Szabad Újság, 1992. február (2. évfolyam, 28-51. szám)

1992-02-04 / 29. szám

r \ — Kétnyelvűség a Kárpát-medencé­ben. — A turizmus éve volt? — A Szent Korona­képsorozat Rómá­ban. Hírlap ORSZÁGOS GAZDASÁGI, KÖZÉLETI ES KULTURÁLIS NAPILAP 1992. február 4. A SZABAD ÚJSÁG MELLÉKLETE II. évf. 9. szám — Mögötted ott áll az Úr... — A kapitány még optimista. — Borkai újra ló­ra szállt. / NAGY JÁTÉKOK FOLYNAK A BALKÁNON Politikai elefántvadászat Az ENSZ-megfigyelőket szállító helikopter maradványai. Az Európai Közösség megfigyelőinek tragé­diája körül még mindig folynak a találgatások Zágrábban. Egyvalami­ben azonban mindenki egyetért: a jugoszláv lé­gierő a minap politikai elefántra vadászott a horvát légtérben. KA LAPIS RÓKUS, ZÁGRÁB A horvát vezető politikai körök attól tartanak legin­kább, hogy a kétségkívül súlyos nemzetközi inci­denst — az ENSZ-megfi­­gyelők helikopterének megsemmisítését — a szer­biai vezetés azért rendezte meg, hogy alkalomadtán is­mét „horvát ármányként” mutathassa be. Ugyanis, mind Jurjevic tábornok, a légierő parancsnoka, mind Kadijevic tábornok, volt nemzetvédelmi miniszter azon ritka horvát káderek közé tartoznak, akik meg­maradtak a Jugoszláv Nép­hadsereg kötelékében. „Nem lepne meg, ha a vizs­gálat során az is kiderülne, hogy a támadást végrehaj­tó pilóta nemzetiségi hova­tartozására nézve, horvát volt” — mondta egy magas­rangú horvát funkcionári­us. Belgrádi politikájának belső logikáját némileg is­merve, az igazság nem lehet ennyire egyszerű. Még az is kevésbé valószínű, hogy az incidensre a katonai vezető körök „héjáinak és galamb­jainak” nyílt kenyértörése miatt került sor, annak elle­nére, hogy első pillantásra ez a legkézenfekvőbb magyará­zat, melyet állítólag Brovet tengernagy, a nemzetvédel­mi miniszter helyettese is megerősített a Cyrus Vance­­szel folytatott telefonbeszél­getésében. Az eset hátteré­ben valószínűleg a katonai vezető körökkel való leszá­molás áll, mivel a horvátor­szági hadjáratban teljesen lejáratott Jugoszláv Nép­hadsereg egyrészt zavarni kezdte Milosevicet tervei végrehajtásában, másrészt pedig eszményi bűnbaknak használható fel, melyre al­kalomadtán át lehet hárítani a felelősséget a háborúért, s főként ennek áldozataiért. Erre utal Milosevic nyílt le­vele is, melyben élesen meg­támadta a kr aj inai szerbek vezetőjét Milan Babicot, s reményét fejezte ki, hogy Krajina lakossága olyan em­bereknek fog bizalmat sza­vazni, akik a nép érdekeit az önös politikai presztízs fölé képesek emelni. Elképzelhető, hogy mi­után Milosevic így megsza­badul a ballaszttól, s Hor­vátországba bevonulnak az ENSZ-csapatok, sikerül majd megvalósítania a mi­­ni-Jugoszláviával kapcso­latos terveit, de még min­dig nem tudni, mit ígértek neki Szarajevóban a tűz­­szüneti tárgyalások során. A mini-Jugoszláviát Szerbia, Crna Gora és Bosznia-Hercegovina al­kotná, egyértelműen Szer­bia vezetésével. Amennyi­ben ez sikerülne, több mint valószínű, hogy Szerbia szerezné meg a volt szövet­ségi állam vagyonának oroszlánrészét, elkerülné a háborús kártérítés fizeté­sét Horvátországnak, s de facto területében is jelentő­sen megnövekedne. Minderre az elkövetke­ző napok hoznak választ, ám valamit máris leszögez­hetünk: nagy játékok foly­nak ismét a Balkánon. PARLAMENTI BÍRÁK A STÚDIÓBAN A tévén a választók szeme A román belpolitika a február 9-i helyhatósági és az áp­rilisra tervezett általános választások lázában ég. A kam­pány finise előtt a demokratikus konvenció meghúzta a vészjelzőt: létfontosságú a román televízió semleges­sége! A konvenciónak 14 párt a tagja, köztük a parla­mentiben is résztvevő Romániai Magyarok Demokrati­kus Szövetsége, a Nemzeti Kereszténydemokrata Pa­rasztpárt, a Nemzeti Liberális Párt, valamint több, non parlamenti párt, például a Polgári Szövetség. BOTOS LÁSZLÓ Az említett konvenciónak nem tagja viszont a