Szabad Újság, 1992. február (2. évfolyam, 28-51. szám)

1992-02-17 / 40. szám

1992. február 17. 3 Szabad ÚJSÁG Harmincegy országtól kérnek csapatokat Szórványos harcok Horvótors/óglxin A jugoszláv szövetségi hadsereg vasárnap reggel nyugat-szlavóniai célpontokat lőtt — jelentette a horvát rádió. Eszéken szombat este ismét riadó volt. A tüzérségi támadásban ketten életüket vesztették, hárman megsebesültek. A zágrábi rádió közlése szerint a szö­vetségi erők ágyúkkal lőtték Nova Gra­­diska, Sziszek és Gospic városok első védelmi vonalait is. A szerbek bojkottálni fogják a hónap végére tervezett népszavazást, amely a köztársaság függetlenné válásáról dönt — közölték Bosznia-Hercegovina szerb kisebbségének vezetői. Baker Taskentben James Baker amerikai külügyminisz­ter a volt szovjet köztársaságokban tett körútja során Üzbegisztán fővárosába, Taskentbe érkezett. Tárgyalt Karimov elnökkel, majd megtekintette az ősi Sza­­markand műemlékeit. A tervek szerint Baker ma már Moszkvában lesz és Jel­cin elnökkel, valamint Kozirev külügy­miniszterrel tárgyal. Baker az Urálban tett látogatása so­rán Cseljabinszkban találkozott 30 élen­járó orosz atomtudóssal. Közölte velük, hogy a most alakuló nemzetközi kutató­­központ segít kutatómunkát biztosítani számukra. A tudósok közölték a külügy­miniszterrel, hogy vannak elképzeléseik arról, milyen tevékenységgel váltsák fel az atombombagyártást, csakhogy a ter­vek megvalósítására és a békés kutatás­ra való áttéréshez nincs elég pénz. Támadás és megtorlás Szombaton palesztin fegyveresek egy izraeli katonai kiképzőtábort támadtak meg, három katonát megöltek, egy to­vábbit megsebesítettek. A merénylet nyomán a Jordán folyó nyugati partján és a Gaza övezetben tö­meges razziákat rendeztek az izraeli ha­tóságok és több száz embert letartóztat­tak. A térséget katonai helikopterekkel ellenrőzik. Tegnap a reggeli órákban az izraeli légierő két vadászbombázója és két heli­koptere támadást intézett Ain Hilva és Razsdia palesztin menekülttáborok el­len. A libanoni rendőrség jelentése sze­rint a légitámadás nyomán négy sze­mély, köztük három gyermek életét vesztette, további tizenegyen megsebe­sültek. A repülőgépek távirányított lö­vedékekkel és rakétákkal lőtték azokat az épületeket, amelyekben az A1 Fatah, az Arafat vezette palesztin szervezet székel. Hírügynökségek szerint a légitá­madás válasz volt az izraeli kiképzőtá­bor elleni merényletre. A horvát területek visszafoglalása mellett tett hitet a horvát elnök, miköz­ben azt állította, hogy maradéktalanul támogatja az ENSZ béketervét. Tudj­­man ugyanakkor cáfolta, hogy bármifé­le titkos megállapodás létezne Zárgáb és Belgrád között Bosznia-Hercegovina felosztására. Megismételte: az ellensé­geskedések beszüntetése után azonnal választásokat tartanak. A Helsinki Watch nevű humanitárius szervezet, amely New Yorkban székel, bejelentette, hogy Horvátországban a jugoszláviai válság során megsértették a háborús törvényeket, tömeggyilkossá­gokat hajtottak végre és kínozták a hadi­foglyokat. A levélben, amelyet a szerve­zet Tudjman elnöknek küldött, közöl­ték, hogy bizonyítékokat szereztek pol­gári személyek és fegyvertelen katonák kivégzéséről és indokolatlan