Szabad Újság, 1992. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-07 / 5. szám

1992. január 7. 3 Recica horvát faluban ez maradt meg Matija Banic gazda télire felhalmozott szénájából Néhány nappal ezelőtt égett le a háza és a pajtája a tüzérségi támadások során (Telefotó: CSTK/AP) Jirí Dienstbier Stuttgartban Csehszlovák—német tárgyalások Stuttgartban tegnap megkezdődtek a csehszlovák—német kétoldalú tárgyalá­sok JIK Dienstbier és Hans-Dielrich Genscher között. A Baden-Württem­berg tartomány székhelyén folytatott megbeszélések középpontjában a Szov­jetunió széthullása utáni nemzetközi helyzet és a csehszlovák—német kap­csolatok kérdése áll. Feltételezik, hogy a két miniszter megtárgyalja a két ország közötti alap­­szerződés aláírásának időpontját is. A szerződés szövegét már tavaly október­ben, Prágában parafálták. Csehszlovák részről szorgalmazzák az Ingolstadt-ból Csehszlovákiába irányuló kőolajtávve­zeték építésének meggyorsítását. Lehet­séges, hogy a tárgyalásokon felvetik a nácizmus csehszlovák áldozatai kártala­nításának kérdését is. Dienstbier és Genscher tegnap déle­lőtt részt vettek a német liberálisok ha­gyományos találkozóján. Genscher a ta­lálkozón-mondott beszédében üdvözöl­te a kelet-európai államok társulását az Európai Közösséghez, és hangsúlyozta az EBEÉ és az Észatlanti Tanács jelen­tőségét. Találgatások Gamszahurdia hollétéről A grúz ellenzék elfoglalta a parlamentet A grúz ellenzék fegyveresei tegnap a reggeli órákban Tbilisziben elfog­lalták a parlament épületét Nem sikerült kézre keríteni Gamszahurdia elnököt, aki két hétig az épületben bújt meg. Gamszahurdia elnök a hírek sze­rint éjszaka családjával és munka­társaival együtt kiszökött a parla­ment épületéből. Mint ismeretes, a közelmúltban Levon Ter-Petrosz­­jan örmény elnök menedékjogot ajánlott fel Gamszahurdiának. Töb­ben úgy vélték, hogy a grúz elnök Törökországba szökött. Gamszahurdia hollétéről nincs megbízható értesülés. Az AFP tu­dósítója a grúz ellenzéki vezető szó­vivőjére hivatkozva azt közölte, hogy a délelőtti hírekkel ellentétben a grúz elnököt az azerbajdzsáni Ka­­zah városban tartóztatták le. Ez a város 75 kilométerre van Tbiliszitől. A TASZSZ hírügynökség szerint az Kétségbevont eredmények Az algériai első többpárti választások második menete előtt a kormányfő kijelen­tette, hogy az első menetben szabálysértésekre került sor, amelyek kétségbe vonják az eddigi eredményeket. Az első menet „nem volt olyan szabad és tiszta, mint kívántam”, mondta Ghazali kormányfő. A választások során Ghazali szerint sok esetben megfélemlítették a választókat az Üdv Iszlám Front részéről, de a közigazgatási hivatalok is vétkesek, mert 900 ezer választónak nem kézbesítették ki a szavazólapokat. Ezenkívül 1 millió szavazat ér­vénytelen, mert a szavazócédulákat hibásan töltötték ki. A választási eredmények ellen 430 körzetben nyújtottak be óvást. A fellebbezésekkel Algéria alkotmányvédő tanácsa foglalkozik. Amennyiben a tanács a kifogásokat jogosnak minősíti, megsem­misítheti a választások első menetének eredményeit az érintett körzetekben. Ez lehetővé tenné a pártoknak, hogy mozgósítsák erőiket és megakadályozzák a funda­mentalisták abszolút győzelmét. Megindult a segélyprogram Milliókért élelmiszer Az Európai Közösségek továbbra is számít rá, hogy hiteleinek számlájára megindulhatnak az élelmiszerszállítmányok a volt Szovjetunióba Csehszlo­vákiából, Magyarországról és Lengyelországból is. Az illetékes EK-bizottság