Szabad Újság, 1992. február (2. évfolyam, 28-51. szám)

1992-02-15 / 39. szám

2 1992. február 15. Pavel RYCHETSKY, a Polgári Mozgalom alelnöke tegnap sajtóérte­kezleten ismertette a Szlovák Nemzeti Tanács Elnökségi ülésével kapcsolatos véleményét. Szerinte a vezetőségben ki­alakult helyzet hűen tükrözi a jelenlegi szlovákiai állapotot. Hangsúlyozta, nyil­vánvaló, hogy politikai okai vannak a szerdai szavazásnak, több párt, illetve mozgalom képviselői ugyanis a legszíve­sebben a választások utáni időszakra szeretnék halasztani a végső döntést. Kifejtette, hogy a jelenlegi helyzetben a Szövetségi Gyűlésre hárul a felelősség. IVIaRIÁN ŐALFA szövetségi mi­niszterelnök vezetésével kedden egyna­pos hivatalos oroszországi látogatásra utazik a csehszlovák delegáció. Egon Lánsty, a külügyminisztérium szóvivője közölte, a küldöttséget valószínűleg fo­gadja Boris Jelcin orosz köztársasági elnök. A két fél képviselői aláírják a történelmi jelentőségű első csehszlo­vák-orosz együttműködési alapszerző­dést. Alexander DUBÍEK, a Szövet­ségi Gyűlés elnöke tegnap megkezdte kétnapos észak-szlovákiai látogatását. Bártfán találkozott az UNESCO-ara­­nyéremmel kitüntetett városvezetőivel. Ezt követően a szövetségi parlament elnöke felkeresett több ipari üzemet. A JAS-cipőgyárban megtekintette a sport­lábbelik gyártására szolgáló korszerű technológiai berendezést. Az MKDM központi irodájában tegnap bemutatkozó találkozóra került sor a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom vezetősége és a Keresztény Ifjúsági Közösségek (KIK) képviseleté­ben megjelent Radványi Zoltán, Lapos Éva, Olgyay Csaba és Fülöp Ágnes rész­vételével. A KIK képviselői elmondták, hogy szervezetük célja a keresztény ér­tékek közvetítése a hazai magyar fiatal­ság felé. Az MKDM vezetősége támoga­tásáról biztosította kezdeményezésüket. Jan KALVODA, a Cseh Nemzeti Tanács alelnöke a Polgári Demokrata Szövetség prágai sajtóértekezletén kife­­jette véleményét a milovyi találkozón megfogalmazott szerződéstervezet SZNT elnökségbeli elutasításával kap­csolatban. Rámutatott arra, hogy a sza­vazás megmutatta mi a helyzet a Keresz­ténydemokrata Mozgalom berkeiben. A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM saj­tóosztályának vezetője tájékoztatta a Csehszlovák Sajtóiroda képviselőjét a görög vámosok február 18-tól meghir­detett ötnapos általános sztrájkjával kapcsolatban. Felhívta a csehszlovák szállítók figyelmét a jövő héten várható bonyodalmakra. M ichael QUINLAN, Nagy Bri­tannia védelmi minisztériumának képvi­selője ma kétnapos hivatalos csehszlo­vákiai látogatásra érkezik. Itt-tartózko­­dása során fogadja őt Luboá Dobrovsk^ csehszlovák védelmi miniszter. A tár­gyalások alkalmával megvitatják az együttműködés továbbfejlesztésének le­hetőségeit. BoRIS ZALA, a szlovákiai Szociál­demokrata Párt elnöke pozsonyi sajtó­­értekezletén újságírók jelenlétében fej­tette ki véleményét a milovyi szerződés­­tervezettel kapcsolatban. A pártelnök bírálóan szólt a tervezetről és felsorolta annak hiányosságait. Véleménye szerint a közös állam szétesése esetén fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában a szélsőséges erők veszik át a kezdemé­nyezést. PRÁGÁBAN a Szövetségi Gyűlés két kamarájának védelmi és biztonsági bizottsága tegnap nem tudta folytatni ülését, mert nem jelent meg elegendő számú képviselő. Ennek következtében a jelenlévők kihasználták az alkalmat és közösen áttanulmányozták a jövő héten megtárgyalandó kérdéseket. Jelzés nélküli híranyag: ÖSTK Szabad ÚJSÁG A béke veszélyeztetése nem évül el Tiltakozás