Szabad Újság, 1992. február (2. évfolyam, 28-51. szám)

1992-02-26 / 48. szám

1992. február 26. Szabad ÚJSÁG 3 A kormány a szerződés felbontását javasolja A magyar parlament Bős—Nagymarosról Mádl Ferenc magyar tárcanélküli miniszter tegnap tájékoztatta a par­lamentet az 1977-ben kötött csehszlovák—magyar vízlépcsőről szóló szerződéssel kapcsolatos kormányjavaslatról. Az előadó azt kérte, hogy a kérdést sürgősséggel tűzzék a parlament napirendjére. A Hizballah fegyveres alakulatainak tagjai élelmiszert osztogatnak azoknak, akik elme­nekültek az izraeli—libanoni határról. Mint már közöltük, az izraeli hadsereg behatolt Libanon területére, hogy megsemmisítse a Hizballah rakétavető-támaszpontjait (Telefotó: CSTK/AP) Menekül a parlament A hadsereg visszalőhet tak, hogy ezentúl semmisítsék meg azo­kat a tüzelőállásokat, amelyekből meg­támadják őket. A semleges magatartást tanúsító volt szovjet csapatokat több tu­cat lövedék érte, sok a sebesült, akiket a rossz időjárás miatt nem lehet elszállíta­ni biztonságos helyre. Saposnyikov marsall szerint a 366. ezredet kivonják Karabahból, ha nem sikerül a konflik­tust békésen rendezni. A helyi lakosság ezt azonban nem akarja megengedni, mert az emberek a jelenlevő katonák­ban bíznak, úgymond, csak ők akadá­lyozhatják meg, hogy az azeriek lerom­bolják otthonaikat. Az ismétlődő tüzérségi támadások lerombolták a sztyepanakerti parlament épületét. Hegyi Karabah törvényhozó testületét ezért kimenekítették a fővá­rosból, s most egy közeli községben folytatja munkáját. A község nevét biz­tonsági okokból nem közölték. Több képviselő az utóbbi hetekben sérülése­ket szenvedett a bombázások során. Hegyi Karabah örmények-lakta Susa és Hodzsali városait lőtte az örmény tü­zérség és a rakétavetők. Bevetették a Grad rendszerű tömegpusztító rakéta­vetőket is. Susában a támadásnak há­rom halálos és két sebesült áldozata volt. További négy embert megöltek és tizenkettőt megsebesítettek, amikor az örmények a Karabah határán fekvő aze­­ri községekre irányították a tüzet. Az összecsapások a határvidéken folyta­tódnak. Az azerbajdzsáni belügyminisz­térium szerint a harcokban részt vesz­nek örmény csapatok is, amelyeket állí­tólag a FÁK 7. hadserege támogat. Je­reván és a FÁK vezérkara cáfolja ezeket a híreket. A másik oldalon az azeri támadások során vasárnap tízen életüket vesztet­ték, köztük a FÁK 366. ezredének két tagja. A Kaukázuson-túli hadseregcso­port vezérkara közölte, hogy a FÁK ka­tonáinak megtámadása miatt az azer­­bajdzsáni-örmény konfliktus térségében állomásozó egyesített parancsnokság alá tartozó alakulatok parancsot kap-A városháza cáfol Moszkva városházának képviselői tegnap sajtóértekezleten cáfolták azo­kat a híreszteléseket, miszerint a vasár­napi kormányellenes tüntetésen egy tüntető életét vesztette volna. A hírek szerint Nyikolaj Peszkov nyugállomá­nyú tábornok a rendfenntartó erők be­avatkozása nyomán halt meg. A tábor­nok valóban elhunyt, de szívroham kö­vetkeztében, s akkor, amikor a tüntetés még nyugodt volt és a résztvevők a Ma­jakovszkij téren gyülekezni kezdtek. A hivatalos boncolási jegyzőkönyv szerint Peszkov már régen szívbajban és vérke­ringési zavarokban szenvedett. A 69 éves tábornok erőszakos haláláról szóló