Szabad Újság, 1992. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-06 / 4. szám

/ iSAG Tovább tart a légi irányítók sztrájkkészültsége Válságstáb alakult A légi irányítók sztrájkjának — amelyet követeléseik elutasítása ese­tén január 13-án kezdenek meg — lehetséges kihatásaival és a válság­­helyzet megoldásának lehetőségeivel foglalkozott pénteken a Szövetsé­gi Közlekedési Minisztérium civil légiforgalmi osztályának tanácsa. [ Gazdasági és érdekvédelmi napilap] Hétfő, 1991. január 6. • II. évfolyam • 4. szám • Ára 2,30 korona Dubéek a Szövetségi Gyűlés munkájáról „A megbékélés elvét vallom” Ahogy azt az SZKM képviselője a Csehszlovák Sajtóirodával közölte, a minisztérium válságstábot alakított ki, amelynek feladata, hogy csökkentse a sztrájknak a bel- és külföldi szállítókat és a nyilvánosságot érintő kihatásait. A légitársaságok számára a legnagyobb veszteséget a légi járatok megszünteté­se, a csehszlovák légtér kikerülése és az egyéb repülőtereken igénybe vett szol­gáltatások jelentenék. A minisztérium becslése szerint a sztrájk első napja 11 millió korona, az első hét 56 millió és minden további hét 50 millió korona kárt okozna. A iégiforgalom újbóli visszaállítása pedig állítólag 117 millió koronába kerülne. Ezenkívül a sztrájk kedvezőtlen hatást váltana ki azzal is, hogy külföldön olyan fényben állítaná be Csehszlovákiát, mint aki nem teljesí­ti nemzetközi kötelezettségeit. A minisztérium képviselői szerint a sztrájkveszély egyetlen valódi oka a bérkövetelés. A légi irányítók 162 szá­zalékos béremelést követelnek, ami a jutalomalap nélkül több mint havi 15 ezer koronás átlagbért jelent. A múlt év első 11 hónapjában az irányítók át­lagbére 7300 korona volt. Tekintettel arra, hogy ez ideig nincs megállapítva a bérek növekedésének iránymutatója, és még kidolgozás alatt áll a költségve­tési és hozzájárulási szervezetek (tehát a légi irányítók szervezete is) bérrend­szerének módosítása, nem valószínű, hogy január 13-áig megoldódnak a légi irányítók követelései — hangzott a mi­nisztériumi tájékoztatás. Az őszi ülésszak négy hónapja alatt a Szövetségi Gyűlés 28 olyan törvényt fogadott el, amely lehetővé teszi a gazdasági reform folytatá­sát, vagy amely erősíti az állam demokratikus és jogi alapjait — mondta Alexander Dubcek, a Szövetségi Gyűlés elnöke a Csehszlo­vák Sajtóirodának adott nyilatkozatában. A parlament törvényalkotó tévé- mus, és a mi ifjú parlamentünknek kenysége nagyon intenzív volt — vélte Dubéek —,de nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy gyak­ran került nehéz helyzetbe, mivel sokszor a jogi normákat rövid idő alatt kellett megtárgyalnia, miköz­ben többet késve terjesztettek a par­lament elé. Dubéek nem ért egyet azzal a nézettel, hogy a szövetségi parlament működésképtelen lenne. Szerinte ennek ellenkezőjét bizo­nyítja az őszi ülésszak is, különösen a kamarák legutóbbi együttes ülése. Az elnök bízik abban, hogy ezt janu­árban, az alkotmánytörvény-javasla­­tok és módosítások, valamint a vá­lasztási törvény megtárgyalása során is bizonyítani fogja. Dubéek megjegyezte, hogy megújulóban van a parlamentariz-Arafat Egyiptomban törvényszerűen át kell esnie „gyer­mekbetegségein”. A parlament munkájában fellelhető hiányossá­gok, vagy egy-két törvény el nem fogadása még nem ok arra, hogy kétségbe vonjuk feladatait. A parla­mentarizmust minden formában tá­mogatni kell, ami elsősorban a kép­viselők munkájától függ, de az egyes alkotmányos szervek kölcsönös kap­csolatát meghatározó parlamenti demokrácia alapelveinek betartásá­tól is. És hogy mit kíván