Szabad Újság, 1992. február (2. évfolyam, 28-51. szám)
1992-02-04 / 29. szám
r \ — Kétnyelvűség a Kárpát-medencében. — A turizmus éve volt? — A Szent Koronaképsorozat Rómában. Hírlap ORSZÁGOS GAZDASÁGI, KÖZÉLETI ES KULTURÁLIS NAPILAP 1992. február 4. A SZABAD ÚJSÁG MELLÉKLETE II. évf. 9. szám — Mögötted ott áll az Úr... — A kapitány még optimista. — Borkai újra lóra szállt. / NAGY JÁTÉKOK FOLYNAK A BALKÁNON Politikai elefántvadászat Az ENSZ-megfigyelőket szállító helikopter maradványai. Az Európai Közösség megfigyelőinek tragédiája körül még mindig folynak a találgatások Zágrábban. Egyvalamiben azonban mindenki egyetért: a jugoszláv légierő a minap politikai elefántra vadászott a horvát légtérben. KA LAPIS RÓKUS, ZÁGRÁB A horvát vezető politikai körök attól tartanak leginkább, hogy a kétségkívül súlyos nemzetközi incidenst — az ENSZ-megfigyelők helikopterének megsemmisítését — a szerbiai vezetés azért rendezte meg, hogy alkalomadtán ismét „horvát ármányként” mutathassa be. Ugyanis, mind Jurjevic tábornok, a légierő parancsnoka, mind Kadijevic tábornok, volt nemzetvédelmi miniszter azon ritka horvát káderek közé tartoznak, akik megmaradtak a Jugoszláv Néphadsereg kötelékében. „Nem lepne meg, ha a vizsgálat során az is kiderülne, hogy a támadást végrehajtó pilóta nemzetiségi hovatartozására nézve, horvát volt” — mondta egy magasrangú horvát funkcionárius. Belgrádi politikájának belső logikáját némileg ismerve, az igazság nem lehet ennyire egyszerű. Még az is kevésbé valószínű, hogy az incidensre a katonai vezető körök „héjáinak és galambjainak” nyílt kenyértörése miatt került sor, annak ellenére, hogy első pillantásra ez a legkézenfekvőbb magyarázat, melyet állítólag Brovet tengernagy, a nemzetvédelmi miniszter helyettese is megerősített a Cyrus Vanceszel folytatott telefonbeszélgetésében. Az eset hátterében valószínűleg a katonai vezető körökkel való leszámolás áll, mivel a horvátországi hadjáratban teljesen lejáratott Jugoszláv Néphadsereg egyrészt zavarni kezdte Milosevicet tervei végrehajtásában, másrészt pedig eszményi bűnbaknak használható fel, melyre alkalomadtán át lehet hárítani a felelősséget a háborúért, s főként ennek áldozataiért. Erre utal Milosevic nyílt levele is, melyben élesen megtámadta a kr aj inai szerbek vezetőjét Milan Babicot, s reményét fejezte ki, hogy Krajina lakossága olyan embereknek fog bizalmat szavazni, akik a nép érdekeit az önös politikai presztízs fölé képesek emelni. Elképzelhető, hogy miután Milosevic így megszabadul a ballaszttól, s Horvátországba bevonulnak az ENSZ-csapatok, sikerül majd megvalósítania a mini-Jugoszláviával kapcsolatos terveit, de még mindig nem tudni, mit ígértek neki Szarajevóban a tűzszüneti tárgyalások során. A mini-Jugoszláviát Szerbia, Crna Gora és Bosznia-Hercegovina alkotná, egyértelműen Szerbia vezetésével. Amennyiben ez sikerülne, több mint valószínű, hogy Szerbia szerezné meg a volt szövetségi állam vagyonának oroszlánrészét, elkerülné a háborús kártérítés fizetését Horvátországnak, s de facto területében is jelentősen megnövekedne. Minderre az elkövetkező napok hoznak választ, ám valamit máris leszögezhetünk: nagy játékok folynak ismét a Balkánon. PARLAMENTI BÍRÁK A STÚDIÓBAN A tévén a választók szeme A román belpolitika a február 9-i helyhatósági és az áprilisra tervezett általános választások lázában ég. A kampány finise előtt a demokratikus konvenció meghúzta a vészjelzőt: létfontosságú a román televízió semlegessége! A konvenciónak 14 párt a tagja, köztük a parlamentiben is résztvevő Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége, a Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt, a Nemzeti Liberális Párt, valamint több, non parlamenti párt, például a Polgári Szövetség. BOTOS LÁSZLÓ Az említett konvenciónak