hírt az orosz képviselők egyik csoportja terjesztette, akik azt követelték, hogy parlamenti bizottság vizsgálja ki az ügyet. A határok eltörlése és a menekültek A kormányjavaslat lényege, hogy a szerződést a másik fél, tehát Csehszlo­vákia hibájából kell felmondani. A ja­vaslatot három parlamenti bizottság tárgyalta meg. Az előzetes tárgyalások folyamán a kormány arra kérte a szer­ződő felet, hogy állítsa le a Duna egyoldalú elterelésén a munkálatokat, mert ezzel megsérti Magyarország te­rületi integritását. Magyarország nem kívánja azonnali Neubauer vádol Franz Neubauer, a Szudéta Honfi­társi Szövetség szóvivője tegnap azzal vádolta meg a csehszlovák kormányt, hogy még a csehszlovák—német alap­­szerződés aláírása előtt megsérti ennek az okmánynak a szellemét és tartalmát. A Deutschlandfunk rádiónak adott nyi­latkozatában Neubauer azt mondta, hogy Csehszlovákia folytatja a volt szu­­détanémet vagyon elárverezését. A szu­­détanémetek sohasem követeltek pénz­beli kárpótlást, de Neubauer szerint a földtulajdont a Szudéta-vidéken olyan németeknek kellene juttatni, akik erre igényt tartanak és beruháznának földje­iken. Neubauer azt javasolta, hogy a va­gyont eredeti tulajdonosaiknak kellene visszaadni, de nem lenne szabad kiűzni otthonaikból azokat, akik ezt a tulaj­dont jóhiszeműen szerezték meg. A szu­­détanémetek elvárják, hogy Csehszlová­kia ítélje el az 1945 után hozott, a nem­zetközi jognak ellentmondó kisajátítási döntéseket. Dubcek (ismét) Ankarában Alexander Dubcek, a csehszlovák Szövetségi Gyűlés elnöke tegnap délelőtt parlamenti küldöttség élén Törökország fővárosába, Ankarába érkezett. A repü­lőtéren vendéglátója Husamelin Cindoruk, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke fogad­ta. Délután Dubéek megkoszorúzta Kemal Atatürk, a modern török állam meg­alapítójának síremlékét, látogatást tett a török parlamentben és tárgyalt a nem­zetgyűlés vezető tisztségviselőivel. A látogatás három napig tart. Mint ismeretes, Alexander Dubéek egészen más okból is járt már Törökor­szágban, ahová Csehszlovákia 1968. évi megszállása után, mintegy száműzetés­ként nagykövetté nevezték ki. Mostani látogatása mégiscsak más. A washingtoni forduló Washingtonban érdemi haladás nélkül folytatódtak a közel-keleti bé­ketárgyalások. A palesztin delegáció elfogadhatatlannak minősítette azt a javaslatot, amelyet Izrael terjesztett be a megszállt területeken élő araboknak felkínált autonómiáról. Szóvivőjük szerint a tervezet rendkívül kis terüle­ten biztosít önállóságot, és voltakép­pen csak az izraeli megszállás álcázá­sára szolgál. Izrael elutasította a Was­hingtontól kért hitelgaranciák és a meg­szállt területek ügyének összekapcsolá­sát. Az amerikai külügyminiszter ugyan­is hétfőn leszögezte: Izrael nem számít­hat a kért 10 milliárd dolláros hitelga­ranciára, ha folytatja a települések épí­tését a megszállt területeken. Ajeruzsá­­lemi televízió a Baker által meghirde­tett amerikai álláspontot közvetett be­avatkozásnak minősítette az izraeli vá­lasztási kampányban. Újabb népvándorlás küszöbén A Kelet-Európából bevándorlók ügye sarokköve azon egyezmény ratifikálá­sának, amely lehetővé teszi az Euró­pai Közösség legtöbb országa között a vámellenőrzés eltörlését és a