Szabad Újság, 1992. március (2. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-13 / 62. szám
1992. március 13. Szabad ÚJSÁG Megérti, de... Újabb harcok Hegyi Karabahban Lawrence Eagleburger, az USA első külügyminiszter-helyettese a képviselőházban Csehszlovákia fegyverkiviteli problémáiról is szólt. Megértését fejezte ki a Csehszlovákiában kialakult helyzet fölött. BImondta, hogy a csehszlovák kormány a demokrácia felé halad és tudatában van annak a veszélynek, amelyet a külföldi fegyvereladások rejtenek magukban. Egyidejűleg azonban utalt rá, hogy a csehszlovákiai fegyvereladások a cseh és a szlovák köztársaság viszonyát is befolyásolják. Éppen Szlovákiában legnagyobb a munkanélküliség és itt a legnagyobbak a gazdasági problémák. Ha bezárnak egy harckocsigyárat, az óriási szociális problémákat okoz — mondta Eagleburger. Erre a legegyszerűbb válasz, ha exportálják a harckocsikat. Ez azonban nem jelent megoldást. A hosszútávú megoldást a csehszlovákiai és általában a kelet-európai hadüpar átépítése jelentené —jelentette ki Eagleburger. Totális háború fenyeget Tegnap délelőtt öten meghaltak és húsz épület dőlt romba Agdam azerbajdzsáni város bombázása során. Agdam Hegyi Karabah határának közelében fekszik. Az örmények két határmenti faluból lőtték a várost. Korábban több áldozatot és nagy anyagi kárt követelő tüzérségi támadást intéztek hat azerbajdzsáni falu ellen. Amennyiben az örmény csapatok azonnal nem vonulnak vissza Hegyi Karabahból, rohamosan megnövekszik a totális háború kitörésének veszélye Örményország és Azerbajdzsán között — jelentette ki tegnap Bakuban az azerbajdzsáni minisztertanács elnöke, miután tárgyalt Douglas Hogg brit külügyi államminiszterrel. Újságírók előtt közölte, hogy az általános háború kirobbanásának és a konfliktus elsimításának valószínűsége 1:1. Hozzátette azonban, hogy amennyiben a terrorista csapatok tovább folytatják a harcot Hegyi Karabahban, a békés megoldás esélye jelentősen csökken. A FÁK tíz tisztjét, akiket az örmény fegyveresek ejtettek foglyul, tegnapra virradóra szabadon bocsátották. Ezt az ITAR-TASZSZ hírügynökség közölte hivatkozással a FÁK fegyveres erőinek parancsnokságára. A tisztek szabadon bocsátása Sztolarov vezérőrnagy örményországi tárgyalásainak eredménye. A túszszedést Ter-Petroszjan örmény elnök is elítélte. A volt szovjet hadsereg egyik magasrangú parancsnoka, Korolkov tábornok Német újnácik Horvátországban Belgrádban prágai mintára A belgrádi diáktüntetés a város központjában tovább folytatódik. Atüntetésen megjelent Vük Draskovics, a Szerb Megújhodási Mozgalom elnöke is. A hevenyészett tribünről egymás után szólaltak fel az ellenzéki politikusok, köztük több képviselő is. Mindnyájan bírálták a köztársaság vezetését és követelték Milosevics elnök lemondását. Draskovics megjelenését ujjongva fogadták. Beszédében kijelentette, hogy Szerbia véres vereséget szenvedett és ezért a jelenlegi vezetés a felelős. Felszólította a résztvevőket, hogy Csehszlovákia és Bulgária mintájára az ifjúság maradjon az utcákon, amíg a hatalom nem bukik meg. A nap folyamán a tüntetés folytatódott. Bosznia-Hercegovina szerb képviseleti testületé elutasította az Európai Közösség javaslatát a boszniai rendezésre. Felhatalmazta a Szerb Demokrata Párt küldöttségét, hogy tovább tárgyaljon a belső elrendezés kérdéséről a muzulmánok és a horvátok képviselőivel. A szerbek csak arra hajlandók, hogy Bosznia- Hercegovinán belül nemzeti alapon szerveződött három konföderációs állam létezzen. A szerbek fő célja, hogy megtartsanak annyi önállóságot Bosznia-Hercegovinán belül, amely lehetővé ^Tüntetések a román iskolatörvény-tervezet ellen Anyanyelvi oktatást A romániai magyar kisebbség tüntetéseken tiltakozik az új iskolatörvény tervezete ellen. A tervezet csorbítja a kisebbségek anyanyelvi oktatását. Szerdán kétezer erdélyi magyar tüntetett Székelyudvarhelyen. Az akciót az RMDSZ, Románia második legnagyobb politikai pártja szervezte. A tüntetésen követelték, hogy decentralizálják az iskolaügyet, törvényesítsék az anyanyelvi oktatás jogát az iskolarendszer minden szintjén, vezessék be a romániai magyar iskolákon