Szabad Újság, 1992. február (2. évfolyam, 28-51. szám)
1992-02-22 / 45. szám
1992. február 22. 5 Szabad ÚJSÁG Kultúra Őrhely, végház - találkozási pontok I. 3 Gyökeres György felvétele Ne vágj ki minden fát! „Ságra és Gyarmatra basa elerede, De az két kastélban ö egy embert sem leie.“ (Tinódi) Ha a tájegységeink szépségeit, művelődéstörténeti emlékeit kutató turista az Ipoly mentén, az Ipolyság-Losonc közti főútvonalon nyugati irányból, Hont megyéből halad kelet felé, Szlovákgyarmatnál ér a történelmi Nógrád területére. SZLOVÁKGYARMAT község az első világháborút követő határmódositások után alakult Balassagyarmat részéből. Az Ipoly jobb partján, a Nógrádi medence, vagy ahogyan nálunk nevezik, az Ipolymenti katlan közepén fekszik. A medencét nyugatról a Börzsöny, délről a Cserhát, északról pedig a Korponai hegység határolja. A vidék, Így Gyarmat közvetlen környéke domborzati és szerkezeti felépítésének kialakulásában is a földtörténeti harmadkornak volt jelentős szerepe. Újkori eredetűek a mész- és márgalerakódások; a homok és az agyag pedig a Pannon-tenger üledékeként került ide. A medence mai domborzati alakja a földtörténeti negyedkorban formálódott. Nem kerülték el ezt a vidéket a történelem sodrában helyüket kereső népek, népcsoportok, nemzetek sem. Már az időszámításunk előtti újkőkorban (neolitikum), illetve annak korai szakaszában is járt errefelé ember. A Szlovákgyarmathoz tartozó ILLÉSI- ben újkökori telepre akadtak a régészek. Az előkerült eszközökből arra következtethetünk, hogy ezen a tájon is virágzott a vonaldíszes és a lengyeli kultúra. A zselizi kerámia maradványaiból szintén került elő néhány darab az itteni földből. A rézkorban, amely az időszámításunk előtti 1900-ig tartott, a péceli kultúrát művelték. Főleg fegyvereket és ékszereket tártak fel ezen a tájon a bronzkori termékekből, az Ipoly másik oldaláról pedig jellegzetes korabeli fekete korsók kerültek elő. Időszámításunk előtt még a szkíták és a kelták jártak errefelé, majd a kvádok, a rómaiak, a hunok, az avarok, a szlávok és a bolgárok követték őket. Árpád, a honfoglaló magyarok vezére Zoárdot és Kadocsát küldte a Kárpát-medence felső részeinek el-1. „A Lenin-szobor már nem ékesíti a járási székhely központját, a megnevezés viszont maradt: továbbra is a „nagy proletárvezér“ nevét viseli a tér, ahol könyvesboltunk található. S a múltból a mi vonatkozásunkban maradt még valami: a mai napig állami üzlet vagyunk, a Slovenská kniha egyik eleme. És az, hogy állami, itt Galántán valóban nagy szó, mert ha alaposan szétnéz az ember a centrumban, rögvest szembe tűnik, hogy maszek maszek hátán üzemel-tevékenykedik. Háromtagú a személyzet: két hölgy meg jómagam. Immáron huszonöt esztendeje vezetem a galántai könyvüzletet. Sok mindent átéltem, rengeteg emberrel kerültem kapcsolatba a könyvek által. És a két és fél évtized alatt azért kialakult bennem egy bizonyos kép az olvasókról. Úgy summáznék, hogy az értemiségi réteget (természetesen a könyvárus szemével nézve) legfőképen a pedagógusok alkotják. Hogy mire gondolok? Konkrétan arra, hogy a szépirodalomhoz való hosszabb távú, mondhatni egész életre szóló vonzódás, kötődés a tanítókra-tanárokra jellemző. Mert nem jellemző, hogy egy állatorvos vagy egy villamosmérnök gyakrabban betérne hozzánk és a szépirodalmi könyvek között böngészne. Persze, a kivétel ez esetben is erősíti a