szabad utazást. A német kormánykoalíció két pártja nem hajlandó ratifikálni az egyezményt Németország csak akkor ratifikálja az egyezményt, ha a német alkotmányt olyan értélemben módo­sítják, hogy az megnehezítse a mene­dékjogot kérelmezők belépését az or­szágba. Az 1990-ben megkötött egyezmény eredetileg az akkori Nyugat-Németor­­szágra, Franciaországra és a három Be­nelux államra vonatkozott. Azóta azon­ban kiterjesztették az egykori Kelet- Németországra és csatlakozott hozzá Olaszország, Spanyolország és Portugá­lia is. A közösség 12 országa közül Nagy-Britannia, Írország, Dánia és Gö­rögország nem írták alá az egyezményt. Az említett egyezmény értelmében azt tervezik, hogy eltörlik a tagországok közötti vámellenőrzést a repülőtereken is, és elkészítik a közösségen kívüli or­szágok listáját, amelyek állampolgárai­nak vízumra lesz szükségük a belépés­hez. Ez azt jelentené, hogy egy közössé­gen kívüli állampolgár, aki például vízu­mot kap Németországba vagy Spanyol­­országba, a belépés után szabadon utazhat az egyezményt aláíró bármelyik más államba is. Az egyezmény már most is gondot okoz aláíróinak. Korábban Nyugat- Európát főleg a szomszédos térségek­ből, például Eszak-Afrikából vagy Tö­rökországból érkező bevándorlók tö­mege nyugtalanította. Most az kelt ag­godalmat, hogy a demokratikus fejlő­dés útjára tért kelet-európai országok­ból és az egykori Szovjetunióból hatal­mas tömegű bevándorló-áradat érke­zik Nyugatra. Ezek az aggályok néha túlzottak. Például nemrégiben pánikot keltett, hogy nem kevesebb mint 25 millió volt szovjet állampolgár vár ki­vándorlásra Nyugat felé. Egyes kommentátorok a jelenlegi helyzetet az időszámításunk utáni V. századihoz hasonlították, amikor bar­bár hordák megszállták a Római Biro­dalmat. Ennél sokkal józanabb és tájé­kozottabb becslések szerint az elkö­vetkező években közel kétmillióim próbálnak majd letelepedni Nyugaton Kelet-Európából és a volt Szovjet­unióból. Ennél súlyosabb problémának tűnik az észak-afrikai bevándorlók kérdése, akik közül sokan illegálisan dolgoznak a nyugati államokban, gyakran a helyi munkaadók egyetértésével, mivel igen olcsó munkaerőnek számítanak. Ez főleg Olaszországra és Spanyolország­ra jellemző. Ezekben az országokban a jobboldali pártok és politikai moz­galmak aktivizálódtak. A jelenség még Németországban is heves támadáso­kat eredményezett a külföldiek ellen. Kohl kancellár kísérletet tett a politi­kai menedékjogra vonatkozó törvény megszigorítására, ez azonban a német alkotmány módosítását kívánná meg, amit a szabaddemokraták helytelení­tenek. BAC hatállyal felmondani a szerződést — állítja tegnapi jelentésében az MTI. A magyar fél továbbra is azon a vélemé­nyen van, hogy tárgyalni kell, mert meggyőződése szerint a probléma kö­zös vizsgálatával jogi megoldás találha­tó. Magyar részről felszólítják a cseh­szlovák felet, hogy a vizsgálatok idejére tartózkodjék az egyoldalú lépésektől. Amennyiben Csehszlovákia a ma­gyar kérést végérvényesen elutasítja, írja az MTI, Magyarország az egész­séges ivóvíz védelme, a nemzetközi normák védelme és a Duna nemzetkö­zi helyzetének védelme érdekében fel­mondja a szerződést. Magyarország az Európai Közösséghez, az Európa Ta­nácshoz, az ENSZ-hez és a Duna