Szabad Újság, 1992. február (2. évfolyam, 28-51. szám)
1992-02-26 / 48. szám
8 1992. február 26. Hírkosár ______ ) Jó ez így? A mai világban nem árt, ha a futballista el tud igazodni a sportjog, de legalább az átigazolási szabályzatok útvesztőiben. Ezt igazolja a huszonegy esztendős, kimagaslóan tehetséges horvát csatár, Allen Bokszics példája is: hiszen a játékos jóhiszeműen aláírta szerződését, örült, hogy a világ egyik legjobb csapatához került, aztán... Előbb az Olympique Marseille teljhatalmú elnöke, Bemard Tapie döntött úgy, hogy a Splitből igazolt futballistát kölcsönadja a Cannes együttesének, később pedig kiderült, hogy bajok voltak a szerződéskötéssel... A botrány akkor robbant ki, amikor a Cannes a Lyon ellen játszott bajnoki mérkőzést, s mint utóbb kiderült, Allen jogtalanul szerepelt csapatában. Bokszicsot ugyanis a Marseille-hez engedték el „otthonról”, s Bemard Tapie is megszegte a megállapodás egyes pontjait azzal, hogy a légióst azonnal továbbadta. A játékos szempontjából rendkívül szomorú ügy vége az lett, hogy a francia liga megvonta engedélyét, vagyis Bokszics meghatározatlan ideig nem léphet pályára. De az sem elképzelhetetlen, hogy a botránynak további folytatása is lesz, hiszen Cannes korábbi ellenfelei valószínűleg megóvják a vesztes mérkőzéseket... Csinibaba Sydneyből Elle Macphersont januárban az év nőjének kiáltották ki Ausztráliában. A gyönyörű fotómodell, aki előszeretettel mutogatja magát áttetsző ruhákban, nemcsak bájáról híres, nemcsak azért fotózzák, mert hihetetlenül szép teste van, szép lába, mert bájos a mosolya, hanem azért is, mert csupa híresség veszi körül... Ella legújabb partija most kellemesnek ígérkezett, hiszen ez nem más, mint Ayrton Senna, a Forma-1 brazil sztárja. A hírek szerint Senna valósággal belebetegedett ebbe a szerelembe. Szinte mindent megtett a lány kedvéért, minden kívánságát teljesítette. így teltek a mézeshetek. Aztán a pletykarovatok egyszerre csak azzal lettek tele, hogy a kapcsolatnak vége szakadt. Természetesen nem Senna részéről, hanem a lány kezdett szabadabb életet élni... Újabban egy popsztárra vetett szemet. Senna pedig csendes magányába burkolózott és hallgat. Nem mutatkozik, nem nyilatkozik. Az ottani újságírók úgy vélik, nem lesz ennek jó vége... * Újra és újra Emlékezetes, hogy 1990 októberében doppinghasználat miatt egy évre eltiltották a játéktól az olasz AS Roma sztárjátékosát, Andrea Camevalét és a csapat tartalékkapusát, Angelo Peruzzit, majd a következő esztendőben Diego Maradona bukott le a vizsgálatokon. Azóta újabb botrány robbant ki, a különbség csupán annyi, hogy ezúttal nem a játékosok viszik el a „balhét”, hanem valószínűleg a klubvezetők. A rendőrség ugyanis nemrég razziát tartott a rómaiak sportteljesítményeiben, s az ellenőrzésen teljesítményfokozó szerre bukkantak... A folytatás különösen érdekes lehet, hiszen az eset némiképp csökkenti a bűnbakokként elítélt Carnevale és Peruzzi felelősségét... Elmúlt a „veszély” A német labdarúgás történetének egyik legnagyobb játékosa, Gerd Müller nehéz utat tett meg, amíg kigyógyult betegségéből. A nemzet egykori „bombázóját”, aki 62 válogatottbeli mérkőzésen 68 gólt szerzett, hosszú ideig alkoholistaként tartották