Szabad Újság, 1992. február (2. évfolyam, 28-51. szám)
1992-02-03 / 28. szám
1992. február 3. Szabad ÚJSÁG Petőfi Sándor: Átok és áldás Legyen átok e földön, Hol ama fa termett, Amelyből énnékem Bölcső készítteték: Legyen átkozott a kéz, Mely e fát ülteté, És átkozott az eső s a napsugár, Melye fát felnövelte! De áldás légyen a földön, Hol ama fa termett, Melyből nekem majd Koporsó készül: Áldott legyen a kéz, Mely e fát ülteté, Áldott az eső s a napsugár, Mely e fát felnövelte! Szalkszentmárton, 1846. március 10-e előtt „Áldás legyen rajtunk! II Ki ne akarna szeretett költőnknek, Petőfi Sándornak fenti versében ígért áldásában részesülni - ha tehetné? Kérünk tehát mindenkit, aki szeretne végre pontot tenni a szibériai Petőfi-legenda végére, hogy munka- és lakóhelyén, iskolájában, könyvtárakban és művelődési házakban szervezzék meg öntevékenyen az alábbi kérelemhez aláírások gyűjtését: »Alulírottak kérjük az MTA Petőfi Bizottságát és a Fővárosi Önkormányzat illetékeseit, engedélyezzék, hogy a Petőfi család földi maradványaiból leletet vehessenek a tudósok a Barguzinban feltárt csontvázzal való összehasonlítás céljából.« Bernáth Attila Szalkszentmártoni születésű magyartanár“ (Megjelent az Új Magyarország I/206. számában) Mi újság a Petőfi-ügyben? Külföldi szakértők a barguzini csontvázról A barguzini csontváz vizsgálatában újabban amerikai szakértők is részt vettek. Korábban a svájci dendrokronológiai intézettől kértek véleményt a kormeghatározáshoz. Nem hagyták abba a levéltári kutatást Szibériában sem. Az alábbiakban a legújabb eredményeket közük. J. T. McMahon, a Clevelandi Klinika tudományos vezetője:- Morvái Ferenc 1990 februárjában kérte fel klinikánkat, hogy segítsünk az azonosításban. Márciusban kaptuk meg a barguzini csontmintákat, melyek hasonló darabjait a Magyar Tudományos Akadémia szakértői csoportja vizsgálja. Áprilistól augusztusig vércsoportmeghatározást, fény- és elektronmikroszkópos vizsgálatokat végeztünk. Néhány hónap múlva közreműködésre kértük fel a régi csontok szakértőit az amerikai hadsereg patológiai intézetében és a Pennsylvániai Állami Egyetemen. 1991 februárjában Morvái úr egy kis bőröndben átadta a teljes csontvázat. Áprilisban küldtünk csontmintákat Washingtonba, de erről majd kolléganőm nyilatkozik. Megjegyezném, hogy a Barguzinban előkerült csontlelet már nem teljes, hiányzik két gerinccsigolya, négy borda és a mellcsont. Azt ne kérdezze tőlem, hogy hová tűntek! Az viszont biztos, a lábszárcsont üregében vért is találtunk, melyből igen határozott következtetéseket lehet levonni! Elegendő anyag áll rendelkezésünkre a DNS-vizsgálathoz. A szakszerűen kezelt csontleletet heten néztük s arra a következtetésre jutottunk, hogy egy 35 év körüli férfié volt. Deborah L. Fisher, az amerikai hadsereg patológiai intézetének professzora:- A DNS-vizsgálat rendkívül biztonságos módszer a rokoni kapcsolat kimutatásában is. Intézetünkben múmiákat, több ezer éves leleteket vizsgáltunk, és legutóbb az amerikai polgárháború idejéből származó csontokkal foglalkoztunk, de említehetném a Lincoln-azonosítást is. A Petőfiének tartott csontmintát én viszgáltam. Először eltávolítottam a külső részt, majd finom porrá zúztam a csontdarabkát, melyből kivontam a DNS-t. A kiértékelés után megállapítottam, hogy elegendő emberi DNS áll rendelkezésünkre az azonosítás céljára. Ez önmagában azonban kevés, szükségünk lenne a Petőfi-szülőkböl származó csontmintákra is. Az 1991-ben általunk kidolgozott legújabb módszerrel száz százalékos biztonsággal tudunk azonosítást végzeni, amennyiben ismert az anyag. Mark Stoneking, a Pennsylvaniai Állami Egyetem Antropológiai Intézetének szakértője:- Több adatunk van már a Petőfimintákról, ám ezek önmagukban nem jelentenek semmit; csak abban az esetben válnának bizonyítékokká, ha az anya vagy testvér csontmintáival össze tudnánk hasonlítani. Visszatérve Amerikába, Fisher asszony és én újabb analíziseket végzünk és újból meghatározzuk a barguzini lelet nemét is. Ennek alapján még