Nemzeti Megmentési Front, és a Nem­zeti Egységpárt (Vatra Roma­­neasca) sem, ennek ellenére a kormány megszívlelte a 14-ek figyelmeztetését. Theodor Stolojan miniszterelnök talál­kozott a pártok vezetőivel, és biztosította őket, hogy a tele­vízió részrehajlás néíkül kö­veti a választási kampány ese­ményeit. Stolojan elismerte, hogy a képernyőnek döntő szerepe lehet a választások eredményeiben. (Ismert, hogy a román televízió volt az 1989 decemberi forradalom egyik fő eszköze, az akkor non stop élő adás óriási hatással volt a lakosságra.) Néhány pártvezető ugyanakkor heve­sen támadta a román televízió jelenlegi vezetőségét, többek között részrehajlással és ma­nipulációkkal, sőt zavarkel­téssel, ellenségeskedések szításával vádolva a műsor­szerkesztőket. Az elmúlt hét végén külön parlamenti bizottság alakult, amelynek feladata ellenőriz­ni: a román televízió miként vesz részt a választási kam­pányban, megőrzi-e semle­gességét? A bizottságban je­len vannak a parlamenti pár­tok képviselői, de a többi párt is küldhet megfigyelőket. A bizottság elnöke Cazimir Io­­nescu, aki mellesleg a képvise­lőház titkára és néhány nap­pal ezelőtt jelentette be, hogy szakít a Nemzeti Megmentési Fronttal, s semleges politi­kusként folytatja munkáját. Ionescu, aki korábban tagja volt az alkotmányozó bizott­ságnak is, elmondta, hogy a tévéellenőrző bizottság a vá­lasztási kampány egész ideje alatt működni fog és határo­zottan közbelép, ha vissza­éléseket tapasztal. Az előzetes becslések sze­rint a kampány összköltsége egymilliárd lej lesz, bár előze­tesen csak ötszázmillió lejt terveztek erre a célra. A bi­zottság létrehozása egyéb­ként az ellenzéki pártok köré­ben megelégedést keltett. Re­ményt ad a kampány tisztasá­gára, mert már hónapokkal ezelőtt akadt példa az ellenke­zőjére. Ide sorolható a Hargi­­ta-Kovászna jelentés tálalása, s az ekörül kialakult mester­séges vihar is. A Szocialista Munkapárt — melynek tagjai nem titkol­ják, inkább büszkék arra hogy a Román Kommunista Párt utódjai — nem rendelkezik törvényesen bejegyzett stá­tusszal, de az ország néhány városában jelöltet indít a hely­­hatósági választásokon. Ilié Werdet (a párt elnöke) hívei Ion Iliescu államelnököt tá­mogatják az általános válasz­tásokon. Iliescu egyébként a hírek szerint ismét heves tá­madást készített elő — szélső­séges újságok közreműködé­sével — Petre Roman ellen, aki viszont állítólag írásban mond le az elnökjelöltségről, hogy mérsékelje Iliescu ro­hamát. ____________MUNKATÁRSUNKTÓL____________ Romániában megkezdődött a lakás- és nép­­számlálás. Több, mint 100 ezer megbízott számláló személy végzi a felmérést, amelyet többnapos felkészítő tanfolyam előzött meg. Sajnos, ez a felkészítés jóval előbb és — ta­lán — komolyabban kezdődött a számlálók­nak, mint a... „számláltaknak”. A nemzeti kisebbségek — főleg a magyar és a német — ugyanis könnyen fogalomza­var áldozatai lehetnek. A népszámláló kézi­könyvben a lakosok anyanyelvének feltün­tetésénél szerepel a székely nyelv is, annak ellenére, hogy ilyen (önálló) nyelv nem léte­zik. A csapdába pedig sok naiv székely-ma­gyar beleeshet! Az RMDSZ országos elnök­sége táviratban kérte az említett fogalomza­var kijavítását. Sokunk véleménye szerint túl későn történt ez a (jogos) közbelépés, így nagyon megkérdőjelezhető a vétó eredmé­nye. A (magyar nyelvű) Mass-Média is elég­gé langyoséul kezelte az ügyet, s az utolsó percben történő felhívások, felvilágosítások hatása nagyon-nagyon kétes. A népszámláló kérdőívek szerkesztése olyan, hogy külön rovatba sorolja a magyart, székelyt, csángót, de a szászokat és svábokat is. Ez pedig szétdarabolhat két erős nemze­tiséget, ha csak elméletben is ... i az, ki jobbra lépeget 1— kérdezi Vlagyimir Maja­­flK kovszkij a „Balra mars” című költeményében. A kér­­■ Vk dést jónéhány évtizeddel később N. Sándor László, a