számon, most a Bayern München fiatal játékosait oktatja. „Azt hiszem, óriási változás állt be az életemben. Akkor indultam el a lejtőn, amikor az üzleti vállalkozásom csődbe jutott. Azoktól, akiket barátaimnak hittem, rossz tanácsot kaptam, feleségem, lányom sem segítettek rajtam. De már túljutottam az egészen...” — nyilatkozta. \___________________________________________________________________rJ Olimpia utány világbajnokság előtt Az érem másik oldala A csehszlovák jégkorong-válogatott meribeli szerepléséről már-niár dicshimnuszokat zengenek a szakértők. Az eufóriás hangulatot félretéve érdemes lenne megvizsgálni a bronzérem másik oldalát is. A puszta tények felsorolásával néha ugyanis érdekes és meglehetősen furcsa, ellentmondó dolgok derülnek ki. íme: az olimpiai bajnokság első három helyezettje egyazon csoportból került ki, és a csoport végeredményének megfelelően osztozott az érmeken. Csak a csehszlovák válogatott győzte le az olimpiai bajnok, FÁK együttesét. Csak Kanadától kaptak ki Jelínekék. A gólok háromnegyedét a litvínovi sor ütötte, Rosol és Lang együtt tizenegyszer volt eredményes. Csak a lengyel válogatott használta ki rosszabb arányban emberelőnyös helyzeteit Hlinka edző csapatánál (még az utolsó helyezett olasz válogatott is jobb volt ebben)! A harmadik legtöbb időt töltötték a csehszlovák hokisták a büntetőpadon. Ezek csak a legfontosabbak, amelyeken kívül még számos más apróság is' ráfér a szépen csillogó bronzérem másik oldalára, mint például a következő: Bfíza kapusnak kellett a kapu mögötti palánkhoz csapódott veszélyes korongokat az ellenfél csatárai elől elütni, mert a hátvédek ez alatt a támadó harmadban „kirándultak”. Sőerban, Hofava és Liba (a legtapasztaltabbak) szinte alig jutottak szóhoz. De azt is megemlíthetnénk, hogy a Kadlecék által elkövetett szabálytalanságok döntő többsége teljesen felesleges és érthetetlen, szinte iskolahiba volt. Az sem mellékes, hogyan játszottak Jelínekék az emberelőnyös helyzetekben: Bfíza például kétszer is gólt kapott, s a csatárok — a FÁK elleni győztes meccset kivéve — gyermetegen, gyámoltalanul játszottak (?) a támadó harmadban, ha egyáltalán eljutottak odáig. Mindezeket figyelembe véve leszögezhetjük, hogy ez a siker valójában apróságokon múlott, ha úgy tetszik, „jól kifogott napok” terméke. A nyolc mérkőzés közül két találkozón (FÁK, Egyesült Államok) szinte brillírozott a válogatott — gondoljunk csak a Jelinek, Janecky duó parádés góllal koronázott csodálatos támadáskombinációjára. Két gyengébb ellenféllel (Franciaország, Svájc) ellenben alaposan megszenvedtek Hlinka edző védencei, az utóbbi ellen például 36 másodpercen múlott a meglepetés. Azt is be kell vallanunk, hogy már rég láttunk ilyen gyengécske Kanadát, mégis ezüstérmes tudott lenni, amit nagy részt a csehszlovákoknak köszönhet Dave King gárdája. Könnyű a csoportbeli l:5-öt úgymond, a már biztos továbbjutás tudatában a taktikázás eredményének felfogni, valamint az elődöntőben elért 2:4-et a szerencse rovásá-Szabad ÚJSÁG A Slovan Bratislava az /• liga rajtja előtt Minden a legnagyobb,zűrben” (?) Azt gondolná az egyszeri halandó, hogy az őszi első Slovan háza táján felhőtlen a boldogság, minden a legnagyobb rendben. Csakhogy a