és újabb tények Az 1968-as csehszlovák megszállást megelőző események vizsgálatáról teg­napelőtt nyilvánosságra hozott adatok körül tegnap éles vita és tiltakozás bon­takozott ki az ügyben érintettek részé­ről. A Varsói Szerződés megszálló csa­patainak behívójaként megnevezett volt magas rangú pártfunkcionáriusok sor­ban tiltakoztak a vádak ellen. Zdenék Mlynáf arra hivatkozott, egyáltalán nem tudta, hogy vizsgálat folyt ellene ez ügyben. Hasonlóképpen nyilatkozott a többi megnevezett is. Va­­sir Bírák elutasította a vádat, mondván, hogy az hazug és bizonyíthatatlan, s csak a népharagot akaija kihívni az em­lített egyénekkel szemben.Mlloä Jakéi is rágalomnak nevezte a hazaárulás vád­ját, s kifogásolta, hogy senki nem hozta tudomására, milyen ügyben folyik is a nyomozás, amikor kihallgatták. A Demokratikus Munkapárt — amelynek Zdenék Mlynáf a tagja — szintén nyilatkozatot tett közzé. Szerinte az 1968-as invázió előmozdítóit meg kell büntetni, morálisan el kell ítélni, de csak akkor, ha az ellenük felhozott vádak tel­jes bizonyítást nyertek. A mindenkit összemosó és egyforma bűnösként fel­tüntető általánosító elítéléssel azonban nem értenek egyet, mivel Mlynáf pro­fesszor 1968 augusztásában és azt köve­tően is az invázió ellen állt ki, így az őt ért vádak rágalmak, állítják. Épp ezért teg­nap rágalmazás vádjával eljárást indított a legfőbb ügyészségen a párt egyik elöljá­rója, Hana Matysová ügyvéd. Tekintettel arra, hogy a hazaárulás bűne húsz év után elévül, a Varsói Szer­ződés csapatainak behívásával vádolt egyének nem büntethetők, nem évül el viszont a béke veszélyeztetésének bűntet­te, így a szövetségi belügyminisztérium Újabb „kábítószerfogás” szóvivője, Martin Fendrych szerint e váddal akár bíróság elé is állíthatók az érintettek. Nem tudják ugyanis bizo­nyítani, hogy nem törhetett volna ki há­ború a csapatok bevonulását követően. Vladimír Nechanicky,a legfőbb ügyészség rangidős ügyésze, aki a vizsgá­lat törvényességi felügyeletét biztosította, tegnap elmondta, nem úgy hallgatták ki az említett egyéneket, mint hazaárulással vádoltakat, hanem a békevédelmi tör­vény alapján mint tanúkat. S ha azt hiszik, hogy nevük nyilvánosságra hozásával em­beri jogaikat sértették, jogorvoslatot kér­hetnek a bíróságon, ugyanakkor a vizsgá­lóbírónak joga van az előkészítő szakasz­ban azt is megvizsgálni, történt-e bűncse­lekmény. Zdenék Mlynáfral kapcsolat­ban annyit mondott, ő is ott volt a szovjet nagykövetségen és Svoboda elnöknél, amikor a forradalmi munkás-paraszt kor­mány megalakítására történt kísérlet, s nem tiltakozott, amikor Lubomír §trou­­gal és Svoboda elnök azt tette. Petr Faltus vizsgálóbíró a sajtóiro­dának elmondta, bűntető eljárást indí­tott február 11-én a békevédelmi tör­vény értelmében.Egyelőre ismeretlen külföldiek ellen, akik az 1968-as katonai megszállást jóváhagyták és végrehajtot­ták. Nem zárta ki a lehetőséget, hogy ezek az egyének Brezsnyev, Zsivkov, Ká­dár, Walter Ulbricht és Gomulka voltak. A csehszlovák tettesek esetében bizo­nyítékok hiányában felfüggesztették a nyomozást, habár „minden bizonnyal létezik valahol valamilyen dokumetum” — mondotta Nechanicky —, mivel Brezsnyev a szemtanúk szerint 1968. augusztus 18-án valami levélféléből ol­vasta fel a kéréseket, mely állítólag a „hűséges csehszlovák elvtársaktól” ér­kezett a szovjet közbelépést sürgetve. Most: 32 kg heroin A brilnni vámhivatal munkatársai tegnap egy török kamion ellenőrzése során 32 kilogramm heroinra bukkantak, amelynek értéke meghaladja a 9,6 millió német márkát. A tetemes kábítószer-szállítmány