Szabad Újság, 1992. február (2. évfolyam, 28-51. szám)
1992-02-22 / 45. szám
1992. február 22. 3 Szabad ÚJSÁG Dubcek Strasbourgban Az Európa Parlament konferenciája Felvételünk a Dél-Libanon elleni izraeli támadás színhelyén készült A képünkön látható izraeli katona nehéztüzérségi gránátot visz (Telefotó: ŐSTK/AP) Az USA Szíriával, Izraellel és Libanonnal tárgyalt A tankok visszafordultak Strasbourgban tegnap kezdődött meg 35 európai ország legfelsőbb törvényhozó testületéi elnökeinek kétnapos konferenciája. Csehszlovákiát a konferencián Alexander Dubcek, a Szövetségi Gyűlés elnöke képviseli. A tanácskozáson megvitatják a parlamenti demokrácia fejlesztésének kérdéseit, a nemzetközi problémákat és a törvényhozó testületek együttműködésében rejlő lehetőségeket. A konferencián tegnap felszólalt Alexander Dubéek, aki a DPA szerint hangsúlyozta a veszélyeket, amelyek a Brüsszelben csehszlovák tárgyalóküldöttség megbeszéléseket kezdett az Európai Közösség képviselőivel a kamionok úthasználati díjairól és a csehszlovákiai közlekedési infrastruktúra javítását célzó pénzsegélyről. Mint ismeretes, a görög kamionblokád a csehszlovákiai és a magyar úthasználati díjak felemelése miatt akadályozta napokig a forgalmat. Az Európai Közösség küldöttsége megállapította, hogy a meghatározott kontingensen felüli kamionok áthaladásáért fizetett úthasználati díj 15 ezer koronáról 30 ezer koronára való felemelése az EK számára elfogadhatatlan. Egyúttal közölték, hogy jelenleg az EK nem kötelezheti magát az úthasználati díjak kompenzálására. Az EK képviselői szerint egy kamion áthaladásáért legfeljebb 17 ezer koronát lehet követelni. Csehszlovákia az úthasználati díj 20 ezer koronára történő felemelését szorgalmazta. A díjak összege továbbra is nyitott kérdés maradt és a tárgyalásokat e kérdésben diplomáciai úton folytatják. Az EK tanácsa már a jövő kedden megkezdi a tárgyalásokat Csehszlová-Gorbacsov így látja „Azért maradtam az utolsó pillanatig a kommunista pártban, hogy az ne induljon el más irányban és ne kerekedjenek benne felül a peresztrojka-ellenes ereik. Gyakran egyedül kellett harcolnom.-” — jelentette ki Mihail Gorbacsov a Berliner Morgenpost című német lapnak. A Független Államok Közösségének mai helyzetéről Gorbacsov kijelentette, hogy a demokratikus folyamatok folytatódnak, alakul a pluralista társadalom. „Ma még nem mondható el, hogy ez a folyamat visszafordíthatatlan. A társadalom demokratikus alapelveken nyugvó állammá való átalakulása felette jelentős, döntő időszakába érkezett. Éppen azért, mert a politikai fordulat lehetősége még fennáll, mindent megteszek azért, hogy hozzájáruljak a demokratikus változásokhoz. Erkölcsi jogom van rá, hogy véleményemet ismertessem a társadalommal, hiszen mindez összefügg a peresztrojkával, amelyet én kezdeményeztem” — mondta Gorbacsov. A volt szojvet államfő beszélt arról a férevezető kampányról is, amit a KGB és a védelmi minisztérium folytatott. Céltudatosan azon dolgoztak, hogy az elnököt téves információkkal lássák el a Nyugatra vonatkozóan. Olyan tájékoztatásokat adtak, amelyek szerint a Nyugat az új helyzetet katonai fölény megszerzésére használja ki. Erről igyekezett meggyőzni Gorbacsovot a pártapparátus is. Arra a kérdésre, hogy a szocializmus egy felesleges kísérlet volt-e, Gorbacsov azt válaszolta, hogy a történelemben