Szabad Újság, 1992. március (2. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-12 / 61. szám

1992. március 12.

3

Szabad ÚJSÁG

Túszokért lőszert követelnek —

Újra lövik Sztyepanakertet

Egyhetes szünet után az azerbajdzsán! rakétavető alakulatok Susa városából újra megkezdték Sztyepanakert bombázását. A várost Grad rendszerű, nagy pusztítóerejű rakétavetőkkel lövik.

Azerbajdzsánban nemzetközi önkéntes zászlóaljakat toboroznak, hogy Hegyi Karabahban vessék be őket. A zászlóaljakba állítólag az azerieken kívül oroszok, tatárok és baskírok is jelentkeznek. Miután arról teijedtek el hírek, hogy Hodzsali városában az örmények több száz azerit öltek meg, megnőtt a jelentkezők száma.

Az orosz elnök tanácsadója Galina Sztarovojtova szerint az orosz vezetésnek el kellene ismernie Hegyi Karabah Köztársaság függetlenségét és világosan meg kellene fogalmaznia álláspontját a nemzetek önrendelkezéséről. Ez hozzájárulna Dél-Oszétia, Krim, Csecsenföld és a Tatár Köztársaság problémáinak megoldásához is.

A FÁK hadserege nem fogja szótlanul tűrni, hogy katonái a politikai szélsőségek és a militáns nacionalizmus áldozataivá váljanak — jelentette ki Nyikolaj Sztolarov vezérőrnagy, a FÁK fegyveres erőinek egyik magas rangú parancsnoka. Közölte, hogy azt a tíz katonatisztet, akiket Hegyi Karabahban elhurcoltak, szabadon kell engedni, mert különben a hadsereg blokád alá veszi az egész térséget, ahol az emberrablók tartózkodnak. Az örmény fegyveresek azt követelik, hogy két napon belül a Grad rendszerű rakétave-Választások

Angliában

John Major brit miniszterelnök tegnap bejelentette, hogy a parlamenti választásokat idén április 9-én rendezik meg. A kormányfőt előzőleg fogadta II. Erzsébet királynő, aki a jövő hétfőn feloszlatja a brit parlament alsóházát. A választásokon induló legjelentősebb pártok közé tartozik a Konzervatív Párt, a Munkáspárt és a Liberális Demokrata Párt.

Megoldja?

tőkbe ötezer gránátot, továbbá 2 millió géppisztoly-lőszert, aknákat és egyéb fegyvereket juttassanak nekik, különben a foglyul ejtett katonákat agyonlövik. Mint ismeretes, a tiszteket úgy ejtették foglyul, hogy értekezletre hívták őket Artik városába és ott az örmény fegyveresek foglyul ejtették őket. Tegnap délután közölték, hogy a foglyul ejtett katonatiszteket szabadon engedik. Ezt a moszkvai televízió közölte.

Inonü, a török kormány alelnöke egy interjúban azt javasolta, hogy az EBEÉ tagállamai hirdessenek embargót fegyverek szállítására Azerbajdzsánba és Örményországba. Feltételezése szerint a fegyverhiány mindkét felet a harcok beszüntetésére kényszerítené. Inonü szerint Franciaország, az USA, Nagy-Britannia és főleg Törökország nagyobb nyomást gyakorolhatna az egymással szembenálló köztársaságokra és fegyverszünetre kényszeríthetné őket. Helyes kezdeményezésnek minősítette Jiíí Dienstbier csehszlovák külügyminiszter lépését, hogy küldjenek ki EBEÉ-megfigyelőket a konfliktus színhelyére.

