Szabad Újság, 1992. február (2. évfolyam, 28-51. szám)

1992-02-20 / 43. szám

/ / Gazdasági és érdekvédelmi napilap CSÜTÖRTÖK, 1992. február 20. • II. évfolyam • 43. szám • Ára 2,30 korona Helyreigazítás helyett — a földtörvény módosításáról Kinek az érdeme? Elvtársi felháborodás Tegnap örömmel számoltunk be arról, hogy hosszas huzavona után a Szövetségi Gyűlés kedden, a sokadik egyeztető bizottsági tárgyalás után végül is egyetlen módosító javaslat jóváhagyása után elfogadta a földtörvényt. így tehát a csehszlo­vák állampolgároknak abban az esetben is jár kárpótlás, ha a második világhábo­rút követően, ám 1948. február 25-e előtt konfiskátták földjüket vagy pedig az más tulajdonába került. A törvény elfogadása természetesen nagy visszhangot váltott ki. A magát független napilapnak minősítő Pravda munkatársa azonnal kérdést intézett — nem nehéz kitalálni, hogy kihez — a Demokratikus Baloldal Pártjának képviselőjéhez, Mikulái didikhez, egyben a Szlovákiai Földműves-szövetkezeti Szövetség egyik vezetőjéhez, aki felháborodását fejezte ki a parlament keddi döntése miatt. Sidík úrnak, pontosabban elvtársnak nem tetszik, hogy az elfogadott földtörvény értelmében a magyar és német nemzetiségű csehszlovák állampolgároknak is jár a kárpótlás. A DBP nevében aggodalmát fejezte ki, hogy a parlament megkérdőjelezte Benes elnöki dekrétumait, és így, véleménye szerint, ismét visszatérhetnek egykori birtokaikra a magyar grófok. Az eseményekre viharos gyorsasággal reagáló DBP- képviselő azonban elfelejtette, hogy a kárpótlás a csehszlovák állampolgárokra vonatkozik... A baloldali érzelmű és lelkületű Sidík nem tudta leplezni csalódottságát a földtörvény módosítását követően. Megszólok benne a hajdani „internacionalista ”, akinek megújított, állítólag demokratikus pártja olyan meghatóan szép kisebbségi programmal igyekszik tőkét kovácsolni magának, illetve szavazatokat szerezni a választások közeledtével Nem ári tehát, ha tudatosítjuk, mi dél-szlovákiai magyarok — főleg azonban a baloldaliak és a mezőgazdasági dolgozók —, hogy kik kívánják érdekeinket képviselni. Az ilyen,féltő gondoskodásból” nem kérünk. (bárdos) 1992. február 18-án a prágai Szövet­ségi Gyűlésben előbb egy szavazás so­rán elvetették, majd újabb egypontos módosító javaslat beterjesztése után a honatyák jóváhagyták a törvénymódosí­tást. Az 1106. szám alatt beterjesztett javaslat negyedik pontja megváltoztatá­sának köszönhetőén most már lehetsé­ges, hogy az 1948. febrár 25-ét megelő­ző időszakban elkobzott vagyon tulaj­donosai is kárpótlásban részesüljenek. Érthető, hogy ez a törvénymódosítás elégedettséggel töltötte el a szövetségi parlament magyar nemzetiségű képvise­lőit, az viszont már kevésbé, hogy a választópolgár részinformációkhoz jut­hatott csak hozzá azt illetően, végül is ki — melyik politikai erő következetes magatartásának köszönhetően született ilyen eredmény. Nem a február 18-ai törvénymódosí­tási kísérlet volt az első a földtörvény történetében. Egyáltalán, az 1991-ben elfogadott földtörvény megszületése óta tudtuk, hogy az egyes kitételeiben disz­kriminálja azokat a magyar és német nemzetiségű csehszlovák állampolgáro­kat, akiket a második világháborút kö­vetően az ún. kassai kormányprogram­ban kollektív bűnösnek nyilvánítottak, majd Eduard Benei elnöki rendeletének köszönhetően megfosztottak vagyonuk­tól. (Mellesleg nem csupán a földtörvény sújtotta őket, hanem az ún. restitúciós törvény is.) Ezért is fordult interpelláci­óval a Szövetségi Gyűlés Együttélés— MKDM parlamemi klubjának néhány képviselője még tavaly nyáron Jiíí Di­enstbier külujymmiszierhez, a -‘'vei.