Szabad Újság, 1992. február (2. évfolyam, 28-51. szám)
1992-02-12 / 36. szám
Mai számunkban: MUSORMELLÉKLET Egy parlamenti bizottság már jóváhagyta Gazdasági és érdekvédelmi napilap SZERDA, 1992. február 12. II. évfolyam 36. szám Ára 2,30 korona Tárgyalási alap már lenne. Államszerződés kérdőjelekkel Hétfőn este a Csehszlovák Sajtóiroda rendelkezésére bocsátották a múlt héten Milovyban elfogadott államjogi elrendezésről szóló szerződésjavaslatoLEz a szerződőstervezet, mely a közös állam lényegét próbálja te(jes terjedelmében megfogalmazni, a két köztársasági nemzeti tanács egyeztetőbizottságainak és szakértőinek munkája nyomán jött létre, s bár sok vitás kérdésben kompromisszumos megoldást hozott, teljesen egyértelműen még nem válaszolt meg minden vitatott kérdést. Ezen túl pedig: még nem döntött el semmit. A döntést a köztársasági parlamenteknek kell meghozniuk a jövő hét folyamán kezdődő ülésükön, amikor vagy jóváhagyják, vagy elutasítják ezt a tervezetet. Jövő heti ülésén a Szövetségi Gyűlés is foglalkozik majd a tervezettel, s ezt követően eldől az is, lesz-e alkotmányozás még a tavaszi ülésszakok folyamán, vagy új alkotmány az országban már csak a júniusi parlamenti választások után készül. A tervezet első olvasatban sok olyan kitételt tartalmaz, ami a szlovák feltételek teljes méltánylását mutatja. Ahogy arról már korábban beszámoltunk, a szerződő felek a két köztársaság népe, melynek képviseletében a Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Tanács kötne egymással államszerződést. A szerződéstervezet bevezetője így hangzik:" Mi, a Cseh Köztársaság népe és mi, a Szlovák Köztársaság népe, a Cseh Nemzeti Tanácsban és a Szlovák Nemzeti Tanácsban ülő képviselőink által képviselve, — a nemzetek önrendelkezési jogából kiindulva, tiszteletben tartva jogukat nemzeti és állami létezésük szabad kialakítására, — elismerve a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság szuverenitását, mely kifejezi a cseh és a szlovák nemzet szuverén létét, egyszersmind elismerve a Cseh Köztársaságban és a Szlovák Tanácskozott a szlovák kormány elnöksége Nincs ok a helyzet dramatizálására Ján Carnogurskynak, a Szlovák Köztársaság miniszterelnökének vezetésével tegnap ülést tartott a kormány elnöksége. A testület jóváhagyólag tudomásul vette a múlt esztendő utolsó negyedévi közbiztonsági helyzetéről szóló tájékoztatót, amelyet a belügyi tárca terjesztett elő. A dokumentumból kiderült, hogy a szlovákiai közbiztonsági helyzet tovább stabilizálódott. A tájékoztató szerint 24 709 bűncselekményt követtek el, ami 1768 bűntettel több, mint az 1990-es év hasonló időszakában elkövetett bűntények száma. Pozitívumnak tekinthető, hogy kissé nőtt a felderített bűncselekmények száma. Az értékelt időszakban 30 gyilkosságot és egy gyilkossági kísérletet követtek el, amelyek közül csupán két eset maradt felderítetlen. A 349 rablás elkövetőinek 65 százalékát sikerült őrizetbe venni. Differenciált nyugdíjemelés A Szövetségi Gyűlés kamaráinak gazdasági bizottságai tegnapi ülésükön javasolták a plénumnak. hogy hagyják jóvá az 1992. évi nyugdíjemelésről szóló törvény kormányjavaslatát Jaroslav Dostál szövetségi munkaügyi és szociális miniszter hangsúlyozta: a tervezet egyik fő célja, hogy csökkentse a különböző időszakokban megállapított nyugdíjak közötti különbségeket és elejét vegye a nyugdíj bevételek reálértéke csökkenésének. Köztársaságban élő nemzetiségek alapvetőjogait, — kifejezve azon óhajunkat, hogy közös államban éljünk, — s kifejezve sok évtizedes közös állami létünk értékei iránti elismerésünket, azon szükségletünknek adunk hangot, hogy kölcsönös kapcsolatainkat pontosabban körülhatárolt alapokra helyezzük, — tudatosítva