Szabad Újság, 1992. február (2. évfolyam, 28-51. szám)
1992-02-22 / 45. szám
4 1992. február 22. Agrárvilág Talán tavasszal... A román kormány a tavaszi mezőgazdasági munkálatok maradék nélküli elvégzése érdekében egész sor törvényrendeletet bocsátott ki. Lépését azzal indokolta, hogy mivel az őszi munkálatokat a volt szövetkezetek szétesése, az új tulajdonviszonyok tisztázatlansága és az üzemanyaghiány miatt nem sikerült elvégezni, tavasszal kell a lehető legjobban megalapozni a termést. Erre a célra a román kormány különleges mezőgazdasági hiteleket nyújt, az állami érdekeltségű vállalatoknak és a magántermelőknek egyaránt. A tavaszi munkálatok március végéig történő elvégzéséért a kormány a megyei mezőgazdasági titkárokat tette felelőssé. Az ö jogkörükbe tartozik az állam által kiutalt üzemanyag, vetőmag és műtrágya szétosztása is. Az állami mezőgazdasági tartalékok növelése érdekében a kormány úgy döntött, hogy a szövetkezeteknek és a magántermelőknek előleget fizet. Ennek nagysága megegyezik azon termés felének értékével, amelyet a földművesek az államnak adnak majd el. Egyes hírforrások szerint a tavalyi termés jelentős része még mindig a földeken van, elsősorban a kukorica és a burgonya. Az őszi gabonafélék vetését a kijelölt terület mintegy 20 százalékán végezték el csupán. A helyzet súlyosságát jelzi az a tény is, hogy a román kormányfő nemrégiben elhangzott tévébeszédében a politikai ellentétek felfüggesztésére és a tavaszi munkálatok befejezésére szólította fel a falvak lakosságát. Lassuló áremelkedés Moszkvában A moszkvai élelmiszerárak lassú stabilizálódásáról számol be az AP-DJ amerikai hírügynökség a tóvárosi üzletekben végzett felmérés alapján. Januárban, az árfelszabadítás első hónapjában - mint ismeretes - a tervezett két és félszeres drágulással szemben 300-350 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, mégis üres polcok várták a vásárlókat. Az alapvető élelmiszerek közül a tej és a cukor - mindkettő háromszorosára drágult - továbbra is hiánycikk. Tejet csak kora reggel lehet vásárolni, és az állami boltokban egy óra alatt elfogy. Az orosz munkásnak átlagosan nyolc és fél órát kell dolgoznia ahhoz, hogy meg tudja fizetni a tej feketepiaci árát, de nem ez az egyetlen termék, amelyért szemérmetlenül magas árat kérnek el a magánszektorban. Fél kiló makaróni feketepiaci ára mintegy 40 rubel, vagyis a 960 rubeles átlagos havi fizetés egyhuszadába kerül. Mindamellett biztató jel, hogy a gabonatermés a tavalyi komoly csökkenés után az idén várhatóan ismét növekedni fog az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint. Idén nagyobb területen vetettek téli gabonát, mint tavaly, bár az időjárás nem mindenütt volt kedvező. A FAO számításai szerint Független Államok Közössége idén 35 millió tonna gabonát fog importálni, 11 millióval többet, mint 1991-ben. Drasztikusan csökkent a gabonatermelés Ukrajnában Tavaly közel egynegyedével esett vissza az ukrán gabonatermés az előző évihez képest. Ezerkilencszázkilencvenegyben 38,6 millió tonnára, egy évvel előtte 51 millió tonnára rúgott a betakarított gabonamennyiség. A mezőgazdaság összesített teljesítménye tavaly 12 százalékkal csökkent ezerkilencszázkilencvenhez képest. A bruttó nemzeti termék (GNP) értéke 10 százalékos, a feldolgozott termékek termelése 4,5 százalékos visszaesést mutat. Az EK kilátásai kedvezőek Az Európai Közösség 1991/92-es évi gabonatermését - az előző idénybeli 169,7 millió tonnát követően - 181 millió tonnára teszik a legfrissebb előrejelzések, főként a kiemelkedően nagy mennyiségben várt francia kukoricatermés alapján. A keletnémet területek nélkül 168 millió tonna körüli gabonamennyiséget jósolnak. Az EK országok összesített lágybúza-termése a tavalyi 77,4 millió tonnáról előreláthatóan 79,6 millió tonnára, árpatermése 50,6 millió tonnáról 51,4 millió tonnára, kukoricatermése 22,2 millió tonnáról 27,4 millió tonnára, durumbúzatermése pedig 7,3 millió tonnáról 10,8 millió tonnára növekszik. Az előrejelzés szerint viszont a zabtermés múlt évi 5,2 millió