Szabad Újság, 1992. február (2. évfolyam, 28-51. szám)
1992-02-17 / 40. szám
4 Szabad ÚJSÁG 1992. február 17. Ma hivatalosan is kezdődhet a jegyeztetés Tisztességesek-e a befektetési alapok? Várakozás, találgatások Nagy fellelkesülés, majd néhány „rendes“ botrány és egy miniszter távozása után ma elkezdődhet - hivatalosan is - a vagyonjegyes befektetési alapokban bízó csehszlovák állampolgárok számára a vagyonjegyes privatizáció „előfordulója“. Az ún. regisztrációs helyeken már hozzáférhetőek az egyes befektetési alapokról szóló alapvető adatok, melyek ismeretében talán egyszerűbb lesz dönteni. Hiszen érthető az, ha a földi halandó befektetési alaphoz fordul, elvégre soha nem játszott még a tőzsdén, nincsenek olyan gazdasági és közgazdasági ismeretei - mégcsak a fogalmak szintjén sem amelyekre valamilyen vállalkozási stratégiát vagy taktikát felépíthetne. Meg arra sincs ideje és módja, hogy vállalja az egyéni befektetéssel járó ügyintézést... Mint ismeretes, a vagyonjegykönyvet bejegyeztetettek száma már meghaladta a nyolcmilliót- tehát az állampolgárok aktivitása felülmúlt minden várakozást. Itthon és külföldön sokan keresik ennek az ókát. Egyet hadd kockáztassunk meg mi is, mert erről mindmáig senki nem beszélt a okok közt: Mi, csehszlovák állampolgárok, többségünkben szegények vagyunk. Nem gyűjtöttünk vagyont a rendszerváltás előtt, bankbetéteink csak annyira mutatkoztak elegendőnek, hogy ha netán bajba jutnánk, segítségével kihúzzuk egy ideig. Már a nyolcvanas években éreztük, romlik a pénzünk értéke, s már akkor elkezdődött egyfajta roham a sportfogadási és szerencsejáték-intézményekben, hogy legalább esélyt adjunk a szerencsének. Mára viszont már pontosan tudjuk, a mi ezer koronánk nem olyan nagy érték, hogy ne érné meg megkockáztatni, hátha valóban értékes részvényekhez juthatunk általa. Külföldön elsősorban arra kíváncsiak a szakemberek, milyen eredménnyel jár majd ez a fajta államtalanítás. Mert csehszlovák „találmány“ így privatizálni az állami vagyont. Arra hívják fel a figyelmet, hogy a mi állampolgárainknak pillanatnyilag még halvány sejtelmünk sincs arról, mi mindennel jár is a privatizáció. A mintegy négyezer nagy állami ipari vállalat, melynek vagyona így felosztásra - részvényes ítésre- kerül, gazdaságilag nincs a legjobb állapotban. Kilencven százalékuk termelését restrukturalizálni kell, s erről úgyszólván semmilyen adat nem forog közszájon, így a legjobb megoldásnak az mutatkozik, ha az állampolgár befektetési alapra bízza vagyonjegyeit: törjék a fejüket azok szakemberei, hogy melyik vállalat részvényeit vásárolják meg. (Ennek érdekében a különböző százalékokban megadott kezelési költségek nem is tűnnek soknak.) Csakhogy a befektetési alapok közül sem sok képes a valóságnak megfelelően értékelni a vállalatokat és megtalálni a legjobb részvényeket, állítja a Süddeutsche Zeitungban a prágai Creditanstalt bankfiók menedzsere. Mennyit ér a vagyonjegykönyv? Február 11-én Prágában előadást tartott Oldrich Kyn profeszszor, a bostoni egyetem tanára, aki liberális gazdaságszemléletéröl ismert a világ gazdasági szakemberei körében. Kitért többek közt a „vagyonjegy-piac“ kérdéseire is, érdekes szempontokat