Bi­zottsághoz akar fordulni azzal a kérés­sel, hogy győzzék meg a csehszlovák felet olyan háromoldalú vizsgálat szük­ségességéről, amelybe külföldi szakér­tőket is bevonnának. Wömer-Jelcin találkozó Manfred Wörner, a NATO főtitkára a moszkvai Kremlben találkozott Bo­risz Jelcin orosz elnökkel. Megbeszélé­seik fő témája Oroszország és a NATO viszonya volt. Wörner szerint a köl­csönös kapcsolatokban új fejezet kez­dődött. A NATO hajlandó az együtt­működésre Oroszországgal. Az Interfax hírügynökség jelentése szerint a tárgya­lásokon több problémát érintettek, köztük a leszerelést, Oroszország rész­vételét az Északatlanti Együttműködési Tanács tevékenységében, a vallássza­badság kérdéseit és az atomtudósok ki­áramlásának problémáit is. Wörner szerint az Északatlanti Együttműködési Tanács egyenként, nem pedig a FÁK tagjaiként veszi fel soraiba a volt szovjet köztársaságokat. A felvételről március 10-én Brüsszel­ben döntenek. Új kormány gép Csehszlovákia kormánya a kana­dai Canadair de Bombardier Inc. vállalattól egy Challenger 601-3 A típusú repülőgépet rendelt. A gépet három felajánlott típus közül válasz­tották ki. 1992 végén szállítják és Václav Havel elnök, valamint más állami vezetők közlekedését szolgál­ja majd. A repülőgépnek két sugár­­hajtású hajtóműve van, fedélzetén 12—18 személy utazhat, ára 15—17 millió dollár. A csehszlovák szakér­tők az előnyös árajánlat miatt vá­lasztották az említett repülőgéptí­pust. A Canadair ellentételezésként csehszlovák árut, többek közt acélt vá­sárol és együttműködik a csehszlovák repülőiparral. A repülőgép árának egy részét (20 millió koronát) a költségve­tésből, 65 millió koronát pedig a bel­ügyminisztérium repülőalakulatának bevételeiből térítenek. Udvarias volt John Major brit miniszterelnök nem vesz részt a Szlovák Állam kikiál­tásának 53. évfordulóján, március 14- én megrendezendő nacionalista ünnep­ségeken Szlovákiában. A Downing Street 10. valóban gentleman-módra válaszolt Stanislav Pánis szlovák naci­onalista képviselő meghívására. A brit kormányszóvivő szerint ugyanis márci­us 13-án és 14-én az angliai Torquay­­ben a konzervatív párt vezetői tanács­kozást tartanak és az időpont túl közel áll a brit állami költségvetés megvitatá­sának időpontjához. Kitűnt, Pánis meghívása meg sem érkezett a brit kormányfőhöz. A szóvivő azért udvari­asan kijelentette, hogy amennyiben ilyen meghívás érkezik, egészen bizto­san választ adnak rá. N émetországban hétfőn és tegnapra virradóra nagyszabású razziát tartottak a Demokratikus Szocializmus Pártja (PDS) irodahelységeiben Berlin­ben, Drezdában, Erfurtban, Halléban, Potsdamban, Rostockban és Schwerin­­ben. A hatóságok a PDS irodáiban bizo­nyítékokat kerestek arról, hogy a párt eltitkolt bizonyos információkat vagyo­nának valós nagyságáról. Gregor Gysi, a párt elnöke utasította a PDS tisztségvi­selőit, hogy a vagyonügyeket vizsgáló független bizottságnak ne adjanak felvi­lágosításokat. Ezután valósították meg az említett razziát. A pártelnök a bizott­ság eljárása ellen a berlini bíróságnál emelt panaszt. SzAÚD ARÁBIA hivatalosan fel­kérte az Egyesült Államokat, hogy szál­lítson a közép-keleti országnak 72 darab F-15 S típusú vadászrepülőgépet 5 milli­árd dollár értékben. Áz USÄ az Öböl­menti