Szabad Újság, 1992. február (2. évfolyam, 28-51. szám)
1992-02-07 / 32. szám
1SI9^■*,b,l,a,7■______________________ ÚJSÁG Átalakulóban a mezőgazdaság Kié a voll községi és egyházi földbirtok? A szövetkezetek vagyoni viszonyainak szabályozásáról és a vagyoni igények rendezéséről szóló törvény élénken foglalkoztatja az embereket, mert az a mezőgazdasági szövetkezetek földtulajdonosain kivül vonatkozik az ipari szövetkezetek tagjaira is. A transzformáció, a megújulás a teljes átalakulás körüli nehézségek a mezőgazdaságban csúcsosodnak ki leginkább, mivel az elfogadott törvény értelmezése körül sok még a vita.- Elsősorban a jogosult személyek, a vagyoni hányadok megállapítása kérdéses, mert a törvényhez hiányzik a szükséges magyarázat Ennek ellenére a transzformáció elfogadását és hatályba lépését követően lezárult egy bizonytalan időszak, és a folyamatosság elvének a megőrzésével egy új földműves jövőkép van kibontakozóban, méghozzá úgy, hogy a szövetkezetek földnélküli tagjait sem kell feltétlenül elbocsátani, vagy kisemmizni. Az eddigi szövetkezeti forma a törvény hatálybalépésével mindenütt megszűnt (január végével). A szövetkezetek transzformálása máris elkezdődött, mivel ehhez csupán egy év áll a gazdaságok rendelkezésére. Az elvégzésre váró hatalmas munka szempontjából ez meglehetősen rövid időszak. Ebből nemcsak a transzformációs tanácsoknak és a vezetőségnek származhat temérdek gondja, mert az illetékes hivatalok lassúsága miatt újabb bonyodalmak várhatók a tulajdonviszonyok igazolásánál. A transzformációs törvény hatályba lépésétől számított három hónapon belül az érintett tagoknak és nem tagoknak igazolniuk kell, hogy vagyonukat, földjüket a szövetkezet átvette, használja vagy a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló 162/90. Tt. számú törvény hatályba lépésének napjáig használta - tájékoztatott Végh István mérnök, az Ekecs- Apácaszakállas Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke. Hangsúlyozta: a jogosult személyek elsősorban a szövetkezet tagjai, azok, akik 1991. november 30-ig tagjai voltak a szövetkezetnek és legalább 30 ezer korona vagyon tulajdonosai. Az utóbbi, főként a földtulajdon határidőre történő igazolása nem könnyű feladat, mivel a telekkönyvi hivatalban az év végére, jövő évre regisztrálják az előjegyzéseket. így nehézségekbe ütközik a jogosult személyek tisztázása, amelynek döntő szerepe van a szavazati arány és a vagyoni hányad kiszámításánál. A szövetkezet elnöke nehezményezi, hogy a szántóterület szempontjából az új földtulajdonosi szövetkezeti forma sem tökéletes Probléma lehet a vagyon, a szántóterület megállapításánál, mert továbbra is ott a bizonytalanság réme. A szövetkezeti vagyon végső összegezését lehetetlenné teszi, hogy még mindig nem konkretizálódott, mi lesz a volt egyházi, illetve községi tulajdon további sorsa. Ezt a transzformációt megelőzően kellett volna tisztázni. Mivel nincs megfelelő törvény, és azt sem lehet kizárni, hogy az önkormányzat visszaigényli a községi földtulajdont, nehéz dönteni. Az elnök azt is elmondta, hogy a jogosult személyek tisztázását követően a legrövidebb időn belül látnak hozzá a transzformációs tanács összeállításához, amit a közgyűlés hagy jóvá. A tanács megválasztásánál - a mezőgazdasági szövetkezetek esetében - a jogosult személyeknek három csoportja van. Az első: a szövetkezet tagjai és nem tagok, akiknek földjét a szövetkezet használja. A második: akik vagyonjellegű kártalanítási igénnyel lépnek fel a szövetkezettel szemben. A harmadik: akik 1991. november 30-ig a szövetkezet tagjai voltak. A tanács hatáskörének megfelelően ellenőrzi majd a szövetkezeti vagyon leltára elkészítésének helyességét Véleményezi a kidolgozott transzformációs tervezeteket, meghatározza a szövetkezet jövőbeli szervezeti formáját stb. Felelősségteljes munkáját úgy végzi, hogy az esetleges ellentervezeteket mindennemű felkérés nélkül a jogosult személyek közül bárki beadhassa