szabályt, de ők inkább a szakirodalmat tanulmányozzák. Jómagam a legszívesebben a klaszszikusokat olvastam - és olvasom még ma is. Kedvencem Tolsztoj, a magyar írók közül pedig Jókai és foglalására. Ők a Zagyva és a Galga folyók mentén nyomultak fel az Ipoly völgyébe. Gyarmat már ekkor egyik őrhelye lett az Ipoly mentén felállított védelmi láncolatnak. Gyarmat szavunk egyébként maga is régi eredetű, hisz már a hét honfoglaló törzs egyikének nevében is szerepelt, mint Kurtu-Germat, azaz Kürt- Gyarmat. Gyarmat betelepítését, akárcsak a többi törzsnevet viselő faluét is, a X. század első felére teszik a történészek. Belitzky János, a település múltjának szakavatott kutatója felhívja a figyelmünket arra, hogy „Az országvédő belső gyepük láncolata vidékünkön az Ipoly északi partjára nyíló völgyekben húzódott. Ennek védelmére - viszonylag rövid szakaszon - T Nyék, 1 Keszi, 1 kabar Kővár, 1 Kér, 1 Kürt és 2 Gyarmat törzsnevet viselő hadat telepítettek.“ Ezek a falvak ma is megvannak Hont és Nógrád területén. Belitzky János azt is feltételezi, hogy az Alföldről észak felé irányuló kereskedelem egyik ellenőrző állomása a gyarmati átkelőhely lett. Hisz már a X. században „forgalmas“ út volt mind az Ipoly völgyében, mind a Kürtös-patak mentén. Szlovákgyarmat történetét természetesen nem tárgyalhatjuk Balassagyarmat történetének ismerete nélkül. Hisz a helység évszázadokon át az egykori megyeszékhely külső, Ipolyon túli része volt, ahol elsősorban az uradalmi központok alakultak ki, s a későbbi városi polgárok pincesorai épültek fel. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a város múltjának alakulását már csak azért sem, mivel sorsfordulói és eseményei meghatározták vagy befolyásolták az Ipolyon inneni települések életét, helyzetét is. De hosszú időn át összefonódott a város története a szomszédos megyével is. A királyi vármegyék kialakulásakor a katonafalvak lakosait a várközpontok szolgálatába állították. Így került Gyarmat mint őrhely Hont várának kötelékébe. A történészek tudni vélik, hogy a helység katonái már 997-ben, a Koppány-féle felkelés leverése idején Hont és Pázmány lovagok vezérlete alatt várispánsági kötelékben harcoltak. Még a XIII. század elején, 1218-ig együtt teljesítettek szolgálatot Krúdy. A költők közül nálam Ady az első.“ 2. ,,A könyrendelések időszaka már jó ideje lejárt. Most csak úgy vagyogatunk és várunk, hátha megjön végre a kocsi a könyvekkel. Sajnos, ebben az évben mindeddig hiába bizakodtunk az érkezésében. Pedig már nem is olyan régen rendszeresen hetente érkeztek a szállítmányok mind a szlovák, mind a cseh nyelvű könyvekből. És azért a magyarországi küldeményekre sem panaszkodhattunk. Csak viszonyításképpen: cseh könyveket már több mint egy éve nem kaptunk! Ennek ellenére azért még mindig található boltunkban jó néhány értékes mű. Én biztosan tudnék választani! Éppen ezért elszomorító számunkra, hogy mind kevesebb a vásárlónk. Az 1989-es évhez viszonyítva tavaly mindössze negyvenöt százalékos volt a forgalmunk. Persze, ezt egyrészt megértem: rettentő drága manapság az élet, sok családban probléma még a megélhetés is. Ám ha a dolog másik oldalát veszem figyelembe, hatványozódik az aggodalmam. Az utcai könyvárusoknál, a könyvsátrakban gyakran harc folyik a könyvekért. De milyenekért? A szenzációkönyvekért! A szexért, a horrorért, a banális történetekért. S mindezek láttán kezdek félni, kezdem félteni a klasszikusokat. Aggódom, hogy a jelentős írók és költők teljesen perifériára szorulnak, háttérbe szorítják őket olyan alkotók, akik írásaik művészi értékével meszsze, de messze elmaradnak a magyar a honti várkatonákkal Zólyom várának őrzésénél. Zólyomi vadászterületére utazgatva gyakran megfordult itt IV. Béla király, 1244 áprilisában is Gyarmat vendége volt fejedelmi kíséretével együtt. 