elfogatá­­sokról. A szervezet hangsúlyozza, hogy jelentésével nem akarja felkelteni a szembenálló felek közt a gyűlölet új hul­lámát, viszont felhívja a horvát elnököt, sürgősen intézkedjen a bűncselekmé­nyek kivizsgálása és a felelősök megbün­tetése érdekében. Az ENSZ összesen 31 országot szólí­tott fel, hogy a jugoszláviai békefenntar­tó erők számára bocsásson a világszer­vezet rendelkezésére katonákat, tiszte­ket, rendőröket és kiszolgáló személyze­tet. A végleges adatokat még nem közöl­ték, mert a létszámokkal egyet kell érte­niük még a belgrádi és a zágrábi hatósá­goknak is. A Reuter szerint a békefenn­tartó erők kötelékében csehszlovákiai katonák is részt vesznek. Csehszlovákia eszerint, úgy mint több állam is, öt meg­figyelőt, nyolc katonai és harminc pol­gári rendőrt küld Jugoszláviába. Jugoszláviában kibontották az ENSZ- csapatok zászlaját. Képünk az ENSZ- csapatok zágrábi parancsnokságán ké­szült, ahol Abdul Hafez és Juszuf Szabi­­dzsan bangladesi ENSZ-katonák bontják ki a zászlót (Telefotó: ÚSTK/AP) A FÁK csúcsértekezlete után Felemás eredmény Mint már közöltük, pénteken véget ért Minkszben a Független Álla­mok Közössége államfőinek értekezlete, amelyen főleg a hadsereg helyzetéről tárgyaltak. A csúcsértekezlet befejezése után sajtóérte­kezleten tájékoztattak az eredményekről. A hadsereg sorsáról végérvényesen nem sikerült megegyezni — jelentette be az ülés után Leonyid Kravcsuk uk­rán elnök. Az államfők egy csoportja azt akarja, hogy a haderő közös felügyelet alatt álljon, egy másik csoport a nemzeti hadseregek létrehozása mellett áll ki. Ez utóbbiak közé tartozik Ukrajna, Azer­bajdzsán, Moldova és némi fenntartá­sokkal Belorusszia és Üzbegisztán. En­nek ellenére a csúcsértekezlet résztve­vői megállapodtak abban, hogy a hadá­szati erők és az atomfegyverek fölött az ellenőrzés közös lesz. A csúcsértekezleten 20 dokumentu­mot írtak alá és a tanácskozás általában jó légkörben zajlott le. Több gazdasági kérdést a március 20-ára Kijevbe össze­hívott csúcsértekezlet elé terjesztenek. A közös fegyveres erők főparancsnoki tisztségében megerősítették Jevgenyij Saposnyikov marsaik, bár az ukrán el­nök azzal vádolta, hogy beavatkozik Uk­rajna ügyeibe. Borisz Jelcin orosz elnök nem vett részt a sajtótájékoztatón. Este tárgyalt Leonyid Kravcsukkal, aminek eredmé­nyeképpen Oroszország és Ukrajna fel­vette a diplomáciai kapcsolatokat. A hadászati fegyveres erőkről meg­kötött egyezmény meghatározza, hogy a volt Szovjetunió stratégiai erői a jövő­ben „önálló hadászati társulás” formá­jában léteznek majd. A stratégiai fegy­veres erők főnökének alárendeltsége kettős: felettesei a FÁK államfői bizott­sága, valamint a FÁK fegyveres erőinek főparancsnoka. A hadászati fegyveres erők nem avatkozhatnak be a köztár­saságok belügyeibe, a szerződő felek pe­dig kötelesek biztosítani a területükön állomásozó hadászati csapatok számára minden feltételt ahhoz, hogy teljesíthes­sék küldetésüket. Az atomfegyverek fel­számolásáról a szerződés szerint a négy atomfegyverrel rendelkező köztársaság együttes döntésére van szükség, de a döntést egyeztem kell a többi tagállam­mal. Ezt a szerződést a FÁK tíz tagálla­ma írta alá. Ajaz Mutalibov azerbajdzsáni