leleplezéséről tegnapi sajtóértekezletén Josef Lastovka százados, a brünni városi ren­dőrparancsnokság szóvivője számolt be. A szóvivő elmondta, hogy a brünni vámhivatal munkatársai a Pozsony és Prága közötti autópálya egyik autós­csárdájánál lettek figyelmesek a Volvo típusú török tehergépkocsira, amely ja­nuár 29-étől parkolt a csárda mellett. Tekintettel arra, hogy az Isztambulból érkezett teherautónak már régen el kel­lett volna hagynia Csehszlovákia terüle­tét, a vámhivatal dolgozói úgy döntöt­tek, hogy tüzetesen ellenőrzik a kami-Együttélés—roma találkozó Az Együttélés Politikai Mozga­lom pozsonyi központjában tegnap Duka Zólyomi Árpád ügyvezető al­­elnök, valamint Kvarda József, Gör­­löl Jenő és Lacza Tihamér megbe­szélést folytatott dr. Július Táncos­sal és Gatyás Oszkárral, a Roma Egység Ligájának alelnökével. Az Együttélés képviselői tájékoz­tatták a vendégeket a mozgalom programjáról, amelyben a cigányok érdekképviselete is helyet kapott. A vendégek ismertették a romák körében szerveződött politikai pártok és mozgalmak programját, illetve részletesen beszéltek azokról a prob­lémákról, amelyekkel a cigányoknak a romló gazdasági viszonyok között szembe kell nézniük. A közelgő parla­menti választásokkal kapcsolatban a tárgyalófelek megvitatták az együtt­működés lehetőségeit. ont. A gépkocsivezető jelenlétében a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat brünni üzemében vámellenőrzésnek ve­tették alá a kamion szállítmányát. A raktér átfésülése közben 32 műanyag zacskóra bukkantak, amelyekben sár­gásfehér por volt. Az előzetes próba során kiderült, hogy heroinról van szó. Ami a csehszlovákiai kábítószer­csempészetet illeti, 1991. január else­jétől tegnapig a rendőrség és a vámőr­ség összesen 221 kilogramm drogot foglalt le. A német belügyminisztéri­um hivatalos adatai szerint a bajor vámhivatal munkatársai 1991 júniusa és novembere között további 720 ki­logramm heroinra bukkantak a cseh­szlovák—német határon. A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom gazdasági bizottsága föld­művesfórumot rendez a párkányi műve­lődési házban 1992. február 17-én, hét­főn délután 16 órai kezdettel. Előadás hangzik el a földtulajdon rendezéséről, valamint a transzformációs törvényről. A fórumon jelen lesz többek között a Szlovák Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának jogi szakértője, az Állami Közjegyzőség és az érsekújvári járási közjegyzőség mun­katársa. Felhívjuk az érdeklődők figyelmét, hogy kérdésekre is válaszolnak a fórum résztvevői. „Lefüleltek, mert gyanús voltain" (Folytatás az 1. oldalról) két titkosrendőr azt .javasolta” neki, hogy ne hagyja el lakását, de amikor barátja hétvégi házába kívánt távozni, elfogták, és 30 órára lecsukták. A Nemzetbiztonsági Testületről szóló törvény 23. cikkelye értelmé­ben 1988 dereka és 1989. november 17-e között Alexandr Vondrát is kétszer vették őrizetbe. Václav Havel köztársasági elnök — akinek tegnap kellett volna vallo­mást tenni a katonai bíróság előtt — egészségi okok miatt nem jelent meg a tárgyaláson. A Szövetségi Belügyminisztérium három volt munkatársa — akiket vezetői jogkörrel való visszaéléssel vádolnak — ügyének tárgyalása március 3-án folytatódik Táborban. A tanácsvezető bíró, Jirí Bernát ez­redes tájékoztatása szerint a bíróság március 3—6-án további tanúkat hallgat ki. Négy törvénytervezet (Folytatás az 1. oldalról) felső határa 800-ról 900 koronára emel­kedne, nem bővülne azonban a megen­gedett napi kétórás munkaidő. Az egye­dülálló szülő kereseti lehetőségeit a tör­vénytervezet nem