tonnáról 4,4 millió tonnára, a rizstermés pedig 4,7 millió tonnáról 4,3 millió tonnára csökken. Az Egyesült Államok gabonaárai emelkedni fognak az előttünk álló egy-másfél évben - közölte a Merryl Lynch elemzője, aki feltételezését a szűkülő kínálattal és a készletek leépülésével magyarázza. A szakértők szerint - aki egyébként mennyiségi előrejelzést nem adott - az USA két államát is sújtó gabonabetegség miatt a közeljövőben nem várható a termésátlagok növekedése. A kukorica tonnánkénti amerikai ára rövid távon megközelíti a 120, a búzáé pedig 190 dollárt. Továbbra is nyomott a tea ára Az elmúlt évben valamelyest növekedett a világ teatermelése, a kereslet viszont az Irakkal szemben elrendelt kereskedelmi embargó és a Szovjetunió felbomlása következtében gyengült. A legtöbbet India veszítette az egykori szovjet köztársaságok fizetőképtelensége miatt, mivel régebben ezek vették fel az indiai teaexport 60 százalékát. Sri Lanka számára is csak sovány vigasz, hogy a colonbói orosz nagykövet ígéretet tett, mihelyt elegendő pénz fog rendelkezésre állni, Oroszország ismét megkezdi a Sri Lanka-i tea vásárlását. A volt Szovjetunió, a Sri Lanka-i tea egyik fő felvevője, 1991 májusában függesztette fel vásárlásait. Az 1990-es év 15 millió kilogrammos vásárlásával szemben tavaly - túlnyomórész az első negyedévben - csupán 5 millió kilogramm teát vásárolt. A tea kilogrammjának átlagára egyébként mindössze 95 pennyt (1,75 dollár) ért el a január közepi londoni aukciókon, s ez 35 százalékos visszaesést jelent a két évvel ezelőtti szinthez képest. A nagy mennyiségű, javarészt gyengébb minőségű teakínálat következtében az árak egyes kevésbé versenyképes termelők esetében a termelési költségek alá estek. (A Világgazdaság, a Napi és a ŐSTK nyomán) s______________________________________________________________________4 Szabad ÚJSÁG Még tovább húzható? A nadrágszíjak is különbözők Hogyan él az ember a „nadrágszíj-összehúzós“ gazdasági reform idején Európa szívében, Prágában? Erre kereste a választ Hana Profousová, amikor járókelőket szólított meg: mondanák el neki, min spórolnak, miből vesznek kevesebbet, hogy valahogyan beleférjenek havi fizetésükbe, íme a válaszok: Jirí Borovy, prágai technikus: Kevesebb húst vásárolunk. Egyrészt azért, mert folyton azt halljuk magunk körül, hogy a hús egészségtelen, másrészt jobban szeretjük a zöldségféléket. Igaz, hogy ez drága, de most már egész évben kapható, hát inkább a zöldséget részesítjük előnyben. Tekintettel arra, hogy a zöldség sokszor drágább, mint a hús, valójában nem is spórolunk meg rajta semmit... Jana Novotná, gyeses kismama: Mindenből kevesebbet veszek, bár nagyon nehéz ezt betartani, mert három gyermekem van s mindegyik folyton éhes. Időnként elkeserít, hogy nem vehetek meg nekik semmilyen torkosságot, nyalánkságot, és hogy látom, rosszabbul élnek, mint más gyermekek. Josef Horntk vállalkozó: Hogy min spórolunk? Én ilyesmivel aztán soha nem foglalkoztam. Mindig elég pénzt adtam a feleségemnek - legalábbis úgy gondolom -, s az már az ő dolga, hogy kijöjjön belőle. Karel Marx festőművész: Mi? Átalakítottuk családi házunkban a szénfűtést elektromosra, de meghagytuk a kályhákat is. Ha a szén lesz az olcsóbb, akkor kikapcsoljuk a villanyfűtést... Pavel Blahnica libereci munkás: Inkább a feleségem tudná megmondani, min spórolunk mostanában. Én eddig nem is vettem észre, hogy valamiből kevesebb lenne otthon, vagy hogy takarékoskodnánk valamivel. Miroslav Kysilka hivatalnok: Már a boltban kezdem a spórolást: figyelem a mérleget, hogy tényleg annyit kapjak a kért áruból, amennyit venni szándékoztam. Az is érdekel, van-e kisebb csomag is valamiből, s ha van, általában a kevesebbet veszem meg. Korábban gyakran megtörtént, hogy amit nem ettünk meg otthon, azt kidobtuk. Hát most inkább kevesebbet veszünk. Egyrészt most már nem kell félni, hogy holnap nem kapok valamit, ami ma még van, másrészt az is előfordulhat, hogy holnap valamivel olcsóbb lesz az az áru, és az is számít... Petr Matéjka vállalkozó: Nincs olyan érzésem, hogy spórolnunk kellene. Most jóval többet keresek, mint a forradalom előtt, tehát olyan dolgokat is megvehetek, amelyekről azelőtt álmodni sem mertem. Főleg olyan déligyümölcsökre gondolok, amilyeneket azelőtt nem is láttunk. Jitka Máchalová orvos: Kevesebb húst és hentesárut vásárolok, mint általában a legtöbben. Látom ezt a hentesnél; az emberek megfontolják, miből mennyit vesznek, s már nem bólintanak, ha megkérdezik tőlük „lehet tíz dekával több?