Szabad Újság, 1992. február (2. évfolyam, 28-51. szám)

1992-02-11 / 35. szám

1992-,ebTMäM1-____________________________Szabad ÚJSÁG Tavalyi eredmények, idei tervek „A külkereskedelem ne kereskedjen“ Jozef Baksay szövetségi külkeres­kedelmi miniszter közlése szerint a ta­valyi év első három hónapjában a kül­kereskedelem negatív eredményeket mutatott. Ezt javítandó, a Szövetségi Külkereskedelmi Minisztérium teljesen megváltoztatta módszereit, az ,,a kül­kereskedelem ne kereskedjen“ ab­szurdnak tünö jelszót tűzve maga elé. Ám ezt az igényt követve sikerült a ke­reskedelmi hanyatlást visszafordíta­nia, és az évet végül is 25,2 milliárd koronás (0,92 milliárd dollár) aktívum­mal zárta. A múlt évi mérleg elemei Lássuk most a tavalyi eredményt elemeire bontva! A teljes csehszlovák kivitel értéke 1991-ben 321,1 millió korona (11,0 millió dollár) volt. Ennek legnagyobb részét, 25,1 százalékát a Németor­szágba irányuló export tette ki. Máso­dik legnagyobb megrendelőnk 19,4 százalékkal a Szovjetunió volt. A to­vábbi sorrend: Lengyelország (7,3), Ausztria (5,8), Jugoszlávia (5,0), K/la­­gyarország (4,4), Olaszország (4,4), Hollandia (2,9), Franciaország (2,4), Nagy-Britannia (1,9), Svájc (1,1), USA (1,0), Kína (0,9), Svédország (0,9), India (0,5), egyéb államok (17). Az 1991-es behozatal egészében véve 296,0 milliárd koronát (10,1 millió dollárt) tett ki. Ez a következőképpen oszlott meg: legnagyobb szállítónk a Szovjetunió volt 32,3 százalékkal. Ezen a téren 20,1 százalékkal Német­ország szorult a második helyre. A to­vábbi sorrend: Ausztria (7,9), Lengyel­­ország (4,9), Olaszország (3,3), Svájc (2,4), Franciaország (2,3), Jugoszlá­via (2,1), Nagy-Britannia (2,1), Hollan­dia (2,0), Magyarország (1,9), USA (1,8), Svédország (1,0), Kína (0,9), India (0,4), egyéb államok (14,6). A kivitel területi megoszlása a kö­vetkezőképpen alakult: az Európai Közösségek tagállamaiba a teljes kivi­tel 40,7 százaléka (130,9 milliárd ko­rona) irányult. Magyarországra és Lengyelországba együtt a kivitel 11,7 százaléka jutott (37,3 milliárd korona), az Európai Szabadkereskedelmi öve­zet országaiba 8,7 százalék (28,1 mil­­liárd-korona), a többi európai országba 26,4 százalék (14,4 milliárd) jutott. Tehát az egész kivitel 87,4 százaléka (280,6 milliárd korona) Európába irá­nyult. A többi kontinens a következő­képpen részesült a csehszlovák ex­portból: Ázsia 8,7 százalék (27,7 milli­árd korona), Amerika 2,4 százalék (7,8 milliárd), Afrika 1,3 százalék (4,3 milliárd), Ausztrália 0,2 százalék (0,8 milliárd). A behozatal terén a hasonló területi megoszlás így alakult: Európai Közös­ségek 32,7 százalék (96,9 milliárd), Magyarország és Lengyelország 6,8 százalék (20,1 milliárd), Európai Sza­badkereskedelmi övezet 11,9 száza­lék (35,3 milliárd), a többi európai ország 35,4 százalék (104,7 milliárd). A földrészek közötti megoszlás: Euró­pa 86,8 százalék (257,0 milliárd), Ázsia 6,2 százalék (18,4 milliárd), Amerika 4,5 százalék (13,0 milliárd), Afrika 2,1 százalék (6,3 milliárd), Ausztrália 0,4 százalék (1,3 milliárd). Közeledünk az EK-hoz Amint a felsorolásból látható, mind a kivitel, mind a behozatal terén az Európai Közösségek a legjelentősebb partnerünk. És ez a jelentőség tovább növekszik majd azáltal a márciusban életbe lépő egyezmény által, amely szerint az EK országaiba irányuló kivi­tel utáni vámterhelés egyes esetekben 70-80 