Magyar Hírlap munkatársa válaszolja meg, amikor azt írja a Pesti Hírlapról, hogy ez egy közismert jobboldali lap. Megcsípem magam, ébren vagyok-e vagy álmodom. Mire fel a szerző által adományozott, semmi esetre sem dicséret­nek szánt címke1 És miérti Sejtem azért, mert a Pesti Hírlap közölte egyedül a hiva­talos magyar kormány, hivatalos pénzügyminisztere által megbízott, hivatalos személytől származó beszámolóját, ami a Magyar Televízió szervezeti, működési és anyagi hiányos­ságairól szólt. Arról a zűrzavaros pénzügyi helyzetről, átlát­hatatlan állapotról, amelyről gyakorlatilag az egész ország tud. Ha máshonnan nem, sejti a műsorok színvonalából. A miniszteri biztos különben sem talált fel semmi újat, csupán megismételte a korábban lezajlott vizsgálatok ténye­it. Ezért vagyunk N. Sándor László szerint jobboldaliak ? Vagy azért, mert hoztunk egy közalkalmazotti jövedelemlis­tát a tévéből, amelyből kiderült, hogy a legalacsonyabb pénzű kedvenc is többet kap, mint amennyi egy nyomorék gyerme­keket gyógyító intézmény egész évi költségvetési támogatá­sai Ezért vagyunk jobboldaliaki Különben is mi az, hogy jobb oldal 1 Erről csak az értelme­ző szótár ad némi támpontot: „Jobboldali annyi, mint reak-SESZTÁK ÁGNES Jobbra mars? ciós és haladásellenes. Illetve a polgári parlamentben így ne­vezik a jobb oldalt ülőket”. Mit kezdjek ezzel a meghatáro­zással 1 Ezekkel a szocializmusból jól ismert címkékkel: re­akciós, frakciós, revizionista, ultrabalos, maoista... Persze, azt hiszem, hogy aki sokáig hasznosította magát Moszkvában, annak a fejében automatikusan születnek ilyen címkéjű dobozok. Jobboldali. Ebből következik, hogy a Pesti Hírlap haladásellenes, reakciós lap, és az itt dolgozó kollégák velem együtt ádáz ellenségei minden változásnak, és visszasírják... a... na, mitl A Horthy-rendszert nemigen, mert a lap munkatársainak életkora éppen megüti a har­minc évet. Akkor netán a szocializmustl Aki meg ezt állítja, annak még nem volt a kezében Pesti Hírlap. Sejtem egyébként, hogy Magyarországon ma mit jelent a jobboldaliság. Például a jobb oldal szekértolója az, aki nem átkozza éjjel-nappal a kormányt. Aki nem Józsizza le a mi­niszterelnököt, nem helyesli és nem buzdítja a taxisblokád résztvevőit arra, hogy megbuktassák a kormányt. Jobboldali például Nagy Feró, a popkirály, mert azt mondta, nem száll be a kormány gyalázóinak sorába, nem csinál az országnak és magának rosszat. Jobboldali továbbá az is, aki azt szeret­né, hogy megbékélés jöjjön az országra, aki nem robbant ki hetenként sajtóbotrányt — hordóügytől Hanák- ügyig. Jobb­oldali, aki nem kér a kádári független szakértőkből, amit nem csodálok, hiszen fantasztikus szakértelmük juttatta ide az országot. Nyilván azok is reakciósak és haladásellenesek, akik nem ítélték el a Kónya—Pető- vitát, és akik azt akarják, hogy vonják felelősségre azokat, akik csődbe vitték az orszá­got. Jobboldali az, aki nem érez szánalmat a rózsadombi vil­lákban tengődő megtört, „öreg” emberek láttán. Megjegy­zem, a baloldali Vida elvtársnak sem rendült meg a szíve, amikor az idős és beteg Nagy Imre nyakára hurkolta a köte­let. Mindenesetre nem ártana tudni, hol húzódik a frontvo­nal. És jön-e valaki, aki elmagyarázná, hogy itt, és ma mi­lyen oldalak a divatosak. A jobb oldalhoz negyven évig ta­padt valami rossz szagú és büdös. Hiszen a jobb oldal egy lé­pésre van az antiszemitizmustól, aprogromtól és a fasizmus­tól. Mennyivel különb hát a bal oldali Ahhoz meg olyan asszociációk tapadnak, mint kommunista terror, az eszme nevébeni népirtás, a koncepciós perek és a párt mindenható­sága. Nem lehetne egyszer úgy középtájon letáboroznil Ahol nem kötelező sem a rózsafüzér pergetése, sem a piros párttag­sági könyv lobogtatása. VAJON MENNYINEK TALÁLTATNAK? Népszámlálás — zavarokkal

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents