Szabad Újság, 1992. március (2. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-14 / 63. szám
1992. március 14. 9 Szabad ÚJSÁG Válságban a hazai szarvasmarha-tenyésztés A truccpolitika nem megoldás Az utóbbi időben egyre inkább előtérbe kerül a hazai szarvasmarha-tenyésztés kérdése. Ebben az ágazatban tevékenykedik a mezőgazdaságban dolgozók csaknem egyharmada és a mezőgazdaság összbevételének a felét éppen a szarvasmarha-tenyésztés adja. A Szlovák Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma az agrárprogram kidolgozásakor szem előtt tartotta ezeket a tényeket, de ugyanakkor tudatosította a piacgazdaságra történő átmenet okozta nehézségeket is. Mint ismeretes, az 1991. január elsején bevezetett árliberalizáció következtében jelentős aránytalanság keletkezett a kereslet és a kínálat között. Ennek arra kellett volna ösztönöznie a szakembereket, hogy átértékeljék a szarvasmarha-tenyésztés eddigi eredményeit és hibáit. Helyette azonban mintegy „truccpolitikát” folytatva passzivitásba burkolóztak. De ki ellen irányult ez a truce? A minisztérium, a kormány, esetleg a jövő generáció ellen? Térjünk vissza a néhány évvel ezelőtti eseményekhez. A Nyitrai Állattenyésztési Kutatóintézet a fejőstehenek reálisan elérhető évi tejhozamának értékelésére ún. zooszinteket dolgozott ki. Ezt azok számára említjük, akik akkoriban a szarvasmarha-tenyésztés magas színvonalát hirdették, most pedig hanyatlásáról beszélnek. Valóban hanyatlásról van szó, Szlovákiában ugyanis ezidáig a marhahús-, illetve a tejszükségletet az állomány bővítésével, nem pedig a hasznossági mutatók javításával biztosítottuk. A direktív irányítás idején nem oldódott meg a helyzet, a termelés költségei emelkedtek, a veszteségeket pedig állami eszközökből fedezték. Évről évre ismétlődtek az alapvető tenyésztői hibák. A teheneket nem a hasznossági mutatók alapján selejtezték ki, nem fektettek kellő hangsúlyt a takarmányok minőségére, a technikai felszerelés színvonalára. Sok bírálat érte az Agrárgazdaságtani Kutatóintézet szarvasmarha-tenyésztési koncepcióját, amely éppen az állomány optimális csökkentését szorgalmazta. Ezzel szemben az 1989-ben az ezredfordulóig kidolgozott, a szarvasmarha-tenyésztés fejlődésére vonatkozó irányelvek az állomány további növelésére helyezték a hangsúlyt (a 2000/1985-ös mutató a szarvasmarha esetében 102,3, a takarmány ese-Ny ugat-Európának Sokba kerülnek a menekültek A fejlett ipari országok a múlt évben 7—8 milliárd dollárt fordítottak a kelet-európai országokból és a harmadik világból érkező menekültek megsegítésére a genfi menekültügyi titkárság nem hivatalos becslése szerint. Ez durván az egyhetede a legszegényebb országok részére nyújtott fejlesztési segélynek. Európa a végcélja azoknak a menekültstátust keresőknek, akik elsősorban Romániából és Jugoszláviából, valamint ázsiai és afrikai országokból érkeznek. Tavaly 13 nyugateurópai ország illet ékeseihez 543 600 menedékjogi kérelem érkezett, 27 százalékkal több az előző évinél. A menekültekre fordított összeg — amely a múlt évben 50 százalékkal haladta meg az 1989. évit — a legkülönfélébb tételeket tartalmazza; az elszállásolási és létfenntartási, jogi költségeket, valamint a menekültekkel foglalkozó tisztviselők fizetését is. A bevándorlási hivatalok több mint egymillió menedékjogi kérelemmel foglalkoztak. A kormányok általában — politikai érzékenységekre való tekintettel — nem szívesen hozzák nyilvánosságra a pontoá számokat. Az összes menekült 40 százaléka Németországba érkezik. Bonn ilyen természetű kiadásai 1989-ben megközelítették a 4 milliárd márkát. Az utóbbi három évben a menedékjogért folyamodók száma megduplázódott, így tavaly ez az összeg már legalább 6,5 milliárd márkára rúgott. A menedékjogot kérők száma 16 fejlett ipari országban elérte a 660 ezret, ez az előző évhez viszonyítva 22 százalékos emelkedést jelent. A számadatokat a 16 ország belügyminisztériumai által a múlt nyáron létrehozott titkárság közölte. tében 102,0). Az évi fejésátlag 2000/1995-ös mutatóját 117,0-ra, az átlagos súlygyarapodást 123,2-re tervezték. A Szlovákia egyes területein 1991 utolsó negyedévben fellépő tejfelvásárlási gondokat sokan az állomány csökkentésével magyarázták. Ez az állítás egyoldalú. A tehénállomány 1990-hez képest a mezőgazdasági szövetkezetekben és az állami gazdaságokban 59 651 darabbal csökkent, miközben a tehénállományra 1991-re előírt kvótádét teljesítettük. A magánszektorban 1991-ben 35 ezer 662 tehenet tartottak. Figyelmeztető viszont a fejőstehenek esetében a hasznossági mutatók alakulása, az évi fejésátlag 3537 literről 1881 literre esett vissza. Csehországban ugyanakkor 3681 litert értek el. Nem nehéz tehát kiszámolni, Sivatag. Figyelmeztető üzenet, jelzés. Világszerte, Európában is (pl. Spanyolországban) felgyorsult a termőföldek elsivatagosodása. Végveszélybe kerülhet fajunk, ha felmagasztalt itelligenciánk nem tesz csodákat.Olyan belső vagy kívülről jövő (kozmikus) parancsra van szüksége az Emberiségnek, amely ebben az iszonyú természeti szükségállapotban felér egy megváltással, felér az Úr üzenetével... Sajnos, az erőszak terjedése, a háborús konfliktusok gyarapodása rosszat sejtet. Szüntelenül növekszik azok száma, akiket már nem lehet felrázni, felébreszteni, akik élő halottak, akiket elragadott az egyre hódítóbb elanyagiasodás, akik látván nem látnak, hallván nem halinak. Az evolúció első szakasza ötmillió évig tartott. Vajon eljut-e végére? A józan ész útmutatásainak követése először is annak világos belátását jelenti, hogy vigasztalan életterét maga az ember teremtette, tette olyanná, amilyen, s börtönfalait maga tartja karban. A földön lejátszódó életfolyamatok termelő folyamatok. Vegyük például a légzést! A belélegzett anyag egészen más, mint a kilélegzett. Többek közt széndioxidot lélegzünk ki, ami égési termék. A szénsavnak bizonyára több tulajdonságát ismerik, s a légkör természetesen tartalmaz szénsavat, mert mennyivel több tejet tudtunk volna Szlovákiában kitermelni, ha megtartjuk az 1990-es szintet. Nem jobb a helyzet a vágómarha esetében seip. A napi súlygyarapodás 710 grammról 600 grammra esett vissza. A 100 tehénre jutó borjúelválasztás 95,29 darabrój 83,02 darabra csökkent. Mindezeket figyelembe véve önkéntelenül felmerül a kérdés: így akarjuk javítani jövedelmi helyzetünket? Igen súlyos gondot jelent a nemesítési program is, amelyet napjainkban a külföldi piac befolyásol. Mint ismeretes, a külföldi felvásárlók körében a szlovák tarka marha iránt nagy a kereslet. Nem engedhetünk meg azonban zűrzavaros beavatkozásokat a genetikai állományba. Az elmúlt években a hazai fajtákat elsősorban nagyhasznú külföldi tejtípusú fajtákkal kereszaz emberek és állatok légzésénél, továbbá szerves anyagok elégetésénél vagy rothadásánál keletkezik. A légkör egyre több széndioxidot tartalmazhatna, elpusztíthatna bennünket, ha a növények nem segítenének rajtunk. A növényeknek köszönhetjük, hogy saját életfolyamataink melléktermékei egy bizonyos pontot elérve nem ölnek meg bennünket. Megvizsgálták, mennyi szénsav lehet a levegőben anélkül, hogy az ember halálát okozná. Kiderült, az átlagember öt százalék szénsavat bír elviselni. Gondoljunk csak házunkra, kertünkre, növényeinkre! Kész áldás embernek a növény, növénynek az ember. Talán már ez is szemlélteti azt az életláncolatot, amely a természetben mindent át- meg átfon. A szén mellékterméke létfenntartásunk érdekében szükségessé teszi a növényvilágot. Továbbá az élővilág többi építőkövének —a nitrogénnak, az oxigénnak, a hidrogénnak — a melléktermékei szükségessé teszik a rovarok világát, a mikróbákat — s újra csak miattunk. Mert ezek a „világok” felszívnak mindent, amibe amúgy azonnal belehalnánk. Ezek a szó szoros értelmében a mi halálkisugárzásunkból élnek, s ennek a kisugárzásnak a bomlási termékeit szolgáltatják vissza nekünk. Csoda-e, hogy ezek a birodalmak tezték. Az így létrejött félvéreknek azonban igen jó minőségű takarmányra, magas szintű tenyésztői gondoskodásra van szükségük, amit sok esetben nem sikerült biztosítani számukra. Ráfizettünk arra is, hogy a természeti és gazdasági feltételektől függetlenül mindenütt mindent szerettünk volna tenyészteni. Ma el kell ismernünk, hogy nem használtuk ki kellőképpen a hazai viszonyokhoz alkalmazkodott szlovák tarka fajta előnyeit sem. Az agrárprogram egyik fontos feladata, hogy a lakosság számára egészséges élelmiszereket biztosítson. Ebben jelentős szerep jut a szarvasmarha- és juhtenyésztésnek, hiszen jó minőségű marhahússal még mindig adósai vagyunk a fogyasztóknak. (Feldolgozta: vkm) egymást üldözik, megemésztik, felemésztik és elrontják? Világos-e már, hogy bukott állapotban élünk? Hogy az emberiség a vesztébe rohan, amikor tönkreteszi a természetes mikrovilágokat, melyek az életét teszik lehetővé?! Természettudományosán bizonyítani lehet, hogy életünk minden pillanatában részt veszünk egy kozmikus katasztrófa kirobbantásában. Egy gyermek is megérheti, hogy a mikrovilágok, melyek azért szükségesek, hogy saját gyilkos légzéstermékeinktől megszabadítsanak bennünket, egyszer felmondják a szolgálatot. Az ember egyre több mesterséges élelmet vesz magához, egyre több erdőt irt ki és épít be, egyre több mérget vet be a mikróbák és rovarok ellen, betegségeket nyom el, hullákat éget, állatokat géppel helyettesít, s ki tudja, mi mindent nem csinál még önfenntartási és önérvényesítési törekvésében. A veszélyek elleni harccal új veszélyeket kelt. Gyilkolva lassan a természetet és általa önmagát. Növelve maga körül a sivatagokat, pedig ha elpusztulnak a növények, a fák, a virágok — az ember is utánukmegy. Élni. Létezni, amíg lehet, amíg megadatik... De vajon képesek leszünk-e rá? K.L. Fotó: Eifert János Pusztuló föld „Ember, ismerd meg magad!”
