Szabad Újság, 1992. február (2. évfolyam, 28-51. szám)

1992-02-07 / 32. szám

4 1992. február 7. Szabad ÚJSÁG A szövetkezetek vagyoni viszonyainak szabályozásáról és a vagyoni igények rendelkezéséről szóló törvény I. Első rész Bevezető rendelkezések 1§ Ez a törvény állapítja meg a) a vagyoni viszonyok szabályozásának és a vagyoni igények rendezésének módját a szövetkezetekben, b) a szövetkezet belső jogviszonyainak a Kereskedelmi Törvénykönyvhöz' történő hozzáigazításának módját, c) a szövetkezeteknek a Kereskedelmi Tör­vénykönyv szerinti egyéb vállalkozási for­mákra2 való átalakításának módját, d) a Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Szocialista Ifjúsági Szövetség azon va­gyonának kiadását, amelyet a szövetkezet 1990. január elsejét követően megszer­zett3. 2.§ (1) A tagoknak és más jogosult szemé­lyeknek a szövetkezet vagyonában való vagyoni részesedéseinek rendezését, a belső jogviszonyoknak a Kereskedelmi Törvénykönyvhöz1 való hozzáigazítását, esetleg az egyéb vállalkozási formákra való átalakítását (a továbbiakban csak „transz­­formálás") valamennyi olyan szövetkezet, amely e törvény hatálybalépése előtt kelet­kezett, az e törvény szerint elkészített és jóváhagyott transzformációs tervezet alap­ján végrehajtja. (2) A jóváhagyott transzformációs terve­zet a jogosult személyekre és a szövetkezet szerveire nézve kötelező. (3) Az 1992. január elseje után a Keres­kedelmi Törvénykönyv alapján megalakult szövetkezeteket nem transzformálják. Második rész A szövetkezetek transzformálásának folyamata 3- § A szövetkezet és az állam közötti kölcsönös rendezés (1) Az államnak és a szövetkezetnek jo­ga van az ingatlanokért, esetleg az értékük növeléséért vagy csökkenéséért, valamint az éló és holt leltárért járó pénzbeli kárpót­lások kölcsönös rendezésére azokban az esetekben, amikor visszterhes átruházásra került sor az államról a szövetkezetre vagy fordítva, s az ingatlan vagy az éló és holt leltár külön előírások4 alapján a jogosult személynek ki lett adva. (2) Az első bekezdés szerinti jogok és kötelességek terjedelméről, azok összeg­szerű megállapításáról és az ilyen igények kölcsönös vagyoni rendezésének módjáról és határidejéről a szövetkezet a transzfor­mációs tervezet elkészítését megelőzően megállapodást köt a külön előírások6 szernt illetékes tagköztársasági szervvel. Ha a megállapodás megkötésére nem kerül sor e törvény hatálybalépésétől számított há­rom hónapon belül, esetleg az ingatlannak a jogosult személy számára történő kiadá­sától számított három hónapon belül, amennyiben az ingatlan kiadására e tör­vény hatálybalépését követően kerül sor, a felek egyikének indítványára a bíróság határoz. (3) A szövetkezet számszerűleg kimu­tatja a Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak és a Szocialista Ifjúsági Szövetségnek azon vagyonát, amely a szövetkezetre 1990. január elsejét követően a Szövetségi Pénzügyminisztérium engedélye nélkül szállt át, és ezt a vagyont a dolog kiadásáról szóló megállapodás alapján a tagköztársa­sági államigazgatás illetékes szervének ki­adja. A megállapodás tervezetét a szövet­kezet e törvény hatálybalépésétől számított három hónapon belül előkészíti. (4) A szövetkezetét az első és második bekezdés szerint megillető vagyon a szö­vetkezetnek a transzformálást szolgáló tisz­ta vagyonába tartozik. 4- § Jogosult személyek Az e törvény szerint jogosult személyek a szövetkezetek egyes fajtái szerint a 14., 19. és 23. paragrafusban meghatározott természetes személyek. 