teljesebb eredményt érhetünk el. Egyelőre azonban türelemmel várjuk, hogy megkapjuk-e a kért mintákat a rokonoktól. Steven I. Reger, clevelandi igazságügyi orvosszakértő profeszszor: (Archívumi felvétel)- A magyar akadémia azt hozta nyilvánosságra, hogy a DNS-módszer nem biztonságos, alkalmatlan rokoni kapcsolat bebizonyítására. Kérem, mi ezzel 1985 óta foglalkozunk. Régi csontok esetében és rokoni kapcsolatok kimutatásában vannak eredményeink. Sajnáljuk, hogy a tapasztalatainkra nem voltak kíváncsiak a magyar tudósok, pedig készségesen átadtuk volna. Ha pedig nekünk nem hisznek, miért nem érdeklődtek a munkahelyünkön? Megtehették volna, hiszen Kosáry Domokos, az MTA elnöke akkoriban tárgyalt a tudományos együttműködésről Amerikában, amikor szó volt már arról, hogy jövünk, így végképp nem értjük az ellenállást, amelyet Magyarországon tapasztaltunk. Miért nem lehet teljesíteni azt a kérést, amely egy tudományos ügy lezárását eredményezné? Pályánk során ilyennel még nem találkoztunk. Inkább az ellenkezőjére volt példa, miszerint a DNS-módszer alkalmazását kérték tőlünk, például a Lincolnazonosításkor. Bízunk abban, hogy megváltozik a magyar akadémia álláspontja és megkapjuk a kontrollanyagokat. Nem vagyunk sértődöttek, csak csalódottak. Kudarcunkról odahaza nyilatkozni fogunk... Mathias Seifert, a Zürichi Dendrokronológiai Laboratórium tudományos munkatársa:- Barguzinból hat darab famintát kaptunk először, majd a szükséges összehasonlító anyagok is megérkeztek. Ezek évgyűrűinek vizsgálatából egyértelműen megállapíthatók az évszámok. Egyrészt a 28. számú sírból - melybe kettős temetés révén kerülhetett vélhetően Petőfi is -, és az 5. számú sírban megtalált, 1859-ben eltemetett Küchelbercker koporsójából származó faminták adtak biztos támpontokat. 1822, 1839 és 1826 jöhet szóba. A két vizsgált sír faanyaga nem nagyon tér el egymástól, ebből következtethetünk arra, hogy közeli években történtek a temetések. A kormeghatározás - faminták segítségével - rendkívül érdekes tudományos munka, ám csak hozzávetőleges adatokat, időpontokat adhat. Azt azonban teljes biztonsággal kizárja, hogy a két szóban forgó sír koporsójának fáját az 1850-es évek után akár csak egy-két évtizeddel is vágták volna ki. Alekszej Tyivanenkó, a történelemtudományok kandidátusa, a szovjet miniszterelnök által szervezett szakértői bizottság elnöke Ulan-Udéból:- Elöljáróban el kell mondanom, a barguzini levéltár 1936-ban leégett, az irkutszki még az 1887-es tűzvészben pusztult el, az ulan-udei anyagok nagy része a Bajkálban süllyedt el, a csitai levéltárat pedig csak 1950-ben kezdték szervezni. A Bajkálon túli templomok anyakönyvei teljesen megsemmisültek. Nincs tehát könnyű dolguk a kutatóknak, és nem tükrözhetik teljes egészében a múltat az esetlegesen előkerülő dokumentumok. Ennek ellenére hat év alatt sikerült olyan anyagokat találnom, melyek arra engednek követekeztetni, hogy kerültek 1849 után hadifoglyok Magyarországról Szibériába, s minden bizonnyal Petőfi Sándor is köztük volt. Egy adalék: 1856-ban cári amnesztiát kaptak a politikai foglyok. Ekkor összeállították a névjegyzéküket, amely 1857-ben kelt. A visszaemlékezők szerint Petrovics 1856-ban halt meg, így az ő nevét hiába keresnénk az említett összeírásban. Az viszont olvasható, hogy Paskievics ítélte őket hadbíróságra az 1848-as lázadásért; határidő nélküli kényszermunkát kaptak. Egy másik bizonyíték: Jozef Vardinszky anyaga is előkerült. Róla is az a hír járta, hogy elesett Segesvárnál, és holttá nyilvánították. Ennek ellenére 30 évet töltött Szibériában. Megtaláltam az orvosi bizonyítványát is. Folytathatnám még tovább a múlt század végi levéltári adalékokat, melyeket most átadtam Morvái Ferencnek. Bízom abban, hogy a tudományos beszámoló egyszer teljes egészében nyilvánosságra kerül. Borzák Tibor (Petőfi Népe, 1992. I. 13.) ' iL ikifetv Nemsokára már ők is. ..? (Fotó: -ss) Pisztolyok a pulton Fel a kezekkel, vagy... Ma már nem titok, hogy az ötágú csillag árnyékában „hüsölő“ országunk egészen