Szabad Újság, 1992. február (2. évfolyam, 28-51. szám)
1992-02-26 / 48. szám
Mai számunkban: MŰSORMELLÉKLET Interpellációk hosszú sora az SZNT-ben „Csak” tudomásul vette Tegnap interpellációkkal folytatódott a Szlovák Nemzeti Tanács 22. ülése. A felszólalók közt ott volt Agárdy Gábor is. Gazdasági és érdekvédelmi napilap A Magyar zVMozgalo SZERDA, 1992. február 26. • II. évfolyam 48. szám Ára 2,30 korona Érdekegyeztetés a bérek első félévi szabályozásáról A kormány nem enged a 8+2-ből Václav Vanék a Szakszervezeti Szövetségek Csehszlovák Konföderációjának, valamint a Csehszlovák Gazdasági és Szociális Érdekegyeztető Tanácsnak az alelnöke a föderális háromoldalií tanács tegnap zárt ajtók mögött tartott ülése előtt úgy nyilatkozott, hogy a testület az 1991. évi országos Általános Egyezmény aláírásával, illetve a szövetségi kormány idei é\re kidolgozott bérszabályozási javaslattal kapcsolatos kérdésekről tárgyal majd. Ami a bérszabályozási javaslat módosítását illeti, Václav Vanék úgy nyilatkozott, hogy az a szakszervezetek számára teljes mértékben elfogadhatatlan. Felhívta a figyelmet arra, hogy azok a vállalatok és ágazatok, amelyek nem kötnék meg a kollektív szerződést, és így a bérügyi törvény rendelkezései által megszabott alaptarifákhoz igazodnának, megszegnék a bérregulációs szabályokat, mivel egyszerűen túllépnének rajtuk. A béremelés inflációnövelő hatása kapcsán elmondta, hogy ez a lehetőség fennáll, szerinte azonban más intézkedés is előidézhet inflációnövekedést. Ami a kormány javaslatát illeti, a kabinet azt indítványozta, hogy alapként az 1991. évi átlagbért vegyék, a bérnövekedést pedig 8+2 százalékban állapítsák meg. Kormányzat szerint az idei első félévi adómentes bérnövekedés aránya nem haladhatja meg a 10 százalékot. A tanácskozásról kiadott közlemény egyebek között megállapítja: a háromoldalú tanács indítványozta, hogy a létminimum kérdéseivel foglalkozó munkacsoportja — a szakszervezetek és a munkaadók javaslatai alapján — dolgozzon ki módszert a létfenntartási költségek növekedésének figyelemmel kísérésére és a létminimum megállapítására. Az ülésen Pavel Hoffmann szövetségi miniszterelnök-helyettes, az érdekegyeztető tanács elnöke tájékoztatta a szociális partnereket a kormányzatnak az 1992. évi bérszabályozással kapcsolatos álláspontjáról, amely abból indul ki, hogy meg kell őrizni az inflációmentes béremelkedéseket, mégpedig oly módon, hogy mindennek ellenére ne csökkenjenek a reálbérek. A szakszervezetek nem értettek egyet a bérszabályozással. Vezetőik felhívták a figyelmet arra, hogy amennyiben a kabinet tartja magát az első félévi 8+2 százalékhoz, következményeiért kizárólag ő lesz a felelős. A munkaadók is rendszerszerűtlennek minősítették a bérregulációt. Javasolták, hogy 8+2 százalék helyett 8+3 százalékot állapítsanak meg. Pavel Hoffmann a tanácskozás után tartott sajtóértekezleten közölte, hogy Marián Calfa szövetségi miniszterelnök még e héten találkozik Roman Kováccsal, a szakszervezeti konföderáció elnökével. Tájékoztatása szerint a megbeszélésen a kormány és a szakszervezetek állást foglalnak az Általános Egyezmény aláírásával, a szociális „békével” és a legutóbbi munkabeszüntetésekkel kapcsolatban. Hoffmann azt is elmondta, hogy a kormány március 5-i ülésén rendeletet ad ki a bérnövekedés szabályozásáról. Kereszténydemokrata Mozgalom képviselője Ladislav Pittner belügyminisztertől azt kérdezte meg konkrét eset alapján, miért gördítenek az anyakönyvi hivatalok akadályt az újszülött keresztnevének anyanyelven történő beírása elé, amikor azt a hivatkozási alapul felhozott törvények nem tiltják, ráadásul az ilyen eljárás durván sérti az emberjogi alkotmánylevélben rögzített állampolgári alapjogot, hogy a szülő szabadon választhat nevet gyermekének Dobos László (EPM) Porubjak miniszterelnökhelyetteshez és Snopko kulturális miniszterhez intézett kérdést: számolnának be arról, mi lett annak a 140 millió koronának a sorsa, amelyet az SZK költségvetésében a kisebbségek kulturális életének támogatására hagyott jóvá a parlament, tekintettel arra, hogy még egyetlen intézmény, könyvkiadó vagy újság nem kapta meg a költségvetési támogatást, holott a helyzetük rendkívül kilátástalan. A megkérdezettek nem reagáltak az interpellációra, hanem éltek azzal a joggal, hogy