Keresztes Sándor magyar környezetvédelmi miniszter a Magyar Hírlapnak adott interjújában kijelentette: ha mindkét oldalon szenvedélyek nélkül keresnék a megoldást és józan adatokból indulnának ki, műszaki megoldást lehetne találni arra a helyzetre, amely Bős körül kialakult. Meggyőződését fejezte ki, hogy ilyen megoldás létezik és a csehszlovák félnek is vannak elképzelései róla. A megoldás többféle változata között, amelyet nem hivatalosan a csehszlovák fél beterjesztett, olyan is van, amely környezetvédelmi szempontból minimális kockázattal járna. A miniszter elmondta, hogy a gát

A karabahi tragikus helyzetet szemlélteti képünk: azeri asszony siratja férjét, akit az Agdam elleni rakétatámadások során öltek meg (Telefotó: ÓSTK/AP)

lerombolása nem jelent kiutat, mert nem oldja meg a korábbi környezetvédelmi problémákat.

Jirí Dienstbier csehszlovák külügyminiszter, aki Brüsszelben tartózkodik, találkozott Jacques Delors-ral, az EK bizottságának elnökével. Egyéb kérdések mellett szót ejtettek Bős—Nagymaros problémájáról is. Dienstbier az iránt érdeklődött, hogy az EK hajlandó-e független bizottságot létrehozni, amely pártatlanul megítélné a helyzetet és javaslatokat terjesztene elő, amelyek alapján Csehszlovákia és Magyarország végérvényesen dönthetne. Jacques Delors ezt a gondolatot támogatta.

Bősről Budapesten és Brüsszelben

Szenvedélyek nélkül

Sajtókampány Romániában

Kozákok Moldovában

Grúziában Eduard Sevardnadze volt szovjet külügyminisztert kinevezték a Grúz Köztársaság Államtanácsa elnökének. Az állami vezetésnek ez az új szerve végrehajtó és törvényhozási funkciókat is betölt. Gamszahurdia ellenzékének egyik vezetője Ioszeliani lett Sevardnadze helyettese. A tanács tagjai közt van az ideiglenes kormány eddigi elnöke Tengiz Szigua is, valamint a katonai tanács eddigi társelnöke Tengiz Kilovani. Grúzia lakossága úgy véli, hogy Sevardnadze békét hoz az országnak. Gamszahurdia vezetése alatt az ország elszigeteltségbe jutott és a tizenkét volt szovjet tagköztársaság közül Grúzia az egyetlen, amely nem lett tagja a Független Államok Közösségének.

Diáktüntetés

Kedden késő este és tegnap reggel Belgrád központjában több ezer diák gyülekezett. Később a tömeghez a helyi lakosság is csatlakozott. A tüntetés megemlékezésként indult, amelyen felelevenítették az egy évvel korábbi diákmegmozdulást. Később néhány követelményt fogalmaztak meg, elsősorban Szlobodan Milosevics elnök lemondását, a parlament feloszlatását, új választások kiírását, új alkotmány elfogadását és a hírközlő eszközök politikai monopóliumának felszámolását. Néhány ifjúsági szervezet jelezte, hogy péntekre, március 13-ra újabb tüntetést rendeznek.

Egy orosz képviselőcsoport felkérte a köztársasági államügyészséget, hogy vizsgálja meg, törvényesen vesznek-e részt a doni kozákok a Dnyeszter-vidéki konfliktusban. Sznegur moldova elnök levélben tiltakozott az ellen, hogy a kozák fegyveresek beavatkozzanak Moldova belügyeibe.

Az Izvesztyija című orosz lap azzal vádolja az orosz vezetést, hogy nincs állampolitikája a többi volt szovjet köztár-Hetven áldozat

Az Algériában január végén kezdődött zavargások során hetven személy vesztette életét — jelentette be Ghazali algériai miniszterelnök. Közölte, hogy az áldozatok fele a biztonsági erők tagjai, másik fele pedig iszlám aktivisták voltak. Korábban az áldozatok számáról igen eltérő jelentések láttak napvilágot, a kormány kisebb, az Iszlám Üdvfront nagyobb számokat közölt. Ghazali elmondta, hogy a sivatagi táborokban fogva tartott személyeket „tévedésből” tartóztatták le és a Ramadán befejezésével szabadon engedik őket. Az ország gazdasági helyzetéről kijelentette, hogy az államháztartás csődbejutott. Algéria az élelmiszerek 80 százalékát importálja, a feketepiac geijeszti az inflációt és károkat okoz az állami kereskedelemnek.

