Szabad Újság, 1992. február (2. évfolyam, 28-51. szám)
1992-02-24 / 46. szám
1992. február 24. 3 Szabad ÚJSÁG Kommunisták és monarchisták közösen? Tüntetés Moszkvában Tegnap Moszkvában a szovjet hadsereg napja (ma már a haza védelme napjának hívják) többezres kommunistapárti tüntetést szerveztek. A városközpontot a rendőrség elzárta. A tünetők több helyütt megpróbálták áttörni a rendőrök sorfalát. Felvonultak a különleges biztonsági csapatok is. A tüntetők eredetileg a Kreml közelében fekvő Manézs térre akartak vonulni, hogy koszorút helyezzenek el az Ismeretlen Katona sírján. Moszkva főpolgármestere azonban ezt megtiltotta. A Manézs téren díszőrség és két katonazenekar áll. Borisz Jelcin elnök itt helyezi el koszorúját a második világháború áldozatainak emlékére. Nemzetközi segítséggel A tüntetők a Tver sugárúton vonultak végig és „Jelcin mondjon le”, „Éljen a Szovjetunió” jelszavakat hangoztatták. A tüntetők eljutottak a Puskin téri Minszk szállodáig. Sarló-kalapácsos vöröszászlókat és régi monarchista zászlókat lobogtattak. Voltak, akik Sztálin képét vitték és olyanok is, akik Vlagyimir Zsilinovszky, a Liberális Demokrata Párt vezetőjének képével vonultak fel. A tüntetés szónokai azzal vádolták Jelcint, hogy szétverte a szovjet államot. Éz volt az első tüntetés az új orosz kormány hivatalba lépése óta, amely ellen a rendőrség fellépett. Több személy megsebesült, köztük öt rendőr is. Délután a Tver sugárúton összegyűlt tömeg lassan feloszlott, miután az egyik szónok azt hangoztatta, hogy politikai sztrájkot hirdetnek meg. A Kreml felé vezető fő útvonalak továbbra is zárva vannak. A 20 milliméteres gépágyú horvát kezelője az újságban azENSZ-csapatok elhelyezéséről tudósító híreket tanulmányozza. A felvétel Moscsenica községben készült (Telefotó: ÓSTK/AP) Végre Babies is beadta a derekát A BT döntött az ENSZ-erők bevetéséről Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szombaton egyhangúlag megszavazta a 14 ezer fűből álló ENSZ-csapatok jugoszláviai bevetését egy éves időtartamra. A csapatokat azonnal a helyszínre küldik, amint megoldják a bevetés költségvetésének néhány kérdéséi Magyarország nemzetközi segítséggel akarja megoldani a Prága és Budapest között a bősi építkezés miatt kialakult ellentéteket — írja a bécsi Die Presse című lap. Magyarország a nemzetközi szervezetek segítségét várja a Bős—Nagymaros vízlépcső munkálatainak leállításában, s azt szeretné, ha kényszerítenék Prágát a bősi lépcsőn folytatott munkák befejezésére. A lap szerint Magyarország felkéri az ENSZ- et, az Európai Közösséget, valamint az EBEÉ konfliktusmegelőző központját és további szervezeteket, hogy közvetítsenek az ellentétek megoldásában. Románia: Második forduló Romániában tegnap rendezték meg a helyhatósági választások második fordulóját. A választásokon 1611 község polgármestereit választják meg. A választások első fordulójában a képviselőtestületek tagjait választották meg. Az első forduló megmutatta, hogy a Nemzeti Megmentési Front ellenzéke jelentősen megerősödött, ami különösen a Demokrata Konvencióra érvényes. A konvenció koalíciós partnere a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége is. A fővárosban az előzetes felmérések szerint a választók 61 százaléka az ellenzék jelöltjére adja le szavazatát. A Nemzeti Megmentési