tűrhető fegyverexportőr volt, s hogy a hazai gyártmányú, különböző kaliberű lőfegyvereknek a tengerentúli országokban is jó „hasznát“ veszik. Mindezek ismeretében akár természetesnek is tekinthetjük a hírt, hogy immár magánfegyverkereskedések is nyíltak hazánkban. Természetesen nem csak az ilyen jellegű tevékenységből élnek meg. Többnyire az egykori, vagy ma is működő vadászati szaküzletek polcain jelentek meg a revolverek a gázpisztolyok is. Szabó János és Decsi György csaknem huszonöt évvel ezelőtt indult az első közös vadászatra. Akkor még nem sejtették, hogy hobbijuk és barátságuk végül egy közös konzorcium létrehozásában is formát ölt. Vállalkozásukban csatlakozott hozzájuk Bogdány Gyula, a számítógépek kezelését pedig Gémes! Judit vállalta. A négy merész vállalkozó Érsekújvárod nyitotta meg magánfegyverboltját és utazási irodáját. A város egyik forgalmas utcájában bérelt saroképületet a zöld és barna szín árnyalatai uralják. A vadászok itt a fegyvereken kívül egyenruhát, felszerelést, vadásztáskákat is vásárolhatnak. Amint azt Szabó Jánostól megtudtuk, elsősorban őket érdekelhetik a magán-utazási iroda ajánlatai is, hiszen belföldi és külföldi vendégeiknek érdekes és minden igényt kielégítő vadászatokat szerveznek. ,,A nyugati vadászok korrekt üzleteket szeretnek és várnak el szolgáltatóiktól. Hazai szervezőinket nem mindig jellemzi a pontosság és figyelmesség. Mi igyekszünk eleget tenni az elvárásoknak, de számunkra még ez a piac ismeretlen“ - mondja. A falon riasztó szigorral sorakoznak a brünni Zbrojovka és az Uhersky Brod-i fegyvergyár világmárkájú termékei. A lőszert Vlasimból szállítják. Mindemellett spanyol, orosz és magyar gyártókkal is tárgyalnak. A külföldi fegyverek csehszlovák nagyforgalmazók közvetítésével érkeznek a boltba, így azok a csehszlovák normáknak megfelelőek. A fegyverkereskedést többnyire hazai, lengyel, magyar és jugoszláv ügyfelek veszik igénybe. Nagy a keletje a pisztolyoknak, amelyek - típustól függően - 2500-tól 17 000 koronába kerülnek. A kitűnő minőségű hazai fegyverek semmiben sem maradnak alul a külföldről behozottakkal szemben, hiszen amerikai, kanadai rendőrök fegyverzetében is megtalálhatók. Manapság egyre többen igényelnek fegyverviselési engedélyt. Az engedélyben meg kell indokolniuk, miért van szükségük a fegyverre. Általában magánvállalkozókról van szó, akik nagyobb pénzösszeget szállítanak a bankba; esetleg felelős beosztásban dolgozó egyének, akik úgy érzik, önvédelem céljából feltétlenül szükségük van fegyverre. Magánszemélyek általában saját biztonságuk és vagyonuk védelmére vásárolják. A konzorcium tagjai nem feledkeztek meg a gyengébb nem képviselőiről sem: a polcokon számukra is megfelelő kaliberű pisztolyok, gázfegyverek találhatók. Mint a tulajdonosok elmondták, őket is meglepte a hölgyek nagy érdeklődése... „Hogy mennyire romlott a közbiztonság, azt a rendőrség mondhatná meg, de tény, hogy a fegyverek iránt egyre nagyobb az érdeklődés. Ez üzleti szempontból örvendetes ugyan - ám egyébként aggasztó. Mert sajnos, a tényleges vagy a potenciális bűnözők is sokkal könnyebben tudnak fegyverhez jutni“ - kapcsolódik be a beszélgetésünkbe Decsi György. A legközelebbi hasonló szaküzletek Nyitrán, illetve Pozsonyban találhatók. Az apró, de bőséges választékot kínáló boltnak tehát egyelőre nem kell tartania közeli „legális“ konkurensektől. A tulajdonosok kellő érdeklődés esetében még a községi és városi rendőrség fegyverrel való ellátását is vállalnák. Pisztollyal a zsebünkben talán bátrabban lépkedünk majd a - néha már nappal sem veszélytelen - utcákon. Csupán az egymással szemben táplált kölcsönös bizalom tűnik majd el arcunkról. A fegyverviselés engedélyezésének mechanizmusából mindenképpen hiányolunk egyvalamit: az intelligenciatesztet. A fegyver vásárlásának megindoklásánál is sokkal fontosabb, hogy olyan emberek tulajdonába kerüljön, akik semmilyen körülmények között nem húzzák meg szándékkal, rosszindulatból, vagy akár csak gondatlanságból a ravaszt.. SZÁZ ILDIKÓ