harminc napon belül írásban válaszoljanak. Ugyancsak nem válaszolt Peter Brnák (SZNEP) kérdésére a miniszterelnök, sem Pavol DemeS, a külügyi kapcsolatok minisztere, amikor arra kért magyarázatot, a szlovák államot érintő kérdéseket feltevő levélre — melyet a Fehér Ház egyik szenátora intézett hozzájuk — miért oly későn válaszoltak, s miért nem tették közzé ezt a választ. Arra is várni kell, hogy kiderüljön, mikor terjeszti a parlament elé jelentését a nyelvtörvény betartását felügyelő parlamenti bizottság. Ezt követően a parlament elnöke, Frantiáek Nlikloíko tájékoztatta a plénumot arról, milyen államszerződés-tervezetet dolgozott ki a két köztársaság parlamenti bizottsága Milovyban. Beszámolt arról is, hogy ezt a szerződést az SZNT Elnöksége elvetette, és javasolta, a parlamenti klubok a hét végéig dolgozzanak ki állásfoglalást a szerződéstervezethez. Megállapította: „másfél év tárgyalásai után olyan időszűkébe került a két parlament, hogy vagy elfogadja, vagy nem fogadja el a tervezetet. Nem lehet elölről kezdeni a munkát, szétverni mindent”. Elégtelennek találta a CSNT február 13-ai tanácskozása után közzétett állásfoglalást is, mely szerint a cseh fél a milovyi szerződéstervezetet jó tárgyalási alapnak tartja. A politikai grémium tanácskozása, illetve a parlamenti klubok rövid megbeszélése után a plénum tudomásul vette Frantiäek Mikloíko beszámolóját, jóváhagyta, hogy a hét végéig mindegyik klub készítsen állásfoglalást, s hogy ugyanilyen eljárásra kérje fel az SZNT Elnöksége a CSNT-t, majd az észrevételeket a két parlament vezetése összegezze, s azt követően próbáljon egy szerződéstervezetet előterjeszteni. Ezután az ülés az időszerű politikai kérdésekről folytatott vitát, ezen belül természetesen az államjogi elrendezés kérdése kapott hangsúlyt. (Az államszerződés körüli véleményekre lapunk 2 oldalán visszatérünk.) A parlament holnap az SZNT választási törvényének vitájával folytatja munkáját. (-k -n) Delinga „elvtárs”, a jóakaró: „Elhamarkodott törvénymódosítás...” Mikor kezdődik a vagyonjegyes privatizálás Nagy a bizodalom A piac- és közvélemény-kutatással foglalkozó GfK-CSFR Kft és a cseh privatizálási minisztérium által január végén, február elején végzett felmérés eredményei szerint a felnőtt csehszlovák állampolgárok 74 százaléka már végleg eldöntötte, hogy részt vesz a vagyonjegyes privatizálásban. A megkérdezettek 21 százaléka nem kíván egyáltalán bekapcsolódni, 5 százaléka pedig nem tudja, mit tegyen. A kuponos privatizációt a polgárok 55,2 százaléka pozitívan, 8,7 százaléka negatívan értékeli, a lakosság 35 százaléka nem tud véleményt mondani a folyamatról. A vagyonjegykönyv-tulajdonosok nem egész 40 százaléka kívánja alap(ok)ba fektetni pontjait. A megkérdezetteknek csupán a 16 százaléka döntött úgy, hogy kihagyva a befektetési alapokat közvetlenül vállalat(ok)ba „ruházza be” vagyonjegyeit. A polgárok mintegy 12 százaléka szándékozik kombinálni a két módszert. Nagy részük — megközelítőleg egyharmaduk — még nem döntött. A majdani részvényeket a megkérdezettek 76,4 százaléka meg szeretné hagyni ma(Folytatás a 2. oldalon) Sajtóértekezletet tartott tegnap Pozsonyban Pavel Delinga, a Szlovákiai Földművesek Pártjának elnöke. Nem mondott semmi váratlant, hiszen „csak” kijelentette: elhamarkodott és meggondolatlan volt jóváhagyni a földtörvény legutóbbi módosítását Magyarázatában már eleve ködösít, amikor elsősorban a jogos tulajdonosaiknak visszaadandó földterület felső határát emlegeti (eddig 250 hektár), sokkal inkább azt fájlalja, hogy a törvénymódosítás vonatkozik az 1948 előtt elkobzott földterületekre is. Szerinte: „Arról, vajon kit és mit szolgál majd a törvénymódosítás, az a jövő titka, attól tartok azonban, hogy azokat a korábbi A döntő időszak kezdete: nagybirtokosokat juttatja jogtalan előnyökhöz, akiknek ehhez a köztársasághoz már régen semmi közük”. Azt viszont elfelejtette megemlíteni a földművesek pártjának elnöke, hogy a törvénymódosítást mindenekelőtt szorgalmazó magyar képviselők nem a nagybirtokok visszaállítását óhajtották javaslatukkal, hanem sokkal inkább a kollektív bűnösség elvének alkalmazása miatt hátrányos helyzetbe került magyar nemzetiségűek jogos kárpótlását. A sajtóértekezlet további részében a pártelnök elemezte a mezőgazdaság elmúlt évi