Szabad Újság, 1992. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-09 / 7. szám

Bekötőút Európába i________________________ ÚJSÁG Az Európai Közösség intézményei és információs rendszere Mezőgazdaságunk a közösség gazdasági rendszerébe egyrészt a mezőgazdasági, élelmiszeripari és kereskedelmi szervezetek al­kalmazkodásával, másrészt meg­felelő állami és érdekképviseleti intézmények kiépítésével illesz­kedhet be. A piaci rendtartás szervezete 1. A piaci rendtartásra vonatko­zó döntéseket a mezőgazdasági miniszterek tanácsa, a bizottság javaslata alapján, rendszerint be­ható vita után hozza meg. A ja­vaslatok kidolgozásában és meg­vitatásában felelősségteljes fel­adata van a nemzeti szervezetek­nek. E szervezetek összegyűjtik és lehetőség szerint egyeztetik az adott országok gazdasági és tár­sadalmi szereplőinek véleményét, s mezőgazdasági miniszterüket felvértezik a nemzeti érdekeket tükröző állásfoglalást megalapozó érvekkel, számításokkal. 2. A kompromisszumos dönté­sek meghozatala után a közpon­tosított szabályozás végrehajtása is a nemzeti szervezetekre hárul. A FEOGA garanciális alapjából folyósított összegekkel a brüsszeli központ rendelkezik, de a kifizeté­seket termékcsoportonként mű­ködő nemzeti központok teljesítik, amelyek részt vesznek az intéz­kedések előkészítésében és ellenőrzik azok megvalósítását is. 3. A piaci intézményrendszerre a legtöbb országban az úgyneve­zett Terméktanácsok (vagy Ter­mékhivatalok) működése a jel­lemző. Kialakulásuk kezdetén ezeket az állam hozta létre, vagy segítette a létrehozásukat állami finanszírozás és törvényi szintű szabályozás mellett. Mára több országban a kormányzat már tel­jesen vagy részben kivonult e szervezetekből, vezetésüket a termelőkre és forgalmazókra bízta és a közjogi szabályozás is megszűnt vagy mérséklődött. A Terméktanácsok (-hivatalok) vertikális felépítésűek, aktívan részt vesznek az adott termékver­tikum piacszabályozásában, bele­értve az intervenciós felvásárlá­sokat, az export-import engedé­lyek előzetes megállapítását, a tá­mogatások és lefölözések ügyin­tézését. Ellátják az elszámolási és a nyilvántartási feladatokat, a kvó­tarendszer nemzeti működését. 4. A Terméktanácsoktól füg­getlenül azoktól eltérő funkciókkal - elsősorban érdekvédelmi sze­reppel - horizontális rendszerű szervezetek is működnek minden tagországban, amelyek a piaci szabályozás előkészítésében, a közösségi döntések után a ter­melők és forgalmazók informálá­sában, a piacszabályozáshoz va­ló alkalmazkodásban és a lehető­ségek kihasználásában nemcsak saját tagságukkal, hanem a Ter­méktanácsokkal is együttműköd­nek. A hazánkban szükséges elő­készületek főbb irányai: • az agráripari rendtartás ki­építése és lehetőség szerinti fo­kozatos közelítése a közös­séghez; • ágazati szakmaközi (vertiká­lis) szervezetek létrehozása, ön­­szerveződés alapján, amit az álla­mi kezdeményezés és pénzügyi támogatás éleszthet; • nemzetközi áttekintéssel rendelkező szakértők kiképzése, a közösségi szervezetekben gya­korlati tapasztalatok elsajátítása. Érdekképviseleti szervek A nyugat-európai országokban a termelők érdekképviseleti szer­veinek nagy szerepe van a rész­érdekek megjelenítésében, a kü­lönböző követelések analizálásá­ban a kompromisszumok kölcsö­nös elfogadtatásában, tagjaik in­formálásában és képzésében. Az