Szabad Újság, 1992. február (2. évfolyam, 28-51. szám)

1992-02-15 / 39. szám

1992. február 15. 3 Szabad ÚJSÁG Megkezdődött a FÁK csúcsértekezlete Minszkben Napirenden a hadsereg Tizenegy közül nyolcán megegyeztek A Független Államok Közössége tizenegy tagállamának legfelsőbb képviselői tegnap a belorussziai Minszkben csúcsértekezletet tartot­tak. A tanácskozás fő témája a volt szovjet fegyveres erők sorsa volt. A csúcsértekezleten Leonyid Krav­­csuk ukrán elnök elnököl, aki még az értekezlet előtt hangoztatta, hogy ellen­zi a közös fegyveres erők létrehozását. Szkeptikusan nyilatkozott az államkö­zösség jövőjéről is. Nurszultan Nazarbajev a tanácsko­záson kompromisszumos javaslatot terjesztett elő, amely szerint a tagálla­mok létrehoznák saját hadseregeiket és azután közös védelmi szövetségre lépnének. Nazarbajev szerint így a volt szovjet hadsereg 11 viszonylag kis had­seregre bomlana szét. Az elnök szóvi­vője közölte, hogy Nazarbajev össze­sen négy javaslatot nyújtott be miután a résztvevők kétórai tárgyalás után sem tudtak megegyezni. Végül a FÁK nyolc tagállamának elnökei megegyeztek abban, hogy szer­ződést kötnek a fegyveres erők egysé­ges parancsnokságáról, s ez az átmene­ti állapot két évig marad érvényben. Ezt a belorusz külügyminisztérium szó­vivője közölte. A szerződéshez nem csatlakozott Ukrajna, Moldova és Azer­bajdzsán. A csúcstalálkozón megfigyelőként részt vett Grúzia védelmi minisztere is. A csúcsértekezlet tegnap délután véget ért. A következőt március 20- án Kijevben tartják. Horvátország újabb fenntartásai A csúcstalálkozó idején érdekes in­­cidnsre került sor a légierőben. Hat Szuhoj típusú harci repülőgép enge­dély nélkül egy ukrajnai katonai repü­lőtérről Belorussziába repült. A hírt a FÁK légierőinek főparancsnoksága közölte. A repülőgépek fegyverzet nél­kül repültek át, viszont a pilóták ma­gukkal vitték ezredük zászlaját. A piló­tákat egy Moszkva melleti repülőtérre szállították. Az ITAR-TASZSZ hírügy­nökség rámutat, hogy több repülő Uk­rajnában már januárban tiltakozott az ellen, hogy a nemzeti államra esküdjön fel. Már akkor figyelmeztettek rá, hogy az eskütétel elől sok pilóta önkényesen Oroszországba repül. A jugoszláv szövetségi hadsereg egyik se­besült katonáját a vukovári körházba szállítják A tűzszünet ellenére időnként még heves összecsapások vannak a vál­ságövezetekben. (Telefotó: ÓSTK/AP) Az ENSZ-csapatok bevetésének küszöbén Ukrajna belépne Dmitro Pavlicska, az ukrán parla­ment külügyi bizottságának elnöke a na­pokban kijelentette, hogy Kijev érdeke a csatlakozás a visegrádi hármakhoz, tehát Csehszlovákia, Magyarország és Len­gyelország együttműködéséhez. A kije­lentésre elsőnek a lengyel külügyminisz­térium reagált, amely Ukrajna csatlako­zását lehetetlennek tartja. Lengyelország szerint Ukrajna a posztkommunista vál­tozások más szakaszában van, mint a há­rom közép-európai ország. Ukrajna csat­lakozása nehezítené a közös politikát az Európai Közösség viszonylatában. A len­gyel külügyminisztérium hasonló indok­kal utasította el Románia csatlakozási ja­vaslatát is. Ukrajna bekapcsolódhat egyes konkrét tervek megvalósításába. Baker az Uraiba érkezett Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár szorgal­mazta a Biztonsági Tanács ülésén, hogy a 10 ezer kéksisakost mielőbb vessék be Jugoszláviában. A főtitkár helyettese, Marrack Goulding azt kérte, hogy az ENSZ-csapatok létszáma 13 ezer le­gyen. Ez 3 ezerrel több, mint amennyit az eredeti ENSZ-tervben javasoltak. Goulding terve szerint a csapatok 11 gyalogsági zászlóaljból, egy műszaki ala­kulatból és 500 rendőrből állnának. Az ENSZ-csapatok jugoszláviai be­vetéséhez 31 ország, köztük Csehszlová­kia is, felajánlotta katonáit. Horvátország azt kéri, hogy a terüle­tére kiküldött ENSZ-csapatot kizárólag az Európai Közösség tagállamainak ka-Munkát ad az atomtudósoknak? James Baker amerikai külügyminiszter, aki már néhány napja a FÁK tagálla­mait látogatja, tegnap az Uraiba érkezett. A tervek szerint meglátogat kél, korábban szupertitkosnak minősülő létesítményt, ahol az alomfegyvereket fej­lesztették ki és gyártották. Baker találkozik az atomtudósokkal is, mert az USA attól tart, hogy a jelen­legi zavaros helyzetben a létfenntartási gondokkal küszködő tudósok olyan álla­mok szolgálatába szegődhetnek, ame­lyek saját atomfegyvert szeretnének ki­fejleszteni. Feltételezik, hogy Baker a Cseljabinszk 70 jelzésű kutatóintéz­ményben bizonyos ajánlatokat tesz az atomtudósoknak. A körút során Baker minden meglá­togatott köztársaság vezetőitől azt kér­te, hogy kötelezzék magukat az atomso­­rompó-egyezmény betartására. A meg­látogatott államokban Baker a diplo­máciai kapcsolatok felvételéről is tár­gyalt. Az USA arra törekszik, hogy ezekben az új országokban betartsák az emberi jogokat, másrészt viszont Was­hington attól tart, hogy az amerikai üz­letemberek látják a kárát, ha a diplo­mácia ebben a térségben nem lesz elég­gé rugalmas. Hiszen a térségben óriási nyersanyag-lelőhelyek, sőt kőolaj is van, és a helyi politikusok élénken érdeklőd­nek a kapcsolatok iránt az USA-val. Baker azt ígérte, hogy javasolni fog­ja Bush elnöknek a diplomáciai kap­csolatok felvételét a meglátogatott or­szágokkal. Érdekes, hogy sem Türk­­méniában, sem Tádzsikisztánban a mi­niszter nem találkozott az ellenzék képviselőivel. Washingtont nyugtala­nítja az a lehetőség, hogy a közép­ázsiai, többnyire muzulmán államok­ban befolyást szerez Teherán, tehát az iszlám fundamentalizmus. Ezért az USA szívesebben látja, hogy Törökor­szág szorosabb kapcsolatokra törekszik a volt szovjet köztársaságok muzulmán­jaival. Baker valószínűleg ellátogat Üzbe­­gisztánba is, amelyet közép-ázsiai utazá­sakor kihagyott. Pénteki istentisztelet helyett lövöldözés Összetűzések Algériában Algériában az iszlám fundamentalisták mindig a hagyományos pénteki istentiszteletek idején aktivizálódnak. Ezért e héten az algériai biztonsági csapatok erőket vontak össze a fővárosban és harckocsikkal, valamint páncélozott járművekkel erősítették meg őket. A tegnapi istentiszteletek után a fun­damentalisták menetben tiltakoztak az Iszlám Üdvfront betiltása és a rendkívü­li állapot kihirdetése ellen. A tervezett tüntetés útvonalán golyóálló mellények­be öltözött rendőrök sorakoztak fel, a hadsereg a mecsetek környékén helyez­te el csapatait. Az állami televízió arról tájékoz­tatott, hogy egy férfit letartóztattak, akinél robbanószert