a szövetkezet egészére vagy egy bizonyos részére vonatkozóan. Aki ilyen tervezetet akar benyújtani, annak a tanács és a vezetőség köteles betekintést engedni mindazon okmányokba és adatokba, amelyek a transzformációs tervezet elkészítéséhez szükségesek, mégpedig úgy, hogy a meglévő vezetőség a transzformáció meghatározásában ne kerüljön helyzeti előnybe. A tervezetet a közgyűlés akkor vitatja meg, ha a jogosult személyek többsége megjelent. Ha a tervezetet nem hagyták jóvá, a vezetőség 15 napon belül köteles a közgyűlést ismét összehívni. A tervezet jóváhagyását követően kerül sor az újjáalakult szövetkezet alapszabályzatának kidolgozására Az új szövetkezet tagságát az új belépési nyilatkozat aláírásával is hitelesíteni kell. Ha az új gazdaságba az eddigi tagságnak csupán 80 százaléka lép be, akkor a törvényes előírás szerint a 20 százalék augusztus 31-ig visszakaphatja vagyoni értékét és bevitt földjeit.-Tehát mindenki saját belátása szerint választhat: az új földtulajdonosok, vagyoni betéttel rendelkező szövetkezetének tagja marad, magángazdálkodó lesz, esetleg osztódva, a jelenleginél kisebb közösség keretében folytatja a gazdálkodást. A nagy többség várhatóan a jövőben is a szövetkezet keretében fog gazdálkodni. Ekecsen mindent megtesznek azért, hogy a szövetkezeten kívül álló jogosult személyekkel is megegyezzenek Földjüket bérbe veszik, vagy visszaszolgáltatják. Földnélküliek is szép számmal dolgoznak a szövetkezetben. Az ó jövőjükről nem könnyű nyilatkozni. A törvény ugyan nem taszítja őket a nincstelenek, kisemmizettek közé, de az utolsó szót a taggyűlés mondja majd ki. A földnélküliek mentsége az, hogyha a ledolgozott éveik után járó vagyoni betétjük értékét az új szövetkezetben hagyják, jogilag nem lesz ok az elbocsátásukra, de vállalkozniuk kell valamire - mondja az elnök. - Sót, vagyonuk értékét a szövetkezeti vagyon 25 százalékából történő vásárlással tovább növelhetik Ez stabilizálhatja helyzetüket, így a földnélkülieket és földtulajdonosokat összeköti majd a vagyoni betét. Ezáltal a gazdálkodás eredményeiben közvetlenül érdekeltekké válnak. A szövetkezet tiszta vagyonának negyedéből természetesen valamennyi jogosult személy vagyonrészhez juthat.- De mi lesz a vagyon fennmaradó 75 százalékával - kérdeztem az elnököt.- A vagyont 50-20-30 százalékos arányban szétírják a földekre, a munkaviszonyra és a kisajátított vagyonra. E vagyonrészekből számítják ki a jogosult személy vagyoni betétjét földjének nagysága, ledolgozott éveinek száma, illetve kártalanítási igényei szerint. Az elnök megítélése szerint ebben a 75 százalékban is bizonytalanságot jelent, hogy az egyházi és a községi földek végső hovatartozásáról nincs konkrét törvény. Végh István befejezésül azt is elmondta: várhatóan különböző érdekek ütköznek majd, de még Így is a lehető legjobb megegyezésre törekednek. Az idő sürgeti őket, hiszen a törvény szerint 12 hónapon belül kell elfogadtatniuk a transzformációs tervet, máskülönben a szövetkezet ellen meg kell indulnia a felszámolási eljárásnak. Ezt nem szeretnék, bár jogi lehetősége van. Megszűnésével kft-vé vagy részvénytársasággá alakulna át, esetleg egy-két vagyonbetétes szövetkezetté formálódna. A legésszerűbb megoldást azonban a megújult gazdaság, a folyamatos termelés jelentheti, amely így is alapjaiban, gyökeresen átalakítva határozza majd meg a földművelés jövőjét A közeljövőben tehát, akárhogyis alakuljanak a dolgok, mindenképpen új mezőgazdasági termelésre kell berendezkednünk. KRASCSENICS GÉZA A transzformációs törvény sem tökéletes Az én lakásom, az én váram? A csehszlovák gazdaság átalakításának egyik pillérét képezi a szövetkezetek vagyonjogi viszonyainak és igényeinek rendezéséről szóló törvény, az úgynevezett transzformációs törvény. Ezt a jogi normát legtöbbször a mezőgazdasági szövetkezetekre vonatkoztatják, pedig az korántsem csak azokra vonatkozik. Olyan embereket is érint, akiknek semmi közük a mezőgazdasághoz, azonban laknak, méghozzá szövetkezeti lakásban, ezáltal maguk is szövetkezeti tagok. Arról, hogy őket milyen formában érinti ez a törvény, az illetékest, Pozsony II. lakásszövetkezete első elnökhelyettesét, Bohuslav Straka jogászdoktort, a Lakásszövetkezetek Szlovákiai Szövetségének elnökségi tagját kérdeztük Ingyen nem adják- A törvény 24. paragrafusa ezt mondja: „a lakásszövetkezeti tagok, akik a lakások és a nem lakásul használt térségek bérlői, az ezen törvény hatályba lépésétől számított hat hónapon belül olyan szerződés megkötésére szólíthatják fel a lakásszövetkezetet, amellyel a szövetkezet térítésmentesen ruházza át rájuk a lakás vagy a nem lakásul használt térség tulajdonjogát. „Ebből első hallásra azt gondolhatná az ember, hogy ingyen kapja meg a lakást. Pedig ez egyáltalán nem így van.- Valóban nem. Ha figyelmesen tanulmányozzuk a törvényt, mindjárt a következő paragrafusban ezt olvashatjuk: „A szerződés szerint a tag kötelezi magát az átutalt lakásra vagy térségre eső, meg nem térített beruházási hitelnek és a hitel tartozékainak a megtérítésére, valamint a ház használatával járó kiadásokhoz történő hozzájárulásra." Tehát a bérlőnek igenis ki kell fizetnie a lakásra eső hitelrészt. Az említett paragrafusban a törvény azért beszél a tulajdonjog térítésmentes átruházásáról, mert itt nem a klasszikus értelemben vett adásvételről van szó. A térítésmentesség csupán arra vonatkozik, hogy az átruházásért semmiféle jogi illetéket nem kell fizetni Ha ez egy normális adásvétel lenne, akkor a törvény nem szabhatná meg a hitel térítésének összegét, hanem kialakulna a lakáspiac. Ezért helytelen az is, ha valaki azt mondja, hogy megveszi a lakást. Mert ha vételről lenne szó, szakértőink megállapítanák a lakások piaci árát, és mi ezért az összegért ruházhatnánk át a tulajdonjogot.- Az ide vágó paragrafus a hitelnek és tartozékainak a megtérítéséről beszél. Ha jól gondolom, a törvény ezeken a tartozékokon a kamatot érti. És ha igen, mekkora lehet ez a kamat?- Igen, legalábbis az eddigi értelmezésben kamatról van szó. De beadtunk már egy javaslatot egy kormányrendelet elfogadására, amely többek között ezeknek a „tartozékoknak" a mibenlétét is egészen pontosan meghatározná. A szövetkezet számára ennek a kamatnak a nagysága egy százalék.-Tehát a banknak nem áll jogában a kamat nagyságát megváltoztatni?- Látja, éppen ez is egy gyenge pontja ennek a törvénynek - és szeretnénk, ha a törvényrendelet ezt is tisztázná -, tudniillik némely esetben a tulajdonos megváltozásával a bank is megváltoztathatja a hitelkamatokat. És ezzel a komplikáció is előadódhat, hogy egy ház néhány lakását tulajdonba veszik, ugyanazon ház többi bérlői megmaradnak szövetkezeti tagoknak, a bank viszont az ó hitelkamatukat is megváltoztathatja. A már említett törvényrendelettel azt is szeretnénk elérni, hogy a bank csak akkor változtathassa meg a kamatot, hogyha az egész objektum, az összes lakás új tulajdonba kerül. A kiadások megmaradnak-A további dolog a ház használatával kapcsolatos kiadásokhoz való hozzájárulás Mert egyesek azt gondolják, azzal, hogy tulajdonba vették a lakást, megszabadulnak minden térítéstől, amit eddig a szövetkezetnek fizettek. Ez nagy tévedés, mert csak az az összeg esik el, amellyel eddig a szövetkezet igazgatási költségeihez járultak hozzá. A többit, a karbantartásra, az energiára, szennyvízvezetésre, szemételhordásra, biztosításra stb. szolgáló térítést ezután is fizetniük kell.-A tulajdonba vétellel mennyiben változik ezeknek a szolgáltatásoknak a térítése?- A szövetkezet számára ez óriási pluszmunkát fog jelenteni, mert tulajdonképpen kettős könyvelést kell majd végeznünk, külön a tulajdonosok és külön a bérlők részére. Hadd mondjak egy példát: A hőcserélő központ továbbra is ugyanolyan mennyiségű hót szállít a házba. De mivel a lakások nincsenek ellátva külön fogyasztásmérőkkel, a lakásszövetkezet dolga lesz, hogy a szolgáltatásokért járó térítést kétfelé ossza a tulajdonosok és a bérlők között. És egyáltalán nem biztos, hogy az új lakástulajdonos kevesebbet fog fizetni, mint a szövetkezeti tag, sőt könnyen lehet, hogy jóval többet. 