soha semmi sem felesleges. A nehéz időszakokból is pozitív tanulságokat lehet levonni. Jelenlegi helyzetéről Gorbacsov kijelentette: „Nem mondhatom, hogy történelmi szempontból vesztes lennék. Az ember néha elveszít egy-egy csatát. Bár ma nem töltök be semmilyen hivatalos tisztséget, ez nem jelenti azt, hogy politikai, és még kevésbé stratégiai vereséget szenvedtem volna”. szociális feszültségből, valamint a csehek és szlovákok közti viszony romlásából adódhatnak. Ezek a tényezők Dubéek szerint veszélybe sodorhatják a csehszlovákiai demokratizálási folyamatot. Egon Klapsch, az Európa Parlament vezető képviselője a tanácskozáson bejelentette, hogy az Európai Közösség „demokrácia alapot” hoz létre a kelet-európai országok számára. Az alap pénzeszközeiből támogatják a kelet-európai reformországok művelődési és embeijogi törekvéseit. kia ideiglenes társulási szerződéséről. Nem lehel kizárni, hogy Görögország, amelyet az úthasználati díjak a leginkább érintenek, az ideiglenes szerződés jóváhagyását megakadályozza. Á brüsszeli tárgyalások során az EK küldöttsége kötelezte magát, hogy rövidesen megkezdi a csehszlovákiai közlekedési infrastruktúra korszerűsítését szolgáló pénzsegélyekről a tanácskozásokat. A segély a határátkelőhelyek, a hozzájuk közel fekvő térségek és a tranzit autópályák tökéletesítését hivatottak szolgálni, különös tekintettel a környezetvédelemre. A segélyt előnyös feltételek mellett nyújtják. Míg a Magyarországgal folytatott hasonló tárgyalások során az EK képviselői csak e kérdés tanulmányozását helyezték kilátásba, addig most már konkrét megtárgyalására tettek ígéretet. A Csehszlovákián át vezető tranzitforgalom engedélyeinek száma a brüsszeli tárgyalások után változatlan marad. A STASI-akták Richard von Weizsäcker német szövetségi elnök meglátogatta Felső-Luzsicát. A szász kormány elnökével Németország, Csehszlovákia és Lengyelország együttműködéséről is tárgyalt. Weizsäcker egy luzsicai városban beszédet mondott, amelyben kitért a STASI, az egykori NDK titkosszolgálata levéltárainak megnyitásával kapcsolatos problémákra is. Felszólította a hírközlő eszközöket, hogy tegyenek különbséget a sajtószabadság és a rágalomszabadság között, s ne éljenek vissza a lehetőségekkel, hogy a STASI adatai alapján megrágalmazzanak embereket. A levéltárak megnyitása a múlt megismerését szolgálja, nem pedig a leszámolást. Utalt rá, hogy egyes szenzációéhes intézmények felvásárolják a STASI leváltáraiból szerzett anyagokat, amelyeket azután rágalomhadjáratra használnak fel. Figyelmeztett rá, hogy a STASI iratai a diktatúra eszközeként szolgáltak és így nem lehetnek objektívek. Négy óra a világűrben Alekszander Volkov és Szergej Krikalov, a Mir űrállomáson dolgozó űrhajósok csütörtökön kiléptek a világűrbe, hogy az űrállomás külső részén fontos munkálatokat végezzenek el. A Kvant-2 jelzésű berendezés tudományos műszereihez egy új berendezést szereltek, amely lehetővé teszi az űrállomás szerkezeti elemeinek vizsgálatát. Volkov űrhajós szkafanderének hűtőrendszere a munka során meghibásodott és így viszsza kellett térnie az űrállomásra. A fedélzeti mérnök azután a munkálatokat befejezte és a napelemből, amely már négy éve működik, néhány alkatrészt a fedélzetre vitt, hogy azokat földi laboratóriumokban megvizsgálhassák. A két űrhajós 4 óra 12 percet töltött