találtak, amellyel ál­lítólag a főpostát akarta felrobbantani. Algírban a pénteki istentiszteletek előtt lövöldözés volt. A lövések a funda­mentalisták híveinek központjai felől hallatsszottak. Az utcákon szirénázó rendőrautók cirkáltak. A főváros veszé­lyeztetett pontjait a biztonsági erők megszállták, hogy elejét vegyék az eset­leges erőszakos cselekményeknek. Ta­núvallomások szerint a lövöldözés ak­kor kezdődött, amikor ismeretlen tette­sek rálőttek a fundamentalista tüntetés útvonalát biztosító rendőrökre. A tüntetésre az Iszlám Üdvfront hív­ta fel a híveit. Sok szülő a gyermekeit már péntek előtt elvitte a fővárosból, mert összetű­zésekre, a múlt heti „fekete péntek” megismétlődésére számítottak. Akkor sokan életüket vesztették és három­százan megsebesültek. tonáiból, illetve skandináviai katonák­ból álljanak. A horvátok ellenzik a gha­­nai és Fidzsi-szigetekről származó kato­nák jelenlétét — közölte a Tanjug hír­­ügynökség. A BBC tudósítója szerint ez a kérés tükrözi egyes horvátországi erők igényét, miszerint a békefenntartó csa­patokban csak fehérek legyenek. Felte­hető, az ENSZ ilyen kérésnek nem tesz eleget, és kitart amellett, hogy csapatai­ban a lehető legtöbb ország katonái ve­gyenek részt. BBC-interjú a békéltető konferencia elnökével Lord Carrington a kéksisakosokról Cyrus Vance, az ENSZ-fotitkár kü­lön megbízottja szerint Jugoszlávi­ában a harcok ismét kiújulhatnak, ha a kéksisakosokat nem vetik be idejében. Lord Carrington, az Euró­pai Közösség békéltető konferenci­ájának elnöke a BBC-nek adott nyilatkozatában azt a véleményét fejtette ki, hogy az EN SZ-békefenn­­tartó erők valóban segíthetnek a tűz­szünet fenntartásában, viszont nem jelentenek mindenre megoldást „A múlt héten a helyszínen tapasz­taltam, hogy a horvátországi szerbek és a horvátok között valóban igen súlyosak az ellentétek. A két fél álláspontja kö­zött szakadék tátong. Tovább próbálko­zunk, de ha valaki azt hinné, hogy ezzel megoldottunk valamit, attól tartok, té­ved” —jelentette ki Carrington. A BBC tudósítója megkérdezte, hogy alkalmas időben küldik-e Jugo­szláviába az ENSZ békefenntartó erőit. „Véleményem szerint az időzítés mindig nehézségekkel jár. De minél tovább ha­logatjuk a békefenntartó erők kiküldé­sét, annál nagyobb a veszélye, hogy megszegik a tűzszünetet, amelyet eddig általában elég tisztességesen betartot­tak. A haderő kiküldése egy kicsit min­dig hazárdjáték, de ha nem vállalkozunk rá, a következmények még rosszabbak lehetnek”. Az ENSZ-csapatok kiküldése nagy feladatokat ró a világszervezetre. Utol­jára ilyen nagyszabású bevetésre a 60-as években Kongóban került sor. A csapa­tok kiküldését az teszi lehetővé, hogy az érdekelt felek elfogadták az ENSZ ter-Izrael elfogadhatatlannak vét, de az is, hogy 17 ország felajánlotta katonai egységeit a békefenntartó erők számára. A vállalkozásnak nemcsak biz­tonsági szenpontjai vannak, hanem te­kintetbe kell venni a gazdasági szempo­­tokat is, hiszen már a kezdet is mintegy 300 millió dollárba fog kerülni. A BBC kommentátora a probémával kapcsolatban megjegyezte: felmerül a kérdés, hogy ezek a csapatok nem keve­­rednek-e a helyszínen harcba valamely féllel? Ezt a lehetőséget nem lehet ki­zárni, bár