érdekképviseleti szervek el­sősorban nemzeti keretek között tevékenykednek, de nemzetközi együttműködésre is törekednek. Helyet kapnak az EK Gazdasági és Szociális Bizottságában is, amely véleményt nyilvánít, taná­csokat ad a bizottságnak és a Mi­niszterek Tanácsának. Az országonként eltérő szerve­zeti formák közül a tanulmány készítői a volt Német Szövetségi Köztársaságét idézik. Itt termelői kamarákkal és termelői szövetsé­gekkel találkozunk. A mezőgaz­dasági kamarák a tartományok többségében állami támogatással fejtik ki információs és tanácsadá­si tevékenységüket. A Német Gazdaszövetség az egész pa­rasztság érdekeit szolgálja, míg a Földtulajdonosok Szövetsége a nagyobb földbirtokosokét. A főbb termékcsoportok termelői Szakszövetségekbe tömörülnek. A hazai érdekképviseleti szer­vezeteknek a csatlakozás előké­szítésének időszakában kellő szervezettségre, szakmai felké­szültségre kell szert tenniök. A kö­zösségi szabályozás keretei kö­zött valószínűleg korlátozódik be­folyásuk a piaci feltételekre, de megnövekszik felelősségük a ter­melők orientálásában, a termelési fegyelem erősítésében. Információs rendszer 1. A közös agrárpolitika formá­lásához a tagországok mezőgaz­daságának összehasonlítható, hi­teles, megbízható adataira van szükség. Az agrárpiaci rendtartás működésének is feltétele az elő­írásoknak megfelelő adatok rend­szeres áramlása a döntéshozók­hoz és a szabályozó automatiz­musok irányító központjaihoz. Az információs rendszer korrekt mű­ködését a közösségi szervezetek és a versenytársak szigorúan ellenőrzik. 2. A nemzeti agrárstatisztikák­ban a klasszikus mezőgazdasági adatfelvételeken kívül további megfigyeléseket végeznek. Fon­tos információs bázis a számviteli információs hálózat, amely 51 ezer reprezentatív módon kivá­1992. január 9. lasztott gazdaság ráfordításait, hozamait, költség- és jövedelem­­viszonyait dolgozza fel országon­ként, régiónként, a gazdaságok termelési iránya, mérete szerint. Ennek fogalom- és mutatószám­rendszerét mielőbb átvéve tud­nánk a magyar mezőgazdaság feltételeit a többi országéval összevetni. 3. További igények vannak az árstatisztika részletessége, a ked­vezőtlen adottságú területeken érvényesülő folyamatok nyomon­­követése, a külkereskedelem, a gazdasági szabályozók agrár­vonatkozásainak mérése iránt. 4. A közös agrárpiaci rendtar­tás érvényesítéséhez rendkívül nagyigényü piaci információs há­lózat tartozik. Az ármozgások alapján hozzák meg a szabályozó intézkedéseket (intervenciós fel­vásárlás, import-korlátozás stb.) és szabják meg a szabályozók (exporttámogatás, importlefölö­zés stb.) mértékét. Az egyes or­szágokban kijelölt reprezentatív piacokon, naponta, meghatáro­zott módon jegyzik és továbbítják az árakat. A termékek, a piacok, összehasonlíthatósága sok tech­nikai probléma megoldását felté­telezi. A mezőgazdasági termelői árak és termelőeszköz árak hitelt érdemlő, folyamatos megfigyelé­sét a magyar nemzeti gazdaság­­politika sem nélkülözheti. Működ­tetése a csatlakozást előkészítő időszakban elősegítené a közös­ségi taggá válásunkat követő át­meneti időszak feltételeinek ki­munkálását. M M Ami felforrósította a politikát is Az ózonlyuk Egy nemrégiben lezajlott nem­zetközi tudományos tanácskozá­son nyilvánosságra hozták, hogy a Földet védő ózonburok a múlt évben veszélyes mértékben vé­konyodott