nem tagja viszont a Nemzeti Megmentési Front, és a Nemzeti Egységpárt (Vatra Romaneasca) sem, ennek ellenére a kormány megszívlelte a 14-ek figyelmeztetését. Theodor Stolojan miniszterelnök találkozott a pártok vezetőivel, és biztosította őket, hogy a televízió részrehajlás néíkül követi a választási kampány eseményeit. Stolojan elismerte, hogy a képernyőnek döntő szerepe lehet a választások eredményeiben. (Ismert, hogy a román televízió volt az 1989 decemberi forradalom egyik fő eszköze, az akkor non stop élő adás óriási hatással volt a lakosságra.) Néhány pártvezető ugyanakkor hevesen támadta a román televízió jelenlegi vezetőségét, többek között részrehajlással és manipulációkkal, sőt zavarkeltéssel, ellenségeskedések szításával vádolva a műsorszerkesztőket. Az elmúlt hét végén külön parlamenti bizottság alakult, amelynek feladata ellenőrizni: a román televízió miként vesz részt a választási kampányban, megőrzi-e semlegességét? A bizottságban jelen vannak a parlamenti pártok képviselői, de a többi párt is küldhet megfigyelőket. A bizottság elnöke Cazimir Ionescu, aki mellesleg a képviselőház titkára és néhány nappal ezelőtt jelentette be, hogy szakít a Nemzeti Megmentési Fronttal, s semleges politikusként folytatja munkáját. Ionescu, aki korábban tagja volt az alkotmányozó bizottságnak is, elmondta, hogy a tévéellenőrző bizottság a választási kampány egész ideje alatt működni fog és határozottan közbelép, ha visszaéléseket tapasztal. Az előzetes becslések szerint a kampány összköltsége egymilliárd lej lesz, bár előzetesen csak ötszázmillió lejt terveztek erre a célra. A bizottság létrehozása egyébként az ellenzéki pártok körében megelégedést keltett. Reményt ad a kampány tisztaságára, mert már hónapokkal ezelőtt akadt példa az ellenkezőjére. Ide sorolható a Hargita-Kovászna jelentés tálalása, s az ekörül kialakult mesterséges vihar is. A Szocialista Munkapárt — melynek tagjai nem titkolják, inkább büszkék arra hogy a Román Kommunista Párt utódjai — nem rendelkezik törvényesen bejegyzett státusszal, de az ország néhány városában jelöltet indít a helyhatósági választásokon. Ilié Werdet (a párt elnöke) hívei Ion Iliescu államelnököt támogatják az általános választásokon. Iliescu egyébként a hírek szerint ismét heves támadást készített elő — szélsőséges újságok közreműködésével — Petre Roman ellen, aki viszont állítólag írásban mond le az elnökjelöltségről, hogy mérsékelje Iliescu rohamát. ____________MUNKATÁRSUNKTÓL____________ Romániában megkezdődött a lakás- és népszámlálás. Több, mint 100 ezer megbízott számláló személy végzi a felmérést, amelyet többnapos felkészítő tanfolyam előzött meg. Sajnos, ez a felkészítés jóval előbb és — talán — komolyabban kezdődött a számlálóknak, mint a... „számláltaknak”. A nemzeti kisebbségek — főleg a magyar és a német — ugyanis könnyen fogalomzavar áldozatai lehetnek. A népszámláló kézikönyvben a lakosok anyanyelvének feltüntetésénél szerepel a székely nyelv is, annak ellenére, hogy ilyen (önálló) nyelv nem létezik. A csapdába pedig sok naiv székely-magyar beleeshet! Az RMDSZ országos elnöksége táviratban kérte az említett fogalomzavar kijavítását. Sokunk véleménye szerint túl későn történt ez a (jogos) közbelépés, így nagyon megkérdőjelezhető a vétó eredménye. A (magyar nyelvű) Mass-Média is eléggé langyoséul kezelte az ügyet, s az utolsó percben történő felhívások, felvilágosítások hatása nagyon-nagyon kétes. A népszámláló kérdőívek szerkesztése olyan, hogy külön rovatba sorolja a magyart, székelyt, csángót, de a szászokat és svábokat is. Ez pedig szétdarabolhat két erős nemzetiséget, ha csak elméletben is ... i az, ki jobbra lépeget 1— kérdezi Vlagyimir MajaflK kovszkij a „Balra mars” című költeményében. A kér■ Vk dést jónéhány évtizeddel később