szabályozza. Á nyugdíjemelésről szóló törvényter­vezetet lapunk szerdai számában már is­mertettük Eszerint a nyugdíjemelés a nyugdíj megállapításának évétől függően differenciálódik. A törvénytervezet tulaj­donképpen annak a valorizálási mecha­nizmusnak az érvényesítése, amelynek értelmében a nyugdíjakat abban az eset­ben kell emelni, ha a létfenntartási költ­ségek 10 százalékkal vagy az átlagkereset legalább 5 százalékkal emelkedik. Amint azt Igor Lipták a minisztérium társada­lombiztosítási főosztályának vezetője el­mondta, a megemelt nyugdíjakat a júniu­si nyugdíjfizetéstől számítva kezdenék fo­lyósítani. Ez az 1991. december 31-e előtt megállapított nyugdíjakra vonatkozik. Az 1992-ben megállapított nyugdíjak esetében már a megállapítás idejétől a megemelt nyugdíj lenne érvényes. Jóvá­hagyása esetében a törvény visszamenő­leg is érvényes volna. A bérkategóriák megszüntetéséről szóló törvény az 1957 óta érvényes előí­rásokat hatálytalanítaná. Ezek a beso­rolások ugyanis nem felelnek meg a piacgazdaság feltételeinek, sem az újon­nan kidolgozott társadalombiztosítási alapelveknek A betegbiztosítási törvénytervezet fő célja, hogy betegség okozta munkakép­telenség ideje alatt az alkalmazott ellá­tását az állami költségvetés terhei alól a munkaadó hatáskörébe helyezze át. A tervezet szerint a munkaadó 14 napon keresztül lenne köteles segélyt fizetni az alkalmazottnak. (gl) Az SZNP a „Szlovák Felszabadító Hadseregről” Cseh provokáció? „Ha a Kereszténydemokrata Mozgalom nemzeti érzelmű képviselői a mozgalmon belül nem tudnak megegyezni társaikkal, mi tárt karokkal várjuk őket, akár mint független képviselőket is” — jelentette ki a Szlovák Nemzeti Párt tegnapi sajtóértekezletén Jozef Prokes pártelnök. ProkeS ezzel a kijelentésével arra a tényre reagált, hogy a milovyi szerző­désjavaslatról tartott szavazáson „na­gyon világosan kinyilvánult a KDM nemzeti szárnyának állásfoglalása”. Újságírók kérdésére, hogy ha a vá­lasztások után az SZNP kormányzó­­párttá válik, hogyan tud majd együtt­működni azokkal a partnereivel, ame­lyeknek programjában a közös állam megőrzése szerepel, ProkeS azt vála­szolta, hogy értelmetlen dolog volna erőltetni az együttműködést olyan fel­ek között, amelyek álláspontja össze­férhetetlen. „Az SZNP egyedül is ké­pes lenne kormányt alakítani, amely legalább 75 százalékkal jobb lenne, mint a mostani” — állította a pártve­zér. Hozzátette, hogy azért csak 75 szá­zalékkal, mert 25 százalék ,jó” van a jelenlegi kormányban is. A vagyonjegyes privatizációval kap­csolatban a pártvezetők megjegyezték, hogy alapjában véve nem a privatizá­ció, csupán annak formája ellen van ki­fogásuk, és esetleges hatalomra jutásuk után olyan intézkedéseket foganatosí­tanak, melyek megakadályozzák, hogy a szlovákok részvényei a „nem Szlová­kia érdekeit képviselő” privatizálási alapok kezébe kerüljenek. Azt ajánlot­ták, hogy az állampolgárok egyénileg, esetleg a „maticás” és a hozzá hasonló nemzeti alapokon keresztül fektessék be vagyonjegyüket. A lusztrálási törvénnyel kapcsolat­ban Prokeá megjegyezte, hogy a múlt­tal való kiegyezésre Spanyolország kö­vetendő példa lehet, de ha már lusztrá­­lásról van szó, ő azt szeretné, ha az átB-vel egyetemben a Gestapóval együttműködők névsorát is nyilvános­ságra hoznák. A sajtóértekezleten szóba került an­nak a levélnek ügye is, amely a „Szlo­vák Felszabadító Hadsereg” létrejötté­ről tudósít, és fegyverkezésre szólítja fel a szlovák állampolgárokat abból a célból, hogy ha az év végéig parlamenti úton nem sikerül elérni Szlovákia füg­getlenségét, akkor