a nyílt világűrben és jelentésük szerint jól érzik magukat. A két űrhajós már készülődik a visszatérésre. A moszkvai televízió ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy az űrhajósok egy olyan országból indultak, amely ma már nem létezik és egy más államba térnek vissza. így nem kaphatják meg a Szovjetunió Hőse kitüntetést sem, amely eddig minden űrhajósnak kijárt. Azok az izraeli csapatok, amelyek behatoltak Libanon déli területeire, visszavonultak a Tel Aviv által ellenőrzött úgynevezett biztonsági övezetbe. Nyilvánvaló, hogy befejezték azt a hadműveletet, amelynek célja a Hizballah Irán-párti síita szervezet rakétavető-támaszpontjainak megsemmisítése volt. A Reuter hírügynökség közölte, hogy az izraeli erők bevonultak Kafra és Jatir községekbe, amelyek a libanoni ideiglenes ENSZ-csapatok által ellenőrzött területen fekszenek. A térségből most az izraeli hadsereg kivonult. Izrael tegnap bejelentette, hogy a dél-libanoni bevetésre 36 harckocsit és 3 csapatszállító páncélozott járművet küldött. A katonák 155 milliméteres ágyúkból több száz gránátot lőttek ki Kafra és Kibnin falvakra. A lövedékek becsapódtak a finn és a nepáli ENSZ- katonák állásaiba is. Az AFP tudósítója szerint a siíta Ammal mozgalom megerősítette az izraeli egység kivonulását a térségből. A harckocsik egy része Izrael területére, másik része pedig az ún. biztonsági övezetbe vonult vissza. Bár az ENSZ-csapatok megérkezése Jugoszláviába, és jelenlétük hatása a fejleményekre még nem mérhető fel, egyre több kérdőjel sokasodik Milosevics szerb elnök politikai jövője körül. Szerbiában a két legjelentősebb ellenzéki mozgalom éles kampányt indított annak érdekében, hogy kikényszerítse az elnök lemondását hivatalából. A Horvátország ellen viselt hat hónapos háború széles körben kiábránduláshoz vezetett a társadalomban. A nemzetközi elszigeteltség gazdasági összeomláshoz vezetett. A hadsereg demoralizált.Milosevics elnöki megbízatása öt évre szól. De vajon kitölti-e hivatalában ezt az időt? Milosevics esélyeinek mérlegeléséhez érdemes felidézni a közelmúlt történelmét. 1990. decemberében, amikor a parlamentet és a köztársasági elnököt megválasztották, súlyos vereség érte a demokratikus ellenzéket. A szerb szocialisták Miloseviccsel az élen olyan egypárti vezetést hozhattak létre ismét, amelybe csupán egy-két független képviselő juthatott be. Az ellenzék, amelynek akkoriban nem volt világos nemzeti programja, teljesen kiszorult a tömegtájékoztatásból is. Most azonban Milosevics demokratikus ellenzéke éppen abból meríthetne erőt és politikai tőkét, hogy több mint egy éven át a kormányzás közelébe sem férhetett. Tehát a Horvátország elleni többhónapos harcból fakadó összes kudarcért a jelenlegi vezetésnek kell vállalnia a felelőséget. A számla nem elhanyagolható: nő a munkanélküliség, rohamosan emelkedik az inflációs ráta, csökken az életszínvonal, amely gyakran a létminimum határáig süllyed. Nem sikerült megvalósítani a szerbek közös államának létrehozását célul kitűző tervet. Mindez az ellenzék malmára hajtja a vizet, s az nem hagyja kihasználatlanul a kínálkozó lehetőséget. Az ellenzék erejét növeli a pacifista mozgalom is, amely főleg Belgrádban és a Vajdaságban hallatja hangját. Micsunovics, a demokraták vezére egyenesen Milosevics szemére vetette, hogy Szerbiát politikai