látszat ezúttal is csal, legalábbis ezt bizonyította a pozsonyi Charlie-centrumban megtartott sajtótékoztató. Pedig a kékeknek minden oka meg lenne a boldogságra, hiszen a mostani csapat a hatvanas évek KEK-győztes Slovanát idézi. Úgy látszik, Pozsonyban is az anyagjak viszik a prímet. „Nem mondhatjuk el magunkról azt, amit az Inter. Egyáltalán nem tartozunk a leggazdagabb klubok közé Szlovákiában, de azért alamizsnára sem szorulunk” — kezdte beszédét Jaroslav Caniga, a Slovan vezetőségének elnöke. Ekkor azonban még nem gondoltuk, hogy a jelenlévő sportvezetők közül csak néhányan nevezik majd nevén a gyermeket, azaz, hogy fociról alig lesz szó. A fő szponzorok (Incheba, Telemundi, Bitstudio, Telenorma') néhány jelenlévő képviselője, mindenekelőtt Kovarcík úr, a Telemundi igazgatója kapta a legtöbb kérdést, de nem az újságíróktól. Hanem Vojtech Bacho vezetőségi tagtól, aki mindenféle kertelés nélkül megkérdezte Kovaréíktól, hogy mikor fizeti ki vállalata azt az 1 900 000 koronát, amelyet a futballcsapatnak megígért. Mivel a kérdezett túlságosan is diplomatikus választ (?) adott, ezért a kérdező még egy lapáttal rátett a tűzre: a Telemundi és a Slovan között megkötött szerződést kezdte boncolgatni. Az erélyes vezető szerint egy teljesen új, sokkal korrektebb szerződésre van szükség. A jelenleg érvényben lévő szerződés jogi normái ugyanis a Telemundi jogászainak „köszönhetően” lehetetlenné teszi, hogy a Slovan bármit is követelhessen az országban több helyen is érde-I. jégkorongliga A 36. forduló mérkőzéseit bonyolították le tegnap az első osztályú jégkorongbajnokságban. Eredmények: Kosice—Slovan 5:6 (2:3, 2:1, 1:1 - 0:1), Kladno—Brno 9:2 (5:0, 0:1, 4:1), Jihlava—Pardubice 5:2 (1:1, 1:0, 3:1), Litvinov—Plzen 4:3 (2:2, 2:0, 0:1), Olomouc—Sparta 5:2 (1:0, 1:1, 3:1), Poprad—Zlin 6:4 (3:0, 1:1, 2:3), Trencin—Vitkovice 8:8 (2:2, 2:3, 4:3 - 0:0). kelt (Dukla Trenéín és VSZ Koäice jégkorongcsapatai) támogatójától. Pedig szükség lenne a pénzre. Az alapos felújításra szoruló, katasztrófális állapotban lévő stadion helyett Caniga úr szavaival élve egy „nemzeti stadionra van szükség”, hiszen több nemzetközi mérkőzést is terveznek a jövőben a Téglamezőn. A teljes rekonstrukció pedig az előzetesen kikalkulált 6 millió helyett előreláthatólag csaknem 20 millió koronát igényel majd. A sajtó képviselői természetesen hamar megunták a belső ügyek firtatását, a szennyesek kiteregetését, és a labdarúgásra terelték a szót. Dusán Gallis vezető edző leszögezte, hogy csapata egyetlen nemzetközi menedzsere a Svájcban élő Anton Ondrus, egykori kiváló Slovan-játékos. A felkészülést illetően a szakvezető elégedetten nyilatkozott, bár nehezményezte, hogy a Bundesligában szereplő VfB Stuttgartot kivéve, elég gyenge ellenfelekkel játszott együttese, így nem tudta igazán lemérni az elvégzett munka minőségét. Ami a csapat összetételét illeti, alig történt néhány változás. Mindössze Juraj Konderla távozott, egy évig a Petríalka vendégjátékosa lesz. Nem sikerült a fiatal Trutznak chebi próbajátéka, így a B- csapatot erősíti. A Slovan játékosa lett az algériai Jouseef Ilaraoui, bár az első mérkőzésen még nem játszhat. Ugyancsak hiányozni fog a sérüléséből lassan felépülő Ondrej