5 Fotó: Gyökeres Gy. Mennyit ér a lakás?- A bérlőket, akik tulajdonukba szeretnék venni a lakást, természetesen az érdekli legjobban, mekkora a lakásra eső meg nem térített hitel nagysága. Magyarul mondva: mennyit kell fizetnem, hogy az enyém legyen a lakás?- Ezt ma még pontosan senki sem tudja megmondani. Amint arról már szó volt, a bérlő a törvény életbe lépésétől számított hat hónapon belül adhatja be tulajdonba vételi kérvényét. És éppen ez a hat hónap áll a lakásszövetkezet rendelkezésére, hogy felmérje az egyes lakások állapotát és az utánuk járó hitel nagyságát. Mivel a bank az építési költségek alapján állapítja meg a hitel összegét, ez az összeg az építési módtól, vagy az építés idején érvényes áraktól függően nagyon különböző.-Tehát ha konkrétan akarok fogalmazni, ez azt jelenti, hogy mondjuk egy húszéves lakást tiz-tizenötezer koronáért megkaphatok, egy egyéveset pedig akár százezren felül is fizethetek?- Igen, így is mondhatjuk, de ezek valóban csak tájékoztató jellegű adatok.- A törvényben az is benne foglaltatik, hogy a már említett hathónapos határidőt követően a tagsági gyűlés három hónapon belül megállapítja a hitelrész visszafizetésének módját. Mi értendő ezen a „módon“?- A szakemberek értelmezésében ez azt jelenti, hogy a tulajdonos a hitelt vagy egy összegben, vagy részletekben téríti meg. De ezt szintén az említett kormányrendeletnek kell majd pontosan meghatároznia. Előbb az adósságot-Van itt aztán olyan kuriózum is, hogy jelentkeznek nálunk olyan bérlők, akik évek óta nem fizetik a lakáshasználati díjat, és most a tulajdonukba akarják venni a lakást. Az illető mondjuk egy harmincéves lakásban lakik, amelynek a beruházási költségéből már csak ötezer koronát kell megtéríteni, és ö most azt gondolja, hogy ezért az ötezer koronáért megkapja a lakást. Közben az öt-hat év alatt, amíg nem fizetett, harmincezer korona adósságot csinált a szövetkezetnél Hát most először ezt a tartozást kell rendeznie, azután beszélhetünk majd a tulajdonjog átruházásáról. Persze, ha közben nem veszítette el szövetkezeti tagságát és jogait. Ha majd megalkotják a lakások eladásáról szóló törvénymódosítást, ez talán azt is lehetővé teszi, hogy a lakásszövetkezet piaci árat szabjon a lakásnak. Ez arra is lehetőséget nyújtana, hogy azoknak a bérlőknek, akik vissza akarják szolgáltatni a lakást a szövetkezetnek, ne a tagsági részesedésük visszajáró részét és a beruházási hitelből időközben visszatérített összeget fizessük vissza, például húsz-harmincezer koronát, hanem akár kétszázezret, ha éppen ekkora a lakás piaci ára. Ez talán elejét venné a spekulációknak, annak, hogy a bérlő feketén passzolja át a lakást valakinek. A visszaszerzett lakást pedig kiutalhatjuk a lakásra várakozó szövetkezeti tagunknak.-A törvény azt mondja, hogy hat hónapon belül kell benyújtani az átruházási kérvényt, ezt követően pedig a szövetkezet taggyűlése három hónapon belül állapítja meg a hitel megtérítésének módját. Éz azt jelenti, hogy a törvény hatályba lépését követően leghamarabb kilenc hónap elteltével kaphatnám meg a lakást?- Igen, a törvényben foglaltak szerint ez így igaz- Ha tulajdonba akarom venni a lakást, de nincs rá elég pénzem, van-e arra lehetőség, hogy bankkölcsönt vegyek fel erre a célra?- Ha jól tudom, lakásra ma is 2,7 százalékos kamatú kölcsönt nyújt a bank, de ez csupán a tagsági részesedés befizetésére vonatkozik, nem pedig a beruházási hitel megtérítésére. Az pedig nyilvánvalóan szamárság lenne, ha valaki ahelyett, hogy az egy százalékos kamatú használati díjat fizetné mint bérlő, kölcsönt venne fel, amelyet aztán akár tízszázalékos kamattal kellene visszafizetnie. Jelenleg a lakás tulajdonba vétele csak a készpénzzel rendelkező bérlők számára reális. GAÁL LÁSZLÓ
