Szabad Újság, 1992. február (2. évfolyam, 28-51. szám)
1992-02-26 / 48. szám
2 1992. február 26. Juliano garcia vargas spanyol védelmi miniszter — akit fogadott Václav Havel és Marián (Üalfa is — Prágában kijelentette, hogy a reformfolyamat két esztendeje alatt Csehszlovákia gyorsabban haladt, mint annak idején Spanyolország. JaROSLAV 2BIRKA szlovák építésügyi miniszterhelyettes tegnapi pozsonyi sajtóértekezletén kijelentette, hogy a jelenlegi törvényhozási folyamatban kellene törvényt alkotni a lakásokhoz fűződő tulajdonviszonyról. Jelenleg Szlovákiában mintegy 331 ezer lakás van a települések tulajdonában, 105 ezer lakásegység az államé, 368 ezer lakás szövetkezeti tulajdon, míg 812 ezer lakás fizikai személyek birtokosa. A lakásszövetkezeteket érintő ún. transzformációs törvényben sok kérdés nem világos, s ezt kormányrendelettel kellene helyes mederbe terelni. Az egyelőre érvényes rendelet szerint a lakásszövetkezetek tagjai július 28-áig kérhetik lakásuk tulajdonjogának térítésmentes „nevesítését”. POZSONYBAN közzétett információ szerint a közvéleményben megerősödött az a meggyőződés, hogy a választásokat a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom nyerné. A közvéleménykutatás eredményei szerint Szlovákia lakosságának 38,1 százaléka választaná ezt a mozgalmat. A KDM-re 14,7 százalék, a kommunista utódpártra a DBP-re 14,5 százalék, míg az SZNP-re 14,2 százalék voksolna. PrÁGÁBAN a Szövetségi Gyűlés mindkét kamarájának alkotmányjogi bizottságai támogatják azt a kormányjavaslatot, hogy katonai bíróságokat hozzanak létre, és ennek megvitatását javasolják az SZGY márciusi plénumának megvitatásra. Jan KÁVÁN a szövetségi belügyminisztérium igazolása szerint nem volt az egykori §tB munkatársa, annak ellenére, hogy az erre kijelölt parlamenti bizottság még január 26-án is ezt állította. Képviselőtársa, Jan Vidím ezt kétségbe vonta, míg Jan Langoá belügyminiszter csütörtökön mond végleges véleményt. M lADÁ BOLESLAVBAN Jan Vrba cseh ipari miniszter és Václav Valeá korábbi szövetségi miniszterelnökhelyettes egybehangzóan kijelentették, hogy nem ellenzik a gazdasági reformot, csak annak néhány lépését. Vrba még azt is kijelentette, hogy a csőd és az azt követő csődeljárás pozitív intézménye is lehetne a gazdasági átrétegeződésnek és az egész transzformációs folyamat sikerét is elősegíthetné. Tibor BÖHM a Szlovák Nemzeti Kongresszus elnöke tegnap Pozsonyban úgy nyilatkozott, hogy korai lenne még véleményt mondani arról, vajon önállóan indulnak-e a választásokon, vagy pedig a nemzeti orientációjú és mozgalmak szövetségének „fedőszerveként”. PrÁGÁBAN az Állami Biztosító tegnap közzétett felhívásában arra figyelmezteti a gépkocsi-tulajdonosokat, hogy már csak ezen a héten fizethetik be köbbérmentesen az éves biztosítást, amely 288 korona (2 000 ccm-ig). Csehországban az, aki február 29-éig nem fizeti be ezt a biztosítási összeget és kárt okoz, akkor a biztosító az általa kifizetett összeg 50 százalékát behajtja rajta. Pozsonyban Pavoi Weiss a Nemzeti Liberális Párt főtitkára kijelentette, hogy a jelenlegi adórendszer a gazdasági élet egyik legfájdalmasabb pontja és fékezően hat a vállalkozási szférára. A bértömegadót a kommunista rendszer maradványának nevezte, amely egész Európában unikumnak számít, és nemcsak a vállalkozást fékezi, hanem a külföldi tőke beáramlását is. B rÜNNBEN megállapították, hogy a közelmúltban forgalomba került hamis