a magyar történelemoktatást és tegyék lehetővé az egyházi iskolák létrehozását.' Hargita megye székhelyén, Csíkszeredán is volt tüntetés. A tüntetők képviselői a megye prefektusának egy petíciót adtak át, amelyben felsorolják azokat a lényeges törvénymódosításokat, amelyek a kisebbségek szükségleteit tükrözik. Követelték, hogy e többségében magyarlakta megyébe látogasson el a parlament és az iskolaügyi minisztérium küldöttsége és ismerkedjen meg a helyszínen a kisebbségi iskolaügy problémáival. Betiltották a Népképviselők Kongresszusát Baloldali tüntetésre készülnek Az orosz parlament elnöksége utasította a kormányt és a moszkvai elöljáróságot, hogy akadályozza meg a Szovjetunió népképviselőinek kongresszusát, amelyet március 17-re hívott össze a volt Szovjetunió legfelsőbb törvényhozó testületének néhány egykori képviselője. A parlament elnöksége nyilatkozatban leszögezte, hogy a volt Szovjetunió bármiféle szerveinek felújítása Oroszországban az Orosz Föderáció állami szuverenitása elleni támadást jelent. Március 17-re a baloldali és hazafias orientáltságú szervezetek Moszkvába nagy tüntetést hívtak össze, amely célja a kongresszus összehívásának támoga-360 tömegpusztító rakétát semmisítettek meg A BT elégedetlen A Biztonsági Tanács szerda esti ülésén felszólaló Tarik Aziz iraki miniszterelnök-helyettes beszéde után az amerikai, a francia és a brit küldöttek csalódottságukat fejezték ki. Pickering amerikai küldött szerint Irak tárgyalni akar a tűzszünet feltételeiről és úgy látszik, még nem értette meg, hogy a határozatok kötelezőek és nem lehet róluk tárgyalni. A Biztonsági Tanács tagjai több mint húsz kérdést tettek fel Aziznak, aki tegnapra ígérte a válaszadást. Rolf Ekaus, aki az iraki demilitarizálási bizottságot vezeti, közölte, hogy az iraki kormány nem nyújt elég információt katoteszi nekik az önálló kapcsolatot más köztársaságokkal. Németországból és más európai országokból több újnáci támogatta Horvátországot a szerb kisebbség elleni harcban. Ezt a Reuter hírügynökség bonni parlamenti forrásokra hivatkozva közölte. „A német biztonsági szerveknek olyan információik vannak, amelyek szerint az NSZK-ban élő újnácik többször ellátogattak Horvátországba” — áll a szövetségi parlament sajtószolgálatának nyilatkozatában. A dokumentum megállapítja, hogy Horvátországban létezik egy önkéntes csoport, amely „fekete légiónak” nevezi magát és parancsnoka a volt kelet-német hadsereg egy tisztje. A csapat tagjai az NSZK-ból és néhányan más nyugat-európai országból mentek Horvátországba. A bonni külügyminisztérium a jelentéssel kapcsolatban még nem közölt részleteket. Wörner Lengyelországban cáfolta Ruckoj orosz alelnök szavait, miszerint a Kaukázuson-túli területen még atomfegyverek vannak. Korotkov kijelentette, hogy az utolsó atomtöltetet a Kaukázuson-túli területről 1990 nyarán szállították el. Rámutatott, Ruckoj nyilatkozata arról tanúskodik, hogy az alelnök apparátusa és a FÁK fegyveres erőinek parancsnoksága között nem összehangolt az együttműködés. A grúz rendőrség két fegyvercsempészt lőtt agyon, akik a FÁK fegyveres erőitől eltulajdonított rakétalőszert akartak átvinni az azerbajdzsáni határon. Ezt a grúz belügyminisztérium szóvivője közölte. Egy gépkocsiban rakétakilövő berendezést és 32 rakétát szállítottak, amikor Tbiliszitől 25 kilométerre a csempészeket letartóztatták. A csempészek ellenálltak, kézigránáttal fenyegetőztek, mire a rendőrök tüzet nyitottak. Két csempészt megöltek, a harmadikat letartóztatták. A fegyvereket a vallomás szerint Hegyi Karabahban akarták bevetni. Mind az azeriek, mind az örmények az utóbbi időben a FÁK fegyveres erőitől ellopott fegyverekkel akaiják kiegészíteni arzenáljukat. Ukrajna kilép Ukrajna 1994-ig kilép a Független Államok Közösségének védelmi rendszeréből, közölte a Trud című lapban Lconyid Kravcsuk ukrán elnök. Hozzátette, hogy négy éven belül az ukrán hadsereget 220 ezer főre fejlesztik. A független államnak független fegyveres erőkre van szüksége, mondta Kravcsuk. Az ukrán hadsereget úgy alakítják ki, hogy az az atomfegyvermentes és semleges ország koncepcióján alapuljon. Ukrajna a