Szabad Újság, 1992. március (2. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-12 / 61. szám
6 1992. március 12. A többség számára kötelezettség Az etnikai kisebbség joga Szabad ÚJSÁG_________________ Az anyanyelv használatának problémája nemcsak jogi kérdés; ezt nem lehet és nem is ajánlatos csak a jog oldaláról megközelíteni. Mielőtt az anyanyelv használatának jogi vetületeit taglalnám, szükséges tehát e kérdés általános emberi vetületeire is egy pillantást vetni. Miért oly fontos az anyanyelv? 1. A kisgyermek csak szüleinek és nevelőinek az anyanyelvén tud megtanulni gondolkodni, mert akik a gondolkodáshoz szükséges fogalmakat közvetítik, azokat csak az anyanyelvükön tudják pontosabban, a maguk bonyolultságával, összefüggéseivel együtt közvetíteni. A gyermek az anyanyelvének elsajátításával párhuzamosan tanul meg gondolkodni, s a nem anyanyelvét használó szülő — de a gondozónő, óvónő, tanítónő is — szükségszerűen szegényebb, összefüggéseiben egyszerűsített valóságot közvetít. 2. Minden kommunikáció szükségszerűen a szorosan vett közléstartalom és az ezt kísérő metakommunikáció (gesztusok, mimika, hanghorozás, stiláris alakzatok stb.) összeszövődése. Az anyanyelven közölt információ a kisgyermek számára jóval könnyebben valósítja meg a szorosan vett közléstartalom és a metaszinten megnyilvánuló információ — A járási nemzeti bizottság megszűnésével községünk nehezebb anyagi helyzetbe került. Elmaradtak a céldotációs és egyéb támogatások, de még így sem maradtunk teljes pénzügyi segítség nélkül. A tanács és a képviselőtestület tagjai mindent megtettek és tesznek azért, hogy a községi hivatal rendesen működjön, felülemelkedjen a nehézségeken a választási programunk megvalósítása céljából — kezdi a beszélgetést a polgármester. — A mi koncepcióink a megkezdett és beígért akciók befejezésére, kisvállalkozások támogatásával a szolgáltatások bővítésére irányulnak. Elsősorban olyanokra, amelyek a munkanélkülieknek is újabb munkalehetőséget biztosítanak. A fontosabb község- és sportfejlesztési program keretében a múlt évvégére felépítettük a korszerű sportcsarnokot. Ehhez jelentős anyagi támogatást kaptunk a mezőgazdasági szövetkezettől és Pozsonyból, a Testnevelési Szövetség további egymillióval járult hozzá az üzembehelyezéséhez. Felépültek a szolgálati lakások, bővítettük a gáz- és vízhálózatot. Befejeztük az új utca közművesítését, melyhez 118 ezer korona támogatást kaptunk a Szlovák Pénzösszhangját — ha ez az összhang nem létezik, akár súlyos személyiségzavarhoz is vezethet. 3. A kulturális örökség átadása csak anyanyelvi szinten történhet — a nem anyanyelvét használó szülő, gondozónő, óvónő, tanítónő képtelen a maguk teljes gazdagságában átadni a kulturális hagyományokat. A fentiek azt bizonyítják, hogy az anyanyelv használatához nem ok nélkül ragaszkodik minden ember, legyen többségi vagy kisebbségi sorban, ez minden embernek alapvető szükséglete. Felix Ermacora osztrák nemzetközi jogászprofesszor szerint, ami az etnikai kisebbség joga, az a többség számára kötelezettség arra, hogy biztosítsa a jog gyakorlatához szükséges lehetőségeket. Sajnos, a mi térségünkben mindez csak vágyálom. Az emberi jogok helyzete a mai Kelet—Közép-Európában különösen problematikus. A többségi nemzetek majdnem minden országban korlátozzák az emberi jogok körébe tartozó kisebbségi jogokat, köztük az etnikai (nemzeti) kisebbség anyanyelvhasználati jogát. Melyek azok a nemzetközi szerződésekben megfogalmazott, kötelező érvényű rendelkezések, amelyeket ezek a korlátozó intézkedések sérteügyminisztériumtól. Az anyagi eszközök hiánya ellenére utak, járdák felújítására tavaly 35 ezer koronát fordítottunk, 137 ezer koronás költséggel a kultúrházba beszereltettük a gázfűtést. A közvilágítás korszerűsítésére 180, a hangosbeszélők javítására 82 ezer koronát fordítottunk, és társadalmi segítséggel a buszmegállók átfestésére, rendbehozására is futotta. Hegedűs Sándortól azt is megtudtuk, hogy a kisprivatizációs folyamat a kereskedelmet és a szolgáltatásokat érinti leginkább, de az önkormányzat minden tőle telhetőt megtesz a kisipari tevékenység fellendítése érdekében. A közhasznú munkával, kisipari tevékenység mozgatásával újabb foglalkoztatási lehetőséget biztosítanak, ami sikeres vállalkozással többeknek nemcsak alkalmi és idénymunkát jelenthet. Persze, kellő megfontoltsággal a szolgáltatások és a vállalkozások