országoknak összesen 12 milliárd dollárért szállít fegyvereket. Kuvait pél­dául Patriot és más típusú rakétákat vá­sárolt 5 milliárd dollárért. K ína igeiglenesen bezárta rigai nagykövetségét, s így tiltakozott az el­len, hogy Lettország fővárosában Taj­van főkonzulátust nyitott. Kína szerint ez a két ország között megkötött szerző­dés megsértését jelenti. Peking abból indul ki, hogy csak egy Kína létezik. UKRAJNÁBAN is kitört az úgyne­vezett „vietnami szindróma”. Az ott dol­gozó vietnamiak tavaly 2,5 millió rubel értékben küldtek haza Ukrajnában vá­sárolt árut. A legutóbb Ogyessza köze­lében 16 berakásra váró konténert fog­laltak le, amelyekben a stratégiai nyers­anyagnak számító antimont akartak Vi­etnamba küldeni, állítólag tudományos célokra. Franciaországban tavaly a nemzeti össztermék csupán 1 százalék­kal gyarapodott, ami 1983 óta a leggyen­gébb eredmény. 1990-ben még 2,8, egy évvel korábban pedig 4,5 százalékos volt a növekedés. A legrosszabb eredményt Franciaországban a termelés tavaly az utolsó negyedévben érte el, amikor a növekedés nulla volt. Of 'ROSZORSZAGBAN a kormány döntése szerint a kőolajtermelő vállala­tok az eddiginél több kőolajat és föld­gázt árusíthatnak szabadpiaci árakon. Eddig csak termelésük 40 százalékát ad­hatták el drágábban. A kormány az árak szabaddá tételének csak egy feltételt szab: a kormány megrendeléseit előny­ben kell részesíteni. A FÁK-ban a tüze­lőanyag ára ma is mélyen a világpiaci árak alatt van. Ennek következtében ta­valy a termelés 60 millió tonnával csök­kent. Az új intézkedéstől azt várják, hogy a termelés újra felfut. L engyelországban félmillió tanító e hét péntekén sztrájkba lép, hogy tiltakozzon az alacsony bérek és az iskolaügy súlyos helyzete ellen. Az isko­laügyi miniszter a tanári szakszervezete­ket arra akarja kényszeríteni, hogy von­ják vissza a sztrájkot, s azt ígérte, hogy az új tanévtől emeli a béreket és elenge­di az iskolák adósságait. Mivel a minisz­ter nem közölte, hogy a hiányos költség­vetésből hogyan szerzi meg az ehhez szükséges összeget, a tanárok kitartot­tak elhatározásuk mellett. B éCSBEN ülésezik a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (MAAE). A tanácskozás fő témája a nukleáris biz­tonság. A szervezet titkársága azt java­solta, hogy a fejlődő államokban hajtsa­nak végre ellenőrzéseket, mint ahogy azt az ENSZ-szakértők Irakban tették. A MAAE igazgatóinak ülése február 28-ig tart. Strasbourgban a helyi bíró­ság négyhavi szabadságvesztésre ítélt két csehszlovák állampolgárt, mert a múlt hét szerdáján illegálisan 16 Fülöp­­szigeti bevándorlót próbáltak átcsem­pészni Németországból Franciaország­ba. A tettesek három évig nem léphet­nek Franciaország területére. A Fülöp­­szigetiek Manilából Prágába, onnan Né­metországba utaztak. K ijevben tanácskozás kezdődött a volt Szovjetunió külföldi adósságainak törlesztéséről. Meglepő, hogy a tanács­kozáson nem vesz részt az Orosz Föde­ráció képviselője. Nincs jelen Litvánia küldötte sem. Ä várakozásokkal ellen­tétben nem érkezett meg Kijevbe a „he­tek” csoportjának képviselője sem. Az ülésen Fokin ukrán kormányfő elnököl, aki azt javasolta, hogy Oroszország té­rítse meg a külföldi adósságok 80 száza­lékát.

Next

/
Thumbnails
Contents