Szabad Újság, 1992. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-10 / 8. szám

4 1992. január 10. Burgonyatermesztés ígéretes lehetőségek A burgonya nagyon fontos termék Nyugat-Európában, s talán még ennél is lényegesebb, hogy az EK nem határolja be a termeszt­hető mennyiséget. A burgonyát nem lehet egy évnél tovább tárolni, ezért minden új év egyben új kezdet is. Három fontos termelési irányról be­szélhetünk Európában. Dél-Európát a korai burgonyatermesztés jellemzi, részben saját piacra s nagyobb rész­ben exportra, főleg Nyugat- és Észak- Európába. Nyugat-Európa a késői burgonyatermesztés területe. A legna­gyobb termesztők: Észak-Franciaor­­szág, Belgium, Németország, Anglia és Hollandia. A harmadik irány a vetó­­gumó-előállítás, ez Észak-Nyugat- Európára, főleg Hollandiára, Németor­szágra, Észak-Franciaországra, Bel­giumra, Skóciára és Dániára jellemző. A holland Agrico Szövetkezet mind­három irányban fontos szerepet ját­szik. Dél-Európa már hosszú ideje jó minőségű vetöburgonya-gumót im­portál Hollandiából. Ennek nagyobb részéből a saját fogyasztásra szánt burgonyát termesztik meg, de a ter­més egy részét exportálják is. Az utóbbi években a vevők nyugaton mind korábban és korábban igénylik az új burgonyát. Hollandiában például már karácsonykor lehet ciprusi vagy egyiptomi burgonyát fogyasztani. Az új burgonyát betakarítás után azonnal piacra dobják. Láthatóan a vetőgumó export Hollandiából mind nagyobb lesz ezekre a területekre, s ugyancsak gyorsan fog növekedni a dél-európai országok áruburgonya-exportja is. Ez így mindkét fél számára igen jó üzlet. Amikor télen már nincs burgonya, akkor kezdődik a betakarítási szezon a legfontosabb nyugat-európai terüle­teken. A burgonya nagy részét friss fogyasztásra szánják, de az ipar is nagy mennyiséget igényel. A hollan­diai élelmiszeripar 1,6 millió tonnát dolgoz fel. Az egyik legnagyobb szállí­tó az Agrico (600 ezer tonnával). Ré­gebben a főszezonban csak Bintje fajta kelleti, de különböző okokból már visszaszorulóban van. A Bintje érzé­keny a betegségekre, és rosszul tárol­ható. Az Agrico elsőként talált olyan új fajtát, amely a Bintje helyét átveheti. Az iparnak tavaly már 100 tonna Agri­­át állított elő, s az idén várhatóan elérik a 200 ezer tonnát. A lényeg, hogy az iparnak egész évben azonos minőségű burgonyára van szüksége, s ez nagy próba elé állítja a gazdákat. Hollandia vetőburgonya világpiacának a 70-80 százalékát tartja kézben. Nagy részesedésüket a vetőburgonya jó minőségének, a színvonalas neme­sitől munkának és a magasszintü inf­rastruktúrának köszönheti. Mindemel­lett még kedvező klímával is rendelke­zik. így lehetővé válik, hogy minden évben azonos minőségű vetőburgo­nyát állítson elő. Hollandiában négy nagy nemesítő állomás működik, ezek közül az Agri­co kutatóbázis a legnagyobb. Külön­böző irányú nemesítési programjainak köszönhetően minden országra és klí­mára alkalmas fajtákkal rendelkezik. Emellett az Agriconál még 60 hobbi nemesítő is dolgozik, akik gyakran a normál burgonyaszaporítás mellett klón szelekcióval foglalkoznak. Ezek a szakemberek különböző nagy és ismert fajtákat nemesítettek ki. Az Agrico szövetkezet másfélezer tagjával 250 ezer tonna vetőburgo­nya-gumót, valamint fogyasztási célra 750 ezer tonna burgonyát termel. Ma­gyarországon ismertek a Kondor és a Romano, valamint most az új Agria (feldolgozó ipar részére) fajta. Emel­lett az MMI vizsgálja az Impala igen korai fajtáját, amely jó fogyasztói mi­nőségű. A Santé középkorai fajta a bio-te_rmesztők rendelkezésére áll. Nálunk a jövőben még számtalan kiaknázatlan lehetőség adódik, hogy mind több- és több fajtát állítsanak elő, főleg az ipar számára. Szelekció holland módra , Azok a feltételek, amelyeknek a holland szaporítóanyagoknak meg kell felelniük, sokkal szigorúbbak, mint Belgium, Franciaország, Skócia vagy az EG normái. Ahhoz, hogy a kiváló minőség fennmaradjon, a termelőknek szigorú vizsgálati rendszernek kell alávetniük magukat. A holland szaporítóanyag minősé­ge a törzskiválasztáson és az - in vitro - szaporításon alapul. A törzseket pár évig meghatározott területeken szapo­rítják és szigorúan vizsgálják egyrészt a betegségekre, másrészt pedig arra, hogy megfelelnek-e a kívánt típusnak. Ezekkel a törzsekkel szemben maga­sak a követelmények. A törzsszelektá­ló üzemben 3 éves szelekció után a törzseket a legmagasabb szaporító­osztályba sorolják be. Ezt követően ,,S" osztályú anyamagoknak nevezik őket.