5- § A transzformálás folyamata (1) A szövetkezet elöljárósága a jogosult személyeket a szövetkezet transzformációs tanácsának (a továbbiakban csak „ta­nács") megválasztása céljából köteles köz­gyűlésre összehívni, mégpedig a jogosult személyek jelentkezési határidejének eltel­tétől számított egy hónapon belül. A köz­gyűlés összehívása akkor szabályos, ha a meghívókat ajánlott küldeményként küld­ték el a jogosult személyeknek vagy átvétel­ről szóló igazolás ellenében kézbesítették nekik. (2) A közgyűlés akkor választhat taná­csot, ha a jogosult személyeknek több mint a fele jelen van, illetve képviseltette magát, és ha a közgyűlést az első bekezdés szerint szabályosan összehívták, miközben a vá­lasztáskor minden egyes jogosult személyt egy szavazat illet meg. (3) A jogosult személyt a közgyűlésen írásbeli meghatalmazás alapján más sze­mély is képviselheti; az ilyen személy annyi szavazattal rendelkezik, ahány jogosult személyt képvisel. (4) A tanácsnak legalább öt tagja van, s abban a jogosult személyek egyes cso­portjainak arányos képviselete van. A me­zőgazdasági szövetkezetek esetében a jo­gosultak csoportjait a 15. paragrafus sorolja fel. (5) A közgyűlés a tanács minden egyes tagját külön választja meg a jogosult sze­mélyek illetékes csoportjának indítványára a jelenlévő vagy képviselt jogosult szemé­lyek egyszerű szótöbbségével. Amennyi­ben a közgyűlés a választások megkezdé­sétől számított két órán belül nem képes a tanács tagjainak megválasztását illetően megállapodásra jutni, a tanács tagjait a ne­gyedik bekezdésben említett feltételek megtartása mellett az indítványozott jelöltek közül sorshúzással jelölik ki. (6) A közgyűlés a tanács tagját bármikor visszahívhatja. Az ötödik bekezdés rendel­kezésének első mondatát megfelelően al­kalmazzák. 6-§ A tanács hatásköre (1) A szövetkezet transzformálása során a tanács a) a tagjai közül elnököt és elnökhelyettest választ, b) felügyel a szövetkezet azon kötelessé­geinek teljesítésére, amelyeket a transzfor­málást illetően ez a törvény és egyéb előírá­sok állapítanak meg, főként pedig 1. ellenőrzi a szövetkezeti vagyon leltára elkészítésének helyességét, a tulajdonosok vagyona azonosításának teljességét és a vagyoni hányadok kiszámítása feltételei­nek megtartását. 2. véleményezi a szövetkezet elöljárósá­ga által kidolgozott transzformációs terve­zeteket és a jogosult személyek által előter­jesztett tervezeteket, s a közgyűlés elé terjeszti az említett tervezetekkel kapcsola­tos állásfoglalásait, 3. meghatározza a transzformációs ter­vezetet megvitató közgyűlés időpontját, megtartásának helyét és programját, 4. ellenőrzi a transzformációs tervezet­ben jóváhagyott transzformációs harmo­­hogram teljesítését. c) jogosult a szövetkezet költségére könyv­­vizsgálóval megvizsgáltatni a könyvelési mérleget és a könyvvitelt 1990. január else­jéig visszamenőleg, valamint a szövetkezet által kiszámított vagyoni hányadokat, d) kidolgozza a szövetkezet jövendőbeli szervezeti-jogi formájának vázlatát és azt a szövetkezet elöljárósága elé terjeszti, amely köteles ezt részletesen kidolgozni, e) a transzformációs tervezet megvitatása­kor a közgyűlésnek jelentést terjeszt elő a szövetkezet transzformálása előkészíté­sének menetéről, f) a közgyűlés elé terjeszti a transzformáci­ós tervezeteket. (2) A tanács elnöke vezeti a közgyűlés tanácskozását a transzformációs tervezet megvitatása és jóváhagyása során. (3) A tanácsnak a szövetkezettel szem­ben joga van a funkciója ellátásával kap­csolatos igazolt és szükséges költségek megtérítéséhez. 7§ A szövetkezet tiszta vagyona (1) A szövetkezet tiszta vagyonát e tör­vény alkalmazásában azok a dolgok, köve­telések, más jogok, egyéb pénzben felbe­csülhető értékek és a közös vállalat vagyo­nában való, a szövetkezet betétjének összegével arányos részesedés képezik, amelyek a kötelezettségek levonása után a jogosult személyek vagyoni hányadai kö­zötti szétosztásra vannak kijelölve. Nem tartozik a tiszta vagyonba az a vagyon, amelyre külön jogszabályok4 szerint nyúj­tottak be igényt, valamint azon vagyoni betétek, amelyeket a szövetkezetek egyes fajtái szerint a 16. és 20. paragrafusok határoznak meg. (2) Az első bekezdés szerinti tiszta va­gyonból levonják azt az összeget, amelyet az esetleges további kárpótlási igények ki­elégítésére használnak fel, a) a mezőgazdasági szövetkezetek eseté­ben azon igények összegében, amelyek külön előírások6 szerint érvényesíthetőek és a transzformációs tervezet jóváhagyásá­nak napjáig nem voltak érvényesítve. Az ingó vagyonért járó