tanácsban a keményvonalasok mellett ott vannak az orosz nacionalisták is, akik korábban Jelcint támogatdták. Az orosz elnöknek a kormányon belül is vannak komoly ellenfelei. Helyettese, Alekszandr Ruckoj egy hónappal ezelőtt éppen az orosz nacionalisták ülésén támadta Jelcin gazdasági programját: „A mostani politikai és gazdasági reformok többségét anélkül vezetik be, hogy közben egy kicsit gondolnának népünkre és hazánkra is. A piacgazdaság bevezetése közben nem veszik fegyelembe országunk különleges helyzetét, csak egyszerűen felszabadítják az árakat. És ez éppen annyi, mintha egy feneketlen szakadékba vetnénk magunkat”. Azóta eltelt egy hónap. Lassan vége a télnek, és ez idáig nem igazolódtak be a rendkívül súlyos éhínséget jósoló előrejelzések sem. Azóta további alapvető termékek támogatását is megvonta a kormány. A gazdasági fellendülés apró jelei sem lesznek valószínűleg elegendőek ahhoz, hogy az orosz nép kizárólag szavazócédulákkal jelezze nemtetszését. BAC É sztországban tárgyait Manfred Wömer NATO-főtitkár. Találkozott a balti köztársaság legfelsőbbb képviselőivel és a volt szovjet hadsereg kivonulásának üteméről tájékozódott. Az észt vezetők megerősítették, hogy hozzájárulnak a kivonuló katonák oroszországi lakásépítési programjához, amennyiben a Nyugat erre pénzügyi támogatást nyújt. SvÁJC bejelentette, hogy 1993-tól kénytelen lesz lassítani a kelet-európai országoknak nyújtott segélyt, esetleg csökkenteni azt. Ä külügyminisztérium közölte, hogy erre a lépésre a költségvetés hiánya és a szövetségi pénzügyek romlása kényszeríti az országot. A svájci segély összege 800 millió svájci frank (kb. 16 milliárd korona). A KÖZEL-KELETI országokba irányuló fegyverszállítások mennyisége az Öböl-háború után jelentősen csökken. A stockholmi békekutató intézet jelentése szerint tavaly e térségbe 30 százalékkal csökkentek a fegyverszállítások és 4,7 milliárd dollárt tettek ki. Fegyvervásárlását csupán Izrael és Kuvait növelte. A fegyverszállításokban az USA 60 százalékkal részesedik. A SHETLAND-SZIGETEK közelében, a Bravo tengeri fúrótorony mellett az Északi-tengerbe zuhant a Shell vállalat helikoptere 17 személlyel a fedélzetén. A parii őrségnek sikerült 12 embert kimentenie a fagyos vízből, de csak hatan voltak még életben. A többiek felkutatását leállították, meri lehetetlen, hogy a hideg vízben 12 óránál hosszabb ideig túlélje valaki a katasztrófát. A Super Puma típusú helikopter hóviharban zuhant a tengerbe, s ez megnehezítette a mentést. N émetországban Passau városában a rendőrség 50 személyt tartóztatott le a szélsőjobboldali és szélsőbaloldali szervezetek tagjaival lezajlott összetűzés után. A tüntetést a Német Nemzeti Unió nevű újfasiszta szervezet rendezte „Németország a németeké” jelszó jegyében. A megmozduláson 3500-an vettek részt. Ennek a szervezetnek tavaly Brémában sikerült bejutnia a helyhatósági testületbe, amikor a szavazatok 6,2 százalékát nyerte el. InDLÁBAN Pandzsab államban a szikh szeparatisták újabb támadást intéztek a polgári lakosság ellen. Ludhiána városban négy motorkerékpáros terrorista az utcán lövöldözni kezdett, 20 embert megölt, négyet megsebesített. Az áldozatok kizárólag véletlen arrajárók és árusok voltak. A terroristáknak sikerült elmenekülniük. Az ENSZ kambodzsai békefenntartó erőinek főparancsnoka Phnom Penhbe érkezett. Az országban 22 ezer ENSZ-katonál helyeznek el, ami a világszervezet eddigi legnagyobb katonai akciója. Közben a Vörös Khmerek és a kormánycsapatok között összetűzések robbantak ki, amelyek során 10 katona életét vesztette. W illy BRANDT helyét a Szocialista Intemacionálé élén valószínűleg Pirerre Mauroy francia kormányfő tölti be. A Szocialista Intemacionálé Madridban tanácskozik és meghatározza a hidegháború utáni időszak szocialista politikáját. A szervezet új elnökének megválasztására idén szeptemberben Berlinben kerül sor. K oREÁBAN a félsziget mindkét állama megegyezett a nukleáris berendezések ellenőrzésében. A sok huzavona után létrejött egyezmény szerint az első ellenőrzésre ez év június elsején kerül sor. A részleteket március 19-én beszélik meg a felek. K uba 20 ezer tonna rizst rendelt Indiában, de India elutasította az üzletet. Erre azután került sor, hogy az Egyesült Államok rosszalását fejezte ki az üzlet fölött. Indiában az ellenzék azzal vádolja a kormányt, hogy enged az USA nyomásának, hiszen még múlt héten megegyeztek abban, hogy az első 10 ezer tonna riszt leszállítják. C hILE. kormánya Franciaországban AMK13 típusú páncélautókat vásárolt, amelyeket 155 milliméter kaliberű ágyúkkal szereltek fel. A páncélozott járműveket a Cresot-Loire cég szállítja, amely már korábban is küldött hadifelszerelést Chilének. Bi »UKARESTBEN ötszörösére emelték a metro viteldíját. Erre azután került sor, hogy az állam megvonta a városi közlekedéstől a dotációkat. lentése szerint a két köztársaságnak a legtöbb fegyvert Ausztriából, Magyarországról, Németországból, Lengyelországból, Olaszországból, Csehszlovákiából, Panamából és Argentínából szállították. Magyarország és Ausztria légi* úton, valamint Rijeka, Split, Plots és Köper kikötőkön keresztül szállította a fegyvereket. Horvátország 92 német tankot, 60 millió dollár értékben amerikai Stinger légvédelmi rakétákat és Milan tankelhárító rakétákat kapott. Egy osztrák cég a horvát védelmi minisztertől 61 millió dollárt vett fel T 72 típusú tankokért és egy svájci cégnek 90 millió dollárt fizettek ki 120 Hongkongból származó harckocsiért. A jelentés szerint Lengyelország 16 500 Kalasnyikovgéppisztolyt küldött Horvátországba.