szóvivője közölte, hogy e szállítások attól függnek, milyen élelmiszerekre lesz szükség a volt Szovjetunió köztársas Az EK az élelmiszersegély keretében 88 ezer tonna élelmiszert küld 250 mil­lió ECU (300 millió dollár) értékben az államközösség országaiba. Ebből 32 ezer tonnát már elküldték Oroszország­ba és a többi köztársaságba, úgyhogy a segélyprogram februárban befejeződ­het. Folytatják a műszaki segítségnyúj­tás részleteinek kidolgozását is. Erre a célra 400 millió ECU-t jelöltek ki, amit a jövőben további 500 millió ECU-val toldanak meg. A volt Szovjetunió területén uralko­dó helyzetről tárgyalni fog az EK külke­reskedelmi minisztereinek brüsszeli ér­tekezlete is e hét végén. Bonyodalom támadt a Murmanszk­ba irányuló brit hússzállítmányok körül. A 120 tonna húst Murmanszk­­nak és Szentpétervárnak szánták, de a moszkvai hatóságok azzal a gyanú­perrel éltek, hogy a marhahús kény­szervágásokból származik és a szál­lítmányban olyan állatok húsa is van, amelyek száj- és körömfájásban szen­vedtek. Ezért a Murmanszkba tartó re­pülőgépet feltartóztatták és még brit területen ellenőrizték. Lynda Faiker brit miniszterasszony némileg megsér­tődött a gyanú miatt, mert szerinte a hússzállítmány megfelel az EK előírá­sainak. A miniszterasszony szerint to­vábbi szállítmányt csak akkor külde­nek, ha az első szállítmány megérkezik rendeltetési helyére. Szabad ÚJSÁG Javul az ENSZ-csapatok bevetésének esélye Tartósnak ígérkezik a fegyverszünet Az első tegnapi hírek szerint az éjszaka és délelőtt nyugalom volt a horvátországi harctereken. A nyugat-szlavóniai arcvonalon is nyugalom volt, a hadsereg szóvivője még provokációkról sem számolt be. Pakrac térségében telefonösszeköt­tetést létesítettek a front két oldala kö­zött a szembenálló felek. Dubrovnikban is elhallgattak a fegyverek. A rádió ugyan azt közölte, hogy a hadsereg ré­széről kézifegyverekből lőttek, de ezt nem erősítették meg. Béke honolt Kraji­­nában, Dalmáciában és Liceben is. A knini hadtest felhívta rá a figyelmet, hogy a dalmát front egyik szakaszán a horvátok csapatösszevonásokat hajta­nak végre. A szembenálló felek egybehangzóan fegyvemyugvásról közöltek híreket Ba­ranyából és Kelet-Szlavóniából is. Va­sárnap állítólag horvát részről tizenöt tüzérségi gránátot lőttek ki Mirkovci községre. Butrosz Gall ENSZ-főtitkár tegnap beterjesztette új, Jugoszláviáról szóló jelentését. Cyrus Vance tájékoztatta Butrosz Gálit legutóbbi tárgyalásainak eredményéről, és missziója során elő­ször nyilatkozott derűlátóan a jelenlegi tűzszünet kilátásairól. Ismételten hang­súlyozta, hogy az ENSZ-békefenntartó erők kiküldésének feltétele a tűzszünet maradéktalan betartása. Feltételezik, hogy az új, Jugoszláviáról szóló jelentés elnök nyolcvan további személlyel együtt menekült el az ostromlott épületből. Az azerbajdzsán kor­mány nem ajánlott fel hivatalosan politikai menedékjogot Gamszahur­­diának. Feltételezik, hogy az elnök nem fogadja el az örmény javaslatot sem és állítólag azt kérte, hogy egy harmadik, közelebbről meg nem ne­vezett országba távozhasson. A tbiliszi parlament épületének el­foglalásakor letartóztatták Nemo Bur­­csuladzet, a grúz parlament alelnökét és több képviselőt, akik az épület pin­céjében húzódtak meg. A TASZSZ szerint a letartóztatottak megtagadták a volt elnököt és azt ígérték, hogy a televízióban felszólítják Gamszahurdia híveit, tegyék le a fegyvert. A grúziai válsággal kapcsolatban hallatta véleményét a Párizsban tar­tózkodó