kárpótlások összegét a 229/1991. Tt. számú földtörvény 20. §­­ának (5) bekezdése alapján kiadott külön előírás alapján állapítják meg, b) egyéb szövetkezeteknél a tiszta vagyon 5 százalékának összegében. (3) A mezőgazdasági szövetkezetek azon megállapított tiszta vagyonból, amely az első és a második bekezdések alapján a transzformálást szolgálja, levonnak 25 százalékot, amely a vagyoni hányadok ki­alakítását szolgálja a jogosult személyek­nek történő eladást követően (a továbbiak­ban csak „hányad“). (4) A külön jogszabályok szerinti kárpót­lási igények és a jogosult személyek vagyo­ni betétjei alkotják a szövetkezetek vagyo­nában való alaphányadot. A jogosult sze­mélyeknek a szövetkezet vagyonában való és a transzformációból eredő további há­nyadait az e törvény harmadik, negyedik és ötödik részével összhangban lévő kritériu­mok alapján állapítják meg. A szövetkezeti vagyon alaphányada és további hányad képezi a jogosult személynek a transzfor­máit szövetkezeten való vagyoni hányadát. 8§ Hányadok eladása a mezőgazdasági szövetkezetekben (1) A szövetkezet elöljárósága a 7. § (3) bekezdése szerint meghatározott összeget hányadokra osztja, amelyek mennyisége megfelel a jogosult személyek számának úgy, hogy a legkisebb névérték nem lehet ezer koronánál alacsonyabb. (2) Az első bekezdés szerint megállapí­tott hányadokat a szövetkezet elöljárósága a jogosult személyeknek megvásárlásra fel­kínálja úgy, hogy az ajánlat megtételétől számított 15 napon belül a jogosult személy csupán egy hányadot vásárolhat meg. 15 nap eltelte után a jogosult személy e hánya­dokból bármilyen mennyiséget vásárolhat. (3) A jogosult személy megvásárolhatja a hányad egy részét is, de legalább 1000 korona értékben. (4) Az első bekezdés szerint meghatáro­zott hányadok eladása a második bekezdés szerinti ajánlat megtételétől számított 30 nap elteltével befejeződik. (5) A hányadok eladásából származó bevételt átutalják a szövetkezetnek külön e célból létrehozott alapjába, amelyet a transzformációt szolgáló tiszta vagyonba nem vonnak be. (6) Az ötödik bekezdés szerinti alap esz­közeit a szövetkezet transzformálását köve­tően átutalják a transzformált szövetkezet oszthatatlan alapjába, esetleg az újonnan keletkezett kereskedelmi társaságok tarta­lékalapjaiba, mégpedig az e jogi személyek által átvett vagyon arányában. (7) Az eladatlan hányadokat beszámít­ják a szövetkezetnek a transzformációt szolgáló tiszta vagyonába. (8) Amennyiben a hányadot, tekintettel a 7. § (3) bekezdése alapján különválasztott összegre és a jogosult személyek számára, nem lehet legalább ezer korona összegben megállapítani, az egész összeget átutalják az ötödik bekezdés szerint alapba és el­adandó hányadokat nem állapítanak meg. 9§ Transzformációs tervezet (1) A szövetkezet vagyonának leltárát és felbecsülését a szövetkezet elöljárósága e törvény hatálybalépésétől számított há­rom hónapon belül elkészíti. (2) A transzformációs tervezetet a szö­vetkezet vagy az általa megbízott termé­szetes vagy jogi személy készíti el. A szö­vetkezet ezt a tervezetet a transzformációs tervezeteket megvitató és jóváhagyó köz­gyűlés előtt 60 nappal a tanácsnak átadni köteles. A tanács a jogosult személyeknek köteles betekintést nyújtani az előterjesztett transzformációs tervezetekbe. (3) A szövetkezet transzformációs terve­zetét elkészítheti bármely jogosult személy is; a szövetkezet elöljárósága fölösleges haladék nélkül köteles a jogosult személlyel közölni a szövetkezet tiszta vagyonáról és a jogosult személyek számáról szóló adato­kat, és betekintésre átadni neki az utolsó negyedév könyvelési mérlegét. (4) A transzformációs tervezeteket a közgyűlés elé a tanács terjeszti, amely köteles megvitatásra előterjeszteni vala­mennyi transzformációs tervezetet. Ameny­­nyiben a tervezetet jogosult személy készíti el, a szövetkezet elöljáróságának azt legké­sőbb harminc nappal a közgyűlés napja előtt át kell adnia. Az elöljáróság valameny­­nyi előterjesztett tervezetről köteles a taná­csot tájékoztatni. (5) A transzformációs