többnyire az a vélemény ural­kodik hogy a 10 ezer kéksisakos jelenlé­te ezt nem teszi valószínűvé. Látni kell, hogy mindkét fél már belefáradt a hábo­rúba, óriási veszteséget érték Horvátor­szágot, és a horvátországi szerbeket is. Ugyanígy kifáradt Szerbia is, amely rá­jött arra, hogy ezt a háborút nem képes megnyerni. Világossá vált, hogy az egyik fél sem érte el kitűzött céljait, miközben 6-700 ezer ember földönfutóvá vált és sokezren életüket vesztették. A legje­lentősebb, hogy mindkét fél belefáradt a küzdelembe, de ez mégsem zárja ki az újabb konfliktusok kirobbanásának ve­szélyét. A kéksisakosoknak nem lesz könnyű dolguk, bár azt remélik, hogy megérke­zésük előtt Babies krajinai vezető már leszereli félkatonai csapatait. Nehéz a feladat azért is, mert hatalmas területről van szó. A válságterület Horvátország egynegyedét teszi ki, 10-15 ezer négyzet­­kilométert. A terep is nehéz, a hegyes­­völgyes, erdős területen sokféle veszély leselkedhet az ENSZ-csapatokra. BAC tartja a feltételeket A telepítést folytatják Izrael nem fogadja el a megszállt területek bete­lepítésének befagyasztá­sát, mint az amerikai hi­telek feltételét. Ezt az iz­raeli kormányfő tanács­adója Ben Aharon jelen­tette ki. Szerinte Izrael és az USA képes megegyez­ni a kölcsönök kérdésé­ben, ha Izrael elfogadja az „amerikai büntetést”. Mint ismeretes, 10 milli­árd dolláros kölcsönről van szó, amelyre az USA kormánya csak akkor nyújt biztosítékot, ha be­fagyasztják a Jordán fo­lyó nyugati partján és a Gaza övezetben a zsidók betelepítését. Az Európai Közösség rendkívüli 60 millió ECU (kb. 80 millió dollár) se­gélyt nyújtott a megszállt arab területeknek. A se­gély arra hivatott, hogy pótolja az Öböl-háború idején elszenvedett káro­kat. A segély legnagyobb részét lakásépítésre és kórházak létesítésére fordítják. Izrael nem akar egyetérteni azzal, hogy ellenőrzése nélkül osszák el a segélyt, amelyet gya­korlatilag az ott élő pa­lesztinok kapnak. Izrael attól tart, hogy a segély­ből a palesztin ellenállást is finanszírozzák majd. Az EK képviselői ugyan­akkor hangsúlyozzák, hogy szó sincs az intifada támogatásáról vagy poli­tikai tevékenység finan­szírozásáról. Az EK kép­viselőinek a megszállt te­rületeken megadták a dip­lomáciai státuszt, de iro­dát nem engedélyeztek. N émetország lemondott az ENSZ emberjogi konferenciájának ren­dezési jogáról. A konferenciát 1993-ban Berlinben kellene megtartani. Bonn hi­vatalosan azzal indokolja lépését, hogy ilyen nagyarányú rendezvény számára Berlinben nincsenek meg a kellő feltéte­lek, és azt javasolja, hogy a konferenciát tartsák meg Genfben. Az egyik német lap szerint az igazi ok az, hogy a konfe­rencia megrendezése 100 millió márká­ba kerülne, és ez Bonnban túl soknak tűnik. A lap szerint a döntés nemcsak kínos, hanem botrányos is. K aDHAFI líbiai vezető bejelentet­te, hogy a francia repülőgép elleni me­rénylettel vádolt négy líbiai állampol­gárt Franciaországban állíthatják bíró­ság elé. A gyanúsítottak Kadhafi szerint hajlandók a francia bíróság elé állni, bár meggyőződésük, hogy ártatlanok. A lí­biai vezető kizárta, hogy az Egyesült Ál­lamoknak, vagy Nagy-Britanniának ki­adjanak két további líbiait, akiket a Pa­­nam