Kristofík és Eugen Varga, utóbbinak lapockatörése a csapat új orvosa, Beres doktor úr szerint még legalább hathetes kezelést igényel. c Innen-onnan J> ra írni. Az igazság az, hogy mindkét találkozón a válogatott „ijedt nyusziként viselkedett a nagy kanadai farkas előtt”. Magyarán: már attól a szótól, hogy „Kanada” remegni kezdett a csehszlovák játékosok korcsolyája. Ha Bfíza nem véd olyan szenzációsan (hanem mondjuk „potyagólos” napja van) a negyeddöntőben, vajon nem az ugyancsak harmatgyenge és „nagypapakorú” svéd válogatott játszotta-e volna az elődöntőt? Bár a sportban, ha fogalmát szinte már elsöpörte az eredménycentrikusság, megkockáztatható még egy „ha”-val kezdődő kérdés: mi lett volna, ha Németországgal hozza össze a sors Rosolékat??? Apropó, Rosol! Ezt a nevet minden bizonnyal Norvégiában és Franciaországban is egy életre megjegyzi majd a hokikedvelő. Akárcsak Robert Lang neve is Meribelben szinte fogalommá nőtt. A többi csatársor tagjai — talán a sokszor könnyelműségbe átcsapó felszabadultsággal játszó Janeckjrt kivéve — a feledés homályába merülnek majd, s a hátvédek közül is aligha marad meg valakinek a neve a szurkoló emlékezetében. Egy viszont örökre megmarad, legalábbis a krónikákban, és megsemmisíthetetlen: a csehszlovák jégkorongválogatott a 16. téli olimpián bronzérmet szerzett, s ez a sok kritika mellett is dicséretes teljesítmény. Vajon mire lesz ez elég Pozsonyban és Prágában? D. Tok Ernő A rotterdami 525 tier dollár összdíjazású tenisztorna első fordulójában: Lendl (3)—Gunnarsson 6:7, 6:1, 6:0, Siemerink—Saceanu 2:6, 7:5, 7:6, Volkov (7)—Larsson 6:4, 6:7,6:3, Haarhuis—Göllner 6:2, 6:2, P. McEnroe—Leconte 6:6 Leconte feladta, Nijssen— Masso 6:3, 6:1. Az észak-amerikai jégkorongliga (NHL) legutóbbi fordulójában: Minnesota—New Jersey 3:1. Előkészületi labdarúgó-mérkőzésen: Spartak Trnava—Sv. Jur 10:0 (5:0), góllövők: Solár, Mokros és Malatinsky 2-2, Sebík, ÍJjlaky, Baliá, Hasa; Synthesia Pardubice—Hradec Králové 2:1 (0:0), g.: Spicka, Rocek, ill. Janousek. Indian Wellsben nemzetközi tenisztorna kezdődött. Az első fordulóban: Reinach—Po 7:5,5:7,6:0, Whitlinger— Magers 6:3, 6:1, Coetzer—Henricksson 6:4, 6:1, Dechaume—Hummel 6:3, 6:1, Ater—Hiraki 6:3, 6:1, Kelesi (14)— Keller 6:0; 6:7, 6:2, Kohde-Kilsch— Ludloff 4:6,6:3,7:5, Rehe—Sloane 6:1, 6:1, Shriver (10)—Harper 6:4, 6:1, Lindqvist (15)—Javer 6:2, 2:6, 6:3. DuSan Gallis sajnálatát fejezti ki azzal kapcsolatban, hogy Pavlík nem került a fővárosba, pedig az I. liga jelenlegi egyetlen amatőré akarta az átigazolást. A vezetőségek azonban nem tudtak zöld ágra vergődni a vételár kérdésében. Ami a további sérülteket illeti: az Egyiptomban megsérült Ladislav Pecko messze elmarad régi formájától, valószínűleg nem lép még pályára vasárnap. Juriga viszont ismét kezd formába lendülni, és az olimpiai csapat edzőtáborozásakor sérülést szenvedett Peter Dubovsky is felépült. Mindketten játszani fognak a nyitótalálkozón. A keret a következő: Vencel (1967- ben született), Stúpala (1966), Glonek (1968), Kristofík (1966), Chvíla (1967), Kinder (1969), Pecko (1968), Juriga (1968), Varga (1962), Dubovsky (1972), Timko (1965), Gostif (1966), Lancz (1964), Zenis (1968), Chytil (1970), Homyák (1973), Ziga (1972), Pokryvka (1967), Kitka (1970), Juscák (1970), Konecny (1972), Corel (1964). Az utóbbi nyolc játékos a B-csapat gerincét alkotja majd, de szükség esetén bármelyikük felöltheti magára az I. ligás mezt. A nyitómérkőzésen a Slovan valószínűleg a következő összetételben lép majd pályára: Vencel-Stúpala, Glonek, Chvíla, Juriga-Kinder, Lancz, Dubovsky-Gostic, Timko, Chytil (Pecko).