elszigeteltségbe taszította. A PFSZ azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy felelős a Dél-Libanonban végrehajtott izraeli hadműveletért. A Tuniszban közzétett közlemény azt rója fel az Egyesült Államoknak, hogy támogatja Izraelt agresszív politikájában és terjeszkedő céljaiban. A PFSZ közleménye szerint a hadművelet során Izrael megszegte a nemzetközi jogot és fenyegeti a békefolyamat sikerét. Az Egyesült Államok magas szintű megbeszéléseket kezdett Szíria, Izrael és Libanon képviselőivel. Az USA külügyminisztériuma közölte, hogy Amerikában nyugtalanságot kelt az erőszakos cselekmények felújítása Dél-Libanonban. Washington a tárgyalófelek részéről biztosítékokat kapott arra, hogy a dél-libanoni incidens ellenére képviselőik részt vesznek az arab—izraeli béketárgyalásokon, amelyek hétfőn Washingtonban folytatódnak. Az olasz sajtó élénken kommentálja a dél-libanoni eseményeket és hangsúlyozza, hogy növelni kell a kéksisakosok tekintélyét. Meg kell akadályozni, hogy a tábornokok a kéksisakosokat csak kényelmetlen, ám ártalmatlan tanúknak tekintsék, akik tétlenül nézik hadműveleteiket. A demokraták azt remélik, sikerül érvényesíteniük azt az alkotmányos előírást, hogy amennyiben Szerbia választópolgárainak fele petíciót ír alá, Milosevics akár vád alá is helyezhető. A múlt héten az aláírásgyűjtő akció megkezdődött, és szervezői szerint már az első napokban 200 ezer ember írta alá a Milosevics távozását és az új választások kiírását követelő felhívást. Vük Drazskovics, a Szerb Megújhodási Mozgalom vezetője támogatja a kezdeményezést. Ő is új választások kiírását követeli. Drazskovics pártja március 9-re hatalmas tömeggyűlést hirdetett. Ott is az első számú követelés Milosevics menesztése lesz. A jelenlegi rendkívül súlyos helyzetben az ellenzék azt sürgeti, hogy Szerbia is kövesse Szlovénia és Horvátország példáját, kiáltsa ki önállóságát és adja fel a csonka Jugoszlávia ábrándját, amelyhez Montenegro támogatását sem sikerült megnyernie. A Szerb Szocialista Párt meg szeretné akadályozni a meghirdetett tömegmegmozdulást. Legfontosabb érve az, hogy az ilyen tüntetés lehetővé teheti a szélsőséges erők terrorista akcióit, ezt kihasználhatják az usztasa diverzánsok, az albán irredentisták és a mohamedán radikálisok. Tény és való, hogy a háborús időkben az embereknél rengeteg fegyver van, úgyhogy valóban fenyeget terrorista cselekmények veszélye. A BBC tudósítója azt kérdezte Draskovicstól, hogyan ítéli meg a demokrácia kilátásait Szerbiában és Horvátországban. A válasz szerint a demokrácia feltételét Horvátországban a békefenntartó erők teremthetik meg. Ezeknek az erőknek ott kell maradniuk addig, amíg békésen meg nem oldódnak a Szerbia és Horvátország közötti vitás kérdések, ezen belül a belső határok kérdése is. Kétségtelen, hogy a nemzeti gondolat nagy szerepet játszik a szerbiai helyzet alakulásában. Valószínű, hogy a hatalomra törekvő összes párt a további fejlemények során megpengeti ezt a húrt. BAC Az OROSZ kormány beleegyezését adta ahhoz, hogy Erich Honecker volt kelet-német vezetőt a moszkvai Botkin kórházban helyezzék el. Honecker egészségi állapota az utóbbi napokban rohamosan romlik, és a chilei nagykövetségről kórházba szállítják. Izraeli KATONÁK tegnap a Gaza-övezetben agyonlőtték azt a palesztin férfit, akit már több napja keresnek, és akit