saságban élő orosz lakossággal kapcsolatban. Mescserjakov, a doni kozákok atamánja úgy véli, hogy az orosz kormánytól eltérően a kozákok az orosz nemzetiségű lakosság alapvető érdekeit védik. Szerinte a kozák csapatok akadályozták meg, hogy a Dnyeszter-vidéke egy második Karabahhá változzék. Közben tovább folynak a moldovai tárgyalások a Dnyeszter-vidékiekkel, bár továbbra is feszült a helyzet. A fegyveresek mindkét oldalon feloldották a Dnyeszter folyón átvezető hidak blokádját.

Romániában nagy sajtókampány indult annak érdekében, hogy a bukaresti kormány erélyesen avatkozzon be Moldova és a Dnyeszter-menti Köztársaság konfliktusába. A televízió a kozákokat „Moszkva zsoldosainak”, és „az orosz imperializmus ügynökeinek” nevezi. A kampány azután kezdődött, hogy az orosz televízió hírt közölt arról, miszerint a tiraszpoli harcokban 28 román tanácsadó vesztette életét.

Elvágyódnak

Minden hatodik szentpétervári lakos latolgatja, hogy emigrál Oroszországból. 150 ezren leginkább Finnországba költöznének. Ezt egy finn közvélemény-kutatás állapította meg. A nyilvánosságra hozott eredményekből kitűnt, hogy az 5 millió lakosú városból 800 ezren elvágyódnak külföldre. A közvélemény-kutató központ szerint Finnországnak fel kell készülnie az eddigi legnagyobb emigrációs hullámra. Arra számítanak, hogy a jövő év elején indul meg az újkori népvándorlás, mert akkor lép érvénybe az új utazási törvény Oroszországban. A szentpéterváriak azért szeretnének Finnországba kivándorolni, mert egyrészt közel van, másrészt úgy vélik, hogy itt a legkönnyebb munkát találni.

Film Havelről

Vojtech Jasny cseh származású amerikai filmrendező úgy véli, hogy valamely befolyásos személy akadályozza Václav Havel elnökről készült filmjének vetítését Csehszlovákiában.

Annak a véleményének adott hangot, hogy

valaki nem akarja a vetítést, de nagy befolyása van és ezért a filmet még Csehszlovákiában nem mutatták be. Nem tudom kiről van szó, mondta Jasny, de ha valamely elnöki tanácsadó úgy véli, hogy a film ártana Havel elnöknek, akkor nagyon téved.

A rendező megemlítette, hogy a film tavaly Kanadában nagy sikert aratott.

Elmondta, hogy Theodor Piíték nyomására a film legszebb jelenetét ki kellett vágni, amelyben az elnök a lányi kastélyban karddal tésztát vág

Baker—Kozirev találkozó

Baker amerikai és Kozirev orosz külügyminiszter tegnap Brüsszelben találkozott, hogy a nagy hatósugarú atomfegyverek számának csökkentéséről tárgyaljon. A megbeszélések kapcsolódnak ahhoz a tárgyalássorozathoz, amelynek célja, hogy Jelcin elnök amerikai látogatása során aláírhassa az új fegyverzetcsökkentési egyezményt. A tegnapi tárgyalások előtt Baker és Kozirev részt vett az új nemzetközi technológiai központ megnyitásán, amelyben a volt Szovjetunió atomtudósai dolgozhatnak majd. Baker szerint a központ hozzájárulhat a tömegpusztító fegyverek felszámolásához és a fenyegető veszély csökkentéséhez.