mindenütt, a trópusok kivételével. A jelentés visszhang­jaként jelentősen meg növekedett a politikai nyomás, amely azt szorgalmazza, hogy vonják ki a forgalomból kloroflourkarboná­­tot (CFC), illetve a hasonló vegyü­­leteket, oldószereket, hűtőfolya­dékokat, amelyek károsítják az atmoszféra felső rétegében elhe­lyezkedő ózonréteget. A Du Pont cég, amely egyike a legnagyobb kloroflourkarbonát­­gyártóknak nem habozott közzé­tenni, hogy fel fogja gyorsítani környezetkárosító kémiai vegyü­­leteinek kivonását. Mindazonáltal a jelentés szerint a CFC-k kivoná­sa nem feltétlenül szünteti meg a globális felmelegedést. A Bush­­kormány mindenesetre továbbra is úgy véli, hogy a CFC-k kivoná­sa segíteni fog a melegedés meg­állításában. A tanulmány hangsúlyozza, hogy a tudósoknak most először sikerült ózonpusztulást felfedez­niük a nyári időszakban, amikor az emberek több időt töltenek a szabadban, és a növények is éppen a legveszélyeztetettebbek. Az Egyesült Államok Környezet­­védelmi Hivatalának (EPA) becs­lése szerint az ózonpjazs elvéko­­nyodása további tizenkétmillió börrákos megbetegedést, illetve 210 ezer halálos áldozatot fog követelni az elkövetkező ötven évben - csak az USA-ban. Ártalmas? Nem ártalmas? Az erőteljes ultraibolya-sugár­zás továbbá gátolhatja a növény­­kultúra és az állatvilág fejlődését is, bár az eddigi kísérletek nem­igen támasztották alá ezt a felté­telezést: az Antarktiszon ugyanis, amely fölött hatalmas ózonlyuk tátong, nem sikerült a tengeri élő­világ károsodását kimutatni. A környezetvédelmi tanulmány szerint az ózonréteg összesen három százaléknyit vékonyodott az 1979-1991-ig a májustól au­gusztusig terjedő időszakban, az északi félteke sűrűn lakott vidéke­in. A szakértők úgy vélik, a kilenc­venes évekre hasonló érték vár­ható. A Du Pont tudósai szerint az ózonréteg három százalékos csökkenése akár hat százalékkal is megnövelheti a Földet érő ultra­ibolya-sugárzást. Műholdas mérések A méréssorozatban a tudósok a földi méréseken kívül műholdak segítségével is vizsgálták az ózonréteget az északi 45. széles­ségi fokon, ami Minneapolis ma­gasságában szeli át Amerikát, il­letve Európa középső és a volt Szovjetunió déli részét érinti. A műholdas adatok szerint 1979 és 1991 között a májustól augusz­tusig tartó időszakban az ózon­pajzs 2,9 százalékkal vékonyo­dott. (A földi mérések 3,3 százalé­kos csökkenést regisztráltak.) A műholdas adatok mérési hibája 2,1 százalékos, a földi adatok hi­bája 1,2 százalékos lehet, a jelen­tés szerint. A déli 45. szélességi fokon, amely Argentínát metszi, illetve Ausztrália alatt halad el, a decem­bertől márciusig tartó nyári hóna­pokban 5,2 százalékos csökke­nést regisztráltak, 1,5 százalékos bizonytalanság mellett. A déli fél­tekéről nincsenek földi adatok. A jelentés az ózonréteg világ­méretű vékonyodását abból szár­maztatja, hogy egyrészt a sarkok­ról származó ózonszegény levegő szétoszlik az egész légkörben, másrészt bizonyos kémiai reak­ciók idézik elő, amelyek a CFC- vel, illetve különböző, vulkánokból származó kéntartalmú anyagok­kal kapcsolatosak. Egyúttal a tu­dósok elismerik, hogy nincsenek egészen tisztában a teljes mecha­nizmussal, és feltételezik, hogy abban más jelenségek is közre­játszhatnak. Tudósok dilemmái A tanulmány azonban azt is hangsúlyozza, hogy igen nehéz az emberi