villantva fel oíyan kérdések taglalása közben, amelyeket mi az elmúlt két hónap során a legjobb esetben is „enyhén botrányszagúnak“ véltünk. Elmondta: amikor tavaly ősszel „valaki“ elkezdte 350 koronáért felvásárolni a vagyonjegykönyveket, egyes miniszterek rögtön riadót fújtak, spekulációt emlegetve. Abban a pillanatban azonban, amikor az első befektetési alap meghatározta a vagyonjegykönyv minimális piaci árát, egyetlen „szélhámosnak“ sem maradt esélye arra, hogy a piaci ár alatt jusson hozzá. Egyetlen hivatal vagy egyetlen minisztérium sem lett volna képes meggyőzni az állampolgárt arról, hogy a vagyonjegykönyv igenis érték számára. Gyökeres fordulat az emberek értékítéletében akkor állt be, amikor a vagyonjegyes befektetési alapok előálltak konkrét ajánlataikkal. Ezek létrehozták a vagyonjegykönyv piaci árfolyamát, aláhúzva a jól ismert törvényt: érték csupán és csakis a piacon teremthető meg. Oldrich Kyn szerint lehetővé kellett volna tenni, hogy a vagyonjegykönyv eladható és megvásárolható legyen az akció elindulá-Szalay Zoltán karikatúrája sának napjától kezdve. Ám amennyiben ezt most már nem lehet megtenni, legalább azt meg kellene engedni, hogy a vagyonjegyekért megszerzett leendő részvények árusíthatók legyenek. Oldrich Kyn egy valószínűségszámítási modell szerint kiszámította az ezer befektetési pontért megszerezhető részvények várható értékét is. Abból a feltevésből indult ki, hogy a csehszlovák gazdaság helyzete ma nagyon bizonytalan, de az elkövetkező években javulás fog beállni. A valószínűség-számítás szempontjából ugyanis nem lényeges az, mi fog lejátszódni 1992 és 2001 között, hanem az a fontos, milyen lesz a helyzet 2001-ben. Kyn professzor szerint akkorra a hazai gazdaság megújulása befejeződik és fejlődése állandósul. Az ő modellje szerint akkor - 2001-ben - az egy vagyonjegykönyvre eső vagyon értéke eléri a 33 317 koronát, plusz-mínusz eltérésben 7738 korona lehetséges. Ez a viszonylag nagy eltérés azonban nem valamely befektetésre kiszemelt vállalat kiválasztásából ered, hanem abból, hogy a gazdasági fejlődés egészének vannak jelenleg óriási bizonytalansági tényezői. Dobozos sör a világűrben Már akkor jól vizsgázott Néhány esztendővel ezelőtt az Ógyallai Sör- és Malátagyár világhírű terméke, a 12 fokos Arany Fácán márkájú világos sör pléhdobozokban forgalmazva nagyon értékes árucikk volt. Olyannyira értékes, hogy csak nagy protekcióval lehetett hozzájutni. A dobozos Arany Fácán iránt ugyanis rendkívül nagy volt a kereslet a külföldi piacon, ennek következtében a hazai piacra csak ritka esetben jutott. Ma már sokfajta dobozos sör kapható üzleteinkben, köztük külföldi sörök, s akinek pénze van rá, meg is vásárolhatja. Azt azonban kevesen tudják, hogy a volt KGST-országokban az ógyallai sörgyár volt az első, amely 0,33 liter ürtartalmú pléhdobozokban forgalmazta a sört. A pléhdobozos sör minőségéről a vállalat tervezési osztályának vezetőjétől, Rechtorisz Margittól tudtam meg többet. A pléhdobozos csomagolásnak, valamint a benne levő sörnek a tesztelése a mindennapi megszokott körülmények között folyt, de vizsgálták, tesztelték rendkívüli, szokatlan körülmények között is. Az ógyallai Arany Fácánt