A „szuperkedd” eredményei

Az amerikai előválasztások sorozatában kedd volt a legjelentősebb nap, mert akkor 11 államban egyszerre zajlottak le a két legfontosabb párt elnökjelöltjeit kiválasztó szavazások. A Demokrata Pártban Bili Clinton arkansasi kormányzó meggyőző szavazataránnyal lett első. A továbbiak során még meg kell küzdenie párton belüli ellenfelével, Tsongas-szal. A republikánusok táborában, mint az előrelátható volt, Bush jelenlegi elnök győzött és ma már biztosnak vehető, hogy a Republikánus Párt elnöftjelöltje ő lesz.

Harc a légtérért

Az amerikai légiforgalom történetében tavaly először történt meg, hogy csökkent a légijáratok teljesítménye. A légtérért folyó harc új hulláma akkor következett be, amikor a három legnagyobb légitársaság, a Pan Am, a Midway és az Eastern tavaly megszűnt. Most három új óriás tör magának utat a piacra: a Delta, az American és az United. Elődeik légijáratait osztják fel egymás közt és már készülnek rávetni magukat a TWA örökségére, amely épp most jelentett csődöt. Az utazóközönségnek a nagy „légiharcból” némi előnye származik, mert az új légiforgalmi társaságok különféle kedvezményekkel igyekeznek megnyerni az utasokat. Az árakat még nem csökkentették ugyan, de például a retúr repülőjegyekre már óriási kedvezményeket adnak. Például Európa és az USA közötti retúrjegy ára 500 dollárra, néhány esetben 350 dollárra csökkent. Tavaly az amerikai légiforgalmi társaságok 1,4 százalékkal kevesebb utast szállítottak, mint egy évvel korábban. A legnagyobb csökkenés — 12,3 százalékos — az Atlanti-óceán fölött közlekedő járatokat érte. Ezzel szemben 5,9 százalékkal növekedett a forgalom a Csendes-óceán fölött.

A legnagyobb fejlődésnek a Delta indult, amelynek nem is olyan rég még csak négy amerikai és 12 európai repülőtéren volt leszállási engedélye. Ma már 32 európai járata van, közülük 5 Kelet-Európábán. A Delta főleg Keletre terjeszkedik és elindította a delhi és bombayi járatokat is. Az United a délamerikai járatokat akarja megkaparintani és átvenni a TWA-tól a londoni Heathrow repülőtér terminálját. Az American-nek sikerült megkaparintania az Egyesült Államok és Közép-Amerika közötti járatok 45 százalékát.

Arafat

a tárgyalásokról

Jasszer Arafat, a PFSZ elnöke felszólította a megszállt arab területeken élő palesztinokat, hogy folytassák a béketárgyalásokat Izraellel, mert ez a legjobb módja a palesztin célok eléréséért folytatott harcnak. Arafatra a kérdésben nagy nyomás nehezedik ellenzéke részéről, amely a tárgyalások leállítását, vagy legalább felfüggesztését követeli. Arafat a palesztin tárgyalóküldöttség magatartását az eddigi tárgyalásokon lelkesnek és fegyelmezettnek minősítette és azt mondta, hogy egy óra tárgyalás az ellenséggel felér több év háborúval.

BaJKONURBAN az űrközpont tisztjeinek egy csoportja bejelentette, hogy lehetetlenné teszi a március 17-re tervezett orosz—német személyzetű űrrakéta startját, ha nem teljesítik követelményeiket. A tisztek munka- és életkörülményeik javítását követelik és védelmet kémek a parancsnokok önkénye ellen. Az űrközpont személyzete Lenyinszk városában lakik, ahol már korábban is zavargások voltak, amelyek három emberéletet követeltek.

Á

lBÁNIA azzal vádolja Görögországot, hogy beavatkozik a választások előtti kampányba. Albániában március 22-én lesznek a parlamenti választások és Görögország a déli határvidéken, ahol jelentős görög kisebbség él, állítólag nyomást gyakorol a választókra és illegális röpiratokat terjeszt. Görög részről viszont azzal vádolják Tiranát, hogy görögellenes hangulatot kelt.