eredményeit. Amíg 1990-ben az ágazat 2,1 milliárd korona nyereséget termelt, addig az elmúlt évben a támogatásokat leszámítva 2,8 milliárd korona a veszteség. Hiányolta a koncepciózus agrárpolitikát, amely világosan meghatározná az alapvető élelmiszer-szükséglet mennyiségét. A búzát hozta fel példaként, amelyből a nyáron és még ősszel is úgy tűnt, lesz elegendő, viszont mára már szinte aranyat ér. 1938. szeptember 29. A szlovákiai református keresztyén egyház, a Szlovákia ág. hitv. evangélikus egyház, valamint a zsidó hitközségek vezetői tegnap Pozsonyban közös tanácskozáson foglalkoztak az egyházak és vallási közösségek vagyonjogi kárpótlásáról és rehabilitásáról szóló törvény kiadására vonatkozó képviselői javaslattal. A találkozó résztvevői egyetértettek azzal a módosító javaslattal, hogy a törvényben 1938. szeptember 29-étől számítsák a döntő időszakot, és követelték, hogy helyezzenek hatályon kívül minden olyan 1938. szeptember 29-e után jóváhagyott jogi normát és rendeletet, amely vagyoni hátrányt okozott az egyházaknak és a vallási közösségeknek. A javaslatokról Alexander Dubceket, a Szövetségi Gyűlés elnökét is tájékoztatják. (Az egyházak kárpótlásával lapunk február 22-i, szombati számában már részletesen foglalkoztunk ) Az Antikommunista Szövetség — amely mindenekelőtt arról ismert, hogy immár több alkalommal adott ki névjegyzéket az egykori Állambiztonsági Testület tagjairól — jelenleg mindenekelőtt Vladimír Meciar szlovák exminiszterelnök iránt érdeklődik. Legalábbis ez derült ki abból az interjúból, amelyet Martin Holata, a szövetség tanácsának tagja adott a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának. Holata közölte, hogy az Antikommunista Szövetség kísérletet tesz arra, hogy hoz-Az Antikommunista Szövetség Meéiarra vetette ki hálóját Megfigyelés alatt az ügynökleleplezők záj üssön bizonyos információkhoz, amelyek Meőiarral kapcsolatosak, de konkrétumot nem mondott. Martin Holata a továbbiakban úgy fogalmazott, hogy amennyiben a körülmények megengedik, a szövetség folytatja az StB-ügynökök névsorainak kiadását. A sajtóiroda munkatársának azon kérdésére, vajon ezt most milyen körülmények nem teszik lehetővé, Holata ezt válaszolta: „A múlt év decembere óta — amikor is közzétettük az első névsort — eltelt idő alatt a Szövetségi Tájékoztatási Biztonsági Szolgálat egy speciális csoportot hozott létre, amely azt figyeli, honnan szerezzük az információkat. A csoport később megkezdte lehallgatásunkat, majd pedig megfigyeltette tíz emberünket.” Holata a csehszlovák hírszerzés eljárásával összefüggésben elmondta, hogy az Antikommunista Szövetség a kialakult helyzetben aggódik információforrásaiért. Mint kiemelte, nagy a kockázat, hogy leleplezik őket. Szavai szerint az Antikommunista Szövetségnek szinte mindenütt van embere, a belügyminisztériumban éppúgy, mint a titkosszolgálatnál vagy a parlamentben, és ezért a szervezet mindenről gyorsan tudomást szerez. Frantisek Stárek, a Szövetségi Biztonsági Tájékoztatási Szolgálat szóvivője tegnap délelőtt elutasította, hogy nyilatkozzon a szövetség tagjainak állítólagos figyeltetéséről. Mint mondta, előbb „beszélnie kell” Stefan Bacinskyval, a titkosszolgálat vezetőjével. Felhívás A múltban megbélyegzett és vagyonából kisemmizett egyházak rendezetlen vagyoni viszonyaiban szándékozik rendet teremteni egy, a Szövetségi Gyűlés elé terjesztett törvényjavaslat. Mivel az eredeti tervezet csak az 1948. február 25-e után keletkezett visszásságokat rendezné, ez nem elégítheti ki több felekezet híveit Hogy az esetleges újabb megrövidítést kirekesszük, az Együttélés képviselője a Szövetségi Gyűlésben az 1992. március 3-án kezdődő 21. együttes ülésen módosító javaslatokat fog beterjeszteni. A nagyobb nyomaték kedvéért petícióval is alá szeretnénk támasztani módosító javaslatunkat Kérjük választóinkat és minden jóakaratú embert, aláírásával és mellette személyi (születési) számának feltüntetésével támogassa a törvényből kihagyott egyházak igényeit! Az aláírási íveket az Együttélés Politikai Mozgalom járási irodáiban vagy a szlovákiai református keresztyén egyház parókiáin lehet aláírni, illetve beszerezni. A rendelkezésre álló idő nagyon rövid, ezért mielőbb hozzá kell látni a szükséges tennivalókhoz. BATTA ISTVÁN parlamenti képviselő