elnök idő előtt hagyta el Minszket, mert Azer­bajdzsánban a jelentések szerint fellá­zadt a 96. gépesített gyalogezred. Sapos­nyikov marsall erről bejelentette, hogy az ezred alárendeltségéről ma, hétfőn döntenek. Moszkvában megértéssel fogadták, hogy hat repülőgépen személyzetük Oroszországba „disszidált”. A hírek sze­rint a repülőket oroszországi egységek­hez osztják be és megtarthatják rangju­kat. Az ukrán védelmi miniszter a piló­ták kiadatását kérte. Azok viszont nem hajlandók felesküdni Ukrajnára. Egyéb­ként a volt szovjet hadsereg katonáinak 70 százaléka egy felmérés szerint az egy­séges állam híve. Az orosz hatóságok egy orosz televí­zióra hivatkozó hír szerint kémhálózatot lepleztek le, amely szigorúan titkos híre­ket továbbított külföldi hatalomnak. A hír nem közli, mely államról van szó. Az egyik letartóztatott kém bevallotta, hogy a titkos adatokhoz beosztásánál fogva jutott hozzá. Az esetről részlete­ket nem közöltek. A New Hampsire-i előválasztások küszöbén Ki lesz az elnökjelölt? Az amerikai külügyminisztérium jelentése Emberi jogok a nagyvilágban Az Egyesült Államok külügyminisz­tériuma részletes jelentést tett közzé az emberi jogok helyzetéről. Ajelentés 160 országot jellemez az emberi jogok be­tartásának szemszögéből. Az adatok szerint a legrendszeresebb visszaélések Grúziában történnek, ahol az elűzött el­nök, Zviad Gamszahurdia számos poli­tikai ellenfelét börtönbe vetette és el­nyomta a szólásszabadságot. Javulás mutatkozik Bulgáriában, Al­bániában és Romániában, noha ezek­ben az országokban még megesik, hogy jogtalanul járnak el a kisebbségekkel szemben. A jugoszláviai polgárháború az emberi jogok súlyos megszegését vonta maga után, így vérengzéseket és túszok szedését is. A közel-keleti orszá­gok közül a jelentés elsősorban Irakot bírálja sorozatos kínzások és kivégzések miatt. Az USA külügyminisztériumának je­lentése beszámol arról is, hogy a háború után kuvaiti polgári személyek és a ku­vaiti rendőrség sok embert megkínzott és megölt az Irakkal való kollaborálás gyanúja miatt. Szíria, Szaúd Arábia és Egyiptom szintén bírálatot kapott és Iz­raelt a jelentés huszonhét palesztin ha­láláért teszi felelőssé. Ajelentés elisme­rő hangon szól az emberi jogok javulá­sáról Afrikában. A Távol-Keleten Burma az az ország, ahol a leginkább megsértik az emberi jogokat. Kínában a közlemény szerint az 1989. évi pekingi felkelés leverése óta nem szűnt meg az elnyomás, és rend­szeresen érkeznek hírek arról is, hogy Kína Tibetben is megszegi az emberi jo­gokról rendelkező szabályokat. Az Egyesült Államok bírálói kétszí­nűséggel vádolják Amerikát, mert a je­lentés támadja az USA közel-keleti szö­vetségeseinek viselkedését, ugyanakkor pedig a külügyminisztérium javítja vi­szonyát Szíriával, Egyiptommal és Tö­rökországgal, ha érdekei úgy kívánják. BAC Az USA északnyugati részén fekvő New Hampsire államban tetőfokát érik el az előkészületek az előválasztásokra. Ide utazott George Bush elnök feleségé­vel Barbarával, hogy támogassa saját je­lölését. A New Hampsire-i előválasztá­soknak nagy jelentőséget tulajdoníta­nak, mert az utóbbi 25 évben az, aki itt győzött, mindig elnyerte pártjától az el­nökjelöltséget. A viszonylag kis állam­ban 800 ezer a választók száma, lakói konzervatívok és többségük republiká­nus. A republikánus választók elégedetle­nek Bush-sal, mert az utóbbi három év­ben jelentősen megnőtt a munkanélkü­liség, 50 ezer munkahely szűnt meg és a lakosság 8 százaléka maradt állás nélkül. Ennek ellenére egy helyi ankét szerint Bush elnök a szavazók 41 százalékának támogatását élvezi, Patrick Buchanan, az ellenjelölt 31 százalékkal a második. Bush elnök a hét végét választási agi­­tációval töltötte, meghívta Arnold Schwarzenegger népszerű filmszínészt is. Buchanan, a rivális konzervatív szárny jelöltje jól kezdte kampányát és élesen bírálta az elnököt. Főleg a mun­kanélküliek támogatására számít, és ki­használja a nacionalista hangulatot is. Jelszava: „Elég volt Bushból”. A Demokrata Pártban ennél is bo­nyolultabb a helyzet. Az elnökjelöltség­re pályázók közül Paul Tsongas csak 25 százalékkal vezet Bili Clinton előtt, aki 17 százalékos népszerűséget ért el. A Demokrata Párt híveinek 25 százaléka még nem döntött kire szavaz. Pedig az elnökjelöltekről a szavazóknak már e héten dönteniük kell. Az EBEÉ missziója Karabahba tart Súlyos összecsapások Hegyi Karabah központját Sztyepanakertet szombatra virradóra súlyos táma­dás érte. A hivatalos közlés szerint 48 óra alatt több mint 20 személy vesztette életét és sebesült meg. Dzsagaszan és Susa azeri városokat több mint 80 tüzérségi gránát és rakétalövedék érte. Mutalibov azerbajdzsáni elnök azzal vádolta Örményországot, hogy a közös parancsnokság alá tartozó ezred Hegyi Karabahban az örményeket támogatja. Ezt a hírt Sztyepanakertben cáfolták. Az EBEÉ megfigyelőinek missziója, amelyet Karel Schwarzenberg, a cseh­szlovák elnök irodájának főnöke vezet, Bakuban találkozott Mutalibov elnök­kel. Az elnöknek beterjesztették a Hegyi Karabah problémája megoldásának né­hány lehetséges módozatát. A misszió a tervek szerint ma indul Hegyi Karabah­ba, de csak azzal a feltétellel, hogy töké­letesen biztosítják a misszió tagjainak biztonságát. A küldöttség egy része Ör­ményország fővárosába, Jerevánba uta­zott. A Kaukázoson túli katonai körzet he­likopterei megszüntették a humanitári­us segélyszállítmányokat Sztyepana­­kertbe. Á helikoptereket az azeri fegy­veres erők rendszeresen lőtték és így az élelmiszer- és gyógyszerszállítmányok továbbítása túl veszélyessé vált. Sztye­panakertet az azeri erők kerítették be, Susa városát pedig az örmény fegyvere­sek fogták körül. \ hír Az OPEC-tagállamok genfi érte­kezletén abban állapodtak meg, hogy a kőolajfejtést a tagállamokban négyhó­napi időtartamra napi 22,9 millió hor­dóra csökkentik, hogy így elérjék a kő­olajárak emelését a világpiacon. A tizen­három kőolajexportáló ország napi fej­tése már meghaladta a 24 millió hordót és így a világpiac telítődött, ami az árak zuhanását eredményezte. A fejtés csök­kentését leginkább Szaúd-Arábia elle­nezte, mert be akarta hozni azt az ex­porthiányt, amit az Öböl-háború idején szenvedett. Volkswagen autókból adtak el a legtöbbet tavaly a világon. A Volkswa­gen társulás összesen 3,3 millió gépko­csit adott el, s ebben a számban már benne vannak a Skoda gépkocsik is. Skodákból tavaly 157 ezret adtak el, bár arra számítottak, hogy az értékesítés 200 ezer fölé emelkedik. A VW, Audi és Seat típusú kocsikból 2,5 százalékkal adtak el többet, mint egy évvel koráb­ban. DéL-KOREA júniusban földkörüli pályára bocsátja első mesterséges hold­ját. A műholdat egy nagy-britanniai egyetemmel együttműködve építették és 9,2 millió dollárba került. A dél-kore­ai műhold 50 kilogramm súlyú lesz, és 1300 kilométer távolságban kering majd a Föld körül. Lengyelországban Görlitz határmenti városban a nacionalista szél­sőségesek németellenes tüntetést ren­deztek. A tüntetők ellen fellépett a len­gyel rendőrség. A Lengyel Nemzeti Kö­zösség nevű szélsőséges párt tüntetői Görlitz Németországhoz tartozó része felé vonultak és „Lengyelország a len­gyeleké” jelszót hangoztatták. Ä rend­őrség végül a tüntetést feloszlatta. NÉMETORSZÁG keleti tartomá­nyaiban az életszínvonal 10 éven belül éri el a nyugati tartományok színvonalát —jelentette ki a német kereskedelmi és iparkamara elnöke. Stihl közölte, hogy a fizetések a két országrészben két-három éven belül egyenlítődnek ki, és öt év múlva a keletnémet ipar korszerűbb le­het a nyugatnémetnél. A szakértők a múlt héten kiszámították, hogy a két országrész kiegyenlítődése 20 évig is el­tarthat. Ezt a borúlátó előrejelzést akar­ta Stihl cáfolni. H oNECKER, a volt NDK egykori vezetője rákbetegségben szenved és be­tegségének utolsó stádiumába jutott — közölték az orosz orvosok. A német igazságügyminiszter ugyanakkor kije­lentette, hogy Németország semmi eset­re sem ért egyet azzal, hogy Honecker elutazzon Moszkvából. Németország­ban a volt vezetőt bíróság elé akarják állítani. Az USA Milwaukee államában teg­nap életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték Jeffrey Dahmert, a 31 éves ho­moszexuális gyilkost, aki 17 áldozatát ölte meg és közülük 12 testét feldara­bolta. Dahmer azzal védekezett, hogy nem beszámítható, de a védelelemnek ezt nem sikerült bizonyítania. SziNGAPÚR közelében felrobbant egy tankhajó. A személyzet öt tagja éle­tét vesztette és 16-an megsebesültek. A hatóságok megkezdték a kutatást a to­vábbi áldozatok után, akiket elsodort a tenger. A Lotus nevű tankhajó panamai zászló alatt hajózott. M ichael jackson szuper­sztárt sanwi királlyá kiáltották ki az afri­kai Elefántcsontpart Krinjabo községé­ben. A popzene világhírű sztárja Afriká­ban forgat filmet és ezt használta fel az egyik törzs arra, hogy meghívja az éne­kest és királlyá koronázza. A törzs tagjai nagyszabású ünnepséget rendeztek új „királyuk” számára. ANBAN az állami nyomozóhi­vatal tavaly 1083 esetben tárt fel pénz­ügyi visszélést. Összesen 4 milliárd dol­lárt sikkasztottak az országban egy év alatt, többnyire adócsalás révén és azzal, hogy bizalmas információkkal éltek vissza. A pénzügyi visszaélések olyan nagyszabásúak lettek, hogy megrázkód­tatást okoztak a tajvani tőzsdén. A FEKETE-TENGER törökországi partjainál egy fehér cethal szórakoztatja a közeli falvak lakosságát. A Fekete-ten­gerben nincsenek cethalak, és talány, hogyan került ide ez a fehér példány. Mivel szívesen játszik az emberekkel, labdával is tud bánni, és élelmiszert fo­gad el, feltételezik, hogy valamely part­menti vizicirkuszból szökött meg. idjsä®

Next

/
Thumbnails
Contents