Front jelöltjeit a közvéleménykutatás szerint csak a választók 25 százaléka támogatja Bukarestben. Bakuból érkezett jelentés szerint örmény katonák a Független Államok Közössége 7. és 4. hadseregének támogatásával azeri területre törtek be, ahol több járásban rombolják a falvakat és gyilkolják a polgári lakosságot Az Interfax hírügynökség a hírhez hozzáfűzi, hogy a jereváni örmény védelmi minisztérium az állítást cáfolja. Az azerbajdzsáni vádaskodás szerint a gépesített alakulatok és harckocsik támadása azoknak a tárgyalásoknak az eredménye, amelyeket Ter-Petros/jan örmény elnök a napokbanMoszkvában folytatott. Sztyepanakertet, Hegyi Karabah központját tegnap reggel ismét bombázta a tüzérség. A helyi belügyminisztérium szerint a Grad-rendszerű rakétavetők Susa városából lőttek. Hegyi Karabah kormánya és parlamentje szombaton este felszólította az ENSZ-et, hogy kényszerítse Azerbajdzsánt agressziójának leállítására. A közlemény szerint a Karabah Köztársaság elleni támadás általános konfliktussal fenyeget. Azerbajdzsán eszerint hadat üzent Hegyi Karabahnak. Az üzenetet az ENSZ főtitkárához, a Biztonsági Tanácshoz és az ENSZ közgyűléséhez címezték. Mint ismeretes, Hegyi Karabah nemrég függetlenné nyilvánította ezt az azerbajdzsáni—örmény enklávét, de sem Baku, sem Jereván nem ismerte el a függetlenséget. Február eleje óta a térségben köze! száz személy vesztette életét a felújuló harcok nyomán. Egy katona életét vesztette és tizenketten megsebesültek a volt szovjet Az ENSZ katonai szakértői feltételezik, hogy a csapatok jugoszláviai bevetése hozzávetőlegesen 635 millió dollárba kerül. A csapatokat „Az Egyesült Nemzetek védelmi erői”-nek hívják majd, és három területen — Nyugat- és Kelet-Szlavóniában, valamint Krajinában helyezik el őket. A kéksisakosok elhelyezését Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár javasolta a Biztonsági Tanácsnak. Közölte, tudatában van a nehézségeknek, amelyek e lépéssel járnak és számol a lehető kockázattal is. A békeerők kiküldésének további halogatása azonban a jugoszláviai helyzet további rosszabbodását eredményezhetné. A Biztonsági Tanács döntését Separovics horvát külügyminiszter bizonyos fenntartásokkal fogadta. Hangsúlyozta, hogy Horvátország az ENSZ-csapatok bevetésével elnyeri ugyan a békét, de ez a béke nem lesz problémamentes. Csalódottságának adott hangot azért, mert az ENSZ-hadművelet költségeiben köztársaságának is részesednie kell. így Horvátországot kétszer büntetik — egyszer a háború okozta károkkal, másodszor pedig a kéksisakosok bevetésének költségeivel. Ugyancsak nyilatkozott a BT döntéséről Jovics, a jugoszláv államelnökség tagja. Nagy megelégedéssel üdvözölte a BT határozatát és azt történelmi mérföldkőnek nevezte. Az ENSZ-csapatok hadsereg 366. ezredének sztyepanakerti támaszpontján, amelyet tüzérségi gránátok értek. Az alakulat a FÁK egyesített parancsnokságának ellenőrzése alá tartozik. Annak ellenére, hogy Jereván Azerbajdzsánt agresszióval vádolja, a valóságban az Örmény Köztársaság ketté almija osztani Azerbajdzsánt és az „Anschluss” mintájára be akaija kebelezni Hegyi Karabahot — közölte a bakui külügyminisztérium. Az azerbajdzsáni diplomácia az állítólagos szombati örmény támadásra hivatkozik. Ezzel szerinte felrúgták a Moszkvában megkötött egyezményt, miszerint Hegyi Karabahban azonnali hatállyal leállítják a harcokat. Jereván egyidejűleg tagadja a vádakat. Svájc segít Szombaton véget ért Strasbourgban az európai parlamentek elnökeinek értekezlete. A csehszlovák küldöttséghez közelálló körök szerint Svájc felkínálta a kelet-európai országoknak, hogy használják ki a svájci tapasztalatokat a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére. A svájci parlament képviselője szerint a fejlett európai államoknak nemcsak gazdasági téren, hanem a parlamenti demokrácia fejlesztésében is segítséget kell nyújtaniuk a kelet-európai országoknak. A konferencián döntést hoztak, hogy az európai parlamentek elnökeinek következő konferenciáját 1994-ben Hágában rendezik meg. bevetése megszilárdítja a jugoszláviai békét és megteremti a feltételeket a jugoszláviai válság megoldására. Nagyra értékelte Butrosz Gáli és Cyrus Vance pozitív szerepét. Kijelentette, hogy a köztársasági és szövetségi szervek mindenben segíteni fogják az ENSZ-csapatokat. Milan Babies, aki az ENSZ-csapatok bevetése elé a legnagyobb akadályokat gördítette, szombaton végre egyetértését fejezte ki a kéksisakosok kiküldésével. Kijelentette, Krajina nem fogja akadályozni az ENSZ-csapatokat feladataik teljesítésében, ellenkezőleg, segíteni fogja őket. Babies szerint az eredeti Vance-tervet megfelelően módosították. Dimitrijj Rupel, Szlovénia külügyminisztere közölte, hogy lehetővé teszi az ENSZ-csapatoknak az áthaladást országa területén. Meggyőződését fejezte ki, hogy az ENSZ-csapatok jelenléte Szlovénia szomszédságában segít megteremteni a békét és a Szlovéniát is gyötrő problémák megoldását. Harminchét szigetország képviselői az ENSZ-székhelyén rendezett konferencián felszólították a többi országot, hogy akadályozzák meg a Föld légkörének további felmelegedését, mert különben fennáll a veszély, hogy a szigetországok eltűnnek a tengerek emelkedő szintje alatt. A szigetországokban 23 millió ember él. A veszélyeztett országok képviselői szerint a Föld éghajlatának stabilizálása érdekében keveset tettek. A csendesóceáni Vanauta szigetcsoport képviselője figyelmeztetett rá, hogy ősi kultúrák tűnhetnek el az óceánokban. Megemlítette, hogy Tuvalu és Kiribati államokban, valamint az Indiai-óceánban már négy szigetet kiürítettek. Rövidé-Ma folytatják Ma folytatják Washingtonban az izraeli—arab béketárgyalásokat. Az izraeli küldöttség tegnap Washingtonba utazott. A jordán—palesztin, a libanoni és a szíriai küldöttséggel a palesztin autonómiáról szándékoznak tárgyalni. A küldöttségek már megérkeztek Washingtonba. A jordániai külügyminiszter elutazása előtt üdvözölte az USA szilárd álláspontját az Izraelnek nyújtandó 10 milliárd dolláros hitel kérdésében. Pénteken ugyanis Izraelnek ismételten nem sikerült biztosítékokat szereznie a washingtoni kormánytól a zsidó telepesek elhelyezésére szánt hitel kérdőében. Az arab küldöttségek azt remélik, hogy most Washingtonban érdemi tárgyalásokat folytathatnak, mivel az ügyrendi vitás kérdéseket már tisztázták. Megfigyelők azonban úgy vélik, hogy a júniusi izraeli elnökválasztások előtt aligha sikerül megegyezésre jutni. Asravi, a palesztin küldöttség szóvivője szerint az arab államok a Dél-Libanon elleni izraeli támadást a közel-keleti békefolyamat akadályozásának fogják tekinteni. A szövetségi