tervezetnek tartal­maznia kell a) az utolsó negyedév könyvvizsgálóval hi­telesíttetett könyvelési mérlegét, b) a 3. § (2) bekezdése szerinti megállapo­dást, c) annak a vagyonnak a meghatározását, amely nem volt a 7. § (1) bekezdése szerint a transzformációs tervezet elkészítését megelőző negyedév utolsó napjáig a szö­vetkezet tiszta vagyonába belefoglalva, d) a szövetkezet tiszta vagyonának a 7. § szerinti meghatározását a transzformációs tervezet elkészítését megelőző negyedév utolsó napjáig, e) azon személyek megjelölését, akikre olyan dolgokat ruháznak át, amelyekhez kötelezettségek fűződnek, beleértve a hite­lezők állásfoglalását is, f) a transzformációs tervezetről való dön­tésre jogosult személyek számáról szóló adatokat annak feltüntetésével, hol tekint­hető meg a névjegyzékük, amelynek tartal­maznia kell születési adataikat és állandó lakóhelyüket, g) a tagok és jogosult személyek vagyoni hányadai kiszámításának kritériumait, ame­lyek e törvény harmadik és negyedik részé­vel összhangban kötelező erejűek, h) A szövetkezet transzformálásának idő­rendi harmonogramját, beleértve a Keres­kedelmi Törvénykönyv szerint szükséges cselekmények végrehajtásának határide­­jeit, i) a transzformációs tervezetben szereplő indítványok indoklását. (6) A transzformációs tervezethez csa­tolni kell a) az indítványt, hogy a szövetkezet a transzformációt követően tovább működ­jön és a szövetkezet alapszabályzatának módosítására a transzformációs tervezetből és külön előírásokból7 kiinduló javaslatot, és a szövetkezet külön előírások szerinti8 oszthatatlan alapja összegének meghatáro­zására vonatkozó javaslatot, vagy b) az indítványt, hogy a szövetkezet a transzformációt követően több szövetke­zetre osztódjon és e szövetkezetek alap­­szabályzatainak tervezetét, vagy c) az indítványt, hogy a szövetkezet a transzformálást követően egy vagy több Kereskedelmi Törvénykönyv szerinti jogi személyre alakuljon át, s ebben az esetben csatolni kell a társasági szerződés vagy az alapító szerződés tervezetét és az alapsza­bályzat tervezetét a részvénytársaságok9 esetében, vagy az alapszabályzat terveze­tét a szövetkezetek esetében. Az a), b) és c) pontok alatt említett indítvá­nyokról (tervezetekről, javaslatokról) a köz­gyűlés a transzformációs tervezet jóváha­gyásakor nem szavaz. (7) A szövetkezet az e törvény által meg­határozott kritériumok alapján kiszámítja a vagyoni hányadokat és a transzformációs tervezet jóváhagyásától számított 30 napon belül tájékoztatja róluk a jogosult személye­ket; a vagyoni hányadoknak .a könyvvizsgá­ló által hitelesített jegyzéke a jóváhagyott transzformációs tervezet mellékletét képezi. (8) Abban az esetben, ha két vagy több jogi személyre való transzformálásra kerül­ne sor, a transzformációs tervezetben meg kell határozni, hogy e személyek közül melyik köteles a külön előírások6 szerinti, még nem érvényesített igények rendezésé­re. Erre a személyre száll át egyben a 7. § (2) bekezdése szerint különválasztott összeg is. Amennyiben ez az összeg nem elégséges a további kárpótlási igények ren­dezéséhez, a szövetkezet jogutódjai kötele­sek ennek a személynek, az ö felszólítására a kárpótlási igény egy részét az átvett vagyon arányában megtéríteni. Ha az emlí­tett összeg teljes egészében nem kerül felhasználásra, ez a személy köteles a szö­vetkezet jogutódjainak az említett összeg maradékának egy részét, az átvett vagyon arányában átutalni. (9) Abban az esetben, ha a szövetkezet­nek két vagy több jogi személlyé kellene átalakulnia, a transzformációs tervezetnek tartalmaznia kell a javaslatot a jogok és kötelezettségek átszállására és a szövetke­zet szétosztására az említett személyekre, a szövetkezet vagyonának fizikai megosz­tására vonatkozó javaslattal, esetleg a szö­vetkezeti vagyonnak a legkisebb önállóan üzemeltethető vállalkozási egységek (far­mok, részlegek, objektumok stb.) közötti szétosztásának javaslatával. (10) A jogosult személy által elkészített transzformációs tervezetnek nem kell tartal­maznia a szövetkezet transzformációs ter­vezetével megegyező részeket; ilyen eset­ben a jogosult személy utal ezekre. 