nemzeteink, nemzeti kisebbségeink és etnikai csoportjaink eddigi közös életének jó oldalait és eredményeit, — tudatosítva, hogy az új közös állam alkotmánya — a Cseh Nemzeti Tanácsban és a Szlovák Nemzeti Tanácsban történt jóváhagyás után — megteremti a folytonos közös államot, de új, a köztársaságok akaratán nyugvó szerződéses alapon, — az alábbi államjogi elrendezési alapelvekben állapodtunk meg a közös államot illetően: (Folytatás a 2. oldalon) Az 1992. január elseje előtt megállapított öregségi és rokkantnyugdíjakat differenciáltan emelik: az 1975. december 31-éig megállapítottakat 290 koronával, az 1976 és 1979 között megállapított nyugdíjakat 240 koronával, az 1980 és 1982 között megállapítottakat 200 koronával, az 1983 és 1985 között megállapítottakat 170 koronával, az 1986. január elseje és 1988. szeptember 30-a között megállapított nyugdijakat 140 koronával, az 1988. október elseje és 1989. december 31-e között megállapítottakat 70 koronával, az 1990-ben megállapítottakat 50 koronával, az 1991-ben megállapított nyugdíjakat pedig 30 koronával. Az 1992. január elseje előtt megállapított özvegyi járadékok hasonló módon emelkednek, de csak az említett összegek 60 százalékáig terjedően. A részleges rokkantnyugdíjak esetében az arány 50 százalék, az árvasági járadékok esetében 30 (félárva gyermekek esetében), illetve 50 százalék (azon gyermekek esetében, akiknek egyik szülője sem él). Az 1992-ben megállapított nyugdíjak a következőképpen módosulnak: 290 koronával emelik az öregségi és rokkantnyugdíjakat, 174 koronával az özvegyi járadékokat, 145 koronával a részleges rokkantnyugdíjakat és az árvasági járadékokat (ha egyetlen szülő sem él), 87 koronával pedig az árvasági járadékokat abban az esetben, ha az egyik szülő még él. A továbbiakban a kormány elnöksége megvitatta a Szlovák Monopóliumellenes Hivatal jelentését a befektetési privatizációs alapok és a befektetési társaságok közötti „személyi és tőkekapcsolatokról”. A jelentésről nyilatkozva Ján Camogursky az újságíróknak elmondta, hogy a szlovák kormány egyetlen befektetési privatizációs alap feszámolására sem hagyottjóvá intézkedést. (Folytatás a 2. oldalon) Jóslatok 1992-re A pesszimizmus vezet A Szlovák Statisztikai Hivatal Közvélemény-kutató Intézete által januárban végzett felmérés eredményei szerint a szlovákiai lakosság mintegy háromnegyede úgy vélekedik, hogy az 1992-es esztendő nehéz lesz a társadalom számára. Optimizmusát a megkérdezetteknek csupán a hat százaléka fejezte ki. A polgárok 17 százaléka gondolja úgy, hogy 1992-ben nem következik be jelentős változás. Három százalék nem tudott válaszolni a feltett kérdésre. Érdekes, hogy optimizmusuknak főleg a 18—24 éves fiatalok, valamint a vállalkozók adtak hangot A pesszimizmus mindenekelőtt a felsőfokú végzettséggel rendelkezőkre a jellemző: tíz közül kilenc vélekedik úgy, hogy az idei év nehéz, rossz lesz. A felmérés eredményei azt is megmutatták, hogy a polgárok 86 százaléka szerint 1992-ben jelentős mértékben rosszabbodik a lakosság szociális helyzete. A megkérdezettek 69 százaléka a nemzetgazdaság termelésének visszaesését, 47 százaléka pedig a belpolitikai helyzet rosszabbodását várja. Csehszlovák—német alapszerződés Lánsky: módosítás kizárva Az energiaipari szóvivő állítja Nem igaz, hogy veszélyesek A csehszlovák—német alapszerződés semmiben sem fog változni. Ezt tegnap a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának nyilatkozva Egon Lánsky, a Külügyminisztérium szóvivője ismételten megerősítette. Szavai szerint a szerződés végleges szövegéről már megállapodás született, a dokumentum aláírásra kész és alá is írják. A külügyi szóvivő ezzel arra az információra