FÁK-at egyébként nem hagyja el és továbbra is együtt akar működni a többi köztársasággal, hiszen az ukrán reform eredményei nagy mértékben attól függenek, mi történik a többi tagállamban. A NATO-tagság nyitott Manfred Wörner, a NATO főtitkára varsói látogatása során kijelentette: jelenleg nem szándékozunk bővíteni a NATO-tagság sorait, ámbár ez nem kizárt a jövőben. A kérdés továbbra is nyitott tása. A moszkvai polgármesteri hivatal a Manézs térre tervezett tüntetést betiltotta. Feltételezések szerint a tüntetésen 200 ezer ember vesz majd részt. A rendőrség attól tart, hogy a március 17-iki tüntetés következményei komolyabbak lehetnek, mint azé a tüntetésé, amelyet február 23- án szorítottak ki a Manézs térről a környező utcákra. 17-ike ugyanis munkanap és a csúcsforgalom idején százezrek tartózkodnak majd az utcákon. Arra számítanak, hogy az illegális kongresszuson a 2225 képviselő közül legalább ezren részt vesznek. A kongresszus kezdeményezői között van Nyikol^j Rizskov egykori szovjet kormányfő is. nai programjairól, tehát olyan fegyverek gyártásáról, amelyeket a Biztonsági Tanács betiltott. Az iraki tömegpusztító fegyverek megsemmisítésével megbízott ENSZ- szakértőcsoport vezetője kijelentette, hogy a négyszáz iraki, ideggázzal töltött rakéta közül 360-at már megsemmisítettek. Naponta negyven rakétát robbantanak fel a föld alatt, hogy megóvják a környezetet. A Reuter hírügynökség megjegyzi, hogy más ENSZ-misszióktól eltérően a ballisztikus rakétákat megsemmisítő csoport megkapta az iraki hatóságok segítségét. Wörner a közép-európai biztonságról és katonai együttműködésről szóló kétnapos varsói szemináriumon vesz részt. Csehszlovákiát a rendezvényen Martin Paloul védelmi miniszterhelyettes és Karel Pezl altábornagy képviseli. A visegrádi hármak jelenleg gyakorlatilag katonai szempontból elszigeteltek, senki sem írt velük alá biztonsági szerződést, nem vásárolhatnak fegyverzetet, még ha pénzük is lenne rá — jelentette ki Jan Parys lengyel védelmi miniszter. Közölte, hogy a hármak célja az együttműködés fejlesztése a NATO- val. Véleménye szerint a három ország más államoknál eredményesebben mű-Olaj mezők és aknamezők A Royal Ordonance brit vállalat bejelentette, hogy dolgozói minden kuvaiti olajmezőn felszedték az iraki aknákat és a háború után ottmaradt lőszert. A cég képviselője a Reuter hírügynökség tudósítójának elmondta, hogy emberei 1 millió aknát és 6 ezer tonna más lőszert tettek ártalmatlanná Kuvaitban. A munkálatokat közvetlenül a háború után kezdték meg tavaly márciusban. Három tűzszerész a munkák során életét vesztette. A tűzszerészek fő feladata volt, hogy a szakértők számára lehetővé tegyék az égő olajkutak megközelítését. Ennek eredményeképpen az utolsó égő olajkutat már tavaly novemberben eloltották. Kuvait ma már naponta 700 ezer hordó kőolajat termel. Franciaország, Egyiptom és Pakisztán szakértői Kuvait többi területét tisztítják meg az aknáktól. A franci» aknaszedők a tengerparti fövenyt aknátlanítják. ködhet együtt, mivel előrehaladottak a reformjaik és földrajzi helyzetük stratégiai fontosságú. Reményét fejezte ki, hogy az európai politikai és katonai rendszerek lehetővé teszik Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország részvételét az összeurópai biztonsági rendszerben. Lengyelország akár azonnal is csatlakozna a NATO-hoz. Krzyslof Skubiszewski lengyel külügyminiszter azt hangoztatta, hogy országa érdekelt a partneri kapcsolatok kiépítésén a NATO-val. Hangsúlyozta, hogy a földrész keleti fele nagy reményeket és lehetőségeket, de bizonytalanságot és fenyegetést is hordoz magában. A térség stabilitásához Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország hozzájárulhatna, amennyiben szorosabbra fűzné kapcsolatait az Északatlanti Szövetséggel. Hozomány vagy halál? Indiában az utóbbi négy évben 15 891 asszonyt gyilkoltak megvagy hajszoltak bele az öngyilkosságba. Ezt a számot az indiai parlamentben közölték és összehasonlították a pandzsábi erőszakhullám áldozatainak számával. A szikh lázongásoknak 1300-al kevesebb áldozata volt. Amikor az indiai lányok — az esetek többségében — féijhez mennek, gyakorlatilag anyósuk túszaivá válnak. Rendszerint állandó zaklatásnak vannak kitéve a férj családja részéről, amely legtöbbször a lányok csekély hozományát bírálja. A hozomány megkövetelését 1961 óta törvény tiltja. Ennek ellenére a kis hozománnyal a férj családjába jutó lányokat megalázó bánásmódban részesítik. 