útleveleket a briinni rendőrség útlevélosztályán állították ki. A vétkes munkatárs ellen eljárás folyik. Jlftf NOVÁK, a szövetségi közlekedési miniszter Prágában jelentette, hogy a görög kamionok esetében 18 500 korona az az összeg, amelyet az egyezményben megállapított határértékfeletti tranzitért kötelesek fizetni. Jelzés nélküli híranyag: ÓSTK Szabad ÚJSÁG Vihar a csehszlovák—német szerződés körül „Európai” fogadtatás Kohlnak Először február 15-én, majd 24-én szervezett tömegtüntetést a csehszlovák—német szerződés aláírása ellen Prágában a ’90 Mozgalom, a baloldali pártok, főleg a kommunisták és szocialisták erőteljes támogatása mellett. A mintegy hétezer fős tüntetésen zVkijutott a díszítő jelzőkből Havel elnöknek, s felszólították, az ilyen szerződést ne írja alá. Azt is kilátásba helyezték, hogy Kohl kancellár holnapi látogatásakor tiltakozó akciót tartanak majd a várban. A szónokok követelték, hogy a szerződés mondja ki a müncheni szerződés semmisségét, hogy egyértelműen fogalmazza meg a „létező határok” kitételt, hogy töröljék a szudétanémetek kiűzetése kifejezést. Az illedelmes és tárgyilagos szónokokat kifütyülte a tömeg. Nyilatkozott a szerződés kérdésében a Szabadságharcosok Szövetsége. Rámutattak, a szerződés nem felel meg a tárgyilagos múltértékelés követelményének, nem ad biztos garanciákat a jövőre nézve sem a két ország egyenrangúságához. „Ez a szerződés lényegében a Németországgal soha meg nem kötött békeszerződést is pótolja, ezért világosan ki kell mondania, mit ad nekünk.” A cseh Szabadságharcosok Szövetsége szerint a szerződés aláírása esetén a parlament fogadjon el egy nyilatkozatot, amelyben a vitatott kitételekre egyértelmű magyarázatot ad. Azt is leszögezik, ellene vannak a szudétanémetek bármiféle kárpótlásának. A Csehszlovák Szociáldemokraták szintén olyan álláspontra helyezkedtek, hogy csak egy kötelező érvényű nyilatkozat elfogadása mellett hajlandók a szerződés ratifikálását megszavazni. Jiri Dienstbier külügyminiszter azzal próbálta megnyugtatni a kedélyeket, hogy a szerződés nem tartalmaz semmi olyat, aminek alapján vagyonigényekkel léphetnének fel a szudétanémetek, s „kiűzetés” szó sem ébreszthet ilyen képzetet senkiben. „A régi sérelmek nem orvosolhatók úgy, hogy új sérelmeket okozzunk”— mondta, ezért mindkét kormány kötelezi magát, hogy semmilyen új igazságtalanságra nem kerül sor. Dienstbier azt is elmondta, a német szövetségi parlament is számol egy rezolúció elfogadásával, amely azonban nem változtatja meg a szerződést, mert ahhoz sem az SPD, sem az FDP nem járulna hozzá, nélkülük pedig nem „mehet át” egy ilyen törvény. „Ha mégis — tette hozzá Dienstbier —, mi is egészen más álláspontot foglalunk majd el.” Václav Klaus (PDP) úgy fogalmazta meg pártja álláspontját, hogy a német kérdés feldolgozása a csehek számára egy soha véget nem érő feladat. „Rendezni kapcsolatainkat Németországgal számunkra az Európába való betagolódást jelenti A német egyesítés folyamata volt az az utolsó pillanat, amikor Német• országról még a győztes nagyhatalmak döntöttek, s amikor mód volt még meghúzni a határvonalat a múlt után és jó szerződést kötni. Mi ezt a folymatot messziről és tétlenül néztük, ezért most olyan szerződést írunk alá, amely nyitva hagyja a legveszélyesebb megoldatlan kérdéseket, például a szudétanémetek vagyonának kérdését. A "kiűzetés" szó használata erkölcsi elégtételt jelenthetne a háború utáni kegyetlen kitoloncolásért, de