jelentős területét a piacra bízzák és a lakossági igényeknek megfelelően nyújtanak segítséget a privatizációs folyamat gyorsításához. Mindezek eredményeként egyre több vállalkozó dolgozik főállásban, ennek köszönhetően az emberi kapcsolatok is jobbak lettek. A községben egyre merészebben bontogatja szárnyát a nek? 1. Az ENSZ Alapokmányának alapján 1948. december 10-én elfogadták az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Ezen nyilatkozat általánosságokban fogalmazza meg az emberi jogokat — megelőzve egy szükségesnek tartott, kötelező érvényű szerződést. A politikai konfrontáció, a hidegháború, az ún. szocialista és polgári felfogás közötti ellentétek miatt, sajnos, nem került sor e szerződés megszövegezésére. Ezért hagy maga után annyi kívánnivalót az emberi jogok biztosítása, védelme a világ számos országában. 2. Időrendi sorrendben ezt követte az 1963-ban elfogadott ENSZ- nyilatkozat a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről. Ebben az egyezményben tételesen megfogalmazták (címe ellenére) a nemzeti vagy etnikai származás miatti megkülönböztetés tilalmát. Benne foglaltatik az etnikai csoportok megfelelő fejlődése érdekében hozandó, különleges intézkedések jogszerűsége is. Ez az egyezmény az etnikai kisebbségek kollektív jogainak jogforrása, ezt kell felmutatni azoknak, akik azt állítják, hogy a nemzetközi, főként ENSZ-dokumentumok csak egyéni emberi jogokat ismernek el. kisvállalkozói tevékenység. A régi óvodahelyiséget bérbe adták, ahol csomagoló és fóliakellékek előállítását végzi a MIKAPO vállalkozás. Ez nyolc személynek, volt munkanélkülinek nyújt megélhetést, öt alkalmazottal ugyancsak sikeres tevékenységet folytat a HORMI rozsdátalanító magánvállalkozás. Még merészebb kezdeményezéssel, csehszlovák— osztrák vállalkozással létrejött a BAU kisipari társaság, amely építkezési anyagot gyárt és árusít. Főként miakógerendákat, betéteket, betonkockákat, csempéket stb. gyártanak, amely szintén enyhített a munkanélküliek problémáin. Csallóközaranyoson tehát az új munkahelyek megteremtését a választási program szerves részeként kezelik. A kereskedelemben és a szolgáltatásokban mennyiségi javulás állt be. Magánvállalkozással tavaly két vegyeskereskedés, egy élelmiszer-, egy virág- és egy díszkellékeket árusító üzlet nyílt. Főállásban egy magángazda is a kezdeményezők táborát erősíti. Várhatóan újabb személyek vágnak bele a nem éppen irigylésreméltó magángazdálkodásba. A polgármester befejezésül azt is hozzátette: az önkormányzattól hatékony információs tájékoztatást kaphatnak az érdeklődők a privatizációs, reprivatizációs és kárpótlási ügyekben. Segítik a magángazdákat műszaki problémáik megoldásában. Az idén egy traktort, ekét és egyéb kellékeket vásárol az önkormányzat, mert növekszik a szövetkezettől visszaigényelt földterületek nagysága. Elfogadható fuvar- és munkaköltséggel kívánják segíteni a magángazdálkodást, hogy ez a vállalkozási forma is kellő szintre emelkedhessen a községben. KRASCSENICS GÉZA 3. Fontos lépést jelentett az 1966. december 16-án elfogadott ENSZ- egyezségokmány. A polgárok politikai jogairól és külön gazdasági, szociális, kulturális jogokról. Ezen okmányok hatálybalépését 35 ország csatlakozásához kötötték, ez 1976- ban következett be. Mivel ENSZ-dokumentumokról van szó, olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek Afrikában is érvényesek, s e sajátosságok sok nehézséget okoznak, rosszhiszemű alkalmazásuk esetén tág obstrukciós lehetőségeket biztosítanak. Az egyezségokmány 27. cikkelye szerint az olyan államokban, ahol nemzetiségi, vallási vagy nyelvi kisebbségek élnek, az ilyen kisebbségekhez tartozó személyektől nem lehet megtagadni azt a jogot, hogy csoportjuk más tagjaival együttesen saját kultúrájuk legyen, hogy saját vallásukat vallják és gyakorolják, vagy hogy saját nyelvüket használják. Az egyezségokmányhoz csatlakozó államok a nemzetközi jogban általában megengedett eszközökkel (tiltakozás, óvás, nyilatkozattétel, vizsgáló bizottság küldése, jelentéstételre való kötelezettség) szankcionálhatják a vállalt kötelezettségek megsértését. Magyarország aláírta, de Románia és Csehszlovákia nem írta alá a kiegészítő 4-es számú jegyzőkönyvet (vagyis nem tettek alávetési nyilatkozatot), ezért ezeket az országokat, mint államokat, nem lehet bepanaszolni. Ebből két dolog következik. Először is az, hogy kívánatos lenne, ha