-dlc-Z' ~X Sportfogadás A SAZKA 8. játékhetének nyereményei: I. díj: 3 nyertes á 124 932 korona, II. d(j: 30 nyertes á 12 494 korona, III. d(j: 279 nyertes á 1791 korona. A SPORTKA 8. játékhetének nyereményelosztása: I. húzás " I. díj: nincs nyertes, II. d(j: 6 nyertes á 247 548 korona, III. d(j: 98 nyertes á 29 611 korona, IV. díj: 6419 nyertes á 702 korona, V. díj: 138 581 nyertes á 43 korona. II. húzás I. díj: nincs nyertes, II. d(j: 4 nyertes á 371 327 korona, III. d(j: 146 nyertes á 19 886 korona, IV. díj: 9507 nyertes á 472 korona, V. díj: 175 774 nyertes á 34 korona. Az 5 a 40-ből OLIMPIAI SAZKA 8. játékhetének nyereményei: I. díj: 2 nyertes á 249 069 korona, II. díj: 2 nyertes á 149 462 korona, III. d(j: 161 nyertes á 3114 korona, IV. díj: 6036 nyertes á 115 korona. Az AUSTRIALOTTO 8. játékhetének nyereményelosztása: 6 találatos szelvény nem volt, az 5+1 találatös 1 236 218 schillinget, az 5 találatos 22 682 schillinget, a 4 találatos 595 schillinget, a 3 találatos 40 schillinget ér. A Joker 4 401 858 schillinget ér. Egy jemeni kacsa menesztette Mészölyt Hazamegyünk - látogatóba A hír gyorsan teljed, a rossz hír még gyorsabban. Jemeni lapok azt írták, hogy Mészöly Kálmánnak felmondták edzői állását. Csomagol, és jön haza. — Valóban, lassan csomagolok, és hazajövök — mondotta Mészöly Kálmán. — Március kilencedikén még lesz egy bajnokink, s az ezt követő többhetes szünetet felhasználjuk arra, hogy hazamenjünk — látogatóba. — Valótlant állít a jemeni lap? — Én nem is hallottam erről, de Budapestről már keresett a TeleSport is ebben az ügyben. Kacsa az egész. Csapatunk stabilan a negyedik helyen áll. Hosszú hetek óta veretlenek vagyunk. A legutóbbi tizenegy mérkőzés lehetséges huszonkét pontjából tizenhetet szereztünk meg. Az utóbbi három hazai találkozónkon az előttünk lévő három együttessel mérkőztünk, és öt pontot gyűjtöttünk. Az A Hilalt legutóbb 2:0-ra vertük, és a lapok azt írták, hogy a két klub közötti kitűnő kapcsolat miatt nem lőttünk hatot. Ez nem igaz. A közönség ünnepelte a csapatunkat, a játékosokat vállukon vitték le a szurkolók. Ezekután furcsa lett volna, ha az edzőt menesztik. — Viszont van egy mondás: nem zörög a haraszL.. — Ha nem fújja a szél... Volt egy kis vitánk az elnökkel. A januári fizetést csak 22-én kaptuk meg, persze, hogy szóltam. Az elnök tartozott más területen is, ez nem csoda, errefelé megszokott. Emiatt kikezdték, leváltását is követelték. Az A Hilal elleni 2:0-ás győzelemmel gyakorlatilag mi mentettük meg az elnököt. A jemeni lap híre nem más, mint egy nagy, nagy kacsa. — Mi újság máskülönben? — Az időjárás csodálatos, a csapat is egyre több örömet okoz. Még csak annyit „elbocsátásomhoz”, hogy egészen más irányú megbízatás ügyében is érdeklődnek nálam. Azt pedig aligha tennék, hogy elbocsátás előtt álló edző lennék. (boskovics)