Szabad Újság, 1992. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-07 / 5. szám
4 1992. január 7. Parkoló Kölcsönözzön Rolls Royce-ot! Valóban nem mindennapi szolgáltatást kínál a jaroméfi Autósport. Autókölcsönzésre szakosodott, s ha csak a mennyiséget nézzük, gépparkja akár szegényesnek is tekinthető: egyelőre ugyanis mindössze három gépkocsival rendelkezik. Némiképpen váftozik azonban a kép, ha a három kínált autó márkáját és típusát is eláruljuk. Ezek ugyanis a következők: 1. Rolls Royce Corniche (a piacradobás éve: 1968), 2. Rolls Royce Silver Shadow (1971), és 3. Rolls Royce Silver Spirit (1982). Amint a klub vezetője elmondotta, az érdeklődés felülmúlta a legmerészebb várakozásokat is. A filmeseken, reklámszakembereken kívül például nem egy esetben újházasok is kopogtattak náluk, hogy a világ legpatinásabb autójában furikáztassák magukat a boldogító „igen“ kimondásának helyszínére. S ha eddig netán még nem vezettek Rolls Royce-t, az sem jelentett problémát: az Autósport libériás sofőrrel szállítja a jármüvet, s az élmény (és az egynapos illúzió) ezzel csakugyan maradéktalan. Persze, ezért a luxusért fizetni is kell, de ha mindent összeszámolunk, a mai benzinárakon kezdve, talán nem is olyan sokat. A Rolls Royce-ok bármely típusának egynapi bérleti díja ugyanis 4000 korona, plusz még 10 korona minden megtett kilométer után. Külön szolgáltatás, hogy megrendelésre a libériás sofőr demonstratív módon közvetlenül a szomszéd ablaka alatt parkol le az álomautóval, hosszas dudálás kíséretében. . . S aki netán azt hinné, hogy mindez csupán tréfa - hivja fel a 0442/3515-ös jaroméfi, vagy a 02/275 055-ös prágai telefonszámot... (sm) Kötelező biztosítás: UJ DÍJSZABÁSOK I. Két-, illetve háromkerekű gépjárművek, 400 kg önsúlyig 0-50 cm3 ..............................................................................60 Kcs 51-350 cm3 .......................................................................120 Kős 350 cm3 felett ....................................................................168 Kcs II. Személygépkocsik 3500 kg önsúlyig (+háromkerekű gépjárművek 400 kg önsúly fölött) 2000 cm3 motor-hengerúrtartalomig........................... 288 Kcs villamos meghajtású járművek.................................... 288 Kős 2000 cm3 fölötti hengerűrtartalmú járművek..............384 Kcs III. Egyéb, rendszámtáblával ellátott gépjárművek és munkagépek 3500 kg önsúlyig ..............................................................840 Kcs 3501-12 000 kg önsúlyig............................................ 1620 Kcs IV. Utánfutók 750 kg önsúlyig......................................................................60 Kcs 750 kg önsúly fölött.............................................................120 Kcs V. Rendszámtáblával ellátott mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok..................................................................1Ö0 Kős VI. Egytengelyű, rendszámtábla nélküli traktorok .. 