százalékkal, a behozatali vám pedig 20-25 százalékkal is csökken­het. Március elsején kerülhetne sor egy szabadkereskedelmi övezetről szóló szerződés aláírására is. Ezzel szemben egyáltalán nem kielégítő a kereskedelmi kapcsolatunk az ame­rikai kontinens országaival, amely ki­sebb értéket képvisel, mint az első köztársaság idején. Az Afrikával való kereskedelemben nagy lehetőségek­kel kecsegtetnek a Dél-Afrikai Köztár­sasággal folytatott tárgyalások. Ezek szerint kilátásunk van arra, hogy a Dél-Afrikából behozott áru esetében 20-80 százalékkal csökken a behoza­tali vám. A volt Szovjetuniót illetően nagyot változott a külkereskedelmi „ábra“. Már 1990-ben nagy visszaesésre szá­míthattunk, ennek ellenére tavaly 5,2 milliárd dollárt tett ki a két ország közti áruforgalom. A Szovjetunió szétesé­sével teljesen megváltozott a kereske­delem struktúrája. 1992 januárjában Csehszlovákia kétoldalú kereskedelmi szerződéseket kötött Oroszországgal, Ukrajnával, Belorussziával, Lettor­szággal, Litvániával és Észtországgal. A külkereskedelmi minisztérium a ta­valyihoz hasonló értékű kereskede­lemre számít a Szovjetunió utódálla­maival. Kőolajból nem lesz hiány Ami a kőolajbehozatalt illeti, a mi­nisztérium nem fél attól, hogy ezen a téren nagyobb problémák állnának elő. Oroszországgal 7,5 millió, Iránnal pedig 4,5 millió tonna kőolaj behozata­lára van szerződésünk, amelynek fe­deznie kellene a csehszlovák szük­ségletet. Bizonyos fennakadást okoz jelenleg az Adria kőolajvezeték, amely részben a jugoszláviai harcok, rész­ben műszaki okok miatt nem üzemel, de az illetékesek szerint márciusban -áprilisban újra beindulhat. Bizonyos megoldást jelentene a Ingolstadtból Litvínovba és Kralupyba irányuló kőo­lajvezeték megépítése, egy másik va­riáns pedig a Schwechat és Pozsony közötti vezeték lefektetését tervezi. Azonban még mindig az oroszországi kőolaj behozatala a legmegfelelőbb, részben az alacsony szállítási költsé­gek miatt, részben pedig azért, mert a hazai olajfinomítók a szovjet kőolaj minőségére dimenzionálva épültek. Segít az EGA A beruházási célú külkereskedelem fejlesztése céljából alakul egy intéz­mény, a garanciális Exportbiztosítási Részvénytársaság (EGA). A szerve­zet egyik fő feladata, hogy a kereske­delmi kockázat fedezésére szolgáló kiviteli hitelhez nyújt kezességet. Ha például egy csehszlovák vállalat beru­házási célból szeretne exportálni, de nincs hozzá elegendő anyagi fedezete és nincs kezese, akinek a hozzájáru­lásával hitelt vehetne fel, segíthet az EGA, mert vállalja a kezességet, a vállalat hitelt kap a banktól és lebo­nyolíthatja az üzletet. Az EGA egy másik feladata a hazai és a külföldi hitelek kamatai közötti különbségek kiegyenlítése. Például a külföldön szerzett hitel kamata 7-9 százalék, a hazaié 15-17 százalék. Az ezek közti különbség kiegyenlítésére a tár­saság szintén csak akkor nyújt segít­séget, ha beruházási kivitelről van szó. Az EGA a tervek szerint még az idei év első negyedében megkezdi működését. A kivitel bővítését szolgálja az a vámpolitikai előírás is, amely olyan gyártmányok vámmentes behozatalát teszi lehetővé, amelyet exporttermé­kek kiegészítésében használnak majd fel. Például Favorit gépkocsikat szállí­tunk Izraelbe, Izrael azonban csak légkondicionáló berendezéssel ellátott kocsikat vesz át. Ilyen berendezést hazai gyártó nem készít, azt importálni kell, de mivel