10. § A transzformációs tervezet jóváhagyása (1) A szövetkezet elöljárósága a transz­formációs tervezetek megvitatására és jó­váhagyására köteles a jogosult személye­ket közgyűlésre összehívni, mégpedig lega­lább 60 nappal a közgyűlés napja előtt. A közgyűlés akkor van rendesen összehív­va, ha a meghívókat ajánlott küldeményként küldték el a jogosult személyek címére vagy átvételi igazolás ellenében kézbesítették A meghívóban a szövetkezetnek fel kell tüntetnie, mikor és milyen feltételek mellett lehet megismerni a szövetkezet által elké­szített transzformációs tervezetet, esetleg az e törvény 9. §-ának (3) bekezdésével összhangban előterjesztett további transz­formációs tervezeteket. (2) A közgyűlés akkor vitathatja meg a transzformációs tervezetet, ha a jogosult személyek többsége megjelent, illetve kép­viselteti magát, mégpedig azon előfeltétel megtartása mellett, hogy a közgyűlést az első bekezdés szerint rendesen összehív­ták. A transzformációs tervezetet a jelenlé­vő vagy képviselt jogosult személyek szó­többségével hagyják jóvá. (3) Ha a közgyűlés a második bekezdés értelmében nem képes a transzformációs tervezet megvitatására vagy nem hagyja azt jóvá, a szövetkezet 15 napon belül ismét köteles a közgyűlést összehívni. A közgyű­lés ilyen esetben a jelenlévők bármilyen létszáma mellett képes a transzformációs tervezet megvitatására; a jóváhagyásához a jelenlévő vagy képviselt jogosult szemé­lyek többségének szavazata szükséges Azonos feltételek mellett a közgyűlés ismé­telten összehívható. (4) A jogosult személyek képviseletére szóló meghatalmazások érvényesek az is­mételten összehívott közgyűlésre is, ha­csak nem lettek visszavonva. 11.§ (1) A transzformációs tervezetnek a 10. § szerinti jóváhagyását követően hagyják jóvá a) az olyan szövetkezet alapszabályzatá­nak módosítását, amely tovább működik majd, de csak e szövetkezet tagjai, b) a szétosztással keletkezett új szövetke­zetek alapszabályzatait e szövetkezetek alapító tagjai, c) a társasági vagy alapító szerződést, eset­leg az alapszabályzatot, ha sor kerül a szö­vetkezetnek egy vagy több jogi személyre való átalakítására, mégpedig ezen új jogi személyek alapító tagjai. (2) Az alapszabályzat első bekezdése a) pontja szerinti módosításának bejegyzésére vagy az első bekezdés b) és c) pontjai szerinti új jogi személy bejegyzésére irá­nyuló kérelmet az említett személyek legké­sőbb a transzformációs tervezet jóváhagyá­sától számított 60 napon belül kötelesek a kereskedelmi cégbíróságnak előterjeszte­ni. Ilyen esetben a korábbi szövetkezet a Kereskedelmi Törvénykönyvben feltünte­tett módon10 szűnik meg. 12. § Ha a transzformációs tervezet legkésőbb e törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül nem kerül jóváhagyásra, vagy amennyiben a szövetkezetnek más jogi személyekké kellene átalakulnia, s ezek a 11. § (2) bekezdésében meghatározott határidőben nem kérelmezik a kereskedel­mi cégjegyzékbe való bejegyzésüket, a szövetkezetét felszámolják11. A 3. § (2) bekezdés szerinti keresetnek a bírósághoz való beadásától a határozat jogerőre emel­kedéséig a 11. § (2) bekezdése szerinti határidő nem telik. 13. § Rendelkezés a vagyoni hányaddal (1) Ha a transzformációs tervezet alapján nem kerül sor a szövetkezetnek kereske­delmi társasággá való transzformálására, az e törvény szerint átalakított szövetkezet­nek az alapszabályzata állapítja meg, hogy a tagok kiszámított vagyoni hányadának milyen része tartozik a szövetkezet osztha­tatlan alapjába8. (2) Amennyiben a jogosult személy nem válik a transzformációs tervezet szerinti jogi személy tagjává és vállalkozó az ipari vagy fogyasztási szövetkezet tevékenységi köré­ben vagy mezőgazdasági termelést folytat mezőgazdasági szövetkezet esetében, a vagyoni hányadát azon naptól számított 90 napon belül ki kell adni neki, amikor a jogosult személy a kiadást írásba kérel­mezte. (A 2. részt holnap közöljük.)

Next

/
Thumbnails
Contents