Gorbacsov volt szovjet államfő belépett a volt államférfiak klubjába, a Nemzetközi Együttműködési Akciótanácsba. Ezt Helmut Schmidt volt német kormányfő, a tanács elnöke jelentette be Washingtonban. Az elit klub rendszeresen tanácskozik és politikai javaslatokat tesz az átfogó világproblémák megoldására. Gorbacsov a klub quereteri májusi ülésén Mexikóban már résztvesz az új világrendről és a túlélés esélyeiről tervezett összejövetelen.

LlSABON sajnálkozását fejezte ki afölött, hogy Indonézia hadihajókat küldött ki a portugál „békehajó” ellen, amely Kelet-Timorba hajózott tiltakozásul a novemberi vérengzések ellen. A volt portugál gyarmaton az indonéz csapatok akkor 180 polgári személyt öltek meg. A Lusitiana Expreso nevíű hajót egy indonéz fregatt visszatérítette a kelet-timori partok közeléből. A hajó fedézetén tartózkodik Eanes volt portugál elnök is.

Kambodzsába érkezett az első kétszázötven ENSZ-katona, hogy előkészítse további 22 ezer fős békefenntartó egység érkezését. Az ENSZ-csapatok feladata, hogy érvényt szerezzenek a tizenhárom éves polgárháború után megkötött békeszerződésnek. Az ENSZ-csapatok kambodzsai bevetése a legnagyobb arányú az ENSZ történetében és feltehetően 2 milliárd dollárba kerül.

X ANDZSÁB indiai államban a szikh szeparatisták megtámadtak egy gyárat, ahol 17 munkást agyonlőttek és ötöt megsebesítettek. A terroristáknak sikerült elmenekülniük véres tettük helyszínéről. A szikh szeparatisták önálló államot akarnak létrehozni és terrorcselekményeik során az utóbbi tíz évben többezer emberéletet oltottak ki.

Portugáliában két személyvonat összeütközött. A szerencsétlenségnek négy halálos és húsz sebesült áldozata van. Az összeütközés okát még nem derítették fel.

Chicagóban a világ legnagyobb repülőterén, az O’Hara légikikötőben tegnap két órára felmondta a szolgálatot az összes radar. Az üzemzavarra akkor került sor, amikor a közelgő hóvihar miatt a hálózati áramforrásról a helyi áramforrásra kapcsolták át a berendezéseket. Húsz repülőgép maradt a felszállópályán, 60 startot és leszállást kellett lemondani és számos járat három óránál is hosszabb ideig késett.

I) ÉL-AFRIKÁBAN tegnapra virradóra tizenhárom négert öltek meg. Az utóbbi öt nap alatt a politikai zavargások már negyven emberéletet követeltek. Leggyakrabban a vasúti és autóbuszállomásokon lőnek a várakozókba Johanesburg környékén. Az utóbbi 18 hónap alatt az ilyen terrortámadások már háromezer emberéletet követeltek.

TüRKMÉNIA 610 tonna éleimiszersegélyt kap az Egyesült Államoktól. Ez az első amerikai segélyszállítmány a volt Szovjetunió közép-ázsiai térségébe. A szállítmány értéke 14,5 millió dollár. A segély tejport, rizst, lisztet, lencsét és növényi olajat tartalmaz. Az elosztásról az Amerikai Vöröskereszt gondoskodik.

K

eNYÁBAN a keleti határvidéken ötven Szomáliái megtámadott egy falut, 15 személyt megöltek és 3 ezer szarvasmarhát hajtottak el. A rendkívüli szárazsággal sújtott vidéken gyakran megtörténik, hogy a szomszédos Szomáliából portyázók törnek be Kenyába és élelmiszert rabolnak.