kormány munkacsoportot hozott létre, amelynek feladata, hogy segítse az ENSZ-csapatok elszállásolását, közlekedését és műszaki ellátását. A Tanjug hírügynökség közölte, hogy a jugoszláv hadsereg április 15-ig kivonul Macedóniából. Erről Skopjéban állapodott meg a Macedón Köztársaság elnöke a szövetségi védelmi miniszterrel. Liszabonban Bosznia-Hercegovina elrendezéséről tárgyaltak és a három népcsoport megelégedésére kedvező döntést hoztak. A köztársaság az Európai Közösség égisze alatt továbbra is megtartja jelenlegi határait. Az iszlám, a szerb és a horvát népesség alkotmányos együttéléséről az EK közvetítésével folytatják a tárgyalásokat. Az első ilyen tanácskozás csütörtökön Szarajevóban lesz. Montenegróban vasárnap, március elsején népszavazást rendeznek az ország államjogi helyzetéről. A választóknak feltett kérdés így hangzik: „Akaija-e, hogy Montenegro szuverén köztársaságként tagja maradjon a közös államnak Jugoszláviával és azokkal a köztársaságokkal, amelyek ezt kívánják?” sen „ökológiai menekültekkel” lesz dolgunk, jelentette ki van Lierop. A légkör felmelegedése miatt olvadásnak indultak a sarki jéghegyek csúcsai és ennek következtében emelkedik a világtengerek szintje. Egy évszázad alatt a tengerszint 10—15 centiméterrel emelkedett, de az utóbbi 45 évben az emelkedés elérte a 17—26 centimétert. A felmelegedés nemcsak a mélyenfekvő térségeket veszélyezteti. A washingtoni éghajlatkutató intézet munkatársa közölte, hogy az iparilag fejlett országok többet tehetnek a környezeti károsodás megakadályozására, mint a szegények, de a következmények egyyaránt sújták őket is. Példaképpen megemlítette a mexikói Rio Grande-völgy mezőgazdaságának katasztrófáját. A szigetországok konferenciáján javaslatot dolgoztak ki, amelyet az ENSZ kormányközi bizottsága elé terjesztettek. Az éghajlati változások megakadályozásáról szóló szerződés tervezetét az ÉNSZ júniusi Rio de Janieroban megrendezésre kerülő csúcsértekezletén tárgyalják meg. Elhallgattak a „katyusák” Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár Marrack Goulding és Kod Annan tábornokokat küldte ki Izraelbe és Libanonba, hogy ítéljék meg a térségben veszélyessé vált helyzetet. A libanoni felkelők képviselői megállapodtak abban, hogy tegnap délben leállítják az Izrael elleni rakétavetős támadásikat. Ebben a Hizballah és a Szíria-párti Amal fegyveresei a libanoni és szíriai fegyveres erőkkel állapodtak meg. Libanon területén 40 ezer szíriai katona állomásozik. A libanoni frakciók abban is megegyeztek, hogy visszavonják harcosaikat a dél-libanoni frontvonalról. Sztyepanakertet tovább lövik Hegyi Karabah ENSZ-segítséget kér A szigetországok attól félnek, hogy elsüllyednek Veszélyben a Föld éghajlata Al PÁPA tegnap Gambia fővárosában, Banjulban felszólította a nemzetközi közvéleményt, hogy ne feledkezzen meg Afrika szükségleteiről, mert ez a világrész a szegénység, az élelmiszerhiány és az AIDS problémáival találta magát szemben. II. János Pál kijelentette, hogy a nyugati országoknak meg kell őrizniük az afrikai államok kultúráját és lehetővé kell tenniük, hogy saját útjukon haladjanak tovább. WöRNER, a NATO főtitkára kétnapos látogatásra Ukrajnába utazott. Találkozik Morozov védelmi miniszterrel és Zlenko külügyminiszterrel és Kravcsuk elnökkel is. A tanácskozások napirendjén