Szabad Újság, 1992. február (2. évfolyam, 28-51. szám)

1992-02-17 / 40. szám

4 Szabad ÚJSÁG 1992. február 17. Ma hivatalosan is kezdődhet a jegyeztetés Tisztességesek-e a befektetési alapok? Várakozás, találgatások Nagy fellelkesülés, majd né­hány „rendes“ botrány és egy miniszter távozása után ma elkez­dődhet - hivatalosan is - a va­gyonjegyes befektetési alapokban bízó csehszlovák állampolgárok számára a vagyonjegyes privati­záció „előfordulója“. Az ún. re­gisztrációs helyeken már hozzá­férhetőek az egyes befektetési alapokról szóló alapvető adatok, melyek ismeretében talán egy­szerűbb lesz dönteni. Hiszen ért­hető az, ha a földi halandó befek­tetési alaphoz fordul, elvégre so­ha nem játszott még a tőzsdén, nincsenek olyan gazdasági és közgazdasági ismeretei - még­­csak a fogalmak szintjén sem amelyekre valamilyen vállalkozási stratégiát vagy taktikát felépíthet­ne. Meg arra sincs ideje és módja, hogy vállalja az egyéni befekte­téssel járó ügyintézést... Mint ismeretes, a vagyonjegy­könyvet bejegyeztetettek száma már meghaladta a nyolcmilliót- tehát az állampolgárok aktivitá­sa felülmúlt minden várakozást. Itthon és külföldön sokan keresik ennek az ókát. Egyet hadd koc­káztassunk meg mi is, mert erről mindmáig senki nem beszélt a okok közt: Mi, csehszlovák ál­lampolgárok, többségünkben sze­gények vagyunk. Nem gyűjtöttünk vagyont a rendszerváltás előtt, bankbetéteink csak annyira mu­tatkoztak elegendőnek, hogy ha netán bajba jutnánk, segítségével kihúzzuk egy ideig. Már a nyolc­vanas években éreztük, romlik a pénzünk értéke, s már akkor elkezdődött egyfajta roham a sportfogadási és szerencsejá­ték-intézményekben, hogy leg­alább esélyt adjunk a szerencsé­nek. Mára viszont már pontosan tudjuk, a mi ezer koronánk nem olyan nagy érték, hogy ne érné meg megkockáztatni, hátha való­ban értékes részvényekhez jutha­tunk általa. Külföldön elsősorban arra kí­váncsiak a szakemberek, milyen eredménnyel jár majd ez a fajta államtalanítás. Mert csehszlovák „találmány“ így privatizálni az ál­lami vagyont. Arra hívják fel a fi­gyelmet, hogy a mi állampolgá­rainknak pillanatnyilag még hal­vány sejtelmünk sincs arról, mi mindennel jár is a privatizáció. A mintegy négyezer nagy állami ipari vállalat, melynek vagyona így felosztásra - részvényes ítésre- kerül, gazdaságilag nincs a leg­jobb állapotban. Kilencven száza­lékuk termelését restrukturalizálni kell, s erről úgyszólván semmilyen adat nem forog közszájon, így a legjobb megoldásnak az mutat­kozik, ha az állampolgár befekte­tési alapra bízza vagyonjegyeit: törjék a fejüket azok szakemberei, hogy melyik vállalat részvényeit vásárolják meg. (Ennek érdeké­ben a különböző százalékokban megadott kezelési költségek nem is tűnnek soknak.) Csakhogy a befektetési alapok közül sem sok képes a valóságnak megfele­lően értékelni a vállalatokat és megtalálni a legjobb részvénye­ket, állítja a Süddeutsche Zeitung­ban a prágai Creditanstalt bank­fiók menedzsere. Mennyit ér a vagyonjegykönyv? Február 11-én Prágában elő­adást tartott Oldrich Kyn profesz­­szor, a bostoni egyetem tanára, aki liberális gazdaságszemléleté­­röl ismert a világ gazdasági szak­emberei körében. Kitért többek közt a „vagyonjegy-piac“ kérdé­seire is, érdekes szempontokat