3 M agyarország nem követei kártérítést Németországtól a második világháború idején okozott károkért. A tegnapi Népszabadság szerint erről a magyar parlament külügyi bizottsága döntött. Németország különféle csatornákon a károsultaknak eddig már 103 millió márkát fizetett ki és az ügyet lezártnak tekinti. A magyar döntést azzal is magyarázzák, hogy Németország követelhetné a háború után Magyarországról kitelepített németek kártérítését. IZRAELNEK csatlakoznia kellene az atomsorompó egyezményhez, mint azt arab szomszédai tették. Ezt az egyiptomi külügyminiszter jelentette ki. Izrael nyilván az egyetlen közel-keleti ország, amelynek atomfegyvere van, egyes adatok szerint hozzávetőlegesen száz atomrobbanófejjel rendelkezik. Albániába gyülekeznek a külföldi megfigyelők, akik a március 22-én megrendezésre kerülő általános választásokat felügyelik. Az ENSZ és az EBEÉ képviselői a tiranai központi választási bizottság tagjaival tárgyaltak. A választásokon tizenegy politikai párt indul, köztük a két legnagyobb, az ellenzéki Demokrata Párt és az uralmon levő Albán Szocialista Párt. A sszad, Szíria elnöke, akit december másodikán negyedszer választottak meg, tegnap letette a hivatali esküt. Asszadra, aki egyben a Baath párt főtitkára, a választók 99 százaléka szavazott. Az eskü alkalmából Szíria-szerte az elnököt támogató tüntetéseket rendeztek. B ulgária miniszterelnöke tegnap befejezte látogatását az Egyesült Államokban. A bolgár lapok szerint látogatásának eredményessége azon mérhető majd le, mennyire növekszik az amerikai tőkebefektetés az országban. A lapok szerint Filip Dimitrov az USA- ban elérte, hogy az Egyesült Államok ismerje el Szlovénia és Horvátország függetlenségét. EsZAK-KOREA tegnap jegyzéket intézett az Egyesült Államokhoz, amelyben leszögezi, hogy az Irán és Szíria számára szállított észak-koreai Scud-rakétákat szállító hajó akadályoztatása az USA részéről a nemzetközi jog megsértése lenne. A nyilatkozat a hajó esetleges átvizsgálása ellen tiltakozik, de nem erősíti meg és nem is cáfolja, hogy valóban Scud C rakéták vannak-e a hajón. A hajó egyébként kijátszotta az amerikai haditengerészetet és sikerült kikötnie Bandar Abbasz iráni kikötőben. G rÖNLAND tegnap kinevezte képviselőjét az Európai Közösségbe. A félig független szigetország teljesjogú tagságot követel a nyugat-európai gazdasági szövetségben. O laszországban megölték az Európa Parlament kereszténydemokrata képviselőjét, Salva Limát, aki közeli munkatársa volt Andreotti kormányfőnek. A palermói gyilkosságot két motorkerékpáros követte el, akik gépkocsijában ölték meg a képviselőt. Ez volt az utóbbi tíz év legjelentősebb politikai merénylete Szicíliában. Egyiptomban további százhúsz muzulmán szélsőségest tartóztattak le. A Ramadán idején a rendőrség megerősítette járőreit és szaporította az ellenőrzéseket. A jelentések szerint a szélsőségesek egy dél-egyiptomi faluban öszszetűzést provokáltak ki, amely során három személy életét vesztette. BRAZÍLIÁBAN a lakosság egészségügyi helyzete katasztrofális. Az ország 146 millió lakosa közül 1 millió maláriában és 8 millió álomkórban szenved. Minden félórában egy ember tuberkolózisban betegszik meg. 400 ezer brazíliai szenved leprában. Évente egy lakosra 51 dollárnyi egészségügyi ellátás jut. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a minimális ellátásnak 500 dollárt kell kitennie évente. Brazíliában évente 1,5 millió munkás szenved üzemi balesetet, közülük 5 ezer halálos. Az alultáplált gyermekek száma 5 millió. A MILÁNÓBAN múlt hétfőn elrabolt 55 éves Luciano Caruga holttestét tegnap reggel fedezte fel az olasz rendőrség. Először 4 millió dollár váltságdíjat követeltek az útépítő vállalkozó szabadon bocsátásáért. A rendőrség megállapította, hogy Carugát már néhány órával elrablása után agyonlőtték.