“, s azt sem mondják, hogy „kérek vagy másfél kiló karajt“, inkább azt: „kérek két szeletet“... Marie Brázdová háztartásbeli: Nem is tudom... Talán azon spórolok, hogy olyan mosóport használok, mely áztatás nélkül is kimossa a ruhát, így az előmosósra nem fogyasztok áramot. Más dolog, hogy sokan azt állítják, ezek a mosóporok egészségkárosítóak... Karel Kraus nyugdíjas: Ha nem kell túl messzire mennem, inkább gyalog megyek. Időm van elég, a lábam is elbír még. De már előre örülök, hogy nemsokára ingyen utazhatok. Azt hiszem, sok fiatalnak sem ártana, ha többet gyalogolna. Folyton csak furikáznak és nem tudják, mit jelent gyalog járni. Karel Kouba képzőművész: Hogy hogyan spórolunk, nem tudom. A vásárlásainkról pedig csak annyit, ha választhatok egy külföldi vagy egy hazai termék közt, a külföldit veszem meg. Mert még mindig érvényes számomra: nem vagyok olyan gazdag, hogy olcsó dolgokat vásároljak. Pár koronát megspórolni mondjuk egy rádión, aztán egy év múlva kidobni - igen kétes takarékosság. Michal Schwarz kereskedő: Úgy takarékoskodom, hogy nem használom a személyautómat, helyette busszal vagy villamossal járok munkába. Ennyi az ízelítő Prágából. Ám ha olvasóinknak kedve támadna megosztani velünk saját tapasztalataikat, vagyis elmondani: min spórolnak mostanában, miről kényszerültek lemondani - s hogy esetleg mit tudnának még kiadásaikból lefaragni a szebb jövő reményében, írják meg nekünk. Szívesen közreadnánk egy dél-szlovákiai körképet is arról, hogyan viseljük a szegénységet, vagy épp a meggazdagodást... Szerkesztőségünk címe: Szabad Újság, 819 11 Bratislava, Martanovicova 25, 12 em. A borítékra írják rá: Nadrágszíj. Egy kis statisztika Mi lett drágább januárban? A fogyasztói árak január folyamán mérsékelt növekedést mutattak 1991 decemberéhez képest, hozzávetőleg 1 százalékosat. Az élelmiszerárak ezen belül átlagosan 1,3 százalékkal, a szolgáltatási díjak 1,2 százalékkal, a közétkeztetési árak 1,8 százalékkal növekedtek. A legkisebb áremelkedést az iparcikkek esetében mutatták ki, mindössze 0,6 százalékot. A januári áremelkedés valamivel alacsonyabb volt a Cseh Köztársaságban, mint Szlovákiában, összesítve 0,3 ponttal; ezen belül a Szlovákiaihoz mérten 2,1 ponttal volt alacsonyabb az árindex a közétkeztetésben és 0,7 ponttal a szolgáltatásokban, míg az élelmiszerek fogyasztói árának alakulása terén 0,4 ponttal magasabb volt az árindex Csehországban. A tavalyi év - tehát 1991 - januárjához képest a fogyasztói árak a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságban jelenleg 23,3 százalékkal magasabbak, ezen belül Csehországban 21,5 százalékkal, Szlovákiában 26,8 százalékkal. Ez az emelkedés a tavaly február óta bekövetkezett áremelkedéseket tartalmazza, mindenekelőtt az iparcikkek 38 százalékos, a szolgáltatási díjak 43 százalékos növekedését. A fogyasztói árakkal összefüg-Nagy László felvétele gően január folyamán mérsékelten növekedtek a létfenntartási költségek, s szinte mindegyik szociális réteg esetében azonos mértékben. A munkások és alkalmazottak családjainak létfenntartási költségei átlagosan 1,2 százalékkal nőttek, a földművescsaládokéi 1,1 százalékkal, a nyugdíjasok létfenntartási költségei pedig 1,0 százalékkal. 1991 januárjához képest a munkások és alkalmazottak családjainak megélhetési költségei 21,8 százalékkal, a földművescsaládoké 22,4 százalékkal, a nyugdíjasoké 21,9 százalékkal növekedtek. A háztartások öszszes típusában nagyobb arányú volt a létfenntartási költségnövekedés a Szlovák Köztársaságban, mint a Cseh Köztársaságban, mégpedig típusoktól függően 4,4-6,6 ponttal.