1246-ból való a Gyarmatra vonatkozó első írásos emlék, illetve az az okirat, melyben IV. Béla felmentette a helységet Hont köteléke alól. Földjét a Balassa család egyik ősének, Detre fia Miklósnak adományozta. Ettől kezdve Gyarmat tehát már nem a honti vár tartozéka. 1250 táján az Ipoly partján felépült a BALASSÁK lakótornya. Nógrád és Hont kapcsolata ezzel természetesen nem szakadt meg. A helység 1330-tól a nádori közgyűlések színhelye, 1341-1472-ig pedig a falu melletti sík mezőn tartják Nógrád és Hont közös ítélőszékét, s ilyenkor „valóságos szekér- és sátortábor nőtt ki a földből". De tudunk későbbi kapcsolatokról is. Egy időben például Hont főispánja volt Gyarmat ura is. 1614-ben pedig, amikor az itteni várat tűzvész pusztította el, Hont megyében elrendelték, hogy ,,a leégett Gyarmat fölépítésére adatik minden portától két szál karó, két portától egy szekér vessző. Ebből a nagy, szükséges dolgokból senki magát ki nem vonja, se nagyságos urak, se pap urak, se pedig nemes uraim, 12 ft bírság alatt.“ Ha egy nagyot lépünk a történelemben, újabb jószomszédi kapcsolatra találunk példát. Amikor 1886-ban megnyílt a Párkány-lpolyság közti vasútvonal, a gyarmatiak Losonc helyett Hont székhelyének állomását használták. 1891 -ben átadták az Ipolyság- Balassagyarmat közti vasútvonalat is. Nógrád székhelyének elöljárósága ebből az alkalomból Ipolyságot látogatta meg először, ahol is a város vezetősége vendégszeretettel fogadta a gyarmatiakat. Aztán voltak a kapcsolatoknak kultúrtörténeti vonatkozásai is. Az 1873- ban indult Nógrádi Lapokat később Nógrádi Lapok és Honti Híradó címmel közösen adták ki. Ugyancsak közös lapja volt 1896 és 1898 között- Nógrádi-Honti Ellenzék címmel- a két megye ellenzéki táborának. CSÁKY KÁROLY és a világirodalom remekeitől. De melankóliám - szerencsére - nem hoszszú életű, mert nagyon remélem, hogy csak átmeneti időszakról van szó, semmi egyébről.“ 3. „Hát igen! ízlések és pofonok! Egykor micsoda érték volt egy tíz—tizenkét éves gyerek számára, ha mondjuk volt egy komolyabb Delfinvagy Pöttyös-sorozata. Ma ez a korosztály szinte nem is vásárol könyvet, vagy ha igen, akkor Szilvásit vagy Berkesit. Nemrég egy anyukának - aki tizenkét éves fiának keresett könyvet — Mark Twain Tom Sawyer kalandjait ajánlottam. Bár ne tettem volna! A hölgy ugyanis gúnyorosan elmosolyintotta magát, mintegy jelezve: ember, hát hol él maga? Jelenleg nálunk elsősorban a műszaki - főképpen számítástechnikai jellegű - irodalmat keresik (mindenekelőtt a huszonévesek), de sokan érdeklődnek a magánvállalkozás mikéntjét ismertető kiadványok iránt is. Ha pedig magyar-szlovák összefüggésben akarnék elemzést végezni, úgy 50-50 százalékos arányról szólhatnék.