-A 3 éves törzset „S“ szaporító­anyagként lehet kezelni. Amennyiben a burgonya a törzsszelektáló üzem területét elhagyja, akkor azok az elül­tetés után automatikusan egy osztál­lyal lejjebb kerülnek, ezt „SE“ szaporítóanyagnak hívják. A magasabb osztályokkal szemben nagyobb követelményeket támaszta­nak. Az „S“ szaporítóanyagból „SE" lesz, az „SE" szaporítóanyagból pe­dig „E". Ennek megfelelően a zsákok­ra fehér minősítést varrnak osztály szerint. Ennek alapján a szaporítóbur­gonyákat szaporítóanyag-bizonylattal látják el. Ennek a minősített szaporító­anyagnak A, B és C osztályai vannak. Ez egy kék minősítő cédulához van kötve. A burgonya szaporítóanyag vizsgálatát a NAK a mezőgazdasági haszonnövények, vető- és szaporítóa­nyagait vizsgáló Általános Holland Mi­nősítő Szolgálat végzi. A NAK minden évben újólag összeállítja azokat a vizsgálati eljárásokat, amelyeknek a szaporítóanyagnak meg kell felelni. Az érésidő alatt a NAK egy felügyelője a helyszínen minősíti a burgonyát. Az anyamagot legalább háromszor vizs­gálják, a minősített szaporítóanyagot legalább kétszer. Ha a burgonya a kö­vetelményeknek megfelel, akkor elő­zetes elismerésben részesül. (A bur­gonya betakarítása után a laboratóri­umban még a vírusfertözöttségre vizs­gálják, ez felel meg az úgynevezett utóellenőrzésnek.) Csak ezek után mi­nősítik a parcellákat végérvényesen, s írják elő a burgonya-szaporítóanyag szártalanításának időpontját is. Az érésidő és a fogékonysági fok alapján különböző éréscsoportokba sorolják a fajtákat. Minden éréscso­portnak különböző faktorok alapján határozzák meg a szártalanítási idő­pontjait. Ebben a tetvek repülésének időpontja és intenzitása játsza a fő szerepet. Szántóföldi szemlénél az intézet munkatársa megállapítja, hogy a nö­vényeknél milyen magas a betegség­­szimptómák százalékos aránya, illetve a nyílt helyek száma. Ebből számolják ki betegségenként és osztályonként azt a legmagasabb értéket, amely nem haladható meg. Baktériumbeteg­ségek egyáltalán nem fordulhatnak elő. A minősített szaporítóanyagnál is ellenőrzi a felügyelő a parcellákat, és megállapítja a százalékos arányokat. A válogatás előtt és utána is minden burgonyatételt a betegségekre és egyéb hiányosságra megvizsgálnak. Száraz vagy nedves rothadásnál nem minősítenek. A végérvényes vizsgálathoz min­den tételfajta talajából mintát vesznek. A talajnak is nematódamentesnek kell lennie. A zsákok zárásakor a zsákra varrt minőségi bizonylat információt és biztonságot nyújt. A bizonylatokat a NAK adja ki, de csak akkor, ha a tételt az E osztályban engedé­lyezték. A bázis (anya) szaporítóanyag, fe­hér minőségű bizonylatot kap. A kék bizonylat az elismert szaporítóanyagé. Egy kóddal a termelő számára is be­kerül a minőségi bizonylatba. Bázis szaporítóanyagnál a törzs számát is rányomják. Szabad ÚJSÁG A jövő burgonyája: ovális, hosszúkás és sárga héjú Az utóbbi 30 évben erősen megváltozott a burgonyapiac. Régebben az emberek csak főtt burgonyát és burgonyasalátát fogyasztottak. Később, az '50- es években indult fejlődésnek Európában á sültburgonyaipar. Eleinte csak kis boltokban árulták a pommes frittes-et, majd egyre fontosabb cikké vált. Ma már nincs olyan étterem, amelyikben ne kínálnának a hús vagy halétel mellé burgonyát. A feldolgozás különösen Nyugat-Európában, főleg Hollandiában lendült előre. Nagy burgonyafeldolgozó ország Anglia (705 ezer tonna), az NSZK (315 ezer tonna) és Franciaország (325 ezer tonna). A feldolgozott burgonya nem mind abban az országban termett meg, ahol feldolgozták. .Hollandia sok nyersárut vásárolt az NSZK-ból és Belgiumból. Anglia is több mint 100 tonna burgonyát importált 1989-ben. A Hollandiában előállított sütni való burgonyának 80 százalékát exportálják. A kivitel alakulását az utóbbi három évben a táblázat szemlélteti. Ország 1988 1989. 