légitársaság repülőgépe elleni me­rénylettel vádolnak. FINNORSZÁG és Észtország egyez­ményt kötött a kölcsönös kereskedelem­ről és a beruházások védelméről. Az erről szóló okmányokat a finn kormányfő észt­országi látogatása során írták alá. A kap­csolatok első lépése, hogy Finnország se­gítséget nyújt a balti államnak. Az ATLANTI TANÁCS rendkívüli külügyminiszteri értekezletét március 10-én Brüsszelben tartják meg. Eredeti­leg a tanácskozást február végére tervez­ték és most elhalasztották. A külügymi­niszteri ülésen a FÁK további tagállamai­nak felvételéről döntenek. Ez idő szerint a tanácsot a NATO tagállamai, a volt Varsői Szerződés tagállamai, Oroszor­szág és a három balti köztársaság alkotja. Argentínában ellenállásba üt­között az ország elnökének az Európa Parlamentben tett javaslata, miszerint Argentína megnyitná kapuit közép- és kelet-európai bevándorlók előtt. Az ar­gentin szakszervezetek vezetői szerint az ilyen lépés növelné az amúgy is nagy munkanélküliséget. A peronista párt képviselője az elnök javaslatát felelőt­lennek minősítette. KlM IR SZÉN észak-koreai „ve­zér” egyre inkább a háttérbe szorul a KNDK sajtójának hasábjain. Korábban az államalapító minden lépéséről tudó­sítottak, ám most egyre jobban fiát és valószínű utódját, az 50 éves Kim Csöng lit propagálják. Egyesek azt fel­tételezik, hogy vasárnap, az ifjabb Kim 50-ik születésnapján átveszi közel 80 éves apjától a hatalmat. JaPÁN kész részt vállalni a volt Szovjetunió hatalmas atomfegyverkész­lete felszámolásának finanszírozásából. Vatanabe külügyminiszter szerint az atomfegyverek felszámolásához tökéle­tes műszaki rendszerekre van szükség. A megfelelő eljárás kifejlesztése két évig is eltarthat. Amint az eljárást kidolgoz­zák, Japán hozzájárul a költségekhez. Ezt a japán külügyminiszter Genscher német és Mock osztrák külügyminisz­ternek is megerősítette. Francia-német csúcstalálkozó volt Párizsban. Mitterrand francia elnök és Kohl német kancellár a volt Szovjet­unió atomfegyverzetéről és az Európai Közösség kérdéseiről tárgyaltak. Tervbe vették, hogy közös francia-német kato­nai alakulatot hoznak létre, amelynek 30—35 ezer tagja lenne. Az egység lét­rehozásáról ez év nyarán döntenek és lehetővé teszik, hogy a katonai csopor­tosulásba beléphessen más ország is, például Belgium és Spanyolország. D éL-KOREÁBAN lezuhant egy ka­tonai helikopter, amelynek fedélzetén hét magasrangú dél-koreai katonatiszt vesz­tette életét. Hárman túlélték a katasztró­fát, de súlyos sérüléseket szenvedtek. Az OPEC, a kőolajexportáló álla­mok szervezete kétnapos tanácskozás után sem jutott megállapodásra a kivite­li kvóták csökkentésének kérdésében. Az OPEC célja, hogy korlátozza a kő­olaj kivitelét, és így 21 dolláros árat étjén el hordónként. E tiópiában kihantoiják az utol­só etiópiai császár, I. Hailé Szelasszié holttestét, akit 1974-ben katonai utasí­tásra titokban temettek el. A császár holttestére az elnöki palota udvarának földjében leltek rá. Az újratemetést ün­nepélyes keretek között akarják megva­lósítani. Előbb azonban orvosi vizsgála­tokat végeznek, hogy megállapítsák, a császár természetes halállal hunyt-e el, mert mindmáig ez a kérdés homályos.

Next

/
Thumbnails
Contents