az export-Favoritba sze­relik, behozatala vámmentes. Amit nyer a réven... A minisztérium azonban nemcsak támogató, hanem „büntető" rendele­teket is hoz. Január 27-én lépett élet­be például az a rendelet, amely a kö­telező behozatali vám megfizetését elmulasztó vállalatoknak „koppint a körmére". Amennyiben a vállalat a törvényben megszabott harminc na­pon belül nem fizeti meg a kötelező vámot, a vámhivatal elkobozza annak áruját, eladja azt, és abból téríti meg a vámköltségeket. Talán szigorú, de szükséges ez a vámrendelet, hiszen míg 1990-ben az ilyen vámhátralék 101 millió koronát tett ki, a tavalyi évben ez az összeg 1,969 milliárd koronára rúgott. És ahogy a külkeres­kedelmi miniszter megjegyezte, egy ilyen közel kétmilliárdos bevétel már jelentős segítséget nyújtana az állam­nak a szociális kiadások fedezésére, például az egészségügy, az oktatás stb. fejlesztésére. GAÁLLÁSZLÓ Árukivitel és -behozatal 1991-ben Élelmiszer Szeszesital, 23 dohányáru ■ 3£ Nyersanyag 17.0 263 Tüzelő 13j6 095 Csehszlovák külkereskedelmi jogi személyek 1991 -ben % % 488.2 mid. Kős 129.0 mid. Kős Iliül A csehszlovák kivitel milliárd koronákban A csehszlovák behozatal milliárd koronákban Csehországi külkereskedelmi alanyok Szlovákiai külkereskedelmi alanyok Hazai gazdasági körkép Kormány-bányász egyezség Nem kevesebb, mint 207 millió korona állami támogatásban részesül- Szlovákia költségvetéséből - 1992 első negyedében a privigyei Szlovák Szénbányák állami vállalat. A szlovák kormány a múlt hét keddjén döntött így, a bányászok vezetőivel folytatott hosszas, viharos vitát követően, majd a bányászat további sorsáról is tárgyaltak. A szlová­kiai bányák ugyanis nem felszíni fejtéssel termelik ki a szenet, és az a mai árak mellett bizony veszteséges tevékenység. A privigyei szenet egyéb­ként nagyobb részt a handlovái és novákyi hőerőművekben használják fel, energetikai célokra. A gondot azonban a lakosság számára szállított kisebb szénmennyiség okozza, amelynek az ára jóval alacsonyabb, mint az előbbi esetben, és ezért van szükség a dotációra. A bányászoknak tavaly is voltak hasonló problémáik, de azokat külön­­külön, nem pedig komplex módon oldották meg. Egy sor tanácskozás és elemzés után végül is három lehetséges megoldás kínálkozik: az első szerint a szénkitermelést 1995-ig teljes mértékben be kell szüntetni; a második további évi négy millió tonna szén kitermelésével számol; a harmadik variáció - ezt támogatta a kormány - pedig a lakosságnak szánt szén fejtésének fokozatos leépítését, 1995-ig pedig megszünteté­sét irányozza elő, s utána csak három millió tonna szenet termelnének ki évente, ipari célokra. Félünk a munkanélküliségtől A legutóbbi felmérés szerint Csehszlovákiában a lakosság 40 százaléka fél attól, hogy elveszíti a munkáját. Az arány persze- a munkanélküliség mértékének megfelelően - nem azonos a két köztársaságban: Csehországban a megkérdezettek 39 százaléka, Szlovákiában 51 százalékuk felelt igennel a kérdésre, hogy fél-e munkája elvesztésétől. Nemet - amint arra az előbbi feleletek számából következtetni lehet - Csehországban mondtak többen (44 százalék), Szlovákiában lényegesen kevesebben (32 százalék). Azoknak a száma, akik nem tudják, hogy kell-e félniük a munkanél­küliségtől vagy sem, esetleg nem is érinti őket a kérdés, a megkér­dezettek közül mindkét köztársaságban 17 százalékot tesz ki. Alapítvány