csak abban az esetben, ha a múltat végleg lezártuk volna. A szövegkörnyezet, amelybe azonban most került e szó, csírája lehet a jövőbeli jogi követeléseknek. Ahelyett, hogy a múltat Németországgal lezártuk volna, annak megoldását kitoltuk a jövőbe. így olyan helyzetbe kerültünk, hogy támogatnunk kell szavazatunkkal a szerződés ratifikálását, bár tudjuk, hogy lényegében nagyon kevés problémát old meg. A PDP és a magam nevében azonban biztosítok mindenkit, nem hagyjuk, hogy a csehszlovák állampolgárok vagyonjogát bárki is megkérdőjelezze." Szlovákiában a pártok többsége egyelőre csak a csehszlovák—német szerződés előnyeit látja. A PDU teljes egészében támogatja a szerződést, a jelen pillanatban elérhető legjobb kompromisszumnak tartja, mert a szerződésből nem fakadnak semmilyen jogigények a másik féllel szemben, annak csak politikai jelentősége van. A PDU a német parlamentben sem vár éles vitát a ratifikáció körül. Csaknem ugyanilyen álláspontra helyezkedett a Demokrata Párt, mely elsősorban a gazdasági fellendüléshez, a kis- és középvállalkozások kibontakoztatásához remél hathatós német segítséget a szerződés megkötése után. A Zöldek Pártja kifogásai ellenére is a szerződés ratifikálását támogatja, csupán azt sajnálja, hogy egy ilyen fontos dokumentumot — elfogadása előtt — nem tárgyaltak meg az SZNT-ben. A Szlovák Nemzeti Párt ezzel szemben nem támogatja a szerződés aláírását, mivel annak problémamentességét csak az biztosítaná, ha a választások után alaposan megvizsgálnák nemzetközi jogi szempontból is, mivel az SZNP már most látja, hogy az esetleges vagyonjogi igényeket a kárpáti németekkel szemben nem bírná teljesíteni az ország. Hármasföderáció, tartományok Bűnbakok lesznek a csehek? A bankoknak nem drága. Hitel Bősre Hétfőn Prágában találkozott a szövetségi, a cseh és a szlovák pénzügyminiszter. A megbeszélésük után kiadott rövid közlemény sokatmondó: a szlovák bankok rövidlejáratú hitelekből finanszírozzák a bősi vízlépcsőn folyó munkálatokat. Nem történt azonban végleges megállapodás arra vonatkozóan, hogy milyen pénzeszközökből építik tovább a vízlépcsőt — ezt a politikai kérdések tisztázása után döntik el végérvényesen. Jelenleg tehát csak egy biztos: a szlovák bankoknak semmi sem drága... nyeUenes módon> hjszen alapkövetelé. Az SZNEP választási ajánlata: Sem Jón Carnogursky szlovák mi niszterelnök, sem Jan Kalvoda, a CSNT alelnöke nem hisz abban, hogy az állan\jogi elrendezésről szóló szerződés megszülethet még a választások előtt. Ez a hétfőn késő este adott tévényilatkozatokból derült ki Carnogursky ugyan örülne, ha a szerződés megszületne, de nagyon kis reményt lát rá, Jan Kalvoda viszont semekkorái A KDM múlt hétvégi országos tanácsülésének eredményét pedig egyenesen rombolónak tartja, és itt a legfőbb ideje szerinte, hogy a csehek elkezdjenek azon gondolkodni, hogy nem lesz föderáció. Dagmar Bureáová, a CSNT elnöke egy briinni választói ülésen elmondta, a hármas föderáció talán megoldaná az államjogi kérdést, mert a motvaországi és sziléziai kérdések sem lehetnek mellékesek; a legjobbnak azonban a tartományi elrendezést tartaná, mivel az a modem államokban jól működik, ugyanakkor a területi és a polgári elvekből indul ki, nem a nemzetiből. A Polgári Demokrata Szövetség vezetői szerint a KDM szét akaija verni a szövetségi államot, méghozzá alkotmáseik mind olyanok, amelyek nélkül nem létezhet közös állam. Szükségesnek