reagált, mely szerint Helmut Kohl német kancellár vezetésével ma Bonnban a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) vezetői a Csehszlovákiával kötendő alapszerződéssel kapcsolatos egyoldalú határozatról is tárgyalnak. A határozat célja, hogy a kétoldalú szerződést egészítsék ki a szudétanémetek követelése értelmében. Az erre vonatkozó javaslattól a CSU azt várja, hogy a csehszlovák kormány nem utasítja el a szudétanémetek vagyonjogi kérdéseiről szóló esetleges jövőbeni tárgyalásokat Egyébként a csehszlovák—német alapszerződést az eredeti tervek szerint február végén kellene aláírni Prágában, a német parlamentnek pedig márciusban kellene ratifikálnia. „A hír nem felel meg teljesen a valóságnak, valószínűleg félremagyarázták az információkat a ’WER 440/V 230 típusú atomerőművi blokkok biztonsági tervei’ című dokumentumról, amelyet a napokban kellene megjelentetnie a bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek” — mondta tegnapi sajtóértekezletén Juraj Sidor, a Szlovák Energiaipari Vállalat sajtószóvivője a Reuter hírügynökség azon közleményére reagálva, amely szerint a Csehszlovákiában, Bulgáriában és a Szovjetunió utódállamaiban működő atomreaktorok nagyon veszélyesek, és nem felelnek meg a jelenlegi biztonsági előírásoknak. Sidor közölte, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (MAAE) tavaly egy szakértőcsoportot hozott létre, amelynek feladata, hogy egy terv keretén belül elemezze a keleteurópai országokban működő WER 440/V 230 típusú blokkok biztonságát. A csoport munkájában csehszlovák, magyar, bolgár, finn és FÁK-beli szakemberek vesznek (Folytatás a 2. oldalon) A hétfői sztrájk visszhangja Változatlan álláspont A hétfői csehországi autóbusz-közlekedési sztrájk nem változtatta meg a kormány eddigi álláspontját, hangsúlyozta tegnap Karol Dyba cseh gazdaságpolitikai és -fejlesztési miniszter a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának. Elmondta, hogy a kormány gazdasági tanácsa tulajdonképpen lényeges változtatás nélkül a cseh kormánynak jóváhagyásra javasolta a sztrájkot megelőzően előkészített jelentést. A cseh kormány mai ülésén tárgyalja meg az előterjesztett anyagot. Dyba újfent kijelentette, hogy a 24 órás munkabeszüntetésnek elsősorban nem gazdasági, hanem politikai okai voltak. Az újságírók kérdéseire válaszolva elmondta, hogy a kormánynak a követelések megítélésének tekintetében egyértelmű álláspontra kell helyezkedni. Véleménye szerint nem szabad (Folytatás a 2. oldalon) Csehországban több, Szlovákiában kevesebb Privatizációs nagyüzem A vagyonjegyes privatizálásról tartottak tegnap Prágában sajtóértekezletet a cseh és a szlovák privatizálási minisztérium, valamint a Vagyonjegyes Privatizációs Központ munkatársai. Mindenekelőtt hangsúlyozták, hogy félrevezetők a vagyonjegyes privatizálás során az állampolgár tulajdonába jutható vagyon értékével kapcsolatos előzetes számítgatások, mivel a részvények valódi értékét a piac dönti el. Éva Klvacová, a cseh privatizálási miniszter tanácsadója elmondta, hogy a Cseh Köztársaságban mintegy 10 ezer privatizálási tervet terjesztettek elő, amelynek háromnegyedét az úgynevezett konkurens tervek teszik ki. Szavai szerint Csehországban az eddig jóváhagyott privatizálási tervek megközelítőleg 60 milliárd koronát „takarnak”. A következő 14 napon belül fogadják el a terveket további 60 milliárd korona értékben. Peter Chrappa, a szlovák privatizálási tárcavezető tanácsadójának közlése szerint a Szlovák Köztársaságban eddig 1500 tervet terjesztettek elő. 929-et át is tekintettek, de csak 8-at hagytak jóvá. Még e héten várható 50—60 privatizálási terv elfogadása, amely mintegy (Folytatás a 2. oldalon)