a FÁK fegyveres erőinek kérdése, a leszerelés és az ukrajnai atomfegyverek felszámolásában nyújtandó NATO-segítség kérdése áll. L itvániából február 25-én kezdi a kivonulást a volt szovjet hadsereg. Elsőnek a Vilniusz közelében állomásozó légvédelmi egység hagyja el Litvániát. Litvániában, Lettországban és Észtországban mindeddig a volt szovjet hadsereg 150 ezer katonája állomásozik. A lgériában újjáalakították az ideiglenes kormányt. Á külügy-, a belügy- és a védelmi miniszter a helyén marad. A kormány tagja lett Szaid Gasi, aki az Iszlám Üdvfront alapító tagja volt, de tavaly kilépett a szervezetből. BoNN attól tart, hogy Németországot és a többi nyugat-európai államot elözönlik a volt Szovjetunió területéről becsempészett kábítószerek. Ezt Rudolf Sehers szövetségi belügyminiszter jelentette ki. A német kormánynak olyan információk állnak rendelkezésére, amelyek jogosan keltenek riadalmat. A miniszter véleménye szerint a FÁK tagállamaiban fenyegetően növekszik a kábítószerek gyártása és fogyasztása. Ez főleg a Kaukázuson-túli, a közép-ázsiai köztársaságokban, valamint Ukrajnában és a Távol-Keleten figyelhető meg. IzRAELI katonák a megszállt arab területeken tegnap két palesztint öltek meg és több személyt megsebesítettek. Az egyik palesztint azért lőtték le egy menekülttáborban, mert megszegte a kijárási tilalmat. Nyugat-Jeruzsálemben egy autóbuszmegállóban robbanás történt, amely egy személyt megsebesített. A közelben tartózkodó tizenöt palesztint letartóztatták. A E sZAK-KOREA valószínűleg már néhány hónapon belül képes atombombát készíteni — írja az amerikai Washington Post című lap. Bár Észak-Korea beleegyezett nukleáris berendezéseinek nemzetközi ellenőrzésébe, a lap attól tart, hogy most időt igyekszik nyerni és befejezni atombombáját, mielőtt a helyszínre érkeznek az ellenőrök. iJZAÚD -ARÁBIA felvette a diplomáciai kapcsolatokat Tádzsikisztánnál és Türkméniával, ahol többnyire mohamedánok élnek. A mohamedánoklakta volt szovjet köztársaságok iránt Szaúd- Arábián kívül nagy érdeklődést tanúsít Irán, Törökország, Irak és az Egyesült Államok is. Az USA attól tart, hogy Teherán kiterjeszti befolyását ezekre a köztársaságokra és így a volt Szovjetunió közép-ázsiai térségében teret nyerhet az iszlám fundamentalizmus. San MARINO, a 62 négyzetkilométeren elterülő, 23 ezer lakosú Olaszország területén fekvő köztársaság ENSZ elé terjesztette kérését, hogy vegyék fel a világszervezetbe. San Marino felvételével az ENSZ tagállamainak száma 175-re növekedne. Az USA bejelentette, hogy felfüggeszti a Kína ellen foganatosított szankciók egy részét. A szankciókat akkor léptették életbe, amikor Peking megkezdte rakéták szállítását Szíriának és Pakisztánnak. A tilalom akadályozta az amerikai cégeket, hogy számítógéprendszereket exportáljanak Kínába. Áz amerikai külügyminisztérium szerint a szankciók korlátozása jelentős lépést jelent a ballisztikus rakéták elterjesztésének megakadályozásában. N aZARBAJEV, Kazahsztán elnöke indiai látogatása után Pakisztánba utazott. Elutazása előtt kijelentette, hogy Kazahsztán addig nem számolja fel atomfegyver-készletét, amíg ezt nem teszi meg Oroszország, Kína és az Egyesült Államok is. Nazarbajev Pakisztánban politikai és gazdasági kérdésekről tárgyal és megbeszéléseket folytat Afganisztánról is.