tartják, hogy a cseh politikai erők határozottan fogalmazzák meg álláspontjukat az államjogi vitákat illetően, s azokhoz ragaszkodjanak. A PDSZ számára nem fogadható el a köztársasági bankok különállósága, a két gazdasági irányzat egy országon belül és nem lelkesednek azért sem, hogy a szerződést két szuverén köztársaság kösse meg. Még Franditek MikloSko, az SZNT elnöke sem tartotta tisztességesnek a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom és a KDM egyes képviselőinek magatartását. Becstelenség a gazdasági fejlődést egy közös országon belül az egyik részen olyan irányba terelni, amely a másik fél számára elfogadhatatlan, s így kényszeríteni esetünkben a cseheket, hogy magukra vállalják a bűnbak szerepét és azt mondják: köszönjük, nem kérünk az ilyen közös országból. Azt is elmondta, itt az ideje, hogy nevén nevezzük a dolgokat, hogy a lakosság is tudja, kivel áll szemben. A Kereszténydemokrata Mozgalomban szerinte is két, egymástól egyre inkább távolodó irányzat van. Áz egyik Carnogurskyé, mely előbb szilárd gazdasági alapokat akar kiépíteni, s csak azután akar a néphez fordulni: válassz, akarsz-e önálló országot. A másik vonal, a klepáéi eldöntötte, itt az ideje a csehekkel való szakításnak. Ezzel kapcsolatban mondta Mojmír Povolny, az amerikai Szabad Csehszlovákia Tanácsa elnöke tegnap Prágában, hogy a cseheknek fontosabb a közös ország, mint a szlovákoknak. „A közös ország kritikus helyzetben van, megalakulása óta egyik legkritikusabb szakaszában. Fennáll a veszély, hogy belülről bomlik szét és nem kívülről bomlasztják fel, ahogy a múltban megtörtént.” Povolny találkozott mind a cseh, mind a szlovák legfelsőbb vezetéssel, s ennek alapján mondta ki: miután az SZNT Elnöksége elutasította a milovyi tervezetet, mind Mikloáko, mind Carnogursky aggódott, de azt is beismerte, MikolSko azért kicsit jobban, mint a miniszterelnök. Azt is hozzátette, az ország népe sokkal előbb észrevette miféle szakadék szélére sodorja az országot, hogy túl sok német tőke halmozódik fel területén, ezért a politikusoknak és a gazdasági szakembereknek is jobban oda kellene figyelniük e tényre. a: Nemzetközi felügyelettel „Amíg o Carnogursky család áll az élén, a Kereszténydemokrata Mozgalomtól nem várható világos nemzeti állásfoglalás. A mozgalom politikája inkább a család, mint a nemzet érdekét szolgálja. ” Ezzel a sajnálkozással kezdte tegnapi sajtótájékoztatóját Ján Veselovsky, a Szlovákok Nemzeti Egységpártjának elnöke. z SZNEP képviselőit aggasztja a szinte harcképtelen”. Felszólította a szlovák nemzetiségű tiszteket és katonákat, ne vegyenek részt ebben az akcióban, ellenkezőleg, kéijék „áthelyezésüket a szlovák határok védelmére”. A pártelnök szerint ez utóbbi a „cseh klikknek” egyáltalán nem érdeke, ezért „kénytelenek leszünk saját magunk megvédeni magunkat” — mondta Veselovsky, és nagyobb jogköröket követelt a Keleti Katonai Parancsnokságnak. Elmondta azt is, hogy az SZNEP legfrissebb információi szerint „bizonyos körök” a hadsereget Szlovákiával szemben próbálják majd kihasználni, és nem zárható ki az sem, hogy statáriumot hirdetnek ki. Veselovsky szerint erre utal az is, milyen nagy figyelmet szenteltek a Szlovák Felszabadító Hadsereg létrejöttéről szóló hírnek — amelyet ő egyébként szlovákellenes provokációnak tart. A pártelnök elmondta: az említett okok késztették pártját arra, hogy levelet küldjön a Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet nyolc tagállama nagykövetének, és felkérje a nyolc ország kormányát, küldjön megfigyelőket Szlovákiába, akik részt vennnének a közelgő választásokon, mert a pártvezetők tartanak attól, hogy „nem lesznek telesen demokratikusak”. (gaál) Lválasztójogi törvény parlamenti módosítása, mely szerintük diszkriminálja a nemzeti irányzatú pártokat. A pártvezérek nem zárták ki az ismételt választások lehetőségét, mégpedig nemzetközi felügyelettel. Veselovsky figyelmeztett a volt Szovjetunióban fenyegető polgárháborúra, és az azt követő menekültáradat veszélyére. Emiatt követelte a hadsereg átcsoportosítását, a keleti határok védelmének megerősítésére. Kifejezte felháborodását amiatt, hogy a kormány katonai alakulatot kíván küldeni a jugoszláviai ENSZ-csapatokba, „ugyanakkor a csehszlovák hadsereg Nagy a bizodalom (Folytatás az 1. oldalról) gának, 7,5 százaléka el akarja adni, 16 százaléka még nem tudja. A vagyonjegykönyv-tulajdonosok többsége még nem sejti, mennyi osztalékot várhat először, akinek van elképzelése, az többnyire 6—10 százalékra becsülte. Az alkalmazottak 71 százaléka nem kívánja megvásárolni annak a vállalatnak a részvényeit, amelyben dolgozik. A GfK szerint ez egy érvvel is felér a Szlovákiában kialakult „alakalmazottirészvény-mítosz” ellen. A Cseh Köztársaság-ban csupán a polgárok 2,2 százaléka vásárolna szlovák vállalati részvényeket. Ezzel szemben a szlovákiai megkérdezettek 12 százaléka szeretne Csehországban befektetni. To más Jezek cseh privatizálási miniszter hétfői tájékoztatása szerint a csehországi tárca által a hét elejéig jóváhagyott privatizációs tervek értéke elérte a 100 milliárd koronát. Amint azt elmondta, a fennmaradó terveket — amelyek összesen 140 milliárd koronát „takarnak” — a minisztérium március közepéig tekinti át. ( Devizapiaci árfolyamok ) Érvényben: Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok 1992. február 26-án Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép- Deviza-(Pénz-)nem árfolyam 1 egységre, koronában c Közlemény J Az Együttélés Politikai Mozgalom 1992. március elsején 18 órai kezdettel a rimaszombati művelődési házban Batta István, Bauer Edit, Boros Zoltán, Duray Miklós és Harna István parlamenti képviselő részvételével politikai nagygyűlést tart. A rimaszombatiakkal együtt szeretettel váijuk a rozsnyóiakat, losonciakat, nagykürtösieket és minden kedves érdeklődőt. Angol font 50,21 51,23 50,72 48,89 52,03 50,46 Ausztrál dollár 21,60 22,04 21,82 20,65 22,35 21,50 Belga frank (100) 84,85 86,57 85,71 82,63 87,91 85,27 Dán korona 4,50 4,60 4,55 4,37 4,67 4,52 Finn márka 6,39 6,51 6,45 6,16 6,64 6,40 Francia frank 5,14 5,24 5,19 5,00 5,32 5,16 Görög drachma (100) 15,14 15,44 15,29 14,08 15,62 14,85 Holland fprint 15,51 15,83 15,67 15,11 16,07 15,59 ír font 46,54 47,48 47,01 44,85 48,21 46,53 Japán jen (100) 22,25 22,69 22,47 21,67 22,99 22,33 Kanadai dollár 24,25 24,73 24,49 23,54 25,10 24,32 Luxemburgi frank (100) 84,85 86,57 85,71 81,77 87,89 84,83 Német márka 17,44 17,80 17,62 17,16 18,08 17,62 Norvég korona 4,45 4,55 4,50 4,32 4,62 4,47 Olasz líra (1000) 23,25 23,71 23,48 22,64 24,08 23,36 Osztrák schilling 2,47 2,53 2,50 2,44 2,56 2,50 Portugál escudo (100) 20,29 20,69 20,49 19,37 20,99 20,18 Spanyol peseta (100) 27,81 28,37 28,09 27,04 28,74 27,89 Svájci frank 19,30 19,68 19,49 18,96 20,02 19,49 Svéd korona 4,81 4,91 4,86 4,67 4,99 4,83 USA-dollár 28,76 29,34 29,05 28,35 29,75 29,05