“ xxx A Galántai járásban a Slovenská kniha nemrég még öt könyvesboltot üzemeltetett: Szereden, Diószegen, Negyeden, Vágsellyén, és Galántán. Ma már csupán az utóbbi két városban várják az állami eladók a könyvet vásárolni óhajtókat. Vajon meddig? SUSLA BÉLA Érdekes és figyelmeztető felhívást tett közzé a Vágai Községi Hivatal helyi hangszórója. Értesítette a lakosságot, hogy a község határában és területén tilos mindennemű fa kivágása. Ez helyén is volna, kivéve persze a beteg fákat. E figyelmeztetés, bizonyára sok falumbeli családnak juttatta eszébe, szomorúságot ébresztve szívében, a hetvenes éveket. Falunk a Vág folyó közvetlen szomszédságában terül el, s a folyó partjain és közelségében mindig is sok fa termett. Biz’ csak termett, hisz’ amióta a királyfai víztározót elkezdték építeni, azóta az erdőink, a fáink halálra voltak ítélve. Azóta már több év is eltelt, de a kiirtott fák helyébe új fákat még senki sem ültetett. Ami a falu lakóinak a legnagyobb fájdalmat okozta, az még csak ezután jött... Szinte nem volt a falunak olyan családja, amelynek ne lett volna legalább egy kis szőlőse, gyümölcsöse. De ahogy ez akkor divat volt, a tulajdonosok megkérdezése nélkül, egyes személyek önkényessége szerint, egyik napról a másikra irtották ki ezeket is. Hogy több évtizedes fákat, szőlősöket tettek tönkre, nagy károkat okozva ezzel a dolgos népnek, kit zavart az?! Hogy a földtulajdon visszaszerzése után lesz még olyan, aki a földjére fákat, szőlőtőkéket telepít, csak reméljük. Hiszen ezek a fák, mindnyájan jól tudjuk, csak néhány év múlva hozzák meg gyümölcsüket! Lesz-e még, aki bízni fog? Nem lesz néhány év (hónap) múlva újra egy nagyhatalmú, aki ismét semmivé teszi ezeknek az embereknek a fáradozásait? De az ember már ilyen, mindig viszi előre a tenniakarás, és ez jó! A járásunk (Galántai) tudvalevő a legszennyezettebb és persze ahogy „illik“, a legkevesebb fával rendelkező is. Az ilyen felhívás, amilyet a falunkban tettek közzé, máshol is nyitott fülekre kellene hogy találjon! Szívesen venném, ha a Zöldek Pártja is végre azzal foglalkozna, ami szerintem a nevükből kivehető, és amit meghirdettek. De, sajnos, a nemzetieskedésükön kívül nem igen tudni a létezésükről. Tisztelettel: Szabó Vilmos, Vága Kortárs tánc Budapesten Március 17-től 26-ig immár ötödik alkalommal megrendezendő Interbalett fesztiválon idén a kortárs táncművészet mutatkozik be Magyarországon. Mint Galambos Tibor, a Táncfórum igazgatója elmondta, a kortárs balettművészeti triennálén fellépő együttesek között van az Angol Nemzeti Balett is, amely több mint 10 évvel ezelőtt még Royal Balett néven lépett a magyar közönség elé. Ezúttal Budapesten az Operaházban, illetve Szegeden és Győrött lépnek fel. Először mutatkozik be ugyanakkor Magyarországon a Lyoni Opera balettegyüttese. A társulat Budapesten a Vígszínházban, majd Sopronban szerepel. Ugyancsak újdonság lesz a magyar balettrajongók számára az USA-beli Paul Taylor táncegyüttesének fellépése, amely a Vígszínházban, valamint Kecskeméten és Debrecenben lép színpadra. A Magyar Állami Operaház balettegyüttese a Cristoforo című táncjátékkal szerepel az ünnepi seregszemlén. A balett ősbemutatóját február 28-án tartják az Operaházban. A darabot Szakcsi Lakatos Béla Amerika felfedezésének 500. évfordulójának tiszteletére komponálta. A Győri Balett a Sportcsarnokban, a Pécsi és a Szegedi Balett a Vígszínházban lép fel a nemzetközi táncművészeti seregszemlén, valamint előadást tartanak Egerben, Gyöngyösön és Kaposváron is. Gondolatok a könyvesboltban (Aki elmélkedik: Morvay Rudolf, a galántai könyvesbolt vezetője)