már 1972-ben tesztelték a különböző csehszlovák expedíciók, kutatócsoportok. Az első ilyen tesztelést annak a világjáró csehszlovák expedíciónak a tagjai végezték el, amely vitorlással tette meg világkörüli útját. Dobozos Arany Fácán sörkészlettel indult útnak az a csehszlovák hegymászó csoport is, amely a Himalája csúcsait mászta meg, később egy kerékpáros expedíció tagjai is tesztelték afrikai, ceyloni és kasmíri túrájukon. Az Arany Fácán valamennyi expedíció vizsgálatain nagyon jól vizsgázott. A rendkívüli és változó körülmények ellenére megőrizte eredeti ízét, kitűnő minőségét. Ezt annak idején igazolták azok a szovjet űrhajósok is, akik ógyallai dobozos sört vittek magukkal a világűrbe. KOLOZSI ERNŐ Mennyi vagyonunk lehet? Kyn professzor azt is kiszámította, egy-egy befektetőre (vagyonjegykönyvre) várhatóan mennyi vagyon jut. Hogy 10 000 koronánál kevesebb, annak nagyon kicsi a valószínűsége (0,002 százalék), némely befektetési alap tehát egészen jól tud számolni, amikor vételi ajánlatot tesz a vagyonjegykönyv-tulajdonosoknak. Hogy 15 000 koronánál kevesebb vagyon jut ezer befektetési pontra, az már valószínűbb 0,08 százalék), hogy húszezernél kevesebb, annak valószínűsége, 1,95 százalék, hogy 25 000 alatt összeg értékű lesz a vagyon, annak esélye 12,87 százalék. A harmincezer koronás határ alatti szinté már 36 százalék. Ennek ellenére azonban, mivel az emberek elutasítják a kockáztatást, holott a csehszlovák gazdaság fejlődése rendkívüli körülmények közt rendkívül kockázatos is lehet, előfordulhat, hogy a vagyonjegykönyv értéke, illetve az érte kapott részvények értéke a piacon nullára csökken. Ebből is nyilvánvaló, hogy az egy vagyonjegykönyvre jutó várható vagyonrész értéke még nem azonos a vagyonjegykönyv várható piaci értékével. Valóban csőd lenne? Arra a sokszor hangoztatott feltételezésre, hogy amennyiben a befektetési alapok valóban teljesítenék azon ígéreteiket, amelyeket a vagyonjegykönyvek felvásárlására tettek, elszabadulna az infláció, sőt akár globális pénzügyi csőd következhetne be, Kyn professzor azzal reagált, hogy ebben az állításban sok az ellentmondás. Ha ugyanis rendkívül nagy infláció lenne, az csak a befektetési alapok malmára hajtaná a vizet: ők ugyanis csupán a névleges összeg kifizetését ígérik - az inflációs rátától függetlenül. Az alapok soha nem garantálták, hogy valorizálni fogják az összeget. Kyn professzor ehhez még hozzáfűzte, hogy a modern makroökonómia a fogyasztó optimális viselkedési modelljéből indul ki. Kyn professzor megpróbálta meghatározni, hogyan fog viselkedni a csehszlovák állampolgár, ha a feltételezett 30 000 koronát megkapja. Mennyit ad ki belőle azonnali fogyasztásra a vagyon megszerzésének első esztendejében? Számításai azt mutatják, hogy a pályája kezdetén lévő (kb. húszéves) ember csupán 1000 koronát fordít fogyasztási szintjének növelésére, a maradékot félreteszi és valami másba fekteti be. A karriere derekán járó ember az optimális viselkedési minta szerint 1200 koronát használ fel azonnal e bevételből, a közvetlenül nyugdíjkorhatár előtt álló pedig 3300-at. Kyn eredményeit igazolták a nyugaton hosszú ideig gyűjtött tapasztalatok: az „ölébe hullott“ vagyonból