tevékenységek környe­zetre gyakorolt hatását felbecsül­ni. Az 1970-es években például a légkörrel foglalkozó tudósok azt jósolták, hogy a szuperszonikus repülőgépek megsemmisítenék az ózonréteget, ami aztán erősen hozzájárult az ilyen repülőgépek visszafejlesztéséhez. A mostani jelentés ezzel szemben azt állítja, hogy egy komoly szuperszonikus flottának is igen kevés, vagy sem­milyen hatása nem lenne az ózonrétegre. Mindazonáltal a ta­nulmány meglehetősen elbizony­talanította az amerikai kormány globális melegedéssel kapcsola­tos stratégiáját, mivel az kétsége­ket ébresztett a CFC-nek a folya­matban játszott szerepével szem­ben. A korábbi álláspont szerint a CFC okozza egyéb, az üvegha­tásért felelős gázokkal együtt a globális melegedést. így kivoná­sával egyben a melegedés ellen is küzdenek. Most azonban a tudósok azt állítják, hogy az ózonpusztulás esetleg hűtheti is a Földet, azáltal, hogy megakadályozza a Napból származó hő egy részének a Föld felszínére érését egy eddig nem tisztázott mechanizmus segítsé­gével, miközben a CFC esetleg ugyanolyan mértékben melegíti azt. így a CFC kivonása feltehető­leg nem befolyásolná a globális melegedést. Robert Watson, a NASA légkörrel foglalkozó mun­katársa szerint ,,nem világos, hogy a CFC melegíti-e az at­moszférát, vagy sem“. (Napi) Könyvespolcra Ute Brookman: Méregtelenítő diéta különleges ízekkel Szelíd gy | Rákbetegeknek - gyógyító I Egészségeseknek - megelőző ISZTÍTÓKÚRA Egészségforrás Kiadó Kilenc olyan aminosav létezik, melyeket testünk nem képes előállítani, de táplálékunknak tartalmaznia kell azokat, hogy életképesek, egészségesek lehessünk. Aki tehát módosítani, megváltoztatni ajánlja étrendünket, fontolja meg jól az ajánlását, mert könnyen árthat, bár a javunkat szeretné szolgálni. Nálunk és napjainkban az is követelmény, hogy az ajánlott receptek a jobbmódúak és a szegényebbek számára egyaránt nyújtsanak megoldási lehetőségeket. Ezekre a szempontokra ügyelve-figyelve vettem kézbe a tavaly már másodszor kiadott, 56 oldalas könyvecskét (ára 65 Ft, illetve 18 korona), és másodszori elolvasása után merem mások szíves figyelmébe ajánlani. A rákgyógyítás szelíd gyógymódját szervező és irányító bristoli központ szakértőjének müvét a magyarországi természetgyógyászok védnöke, dr. Oláh Andor lektorálta. Az értékelő, elemző bevezetőt is ö irta. Az emberi szervezet méregtelenítésének jelentőségét méltatva, hangsúlyos figyelmeztetéssel: Engedjük érvényesülni, kibontakozni a bennünk rejlő gyógyító erőket. Heti étrend-javaslat, de receptek is találhatók a könyvben. Levesek, saláták, szendvics­krémek, mártások, egytálételek, főzelékek, desszertek, sült ételek, valamint néhány ital elkészítési módjának leírása. A sokféle formában felhasználható tofu meg a rákbetegeknél különösen hatékony szilfakéregpor-tea (Ulmus fulva) receptje még az ínyencek számára is meglepetés. Bizonyossággal tanúsíthatom. Az egészségesek vagy egészségesen fogyókúrázni kívánók, a betegségeket megelőzni szándékozók számára éppúgy sokféle és hasznos tájékoztatással szolgál ez a könyv, mint azoknak a rákbetegeknek, akik az orvosi kezelés hatékonyságát a szelíd gyógymód alkalmazásával fokozni szeretnék. Az Egészségforrás Kiadónak ez a kiadványa de a többi is - szerkesztőségünk közvetítésével megrendelhető. (hajdú)

Next

/
Thumbnails
Contents