villantva fel oíyan kérdések tagla­lása közben, amelyeket mi az el­múlt két hónap során a legjobb esetben is „enyhén botránysza­­gúnak“ véltünk. Elmondta: amikor tavaly ősszel „valaki“ elkezdte 350 koronáért felvásárolni a vagyonjegykönyve­ket, egyes miniszterek rögtön ria­dót fújtak, spekulációt emlegetve. Abban a pillanatban azonban, amikor az első befektetési alap meghatározta a vagyonjegykönyv minimális piaci árát, egyetlen „szélhámosnak“ sem maradt esélye arra, hogy a piaci ár alatt jusson hozzá. Egyetlen hivatal vagy egyetlen minisztérium sem lett volna képes meggyőzni az állampolgárt arról, hogy a vagyon­jegykönyv igenis érték számára. Gyökeres fordulat az emberek ér­tékítéletében akkor állt be, amikor a vagyonjegyes befektetési ala­pok előálltak konkrét ajánlataik­kal. Ezek létrehozták a vagyon­jegykönyv piaci árfolyamát, alá­húzva a jól ismert törvényt: érték csupán és csakis a piacon teremt­hető meg. Oldrich Kyn szerint lehetővé kellett volna tenni, hogy a vagyon­jegykönyv eladható és megvásá­rolható legyen az akció elindulá-Szalay Zoltán karikatúrája sának napjától kezdve. Ám amennyiben ezt most már nem lehet megtenni, legalább azt meg kellene engedni, hogy a vagyon­jegyekért megszerzett leendő részvények árusíthatók legyenek. Oldrich Kyn egy valószínűség­számítási modell szerint kiszámí­totta az ezer befektetési pontért megszerezhető részvények vár­ható értékét is. Abból a feltevés­ből indult ki, hogy a csehszlovák gazdaság helyzete ma nagyon bi­zonytalan, de az elkövetkező években javulás fog beállni. A va­lószínűség-számítás szempontjá­ból ugyanis nem lényeges az, mi fog lejátszódni 1992 és 2001 kö­zött, hanem az a fontos, milyen lesz a helyzet 2001-ben. Kyn pro­fesszor szerint akkorra a hazai gazdaság megújulása befejeződik és fejlődése állandósul. Az ő mo­dellje szerint akkor - 2001-ben - az egy vagyonjegykönyvre eső vagyon értéke eléri a 33 317 koro­nát, plusz-mínusz eltérésben 7738 korona lehetséges. Ez a vi­szonylag nagy eltérés azonban nem valamely befektetésre kisze­melt vállalat kiválasztásából ered, hanem abból, hogy a gazdasági fejlődés egészének vannak jelen­leg óriási bizonytalansági té­nyezői. Dobozos sör a világűrben Már akkor jól vizsgázott Néhány esztendővel ezelőtt az Ógyallai Sör- és Malátagyár világ­hírű terméke, a 12 fokos Arany Fácán márkájú világos sör pléh­­dobozokban forgalmazva nagyon értékes árucikk volt. Olyannyira értékes, hogy csak nagy protek­cióval lehetett hozzájutni. A dobo­zos Arany Fácán iránt ugyanis rendkívül nagy volt a kereslet a külföldi piacon, ennek következ­tében a hazai piacra csak ritka esetben jutott. Ma már sokfajta dobozos sör kapható üzleteinkben, köztük kül­földi sörök, s akinek pénze van rá, meg is vásárolhatja. Azt azonban kevesen tudják, hogy a volt KGST-országokban az ógyallai sörgyár volt az első, amely 0,33 liter ürtartalmú pléhdobozokban forgalmazta a sört. A pléhdobozos sör minőségéről a vállalat terve­zési osztályának vezetőjétől, Rechtorisz Margittól tudtam meg többet. A pléhdobozos csomagolás­nak, valamint a benne levő sörnek a tesztelése a mindennapi meg­szokott körülmények között folyt, de vizsgálták, tesztelték rendkívüli, szokatlan körülmények között is. Az ógyallai Arany Fácánt már 