­­T.egi kormány alelnökéhez, illetve Vladi­mír Dlouhyhoz, a szövetségi kormány gazdasági miniszteréhez olyan kérdé-EBEÉ-tanácskozás a konverzióról Csak lépésről lépésre Az Európai Biztonsági és Együttműkö­dési Értekezlet Konfliktusmegelőző Köz­pontjának szervezésében tegnap Po­zsonyban tanácskozás kezdődött a ha­diipari termelés átalakításának szociális és gazdasági következményeiről A szemináriumon részt vesznek az EBEÉ negyvennyolc tagállamának, to­vábbá az Észak-atlanti Szövetségnek, valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD), az ENSZ Iparfejlesztési Szervezetének s az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak, illetve több más nemzetközi szervezetnek a szakértői. A tanácskozá­son részt vevő csehszlovák küldöttséget Stefan PetráS szlovák gazdasági minisz­ter-helyettes vezeti. A fórum első nap­ján vendégként Jifí Dienstbier külügy­miniszter és I.uboá Dobrovsky védelmi miniszter is jelen volt. A vendéglátó ország nevében a sze (Folytatás a 2. oldalon) A Védelmi Minisztérium sekkel, mikor és milyen módon fogják kiküszöbölni e sérelmeket. A válaszok — lapunk birtokában található a fotó­kópiájuk — sajnos, arra buzdították po­litikusainkat és bennünket: a törvény, az törvény, úgy kell elfogadni, ahogy van, nincs ellene apelláta. Az interpellációk szövegének leköz­­lése után — kvázi válaszként — meg­szólalt a Szabad Újság hasábjain a kor­mánypárti magyar politikái mozgalom, akkor még FMK szlovák parlament képviselője, Pirovits László, aki el­mondta az interpelláló képviselőknek, hogy nyitott kapukat döngetnek, mivel az SZNT már egy záradékban orvosolta a magyar kisebbség sérelmeit. (Hogy ez mennyire volt igaz, azok a megmondha­tói, aklkiieíipróbálták földjüket vissza­igényelni az azóta ét«Jt időszakain. Az ősz folyamán, illetve most, a Szö­vetségi Gyűlés tavaszi ülésszakának megnyitását követően újra napirendre került a földtörvény, mivel túlságosan bürokratikusnak és bonyolultnak bizo­nyult a visszaigénylési eljárás, illetve a jogosultság bizonyítása, s nem mutatko­zott megfelelőnek az sem, hogy 250 hektárban szabták meg a visszaigényel­hető földterület, illetve erdő maximális nagyságát. A decemberi ülésszakra Bal­ta István (EPM) kétpontos módosító javaslatot terjesztett be, ugyancsak két­pontosat a német nemzetiségű Erich (Folytatás a 2. oldalon) Lusztrálási adok-kapok a parlamentben Márciusban kiderül?... Prágában tegnap folytatódott a Szövetségi Gyűlés két kamarájának 20., meghoszabbított együttes ülése a november 17. bizottság záróje­lentéséről szóló vitával. Ennek legelején iQ. Michal Kováé (DSZM) megismételte csütörtöki kije­lentését, amelyben azt hangoztatta, hogy a legfőbb ügyészségnek indítványozni fogja a bizottság tagjai, s külön Ján MÍvnánk valamint Tornái Kópéivá kép­viselők elleni eljárást az önkényes fedd­­hetetlenségi vizslatok miatt. Később Peter Tornán képviselő (Pöigán'Uemui. rata Párt) kijelentette, hogy Vladimír Meéiarra semmilyen terhelő adatot nem találtak, amely bizonyította volna az egy­kori átB-vel való együttműködését. Igaz, nem említette a már korábban „megszel­lőztetett” információt, miszerint Meéiar­­tól olyan lista került a bizottság kezébe, amelyből hat oldal hiányzott... Hogy ifj. Michal Kováé bejelentését megértsük, még a keddi tanácskozásról idéznünk kell Ján Mlynárik felszólalásá­nak egy részletét, amelyben kijelentette, hogy a köztársasági elnök javaslatának ellenzői vagy megrögzött Meéiar-hívek, akik összefogtak a Szlovák Nemzeti Párt tagjaival, vagy pedig a kommunis­ták. Ezek célja a parlamenti munka „blokkolása” és az idő előtti parlamenti választások kiírása. Mindez szembeöt­lően megnyilvánul a kérdés valamennyi összefüggésében. Michal Maly (PDP) javasolta, hogy a parlament kérje fel a koizjnSm/., mi­szerint legkésőhto március 3-ig terjessze elő azt a törvényjavaslatot, amely lehe­tővé tenné az StB-ügynökök névsorá­nak nyilvánosságra hozatalát. Elgondol­kodtató Frantisek Michálek független képviselőnek ama kijelentése, hogy a feddhetetlenségi vizsgálatok tulajdon­képpen nemzeti tragédiát jelentenek, hiszen a Husák-féle normalizálási folya­mat folytatása. Csak éppen arról feled­kezett meg a képviselő úr, hogy Husák annak idején éppen a demokratizálódás híveit tetette „taccsra”... Daniel Krou­­pa (PDSZ) szerint viszont november­ben nem volt forradalom, arra még vár­ni kell(?). -s-s-A miniszter nyugalomra int Előforduló beindulóban Pavol DemeS és Jifí Dienstbier a pozsonyi fórumon (ÚSTK-fehétel) sajtóértekezlete (Munkatársunktól) — Tegnap Po­zsonyban Ivan Miklós, a Szlovák Köz­társaság privatizációs minisztere termé­szetesen a vagyonjegyes privatizáció e hét első napján beindult előfordulójával kapcsolatosan tartott sajtótájékoztatót. Amint azt elmondta, egyelőre 30 priva­tizációs tervezetet látott el kézjegyével, A zászlóalj készül, indulásra vár Jifí Diviä altábornagy, a Csehszlo­vák Hadsereg nemzetközi kapcsola­tokkal foglalkozó parancsnoka teg­nap a Védelmi Minisztérium sajtó­­értekezletén elmondta, hogy az Egye­sült Nemzetek Szervezete eddig még hivatalosan nem kérte fel Csehszlo­vákiát, hogy egységet küldjön az ENSZ békefenntartó erőibe, amelye­ket az egykori Jugoszlávia területén állomásoztatnának. A tábornok tájékoztatása szerint Jifí Dienstbier külügyminiszter már koráb­ban felajánlotta az Egyesült Nemzetek Szervezetének, hogy csehszlovák kato­nák is tagjai lehetnének Jugoszláviába küldendő békeerőknek. A csehszlovák részvételt a szövetségi kormány már ja­nuárban jóváhagyta, s ennek értelmé­ben Őeskj Krumlovban már meg is kez­dődött egy békefenntartó zászlóalj fel­készítése. Amint azt Jifí Diviá elmond­ta, az egység kiküldéséhez azonban nem csupán az ENSZ hivatalos felkérése, hanem a Szövetségi Gyűlés egyetértése is szükséges. „Tudjuk, hogy a biztonsági tanács már megtárgyalta a békefenntar­tók jugoszláviai államásoztatásának kérdését és azt is, hogy már előzetesen felkérték Csehszlovákiát egységünk ki­küldésére, de eddig New Yorkból még nem érkezett hivatalos döntés” — mondta a tábornok. Az altábornagy a továbbiakban el­mondta, hogy megközelítőleg 500 cseh­szlovák katona készül a feladat teljesíté­sére. Ötven százalékuk sorállományú ka­tona, kiküldésük esetében azonban ide­iglenesen hivatásos katonákká válnak. Diviá szavai szerint kizárólag önkétesek­ről van szó. Kiemelte, hogy nagy az ér­deklődés az egységbe való bekerülés iránt. Mint mondta, olyanok is jelentkez­nek, akikre a békefenntartó egységbe nincs szükség. Jifí Diviá úgy vélekedett, a nagy érdeklődés is bizonyítja, hogy vál­tozás állt be a Csehszlovák Hadseregben — noha ezt sokan nem hiszik el —, és képes olyan bonyolult feladatot ellátni, amelyet a békefenntartó erőkben való részvétel megkövetel. A tábornok emlé­keztetett arra, hogy ezen erők tagjainak feladata a béke védelme, mindaddig, amíg politikai úton nem rendezik a jugo­szláviai válságot. Végezetül Jifí Diviá altábornagy el­mondta, hogy jelenleg 15 csehszlovák katona tartózkodik Angélában, mégpe­dig annak a missziónak a tagjaként, amely felügyel a politikai helyzet rende­zésére és az országban tartózkodó csa­patok kivonására. A Csehszlovák Had­sereg további ötven tagja Irakban