azzal gyanúsítottak, hogy fegyveres támadásokat intézett az izraeli hatóságokat informáló besúgók ellen. Besúgás „vádjával” 1987 óta 438 palesztint gyilkoltak meg. A megszállt területeken folyó népi felkelésnek 855 áldozata volt ez idő alatt. N ew IIAMPSHIREBEN közölték az előválasztások végleges, hivatalos eredményeit. Ezek szerint George Bush saját Republikánus Pártjának ellenjelöltjével, Patrick Buchanannal szemben 53:37 százalékarányban győzött. A usztriában tovább nő a munkanélküliség. Az év végi adatokkal szemben mindmáig a munkanélküliség 5,8 százalékról 6 százalékra nőtt. G rÚZIÁBAN három fegyveres megállított egy gépkocsit, amelyben a FÁK légierőinek katonái utaztak. A gépkocsira lőni kezdtek, a repülők viszonozták a tüzet és a három grúzt megölték. A jelenleg hatalmon levő ideiglenes grúz kormány nem követelte a FÁK fegyveres erőinek távozását az országból. SaMIR izraeli kormányfő győzött a Likud tömörülésen belüli előválasztásokon. Samir a szavazatok 46,4 százalékát, David Levy külügyminiszter pedig a szavazatok 31,2 százalékát kapta meg. így tehát Samir kerül szembe a kormányfői választásokon Rabinnal, a Munkapárt jelöltjével. M oszkvában bejelentették, hogy az orosz repülésirányítók sztrájkját, amelynek tegnap kellett volna kezdődnie, öt nappal elhalasztották. A repülésirányítók negyven napos évi szabadságot és 48 órás heti munkaidőt követelnek. Követelményeik között áll az is, hogy hozzanak létre egy állami bizottságot, amely egyesíti a polgári és a katonai repülések irányítását. G orbacsov volt szovjet államfő a jövőben kommentárokat ír a The New York Times Co. tömegtájékoztatási konszern számára. Az egyhasábos kommentárokat elsősorban a New York Times fogja közölni. Gorbacsov első kommentárját már a legközelebbi hétfőn közük. BULGÁRIÁBAN 650 az olyan létesítmények száma, amelyek potenciális környezeti veszélyt jelentenek. A lakosságot e létesítmények vegyi, radioaktív és robbanásveszéllyel fenyegetik. Csak a várnai körzetben 370 ilyen veszélyes létesítmény, főleg vegyiüzem működik. Bulgáriában a legnagyobb környezetszennyezést a hőerőművek okozzák. B oRISZ JELCIN orosz elnök tárgyalt Levon Ter-Petroszjan örmény elnökkel. Megbeszéléseik fő témája Hegyi Karabah helyzete volt. A tárgyalásokon részt vett Burbulisz miniszterelnök-helyettes és Saposnyikov, a FÁK fegyveres erőinek főparancsnoka is. Az EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN mélyül a társadalmi rétegek közti különbség. Az úgynevezett középrétegbe azokat számítják, akiknek évi jövedelme 18 576 és 74 303 dollár között van. Az utóbbi húsz évben a középosztály részaránya a társadalomban 71,2 százalékról 63,3 százalékra csökkent. Ezzel szemben az alsóbb rétegekben élő személyek aránya 10,9 százalékról 14,7 százalékra nőtt. ICuBÁBAN végrehajtották azt a két halálos ítéletet, amelyet négy rendőr meggyilkolása és illegális határátlépés vádja alapján hoztak. Négy további személyt 8—30 évi börtönbüntetésre ítéltek. JaPÁNBAN kiszámították, hogy a főiskola elvégzésére kiadott összegek a nők esetében 35 éves korukig, a férfiak esetében 41 éves korukig térülnek meg. Az egyetemi végzettség megszerzése Japánban 12 millió jenbe (100 ezer dollárba) kerül. Az úthasználati díjakról tárgyaltak Nehéz egyezkedés Rendszerváltás lesz a délszláv köztársaságban? Feléledt a szerb ellenzék