beteg gyerekek megmentésére A Patrick Fund alapítvány a súlyos betegségben szenvedő, csak külföldön gyógykezelhető gyermekek kiadásait fogja fedezni - jelentette be a minap újságíróknak Otto Dolezal, az alapítványt létrehozó cseh származású kanadai vállalkozó. Mint mondotta, az alapítvány anyagi segítségére csak a komoly szívbetegségben, légúti megbetegedésben, ortopéd kezelést igénylő vagy deformált arcú gyerekek számíthatnak. Dolezal úr szerint az alapítvány számláján ez év végére már mintegy 150-200 millió korona lesz, és a gyógykezelésekkel járó költségeket az összegyűlt pénz kamatából - az első években mintegy 20 millió koronából - fedezik. A hazai bankszámlán (száma: 212140-021/0100, Komercní banka, Praha 1) ez ideig kb. 120 000 korona van, a devizaszámlán (száma: 348833-992255-021) - ugyancsak a prágai Kereskedelmi Bankban- 15 000 dollár van, amit egy torontói kórház küldött. Az alapító elmondása szerint az alapítvány tiszteletbeli elnöke Franti­­sek Tomáéek bíboros, elnöke Petr Pithart cseh kormányfő, alelnökei pedig Martin Bojar, a CSK egészségügyi minisztere, illetve Miloslav Vlk prágai püspök, cseh prímás. Az alapítvány leendő pozsonyi fiókjának elnökségében - állítólag - helyet foglalnak majd a szlovák kormány tagjai is. Kamionirányítás - műholdak segítségével A szövetségi kormány az elmúlt napokban hagyta jóvá a Rádió­kommunikáció Igazgatósága - Pozsony elnevezésű állami vállalat­ról szóló dokumentumot, amely az EUTELSAT távközlési szervezet- ez évben válik tagjává Csehszlovákia is - hazai képviselője lesz. Ezáltal lehetővé válik, hogy a vállalat az úgynevezett EUTELTRACS szolgálat segítségével megszervezze a gépkocsik hazai „kommuni­kációs és lokalizációs szatellit rendszerét“. Más szóval bekapcso­lódhatunk egy olyan rendszerbe, mely által meghatározható az ország területén közlekedő kamionok holléte - körülbelül 500 méteres pontossággal. Mindez két műhold segítségével történik. Jelzésük alapján határozzák meg a gépkocsikban elhelyezett számítógépek a jármüvek helyét és vetítik ki képernyőre, miközben az adatokat közük a kamionok tulajdonosainak központjával. Az EUTELTRACS rendszer tehát a szállítási eszközök effektiv, racioná­lis managementjét szavatolja. Mit kínál a General Electric? A válasz egyszerű: az adatok folyamatos és megbízható, elektronikus úton történő cseréjét (EDI). Más szóval elektronikus postaszolgálatot, kereskedelmi tranzakciók, nemzetközi bank- és egyéb pénzügyi ügyletek lebonyolítását, az idegenforgalom és a teherszállítás irányítására alkal­mas berendezéseket stb. S hogy kinek a figyelmébe ajánlotta a General Electric Information Servis(GEIS) eme szolgáltatásait? Nos, ezúttal a csehszlovákiai érdeklődőkébe. A GElS-ről tudni kell még, hogy a világ egyik legnagyobb telekommunikációs hálózatával rendelkezik, amelyet az elvárásoknak megfelelően rugalmasan módosít, pl. számítástechnikai berendezésekkel egészít ki. A cél központi hálózatát szatellit vonalak, tengeralatti vezetékek, 800 000 kilométer földalatti vezeték és több mint 500 számítógép alkotja, amelyek egyenes vonalat biztosítanak öt kontinens 38 országának 750 városa, illetve kikötője között. A szóban forgó információs rendszerbe már két csehszlovák cég is bekapcsolódott, de a GEIS képviselői egyelőre nem árulják el, hogy melyek ezek. B-S

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents