Szabad Újság, 1992. március (2. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-14 / 63. szám
10 1992. március 14. Szabad ÚJSÁG XXIII. Kazinczy Napok Orwell és a nyelvészek Kassán a Csemadok Országos Választmánya a Csehszlovákiai Magyarok Anyanyelvi Társaságával, az SZK Oktatási és Sportminisztériumával, a pozsonyi, a besztercebányai és az eperjesi módszertani központokkal, valamint a Csemadok Kassai Városi és Járási Választmányával karöltve huszonharmadszor rendezte meg a Kazinczy Napokat. A rendezvényt március 12-én Jakab István egyetemi tanár nyitotta meg. Bevezetőjében kifejtette, a „nyelvében él a nemzet” még inkább érvényes a kisebbség esetében. Aki nyelvet vált, lelket cserél. Fábry Zoltán már az I. Kazinczy Napokra küldött üzenetében figyelmeztetett, hogy a kisebbséget nyelvének megbénításával ki lehet semmizni. Ezt eddig minden rendszer meg kívánta tenni, mert úgymond „aggódik” érvényesülésünkért. Vagyis lelkünket adjuk cserébe az érvényesülésért! Vannak jóhiszemű, naív magyarok is akik az anomáliákat azzal mentegetik, hogy ez még nem demokrácia, azt még csak most építjük. Ám demokráciát antidemokratikus módszerekkel nem lehet építeni. Csütörtökön három magyarországi előadó lépett mikrofonhoz. Zaicz Gábor a magyar nyelv finnugor rokonságáról értekezett. Ismertette a finnugor nyelvcsalád tagozódását, beszélt azokról a nyelvi jelenségekről, amelyek alátámasztják a magyar nyelv finnugor voltát. Ez a legelfogadottabb elmélet, mivel más elméletek képviselői még nem tudtak olyan színvonalú tudományos rendszert alkotni, amely méltó vetélytársa lehetne a finnugor rokonítás elméletének. Nagy érdeklődés kísérte Győri- Nagy Sándor és Bencze Lóránt előadását, mivel a Kazinczy Napokon mindeddig csak a finnugor elmélet képviselői szólhattak, és nem alakulhatott ki termékeny vita köztük és a más elméletek képviselői között. Győri-Nagy Sándor kifejtette, az előző előadásban nem hangzott el, hogy azok a nyelvi jelenségek, melyek alapján a magyar nyelvet a finnugor nyelvcsaládba sorolják, nem kizárólag a finnugor nyelvekre korlátozódó sajátosságok. Komoly fejtörést okoz, hogy a nyelvészek által kikövetkeztetett finnugor őshaza területén a régészet a feltételezett időben nem tudja igazolni az ember jelenlétét. A mai kétnyelvűség-kutatások alapján át kell értékelnünk a magyar nyelvre vonatkozó elképzeléseinket. Vizsgálatokat végeztek például az őrségi és a görögországi cigányok között, s kiderült, hogy noha sosem érintkeztek, alapszókincsük gyakorlatilag azonos, s az eltérő idegen nyelvi közeg ellenére törzsszavaik készlete meglepően nagy. Ebből az a tanulság vonható le, hogy az átvett szó csak akkor épül be egy nyelvbe, ha nem érik újabb nyelvi hatások, amelyek az előző átvételeket kiszorítják. Az előadó arra figyelmeztetett, hogy a nyelvek rokonításának mindig politikai vonzata is van. így a finnugor elmélet sem volt mentes a konjunkturális elvárásoktól, s a későbbiekben a Kniezsa István által képviselt szláv (szlovák) vonal sem. Tudomásul kell venni, hogy minden egyes nyelv szerves rendszer és csak azt fogadja be, ami rokon, vagy illeszkedik karakteréhez. Bencze Lóránt folytatta Győri- Nagy gondolatmenetét. Bírálta a szlávistákat — főleg Kniezsa Istvánt —, akik a saját maguk által meghirdetett alapelvek és tézisek ellen is vétettek. Két tényező, amely minden kutatót ösztönöz, a titokfejtés vágya és az identitás vágya szubjektív elemeket visz a kutatásba. Gyakran felvetődő probléma, hogy a nyelvészet megállapításait a régészet, a történelemtudomány és az antropológia nem támasztja alá. Sokan sürgették már a komplex vizsgálat szükségességét, de amikor alkalmazni is kellene ezt a kívánatos elvet, mégsem teszik meg. Ezt követően a magyar nyelv két fogalomkörével foglalkozott, a mezőgazdasággal és a keresztény vallással kapcsolatos szókinccsel, amelyet a nyelvészek részben török, részben szláv eredetűnek tartanak. A szláv eredeztetésnek megvannak a nehézségei. Egyrészt Ibn Rusztától (IX. század) tudjuk, hogy a nyugati szlávok nem foglalkoztak földműveléssel, másrészt a magyarság már a IV.—V. században megismerkedett a kereszténységgel, tehát Szent István dolga első sorban nem az volt, hogy a pogány magyarokat megtérítse, hanem inkább az, hogy a keleti irányultságú keresztény hagyományokat követő magyarokkal elfogadtassa a nyugati katolicizmust. Tehát ha a szlávoktól át is vettünk szavakat ezen művelődési körből, azok csakis a keleti szlávok szókincséből kerülhettek hozzánk. Ám ezzel a megállapítással nem érhetjük be. Gallon szerint a szlávok akkor lettek szlávok, miután erős török hatás érte őket. Tehát a fent említett szócsoportok is ótörök eredetre mennek vissza. Egyébként a magyarokról is ugyanaz állítható, mint amit Gallon a szlávok vonatkozásában mondott. így tehát nem meglepő, hogy a szláv nyelvekkel párhuzamosan a magyar is megőrizte ezeket az ótörűk szavakat. Gondot okoz az is, hogy a nyelvészeknek nincsenek teológiatörténeti ismereteik. Nem tudják, hogy 1077- ben vezették be a latint, mint a liturgia nyelvét, ám e rendelet Magyarországon csak a XIII. század végén kezdi éreztetni hatását. A térségben élő avaroknak nyolc püspökségük volt, és anyanyelvükön folyt a liturgia már a magyarok bejövetele előtt. Nyelvészeink tehát a vallással kapcsolatos szavak értelmezésénél amatőrként viselkedtek — jelentette ki Bencze Lóránt, aki végezetül elmondta, sok visszásság jellemzi az általa is művelt tudományágat, amely Orwell világához hasonló, ahol minden nyelvész egyenlő, csak vannak egyenlőbbek. Az előadásokat élénk vita követte, ami az elhangzottak ismeretében nem volt meglepő. A késő délutáni órákban került sor a Csehszlovákiai Magyarok Anyanyelvi Társaságának közgyűlésére.-balassa-OBJEDNAVKA DENNIKA Szabad ÚJSÁG (Objednávky prijíma poSta a doruíovatef.) Evideníné ííslo predplatileFa — platit*!a sústredného inkasa: / / Szabad ÚJSÁG Poéet objednanych vytlaőkov Zaíatie dodávky denníka Katalógové ííslo (vyplrtuje PNS) Predplatené vytlaőky dodajte na adresu: Menő a priezvisko (názov organizácie):.............................................................................ulica:........................................... f. domu:......................poschodie:...................i.bytu:............ dodáv. poüta: ............................................................... Platca predplatného (vyplrtuje len organizácia): OznaCenie (úplny názov):............................................................................................................................................................. Adresa:............................................................................................dodáv. poáta: | ........................ Objednávku vybavuje (őitatetne priezvisko):............................................................................. telefón:.......................... Názov a sídlo pefiainého ústavu:...................................................................................................................................-.......... Őíslo úétu:......................................... Dátum: Podpis predplatitefa (odriatok pefiatky): AZ ARAKAT A FEJÜK TETEJERE ÁLLÍTJUK! t-------T y|l ÜZLET, SIKER, PÉNZ B jó telefonrendszer nélkül nem létezik. m*-**rrf*or«iK. Ehhez segít Önnek a TKD! telefaxok: KX—F 50 B.......21 300 korona KX—F 90 B.......26 900 korona Ezenkívül a TKD elektronikus szótárait is figyelmébe ajánljuk. Csak a halaknak nincs rá szükségük, és ez az, ami magáért beszél A 3 nyelvűtől a 26 nyelvűig megrendelhető a TKD Elektronik pozsonyi kirendeltségén. (Tmavské Myto 1, 83221 Bratislava, CSFR) A TKD ajtajai nyitva állnak Ön előtt. A következő lépés az Öné! Egy lépés a biztonság felé! Lépjen egyszer! szvr ■204 , r ^ nip-d&ssé'd On is náiwd/ L A J§S/M E T ’92 2. NEMZETKÖZI KÉZMŰVESIPARI-BERENDEZÉSEK KIÁLLÍTÁSA 1992. szeptember 16—23. BRNO — VÁSÁRKÖZPONT Tisztelettel meghívjuk Önöket a fent nevezett kiállításra, mely a 34. gépipari mintavásárral együtt zajlik majd. A KIÁLLÍTÁS TÉMÁI: 1. Gépek, műszerek, szerszámok, berendezések, különböző anyagok, fémek megmunkálásához és felületi kezeléséhez 2. Gépek, műszerek, berendezések, szerszámok és különféle anyagok fa és műanyag megmunkálásához és felületi kezeléséhez 3. Kis építőipari gépek, építőipari szerszámok, anyagok és elemek 4. Gépek, berendezések, felszerelések élelmiszer-ipari mesterségek űzőinek 5. Gépek, berendezések, felszerelések kézműi párosoknak 6. Felszerelések egyéb mesterséghez 7. Szakirodalom, tanácsadás, lízing A Brnói Vásárok és Kiállítások Részvénytársaság komplett kiállítás rendezési szolgáltatásokat kínál fel az Önök termékeinek bemutatására is. Jelentkezőlapot az alábbi címen kérhet: BWBrnénské veletrhy a vystavy^a. s. Vystavisté 1. PP 491,660 91 BRNO Tel: 05/314 28 80, 314 29 1 7 Telex: 622 39 bvv c Fax: 05/ 33 39 98 SZUP-216