volt szovjet külügyminiszter, Eduard Sevardnadze is. Véleménye szerint, ha Gamszahurdia lemondana, ezzel elejét venné a további vérontás­nak. Felajánlotta, hogy hajlandó köz­vetíteni a szembenálló felek között. Gamszahurdia távozása az egyetlen módja annak, hogy megelőzzék pol­gárháború kirobbanását Grúziában, mondta Sevardnadze. elfogadása közelebb hozza a békefenn­tartó erők kiküldésének időpontját. Csehszlovákia megígérte, hogy katonái kiküldésével hozzájárul az ENSZ-csa­patok kialakításához. A jugoszláviai polgárháború már több ezer emberáldozatot követelt. Vance szerint az országban 600 ezer ember volt kénytelen elhagyni otthonát. Bulgária figyelembe veszi az Európai Közösségek magatartását és aszerint dönt Macedónia függetlenségének elis­meréséről. Ezt Bulgária külügyminiszte­re közölte. Macedónia elismerése ellen foglal állást Görögország, amelynek ki­fogásai vannak a köztársaság elnevezése ellen, mert szerinte Macedónia Görög­ország északi részén terül el. Tehát az új független ország elméletileg igényt tart­hatna görög területekre is. Bolgár rész­ről hangsúlyozták, hogy nem lenne kívá­natos, ha Macedónia elismerése nyugta­lanságot keltene a Balkánon. A Jugoszlávia elleni EK-szankciók a legérzékenyebben Montenegrót érintik. A köztársaság gazdasága függ a környező területek szállításaitól és piacaitól. Az em­bargó miatt le kellett állítani egy nagy ko­hóművet, nem valósítható meg a korábban a British Steel Corporation-vel kötött kö­zös vállalkozás, elmaradnak a német, fran­cia és olasz cégekkel kötött üzletek. Szét­hullott a jugoszláv belső piac is. Mindennek következtében 60 ezer ember vesztette el állását, és további 20 ezer ember elbocsátá­sával számolnak. Az életszínvonal rohamo­san csökken, ha egy család naponta két kiló kenyeret és két liter tejet vásárol, akkor egy hónap alatt elkölti az átlagbér felét. * Eszak-Korea is aláírja? George Bush amerikai elnök és Ro Te Vu dél-koreai elnök szöuli tárgyalásaik után sajtóértekezletet tartottak. Bush ki­jelentette, hogy a koreai félszigeten jelen­tősen csökkentené a feszültséget, ha a két Korea elnökei találkoznának. Támogatta Korea újraegyesítésének és atomfegyver­mentessé tételének gondolatát. Ro Te Vu kijelentette, hogy Dél-Korea is egyetért az amerikai—észak-koreai közeledéssel, amennyiben a két koreai állam közt is ja­vulnak a kapcsolatok és Észak-Korea alá­írja a nukleáris biztonságról szóló egyez­ményt. A Reuter hírügynökség szerint Észak- Korea e hét végéig aláírja azt a szerző­dést, amely lehetővé teszi nukleáris léte­sítményeinek nemzetközi ellenőrzését. Ezt állítólag Észak-Korea bécsi nagykö­vete ma jelenti be a Nemzetközi Atomerő Ügynökség székházában. Erre a lépésre Észak-Korea akkor szánta el magát, ami­kor Bush kijelentette, hogy amennyiben Észak-Korea az egyezményt aláírja nem valósítják meg a Team Spirit fedőnevű amerikai—dél-koreai hadgyakorlatot. Annak ellenére, hogy Oroszországban a januári árliberalizáció során átlago­san 300 százalékkal emelkedtek meg az árak az élelmiszerboltokban tovább tart az áruhiány. A képünkön látható moszkvai asszonynak szerencséje volt és sikerült tartósított tejhez jutnia. Nem csoda, hogy annyit vásárolt be belőle, amennyit elbírt (Telefotó: CSTK/AP) Görögországban a balkáni nyugtalan helyzetre való tekintettel nem rövidítik le a katonai szolgálat ide­jét. Ezt a kormányfő jelentette be a konzervatív párt kongresszusán. Gö­rögországban a kötelező katonai szol­gálat 19 hónapos a hadseregben, 21 hónapos a légierőben és 23 hónapos a haditengerészetben. A usztriában a közvélemény­kutatás szerint a lakosság döntő több­sége nem kívánja az állami címer mó­dosítását. A gondolatot az államfő és a kancellár vetették fel, hogy eltávolítsák a címersas karmaiból a sarlót és kala­pácsot. A megkérdezettek 80 százaléka szerint a sarló és a kalapács hozzátarto­zik a címerhez. A megkérdezettek többsége úgy véli, hogy a politikusok foglalkozzanak inkább fontosabb ügyekkel, s ne a címerrel. O laszország 70 millió dollá­ros segélyt nyújt Vietnamnak. Olaszor­szág az első a Közös Piac államai közül, amely feloldotta a kereskedelmi em­bargót Vietnam ellen. A hitelt Viet­namban a távközlésben és az energiai­parban hasznosítják. Romániában megkezdődött a február kilencedikére kiírt helyhatósági választások'előtti kampány. Négy évti­zed múltán ezek lesznek az első szabad helyhatósági választások. Két hónappal a választások után kerül sor az elnökvá­lasztásokra. Öt politikus jelentette be jelölését az elnöki posztra. A román televízió naponta két órát szentel a vá­lasztási kampánynak. Az IZRAELBE kitelepülő orvosok a volt Szovjetunióból nem tudnak elhe­lyezkedni szakmájukban. Izraelben je­lenleg 270 ezer a munkanélküliek szá­ma és ez a szovjet áttelepültek nélkül is az év végéig 300 ezerre nő. EgYIPTOM egyezményt kötött Katarral saját gyártmányú csapatszállí­tó páncélosok exportjáról. Katar Egyip­tomból tankelhárító rakétákat, tüzérsé­gi ütegeket és az F-16 típusú amerikai tervezésű, Egyiptomban gyártott va­dászgépekhez pótalkatrészeket is im­portál. K uVAITBAN megkezdték a kő­olajfejtést az első, háború idején meg­rongált olajkútból. Az újra üzembehe­lyezett olajkút napi 3 ezer hordó olajat ad. A hét végéig további 15, nemrég még égő olajkutat helyeznek üzembe. A merikai, F-15 típusú vadászgé­peket kapott Kuvait az Egyesült Álla­moktól. A negyven repülőgépre a meg­rendelést még az Öböl-háború előtt tették meg és a szállításokat most telje­sítik. Az USA közvéleményének három­negyede nem hiszi el a John Kennedy elnök haláláról szóló hivatalos jelentés adatait. Mint ismeretes, az elnököt Dallasban 1963-ban gyilkolták meg. A megkérdezettek 72 százaléka kétségbe vonja a Warren-bizottság jelentését, miszerint a magányos gyilkos csupán Lee Harvey Oswald volt. A megkérde­zettek 50 százaléka úgy véli, hogy a merénylethez a CIA-nek is köze volt. A FRANCIA Szocialista Párt veze­tősége tegnap bejelentette, hogy Pierre Mauroy, a párt első titkára ma lemond. Utódjaként a legnagyobb esélyei Lau­rent Fabiusnak és Michel Delabarre­­nak vannak. Egyesek lehetégesnek tart­ják, hogy a párt élére Michel Rocard volt kormányfő kerül. SvÁJCBAN idén tovább növeked­nek az árak. Az ország pénzügyiminisz­tere azt javasolta, hogy 20—30 száza­lékkal emeljék a benzin árát. A kor­mány a javaslattal nem ért ugyan egyet, de lehetséges, hogy a parlament jóvá­hagyja. A vasúti és postai díjszabások emelésére is számítanak ebben az év­ben. Az egészségügyi szolgáltatások árai az országban az utóbbi években 50 százalékkal növekedtek. M argaret Thatcher, volt brit kormányfő tiszteletére a Falkland­­szigeteken idén Thatcher-napot tarta­nak. A „vaslady” volt az, aki 1982-ben bevetette a brit flottát az argentin erők ellen a Falkland-szigetek védelmében. A szigeteken idén ünnepük a háború tizedik évfordulóját. Azt a helyet, ahol 1982-ben a brit csapatok partra száll­tak, ma Thatcher-félszigetnek hívják.

Next

/
Thumbnails
Contents