60 Kcs Ide hajts be, ha mersz! (Fotó:-ss) ______Szerkeszti: Vass Gyula________ n______________________________________________________________________/ Szabad ÚJSÁG Hétköznapi természetvédelem Valóban az emberiségért? A mezőgazdasági termelés - a mai intenzív termelési rendszereivel- a leghatékonyabb természetkárositó emberi tevékenységek egyike. Valahol kimaradt belőle az ember józan ítélőképessége. Minderről hatalmas kiterjedésű lepusztult tájak, földrészek tanúskodnak. Nem lehet a végtelenségig elfogadni - azt a magyarázatot, hogy minden pusztító tevékenység az emberiség érdekében történik. Ezzel kapcsolatban eszembe jut a suwamish indián törzs főnökének, Seattlnek intő szava: ......mit ér az ember állatok nélkül? Amennyiben mind eltűnne, meghalna az ember is, a szelleme nagy magányosságában. Bármi, ami éri az állatokat, hamarosan az embert is érinti Minden összefügg egymással. Ami (hatás) a Földet éri, a Föld fiait is eléri..." Nemcsak a nagy dolgokról van szó Pusztítják az Amazonast övező érintetlen őserdőket, tágítják az ózon védőréteg sebét, terveket szövögetnek a folyók folyásának visszafordítására, jéghegyek eljuttatására a Szaharába, mocsarakat csapolnak le, folyókat egyenesítenek ki, állatokat telepítenek ide-oda és pusztítják őket, betegséget küzdenek le és terjesztenek, génekkel játszadoznak... - s mindezt egy okból teszik: „az emberiségért". Ugyanakkor a vázolt folyamatnak beláthatatlan következményei vannak. Naponta bebizonyosodik, ez így nem mehet tovább. Helytelen az irány, a módszer. A „hasznos“ tevékenységek gyilkos mellékhatása révén rövid időn belül halott lesz a „Kék bolygó". Abszurd helyzet, de lehet, hogy pusztulásunkrais találunk (majd) megfelelő magyarázatot. A természetvédelem nem hóbort A természetvédelem nem holmi hóbortos képzelgés, s korántsem elcsépelt jelszavak, üres frázisok pufogtatása. Értelme van, ha a környezet- és természetvédelem bennünk, a zsigereinkben, a reflexeinkben van Mindent, amit cselekszünk vagy tenni szándékozunk - bármi oka is legyen- gondolkodva, de globálisan vizsgáljuk meg. Amikor reflexszerüen, önmagunkat is féltve nem teszünk meg olyat, aminek kiszámíthatatlan következménye lenne - akár földrészről, akár kiskertünkről legyen szó -, nagy baj nem lehet. A mezőgazdasági termelés „észszerűsitése" ilyen vonatkozásban nyilvánvalóan nem mehet végbe egyik napról a másikra. Abból kell kiindulni, hogy ami „modern“ és intenzív, ami újdonságnak számít, még egyáltalán nem biztos, hogy ésszerű is. Arra kell törekednünk, hogy a társadalmi igényeket kielégítve, amolyan polifaktoriális egyensúlyi helyzetet teremtve, minimálisra csökkentsük a káros hatásokat. Olyan mértékük fogadható el, amelynél a természet regenerációs képessége az idő függvényében is érvényesülhet. Tehát a természetes, pozitív korrekció gyorsabban (korábban) megy végbe, mint a hasonló minőségű, elkövetkező rombolás, vagyis negatív hatás. A környezetkárosító tevékenységek hatását megfigyelhetjük a természet egyik érzékeny élő indikátora, a madárvilág vizsgálata által. A madarak csökkent egyedszáma, a „hasznos" fajok folyamatos eltűnése, kipusztulása, a „károsak" aránytalan elszaporodása, a tápláléklánc szétszakadozása és szembetűnő aránytalanságai arra engednek következtetni, hogy a mezőgazdasági tevékenység fizikai környezetromboló hatása révén kevésbé, inkább az ésszerűtlen, sok esetben az indokolatlan kemizálás révén károsít. A gyomirtók (peszticidek), a rágcsálóirtók (rodenticidek), a növényvédő szerek, hangyairtók, csigairtók, rovarirtók... nehezen lebomló elemeinek nagy hányada a tápláléklánc egyik elemében, a madarak szervezetében gyűlik össze Természetesen az előrelátható vagy a váratlan negatív hatások mellett jobb esetben „csak" az érintett madáregyed pusztul el. Beláthatatlan következményei vannak viszont a környezet folyamatos élettanilag „hatástalan" idegen anyagok okozta terheltségének. A madarak szervezetében felhalmozódva akár egyes fajok teljes elvándorlását, rosszabb