ezeknek az országoknak a kormányait saját parlamenti képviselőik az alávetési nyilatkozat megtételére készetetnék, hogy ezzel is bizonyítsák demokratikus elkötelezettségüket, a múlttal való szakításukat. Másrészt az egyének, szervezetek jogosultak az emberi jogsértések ellen panaszt emelni az ENSZ emberi jogi bizottságánál Géniben. Tehát nem az egyik állam emelhet panaszt a másik állam ellen, hanem egyének, szervezetek panaszolhatják fel az állami szervek által elkövetett jogsértéseket. Ez az út köreinkben nem ismert — a pártállam hallgatott erről a lehetőségről —, pedig Genfben igenis, várják a kelet—közép-európai emberi és kisebbségi jogsértésekről szóló panaszokat, s ezeket ki fogják vizsgálni, a megfelelő jogi lépéseket meg fogják tenni, ezzel is hozzájárulva az emberi jogok tiszteletben tartásához. Ma már általános vélemény, hogy a megoldatlan kisebbségi problémák a nemzetközi együttműködést veszélyeztetik, ezért is érkezett ez a genfi figyelemfelhívás a ki nem használt lehetőségek igénybevételére. Mivel régiónk deklaráltan Európához akar kötődni, felvázolnám, hogy számunkra milyen pozitív következményekkel járhat az európai út. Az 1950-ben létrejött római szerződés, az Emberi Jogok Európa Szerződése nemzetközi kötelezettségként határozza meg az emberi jogok tiszteletben tartását. Az európai Konvenció 14. szakasza tiltja a megkülönböztetés alkalmazását a kisebbségekkel szemben, köztük a nemzeti kisebbséghez tartozás alapján történő diszkriminációt. Nyilvánvaló, hogy az anyanyelv használatának korlátozása a nemzeti kisebbséghez tartozás alapján történő diszkrimináció fogalmát teljes mértékben kimeríti. Igen fontos az a tény, hogy az európai szerződés kötelező jogi jellegét erősítendő, létrehoztak két, strasbourgi székhellyel működő jogi fórumot is: az Emberi Jogok Európai Bizottságát (1954. május 18.) és az Emberi Jogok Európai Bíróságát (1959. január 21.). A szerződés 24. szakasza alapján a szerződéskötő állam, a 25. szakasz alapján pedig természetes személyek, nem állami szervezetek vagy személyek szövetsége fordulhat panasszal a bizottsághoz, amely abban az esetben terjeszti az ügyet a bíróság elé, ha megállapította a szerződéses kötelezettségek megsértését és az egyeztetés nem járt sikerrel. Fontos tudnivaló, hogy az Európai Tanácsba való belépés maga után vonja a római szerződéshez való csatlakozást és a csatlakozó államok törvényeinek a római szerződés követelményeihez való igazítását. Tehát végre valahára lesz egy nemzetközi bíróság, ahová panaszszal fordulhatunk. Attól tartok, lesz miért panaszkodnunk. Kincses Előd, Magyar Élet Pályázati felhívás A People’s Academy for Minorities (Budapest) és a Central and Eastern European Academy for Business and Education (USA, Colorado Állam) pályázatot hirdet a közép-európai kisebbségek szakemberképzésének elősegítésére amerikai ösztöndíjakra — üzlet és közigazgatás, — alapfokú angol nyelvoktatás és adminisztráció, — az angol mint idegen vagy második nyelv oktatása területén. Az ösztöndíjak 12 hónapra szólnak —1992 szeptemberétől. Helyszín: Grand Junction, USA, Colorado Állam Feltételek: felsőfokú végzettség, angol nyelvtudás, megfelelő egészségi állapot. Jelentkezési határidő: 1992. április 30. A jelentkezők részletes írásos tájékoztatást kapnak. Jelentkezni a PAM (People’s Academy for Minorities) szlovákiai szervezeténél lehet. Cím: PAM (Csemadok, Hornyák István) 815 57 Bratislava, nám. 1. mája 10—12 tel.: 499 807,535 17 A vállalkozások enyhítik a munkanélküliséget Az önkormányzatok többségének az anyagi eszközök, a pénz hiánya okozza a legfőbb problémát Saját bevételeikre támaszkodva a ház-, a fold-, a bér- és jövödelemadóból, s egyéb illetékekből befolyt összegből fedezik a legszükségesebb, a leghalaszthatatlanabb falufejlesztési akciókat Hegedűs Sándor, Csallóközaranyos polgármestere a korábbi időszakban 10 évet töltött a hnb-elnöki tisztségében. Amikor független polgármesterjelöltként többségi szavazattal megválasztották, a munkában nem volt nehéz tájékozódnia. Nem voltak olyan problémái, mint az újonnan választott polgármestereknek, akik nem dolgoztak a helyi igazgatásban. Ő bizalmat kapott és kap a lakosságtól, amit gondolkodásmódjával, a magánvállalkozások támogatásával, a falufejlesztési akciók megvalósításával, a piacgazdaságra való áttérés fájdalmainak, a munkanélküliség okozta nehézségek enyhítésével igyekszik viszonozni.