1990. NSZK 185 000 184 300 196 800 Anglia 142 700 156 300 152 200 Franciaország 80 400 86 200 92 000 Belgium 39 600 40 100 42 400 Olaszország 34 500 40 000 43 100 Írország 17 200 23 600 25 800 Spanyolország 13 900 21 600 33 300 Görögország 7 000 12 600 13 600 Többi EGK országokba 6 300 13 500 14 100 összes EGK 526 700 578 200 613 300 Más országokba. 20 500 29 900 31 300 Mind összesen: 547 200 608 1 00 644 600 Hollandiában 17 gyártó van, ezen belül hat olyan, amelyek együttesen az összes mennyiség 75 százalékát dolgozzák fel. A két legfontosabb a McCain és az Aviko. Mindkettő erősen kötődik Magyarországhoz is. A McCain a McDonald's fő szállítója. Az ismert gyorséttermi-hálózat csak olyan sütni való burgonyát használ, amely a régi Russet Burbank amerikai fajtából való. Ez a fajta nehezen szaporítható, mert virusbetegségekre fogékony. Hollandiában a feldolgozók az üdülési szezon után kezdik a korai fajták feldolgozását. Alkalmas erre a Premiere és a Fresco fajta. A Bintje feldolgozását szeptember végén kezdik el. Állandó minősége miatt ez a fajta igen sikeres. Pár éve a hollandiai kormány a fajtasor megváltoztatását fontolgatja. A tervek szerint 1997-től Hollandia 15 ezer hektárral kevesebb burgonyát termeszt. A fajtaszerkezetet úgy alakítják, hogy a fajták nematóda­­ellenállók legyenek. Egy-egy burgonyafajta nemesítése 12-15 év. A Wolf and Wolfnál minden évben több mint 200 ezer szaporítóanyagból próbálnak új fajtákat kifejleszteni. Minden új nemesítésú burgonyát már a második évben megvizsgálnak, hogy alkalmas-e Chips előállítására, a harmadik évben pedig azt, hogy jó lesz-e hasábburgonyának? Ezt a 200 ezer új keresztezést a ..Svalöf" vetömag­­nemesítő állomás végzi Svédországban. A Cebeco nemesítőállomás hobbi nemesítöi a normál szántóföldi termékek termesztése mellett burgonyanemesí­tésre szakosodtak, s keresik a jövő burgonyáját. Hogy nézzen ki? Ovális, hosszúkás formájú legyen, lapos szemű, sárga héjú és jól tárolható. Á Wolf and Wolf rendkívül elégedett volt, amikor az 1980-ban végzett keresztezésekből három új fajtát talált, amelyet az Avico-val együtt fejlesztettek ki, és amelyek iránt a feldolgozóipar is erősen érdeklődik. Ezek a Bingo, a Disco és az Aziza. Hollandiában ezek a fajták hektáronként 65 tonnás termést adnak, s ennek 80-90 százaléka 50 milliméter feletti. Az említett fajták pillanatnyilag Magyarországon kísérleti stádiumban vannak, s remélhetően a magyar burgo­­nyatermesztök is rövidesen rendelkeznek majd elegendő szaporítóanyaggal. Van két régebbi fajta is, amelyeket a Wolf and Wolf szállít Magyarországra Ezeket Rétságon az Avico cég is használja feldolgozáshoz. Betakarítás Téli friss, korai, holland ter­mesztésű újburgonya, lehetsé­ges ez? A találékony holland zöldségkertész Leen t 'Hart Gravenzandenból üvegház alatt termel burgonyát, amellyel már decemberben megjelenik a piacon, s ez számára jól kifizetődik. A zöldségárverésen kilo­grammonként 9,50 márkás árat tud újburgonyával elérni, naponta 50-80 kilogramm friss burgonyát szállít az árve­résre, írja az ,, Agrarisch Dagblad“. Normál módszer szerint Le­en t ’Hart úgy termeszti a bur­gonyát üvegház alatt, hogy március harmadik hetében tudja a friss árut az árverésre vinni. Három éve azonban próbálja a termelését úgy sza­bályozni, hogy már télen friss árut állíthasson elő. A kezdeti sikerek után 1990 szeptembe­rében kockáztatta meg először nagyobb mennyiség szaporí­tását üvegház alatt. Azt, hogy pontosan hogyan termeli a burgonyát, hogy már karácsonykor be is tudja taka­rítani, a zöldségkertész nem árulta el. (Külföldi lapok nyomán)

Next

/
Thumbnails
Contents