a tulajdonos átlagosan 6 százalékot költött el azonnal. Kyn professzor erre vonatkozóan állítja, megalapozatlan az a félelem, hogy a vagyonjegyes privatizációból szerzett bevétel rögtön az első évben inflációs-pénzként jelenik meg. Ez legfeljebb a vagyonjegyes vagyon 6-10 százaléka esetében történhet meg. Nem várható infláció Az említett 6-10 százaléknyi inflációs pénz is okozhatna inflációt, rosszabb esetben akár csődöt is, ha az alapok nem állnák a szavukat. Ez ellen hatékony védelmet találtak már ki nyugaton, ahol bevezették a tökeadót. Tehát ha valaki 33 ezer koronát kap az államtól, hogy gazdálkodjon vele, ugyanakkor mint tulajdonos eladja ezt a vagyont, a 33 000 koronából 32 000 (le kell számítani a beszerzési árat, vagyis az 1000 koronát) után adót kell fizetnie, mert ez az összeg az ún. tőkehozadék. Ha tehát az állam meg akarja akadályozni, hogy ezek a részvények azonnal piacra kerüljenek, legalább az első két esztendőre nagyon magas tőkehozadék-adót kell rájuk kivetnie, úgy 75 százalékosat. Ez az adó azután fékezni fogja az eladási lázat. Kyn professzor jobbnak tartja az adót mint szabályozó eszközt a részvényeladási tilalomnál, mivel így a tulajdonos saját maga dönthet saját szükségleteinek megfelelően. Ha tilalmat rendelnének el, az csak a feketepiac kialakulásához vezetne. Mi várható mégis? Kyn professzor szerint valószínűleg így zajlanak majd az események a közeljövőben: sok állampolgár dönt úgy, hogy a vagyonjegyes privatizációs alapok által ígért vételárat felveszi. Hogy a privatizációs alap ezt az összeget meg tudja szerezni, kénytelen lesz megszerzett részvényei egy részét eladni, így tehát a piacra dobott részvények ára csökkenni fog. Csakhogy azok, akik felvették a vételárat, hogy megmeneküljenek a magas adótól, új részvényeket vásárolnak majd a tőzsdén, azoknak az ára pedig emelkedni fog. Ezért nem helyénvaló az óriási inflációtól és a pénzügyi csóö'ól való félelem... Cseh lapok nyomán feldolgozta:-ts-Nemzetközi tőzsde nyílik Pozsonyban Február 18-án kezdi meg működését a Pozsonyi Nemzetközi Tőzsde (BMB). A magánvállalkozói szektor által szervezett nyersanyag- és árutőzsde hazai alapítói - az Autin kft. és a Delakt Kft. - mellett olyan külföldi cégek szerepelnek, mint a Moszkvai Árutőzsde, a moszkvai Finvesztbank, az oroszországi Bizniszcentrum, a minszki Prior Bank, a moszkvai Delakt és az österreichische Raiffeisen Waren Zentrale (ÖRWZ). A Moszkvai Árutőzsde mintájára működő, 50 millió koronás alaptőkével rendelkező részvénytársaság célja összefogni a jelenleg még állami tulajdonban levő, működőképes kereskedelmi társaságokat, az ígéretesen fejlődő kereskedelmi magánszektort és azokat a külföldi cégeket, amelyek működési területüket az egykori keleti blokk államaira is ki kívánják terjeszteni. Ezért a részvényeket nemcsak itthon kínálják eladásra, hanem az egykori Szovjetunióban, Ausztriában, Franciaországban, az USA-ban és Kanadában is. A tőzsdei ügyletek lebonyolítására közvetítő ügynökségek (bókerek) segítségét vehetik majd igénybe a kliensek. Részletesebb tájékoztatás a következő címen kapható: BMB, a. s., nám. Biely Kríz 7, 831 02 Bratislava. Telefon: 07/2007, 07/332917. Fax: 07/843 593.