esetben kipusztulását okozhatják. A környezet ilyen szennyezésének legszembetűnőbb hatása a csökkent szaporodóképesség, a sterlitás és az utódok csökkent életképessége. Az említett negatív hatás fokozottan érvényesül a rovarevőknél, a vízi- és ragadozómadaraknál. A leginkább veszélyeztetettek Vállalat és környezet A védelem bére Azbesztmentes fékbetét, a szénhidrogéneket, a szénmonoxidot és a nitrogénoxidokat egyaránt megkötő katalizátor, újrafelhasználható anyagokból készült részegységek, freonmentes műanyagok, oldószermentes bevonatok - a Volvo önként vállalt környezetpolitikai elvei szerint csak ilyen autó kerülhet le a szerelőszalagról A svéd autógyártó arra is ügyel, hogy a termelési folyamat a lehető legkisebb környezetkárosítással járjon. Ennek jegyében gyáraik környezetvédelmi célkitűzéseiket évente megtervezik, a mintegy 75 ezer alkalmazott egytizede pedig már ökológiai szemináriumon vett részt. A nevükre valamit is adó nyugati cégek közül egyre több dolgoz ki hasonló magatartási normákat. Persze, csak az általuk ésszerűnek tartott mértékig, hiszen szemükben a jó üzletmenet az elsődleges. Pedig az olykor többletberuházással, máskor viszont megtakarítással járó környezeti szemlélet önmagában üzleti érdek. A fogyasztók körében ugyanis egy új szemlélet van kialakulóban: eszerint vásárlásaik során előnyben részesítik nemcsak a környezetbarát termékeket, hanem az e politikának elkötelezett cégek áruit is. Nem véletlen, hogy a környezetet leginkább szennyező ágazatok - a szénbányászat, a vegyipar, a villamoserómüvek, a földgáz- és a kőolajipar - szakmai szövetségei a Közös Piacon belül megalkották a maguk környezeti irányelveit. „A szénipar - ahol lehet - igyekszik javítani az érintett települések környezetének minőségét." „A villamos áram használata nagyjában és egészében inkább megoldja, semmint teremti a környezeti problémákat." „A földgáz valamennyi fosszilis tüzelőanyag közül a legtisztább." Ezek, a különböző szervezetek chartáiból kivett szövegrészletek is mutatják, hogy a vállalások elsősorban a fogyasztók megnyerését szolgálják. Tapasztalatok szerint a vállalatok szívesebben csatlakoznak a maguk lazább elveihez, mintsem a mások által fogalmazott, esetenként szigorúbb elvekhez. Az Exxon Valdez nevű tankhajó katasztrófája után - a két évvel ezelőtt Alaszka partjainál zátonyra futott olajtankhajó rakteréböl 40 millió liter nyersolaj ömlött a tengerbe, s 160 négyzetkilométernyi vízfelületet szennyezett be - amerikai befektetők, munkavállalók, tudományos és környezetvédelmi, de még egyházi szervezetek is közösen fogalmazták az úgynevezett Valdez-el veket Ezek szerint a charta aláírója óvja a Föld élővilágát, *s ha ez mégsem sikerül, akkor legalább az általa okozott környezeti kárért felelősséget vállal, ezenkívül környezetvédelrjii tevékenységéről évente beszámol, s törekszik az energia megtakarításra. Az aláírásra felszólított mintegy 400 vállalat közül eddig mindössze 20 mondott igent. A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara jobb eredménnyel dicsekedhet: környezetgazdálkodási alapelveihez több mint 520 cég, illetve szakmai szövetség csatlakozott. Ennek is megvan az oka: az általános megfogalmazásokat a tápláléklánc „csúcsán" levő ragadozók és baglyok. Teljes eltűnésük katasztrofális következményekkel, járna! Szelekciós, kondíciójavító, valamint szanációs szerepük a természetben pótolhatatlan. A sokak szemében titokzatos életű madarak épp azon tévhitek szenvedő alanyai