egy humanitárius akcióban vesz részt, amely a kurdok megsegítésére irányul. Kilenc csehszlovák katona az Európai Közösség szervezésében megfigyelő­ként van jelen a jugoszláviai tagköztár­saságokban. A tábornok közölte, hogy ugyancsak csehszlovákiai megfigyelők kiküldését tervezik Kambodzsába. további harminc aláírásra kész, és 220 tervezet ellenőrzésével ugyancsak ha­marosan elkészülnek munkatársai. A privatizációra váró vállalatokat tehát, ha kissé nehézkesen is, de fokozatosan felkészítik a tulajdonjogi viszonyok megváltoztatására. A tárca vezetője sze­rint nincs ok aggodalomra, amikorra kell, minden rendben lesz, a mintegy 25 milliárd korona értékű vagyon készen áll majd a tulajdonoscserére. Az előforduló a tervek szerint febru­ár 17-én vette kezdetét, és minden szó­beszéd ellenére addig fog tartani, amíg valamennyi privatizációs tervezetet nem hagyja jóvá Iván MikloS minisztériuma. Pontosabban még annál is egy héttel tovább, hogy minden vagyonjegy-tulaj­donosnak legyen ideje eldönteni, melyik befektetési alapra bízza, illetve melyik vállalatba fekteti a rendelkezésére álló ezer pontot. Az előforduló várhatóan március végén fejeződik be, de egyelőre ez sem vehető biztosra. Az viszont igen, hogy Szlovákiában február 18-áig 68 315-en döntöttek valamelyik beruhá­zási alap mellett. Míg Pozsonyban 13 184 lakos, addig a Rozsnyói járásban csak 33, a Lévaiban 53, a Bánfaiban 59, a Nagykürtösiben pedig mindössze 70 lakos adta le eddig vagyonjegyét. Az adatokat feldolgozó számítás­­technikai vállalat vezetői elmondták: a postai alkalmazottak nem kötelesek el­lenőrizni, hogy a leadott vagyonjegyeket helyesen töltik-e ki tulajdonosaik. Ezért mindenkit arra kémek, hogy saját érde­kében figyelmesen jegyezze be az általa kiválasztott befektetési alap(ok) azono­sítási számát, s hogy hány sort töltöttek ki, nehogy érvénytelen legyen a kupon. Továbbá arra való tekintettel, hogy a vagyonjegyek kiértékelését számítógép­pel végzik, ajánlatos a vagyonjegykönyv­ben feltüntetett minta szerint írni a szá­­(Folylatás a 2. oldalon) VavrouSek a megszállás okozta károkról Az oroszok szerint csak a fele Továbbra sem szűntek meg az alap­vető ellentétek az egykori Szovjet Had­sereg csapatainak csehszlovákiai tar­tózkodása nyomán keletkezett károk megtérítése terén, annak ellenére, hogy erről lényegében már megszületett a megállapodás. Mindezt tegnapi sajtó­­értekezletén Josef Vavrousek minisz­ter, a Szövetségi Kömyezetvédebni Bi­zottság elnöke jelentette ki VavrouSek a Prágában tartott sajtótájékoztatóján elmondta: az orosz fél azt szeretné, ha a volt Szovjet Hadsereg után maradt va­gyon eladásából származó pénzesz­közök 50 százalékát arra használnák fel, hogy összeszerelt „házacskákat” vásároljanak a Közép-Európából visszatért mintegy 200 ezer tiszt szá­mára. „Ez Csehszlovákia számára elfogadhatatlan megoldás, mivel nem maradna pénz a környezeti ká­rok elhárítására” — állapította meg Josef VavrouSek. A szövetségi környezetvédelmi miniszter szavai szerint a legtöbb probléma az ökológiai károk felmé­rése és helyreállítása terén merült fel. A két fél nézete e tekintetben nagyban eltér egymástól. Kiemelte: bonyolítja a helyzetet, hogy nincs nemzetközileg elismert módszer a környezeti károk felmérésére. „A csehszlovák fél a polgárok egészsége esetében okozott károkat 40 millió, a különféle vagyonkárokat 200 mil­lió, a környezeti károkat pedig 2,5— 3 milliárd koronára becsüli” — mondta VavrouSek, s azonnal hoz­zátette, hogy az orosz fél szerint az ökológiai károk „csupán” 1,5 milli­árd koronát tesznek ki.

Next

/
Thumbnails
Contents