N. Sándor László, a Magyar Hírlap munkatársa válaszolja meg, amikor azt írja a Pesti Hírlapról, hogy ez egy közismert jobboldali lap. Megcsípem magam, ébren vagyok-e vagy álmodom. Mire fel a szerző által adományozott, semmi esetre sem dicséretnek szánt címke1 És miérti Sejtem azért, mert a Pesti Hírlap közölte egyedül a hivatalos magyar kormány, hivatalos pénzügyminisztere által megbízott, hivatalos személytől származó beszámolóját, ami a Magyar Televízió szervezeti, működési és anyagi hiányosságairól szólt. Arról a zűrzavaros pénzügyi helyzetről, átláthatatlan állapotról, amelyről gyakorlatilag az egész ország tud. Ha máshonnan nem, sejti a műsorok színvonalából. A miniszteri biztos különben sem talált fel semmi újat, csupán megismételte a korábban lezajlott vizsgálatok tényeit. Ezért vagyunk N. Sándor László szerint jobboldaliak ? Vagy azért, mert hoztunk egy közalkalmazotti jövedelemlistát a tévéből, amelyből kiderült, hogy a legalacsonyabb pénzű kedvenc is többet kap, mint amennyi egy nyomorék gyermekeket gyógyító intézmény egész évi költségvetési támogatásai Ezért vagyunk jobboldaliaki Különben is mi az, hogy jobb oldal 1 Erről csak az értelmező szótár ad némi támpontot: „Jobboldali annyi, mint reak-SESZTÁK ÁGNES Jobbra mars? ciós és haladásellenes. Illetve a polgári parlamentben így nevezik a jobb oldalt ülőket”. Mit kezdjek ezzel a meghatározással 1 Ezekkel a szocializmusból jól ismert címkékkel: reakciós, frakciós, revizionista, ultrabalos, maoista... Persze, azt hiszem, hogy aki sokáig hasznosította magát Moszkvában, annak a fejében automatikusan születnek ilyen címkéjű dobozok. Jobboldali. Ebből következik, hogy a Pesti Hírlap haladásellenes, reakciós lap, és az itt dolgozó kollégák velem együtt ádáz ellenségei minden változásnak, és visszasírják... a... na, mitl A Horthy-rendszert nemigen, mert a lap munkatársainak életkora éppen megüti a harminc évet. Akkor netán a szocializmustl Aki meg ezt állítja, annak még nem volt a kezében Pesti Hírlap. Sejtem egyébként, hogy Magyarországon ma mit jelent a jobboldaliság. Például a jobb oldal szekértolója az, aki nem átkozza éjjel-nappal a kormányt. Aki nem Józsizza le a miniszterelnököt, nem helyesli és nem buzdítja a taxisblokád résztvevőit arra, hogy megbuktassák a kormányt. Jobboldali például Nagy Feró, a popkirály, mert azt mondta, nem száll be a kormány gyalázóinak sorába, nem csinál az országnak és magának rosszat. Jobboldali továbbá az is, aki azt szeretné, hogy megbékélés jöjjön az országra, aki nem robbant ki hetenként sajtóbotrányt — hordóügytől Hanák- ügyig. Jobboldali, aki nem kér a kádári független szakértőkből, amit nem csodálok, hiszen fantasztikus szakértelmük juttatta ide az országot. Nyilván azok is reakciósak és haladásellenesek, akik nem ítélték el a Kónya—Pető- vitát, és akik azt akarják, hogy vonják felelősségre azokat, akik csődbe vitték az országot. Jobboldali az, aki nem érez szánalmat a rózsadombi villákban tengődő megtört, „öreg” emberek láttán. Megjegyzem, a baloldali Vida elvtársnak sem rendült meg a szíve, amikor az idős és beteg Nagy Imre nyakára hurkolta a kötelet. Mindenesetre nem ártana tudni, hol húzódik a frontvonal. És jön-e valaki, aki elmagyarázná, hogy itt, és ma milyen oldalak a divatosak. A jobb oldalhoz negyven évig tapadt valami rossz szagú és büdös. Hiszen a jobb oldal egy lépésre van az antiszemitizmustól, aprogromtól és a fasizmustól. Mennyivel különb hát a bal oldali Ahhoz meg olyan asszociációk tapadnak, mint kommunista terror, az eszme nevébeni népirtás, a koncepciós perek és a párt mindenhatósága. Nem lehetne egyszer úgy középtájon letáboroznil Ahol nem kötelező sem a rózsafüzér pergetése, sem a piros párttagsági könyv lobogtatása. VAJON MENNYINEK TALÁLTATNAK? Népszámlálás — zavarokkal