1972-ben tesztelték a különböző csehszlovák expedíciók, kutató­­csoportok. Az első ilyen tesztelést annak a világjáró csehszlovák ex­pedíciónak a tagjai végezték el, amely vitorlással tette meg világ­körüli útját. Dobozos Arany Fácán sörkészlettel indult útnak az a csehszlovák hegymászó cso­port is, amely a Himalája csúcsait mászta meg, később egy kerék­páros expedíció tagjai is tesztel­ték afrikai, ceyloni és kasmíri túrá­jukon. Az Arany Fácán valamennyi expedíció vizsgálatain nagyon jól vizsgázott. A rendkívüli és változó körülmények ellenére megőrizte eredeti ízét, kitűnő minőségét. Ezt annak idején igazolták azok a szovjet űrhajósok is, akik ógyal­lai dobozos sört vittek magukkal a világűrbe. KOLOZSI ERNŐ Mennyi vagyonunk lehet? Kyn professzor azt is kiszámí­totta, egy-egy befektetőre (va­gyonjegykönyvre) várhatóan mennyi vagyon jut. Hogy 10 000 koronánál kevesebb, annak na­gyon kicsi a valószínűsége (0,002 százalék), némely befektetési alap tehát egészen jól tud számol­ni, amikor vételi ajánlatot tesz a vagyonjegykönyv-tulajdonosok­­nak. Hogy 15 000 koronánál ke­vesebb vagyon jut ezer befekteté­si pontra, az már valószínűbb 0,08 százalék), hogy húszezernél kevesebb, annak valószínűsége, 1,95 százalék, hogy 25 000 alatt összeg értékű lesz a vagyon, an­nak esélye 12,87 százalék. A har­mincezer koronás határ alatti szinté már 36 százalék. Ennek ellenére azonban, mivel az emberek elutasítják a kockáz­tatást, holott a csehszlovák gaz­daság fejlődése rendkívüli körül­mények közt rendkívül kockáza­tos is lehet, előfordulhat, hogy a vagyonjegykönyv értéke, illetve az érte kapott részvények értéke a piacon nullára csökken. Ebből is nyilvánvaló, hogy az egy vagyon­jegykönyvre jutó várható vagyon­rész értéke még nem azonos a vagyonjegykönyv várható piaci értékével. Valóban csőd lenne? Arra a sokszor hangoztatott fel­­tételezésre, hogy amennyiben a befektetési alapok valóban telje­sítenék azon ígéreteiket, amelye­ket a vagyonjegykönyvek felvá­sárlására tettek, elszabadulna az infláció, sőt akár globális pénz­ügyi csőd következhetne be, Kyn professzor azzal reagált, hogy eb­ben az állításban sok az ellent­mondás. Ha ugyanis rendkívül nagy infláció lenne, az csak a be­fektetési alapok malmára hajtaná a vizet: ők ugyanis csupán a név­leges összeg kifizetését ígérik - az inflációs rátától függetlenül. Az alapok soha nem garantálták, hogy valorizálni fogják az össze­get. Kyn professzor ehhez még hozzáfűzte, hogy a modern mak­­roökonómia a fogyasztó optimális viselkedési modelljéből indul ki. Kyn professzor megpróbálta meg­határozni, hogyan fog viselked­ni a csehszlovák állampolgár, ha a feltételezett 30 000 koronát megkapja. Mennyit ad ki belőle azonnali fogyasztásra a vagyon megszerzésének első esztende­jében? Számításai azt mutatják, hogy a pályája kezdetén lévő (kb. húszéves) ember csupán 1000 koronát fordít fogyasztási szintjé­nek növelésére, a maradékot fél­reteszi és valami másba fekteti be. A karriere derekán járó ember az optimális viselkedési minta szerint 1200 koronát használ fel azonnal e bevételből, a közvetle­nül nyugdíjkorhatár előtt álló pe­dig 3300-at. Kyn eredményeit iga­zolták a nyugaton hosszú ideig gyűjtött tapasztalatok: az „ölébe hullott“ vagyonból a tulajdonos átlagosan 6 százalékot költött el azonnal. Kyn professzor erre vo­natkozóan állítja, megalapozatlan az a félelem, hogy a vagyonje­gyes privatizációból szerzett be­vétel rögtön az első évben inflá­ciós-pénzként jelenik meg. Ez legfeljebb a vagyonjegyes vagyon 6-10 százaléka esetében történ­het meg. Nem várható infláció Az említett 6-10 százaléknyi inflációs pénz is okozhatna inflá­ciót, rosszabb esetben akár cső­döt is, ha az alapok nem állnák a szavukat. Ez ellen hatékony védelmet találtak már ki nyugaton, ahol bevezették a tökeadót. Tehát ha valaki 33 ezer koronát kap az államtól, hogy gazdálkodjon vele, ugyanakkor mint tulajdonos eladja ezt a vagyont, a 33 000 koronából 32 000 (le kell számítani a be­szerzési árat, vagyis az 1000 ko­ronát) után adót kell fizetnie, mert ez az összeg az ún. tőkehozadék. Ha tehát az állam meg akarja akadályozni, hogy ezek a részvé­nyek azonnal piacra kerüljenek, legalább az első két esztendőre nagyon magas tőkehozadék-adót kell rájuk kivetnie, úgy 75 százalé­kosat. Ez az adó azután fékezni fogja az eladási lázat. Kyn professzor jobbnak tartja az adót mint szabályozó eszközt a részvényeladási tilalomnál, mi­vel így a tulajdonos saját maga dönthet saját szükségleteinek megfelelően. Ha tilalmat rendel­nének el, az csak a feketepiac kialakulásához vezetne. Mi várható mégis? Kyn professzor szerint valószí­nűleg így zajlanak majd az ese­mények a közeljövőben: sok ál­lampolgár dönt úgy, hogy a va­gyonjegyes privatizációs alapok által ígért vételárat felveszi. Hogy a privatizációs alap ezt az össze­get meg tudja szerezni, kénytelen lesz megszerzett részvényei egy részét eladni, így tehát a piacra dobott részvények ára csökkenni fog. Csakhogy azok, akik felvették a vételárat, hogy megmenekülje­nek a magas adótól, új részvé­nyeket vásárolnak majd a tőzs­dén, azoknak az ára pedig emel­kedni fog. Ezért nem helyénvaló az óriási inflációtól és a pénzügyi csóö'ól való félelem... Cseh lapok nyomán feldolgozta:-ts-Nemzetközi tőzsde nyílik Pozsonyban Február 18-án kezdi meg működését a Pozsonyi Nemzetközi Tőzsde (BMB). A magánvállalkozói szektor által szervezett nyersanyag- és árutőzsde hazai alapítói - az Autin kft. és a Delakt Kft. - mellett olyan külföldi cégek szerepelnek, mint a Moszkvai Árutőzsde, a moszkvai Finvesztbank, az oroszor­szági Bizniszcentrum, a minszki Prior Bank, a moszkvai Delakt és az österreichische Raiffeisen Waren Zentrale (ÖRWZ). A Moszkvai Árutőzsde mintájára működő, 50 millió koronás alaptőkével rendelkező részvénytársaság célja összefogni a jelenleg még állami tulajdonban levő, működőképes kereske­delmi társaságokat, az ígéretesen fejlődő kereskedelmi magán­­szektort és azokat a külföldi cégeket, amelyek működési területü­ket az egykori keleti blokk államaira is ki kívánják terjeszteni. Ezért a részvényeket nemcsak itthon kínálják eladásra, hanem az egykori Szovjetunióban, Ausztriában, Franciaországban, az USA-ban és Kanadában is. A tőzsdei ügyletek lebonyolítására közvetítő ügynökségek (bókerek) segítségét vehetik majd igénybe a kliensek. Részletesebb tájékoztatás a következő címen kapható: BMB, a. s., nám. Biely Kríz 7, 831 02 Bratislava. Telefon: 07/2007, 07/332917. Fax: 07/843 593.

Next

/
Thumbnails
Contents