lettek, amelyek abból erednek, hogy az ember számára nehezen elérhetők, szinte megismerhetetlenek. A mai napig a gazdaudvarok legádázabb ellenségének szerepét töltik be nagyrészt rejtett s ragadozó életmódjuk miatt Esetükben sem helyénvaló a szentimentális, álhumánus, és túlzott antropocentrikus szemléletmód. A természet rendje önmagában könyörtelen, ezt nem tudjuk megváltoztatni! Madárvédelem A madarak védelme is csak akkor lehet hatékony, ha része a globális környezetvédelemnek. Tehát a fészkelési, táplálékszerzési lehetőségeik megteremtése mellett a természetes élettér megvédése és további kialakítása lehet az elsőrendű célunk. Ezt a kémiai vegyületek használatának minimalizálása mellett a biológiai növényvédelem lehetőségeinek kihasználása követheti A létező termelési rendszerek és a termőterület hasznosításának harmonogramja nem veszi figyelembe a sikeres biológiai védelemhez szükséges feltételeket. A hatékony, ugyanakkor természetkímélő gazdálkodási formák kialakítása elképzelhetetlen alapos biológiai, kémiai, fizikai, sót matematikai ismeretek nélkül. Addig is, amíg az „optimális" állapotot idővel megközelítjük, naponta tehetünk a természet védelméért Már ma megtehetjük, hogy nem pusztítjuk tovább a mezsgyéket, nem gyújtjuk fel a sok állat számára védelmet nyújtó füves-bokros táblaszéleket, nádasokat. Az évelő növénykultúrák, a here- és a lucernatáblák rágcsálók elleni hatékony biológiai védelmét szolgálja a ,,T" alakú ülőfák kihelyezése Apróság ugyan, de a rágcsálókkal táplálkozó ragadozó madarak kényelmesebben és főleg hatékonyabban indíthatják innen a támadásaikat. Amennyiben etetni akarjuk a madarakat, tegyük azt folyamatosan s főleg rendszeresen. Telepítsünk vegyes, hasznosítható vadgyümölcsöt termő szélfogókat. Jó szolgálatot tesz a tájnak megfelelő örökzöldek telepítése. A gazdasági udvarokat védjük a kellemetlen időjárás hatásától szakszerűen telepített fás növényzettel S2TRUHÁR GYŐZŐ a gazdálkodók szempontjából ugyanis könnyebb vállalni. így például „a vállalati prioritások között az első helyek egyikén szerepeljen a környezetgazdálkodás.. .“ E dokumentumok tehát nem túl szigorúak, a csatlakozás is önkéntes, de már megszületésük is jelzi, a fejlett piacgazdaságok növekvő környezeti érzékenységét Kérdés azonban, hogy a nyugati befektetők harmadik világbeli, valamint kelet-európai beruházásaik során eleget tesznek-e ezeknek az elvárásoknak Kétségtelen, hogy a kelet-európai szabályozás csakúgy, mint a jogszabályok betartása és ellenőrzése egyelőre jóval elmarad a nyugat-európaitól. A nyugateurópai befektetők azonban ennek ellenére legalább a saját országukban követett környezetvédelmi politikához tartanák magukat Kelet-Európábán. A múlt héten a Kelet- és Középeurópai Regionális Környezetvédelmi Központ és a Közös Piac brüsszeli bizottsága közös szervezésében Budapesten megtartott konferencián részt vevő közös piaci tagállamok üzletemberei ilyen irányelveket fogadtak el. A már említett ágazati chartákat kiegészítő irányelvek szerint a keleteurópai csatlakozók „különös figyelmet fordítanak a környezetre", beruházásaik előtt környezeti hatástanulmányt készíttetnek, s üzleti tevékenységük során a Közösségben és az EFTÁ-ban érvényes normákhoz tartják magukat. Az irányelveket a Közösség miniszteri tanácsa környezetvédelmi minisztereik várhatóan jövőre politikai dokumentum rangjára emeli. Ha ez megtörténik, Brüsszel kizárólag az irányelveket elfogadó vállalatoknak adna támogatást íhvgí