a „hadsereg” felszó­lítására fegyverrel vívhassák ki „sza­badságukat”. Az SZNP vezetői szerint valószínűleg cseh részről kezdeménye­zett provokációról van szó. (gaál) Fegyverrel az önállóságért? (Folytatás az 1. oldalról) vezetőjét is megkereste, vajon nincsenek­­e részletesebb információik. Például a Keleti Katonai Parancsnokságról közöl­ték vele, hogy mihelyt hozzájutnak infor­mációkhoz, tájékoztatják a sajtóirodát. Ez meg is történt. Tornái ávec ezredes, a parancsnokság sajtótitkára a következő­ket nyilatkozta: „Áz úgynevezett Szlovák Felszabadító Hadsereg felhívását provo­kációnak tekintjük, mégpedig nagyon sú­lyosnak. Ezért az illetékes legfőbb ügyész­nek kell vele foglalkoznia. A Keleti Kato­nai Parancsnokság hasonló felhívásokra nem kíván reagálni, de az érvényes tör­vények szerint fog eljárni. Egy magát megnevezni nem kívánó informátor közölte a sajtóirodával, hogy az ügyet tegnap már elkezdték vizsgálni. Ä felhívás szerzőjének vagy szerzőinek céljairól azonban még ne­héz mondani konkrét dolgokat. Nem kizárt, hogy jól átgondolt, „céltuda­tos” provokációról van szó. A sajtóiro­da informátora szerint valószínűleg a jövő héten már többet lehet majd tud­ni az ügyről és hátteréről. Az alábbiak­ban teljes terjedelmében ismertetjük a Szlovák Felszabadító Hadsereg Végre­hajtó Bizottságának a felhívását, amelyben a szerzők egyszerre több bűncselekményt is elkövettek. „A végrehajtó bizottság közli, hogy 1992. január elsején létrejött a Szlovák Felszabadító Hadsereg (SZFH), amely a szlovák nemzet fegyveres testületé. Az SZFH feladata, hogy szavatolja Szlovákia területi egységének védelmét és önállóságának elérését. E feladat teljesítésére az SZFH a Szlovák Köztársaság összes állampolgárát felszólítja. A köztársaság minden állampolgárának felada­ta, hogy fegyvereket és lőszert gyűjtsön, hogy az SZFH felhívására képes legyen védelmezni a köztársaság területi egységét és önállóságát. A hadsereg szlovák állampolgárságú parancsnokai és katonái kötelesek megkezdeni annak biztosí­tását, hogy a Szlovákiában levő összes katonai alakulat harckészültségi állapotba menjen át, hogy szükség esetén képesek legyenek hadműveleteket végrehajtani. A Csehországban állomásozó szlovák parancsnokok és katonák kötelesek meg­kezdeni olyan harci egységek szervezését, amelyek képesek a Szlovák Köztár­saság területére átvonulni. A hadműveleteket az SZFH abban az esetben kezdi meg, ha az SZNT az 1992-es év végéig nem kiáltja ki a Szlovák Köztársaság teljes önállóságát és szuverenitását. A hadműveletek célja a kormány megdöntése, a parlament feloszlatása, a Szlovák Köztársaság önállóságának és szuverenitásá­nak kikiáltása és a hatalom átadása a Szlovák Köztársaság területén szabadon megválasztott szervek kezébe. A választásokra legkésőbb a hatalomátvétel utáni egy éven belül kerül sor. Az SZFH soraiba minden férfi köteles belépni, aki a Szlovák Köztársaság polgára — tekintet nélkül politikai hovatartozására, vallási meggyőződésére, valamint nemzetiségre és fajra — és aki a felhívás közzétételé­nek napján betölti 18. életévét és nem idősebb 55 évesnél. A Szlovák Köztársaság területén állomásozó cseh nemzetiségű parancsnokokat és katonákat a hadmű­veletek kihirdetése után hadifoglyoknak tekintjük, és a genfi konvenciók értel­mében részesülnek elbánásban. Ezért javasoljuk nekik, hogy saját érdekükben utasítsák el a szolgálatot a Szlovák Köztársaságban. Az SZFH bízik abban, hogy a szlovák politikai reprezentáció képes politikai úton biztosítani a Szlovák Köztársaság szuverenitását.”

Next

/
Thumbnails
Contents