Alexander Dubéek az 1992-es évre? Mint a Szövetségi Gyűlés elnöke azt, hogy törvényalkotó testületünk a megbízatási időszak utolsó hónapjai­ban is megőrizze munkakedvét, hogy abban a társadalom iránti felelős­Bonyodalmak a kiutasítások miatt Palesztin vezetők memorandumot juttattak el az USA és Oroszország je­­ruzsálemi konzulátusainak. A memo­randumban arra szólítják fel a nagyha­talmakat, hogy eszközöljék ki Izraelnél a törvénytelen deportálások leállítását. Még nem tisztázták, mikor utazik Washingtonba a palesztin küldöttség, hogy Izraellel együtt részt vegyen a kö­zel-keleti béketárgyalások további me­netében. Hosznl Mubarak egyiptomi elnök telefonon tárgyalt Ishak Samir izraeli kormányfővel a 12 palesztin aktivista ki­utasításáról. Egyiptomi részről közöl­ték, hogy Izrael a kiutasításokkal meg akarja zavarni vagy meghiúsítani a bé­ketárgyalásokat. Közben Egyiptomba érkezett Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője. Találkozott Mubarak elnökkel és a washingtoni tár­gyalások előkészítéséről tárgyalt vele. Feltételezik, hogy a kiutasítások után lét­rejött új helyzetről Arafat Damaszkusz­­ban a Szíriái vezetőkkel, és Ammanban a jordániaiakkal is tárgyal majd. Az Európai Közösségek a tizenkét pa­lesztin aktivista kiutasítását a megszállt területekről törvényellenesnek minősí-Infláció-csúsztatás? T tette. A nyilatkozat szerint az EK tagál­lamaiban nyugtalanságot keltett a pa­lesztinok deportálása. Ezzel a béketár­gyalások további washingtoni menete bizonytalanná vált. Az arab tárgyalókül­döttségek ugyanis a lépés nyomán elha­lasztották elutazásukat. Hasonlóképpen foglalt állást a deportálások ügyében Kína is, amely szerint ezzel a lépéssel Izrael újabb akadályt gördített a béke­folyamat elé. > Az izraeli lapok szerint a deportálá­sok ügyét a PFSZ ügyesen arra használ­ta ki, hogy megszakíthassa a béketár­gyalások további menetét. A tunéziai lapok elítélik az izraeli lé­pést, amely szerintük aláássa a közel­­keleti békefolyamatot. Egyiptomi kormánykörökből szár­mazik a hír, hogy Izrael még januárban javaslatot terjeszt elő a palesztin auto­nómiáról. Ennek feltételei azonban a palesztinok számára nyilvánvalóan elfo­gadhatatlanok. Az izraeli javaslat a hír szerint nem helyezi kilátásba a zsidó te­lepülések továbbépítésének leállítását a megszállt területeken, sem a közös izra­eli—palesztin vízügyi politikát, ami a térségben igen fontos tényező. Magyarországon az év elején jelen­tős áremelések voltak. Felháborodást okozott a benzináremelés, mivel a kő­olaj világpiaci ára ugyanakkor csökkent. Emelkedtek a dohányáru, a szeszes ita­lok, a cukorkafélék, sőt, a gyógyszerek árai is. Újdonságot vezettek be a vámelőírá­sokban. A vám mellett a behozatalnál a határon a fogyasztási és forgalmi adót is ki kell fizetni. így például az Ausztriából behozott egy kiló kávé ára, amely a bu­dapesti üzletekben 270 forintért kapha­tó, behozatal esetén 600 forintra nő. Szigorították más árufajták behozatalát is. A 30-90 százalékos vám mellett 25 ségérzet felülkerekedjen a pártérde­kek fölé, és képes legyen elfogadha­tó kompromisszumok megkötésére. Mint politikus azt kívánja, hogy életünkben a tolerancia és megértés uralkodjon, hogy a konfrontációs erőfeszítések háttérbe szoruljanak. „Az én hitvallásom — jegyezte meg Dubéek — a megbékélés politikája, amely pozitív eredményeket, stabili­tást és békét hoz a társadalomba, amit több nyugati állam példája is bizonyít, amelyek-már megjárták a totalitarizmustól a demokráciához vezető utat.” Dubéek reméli, hogy 1992 lesz az az év, amikor befeje­ződnek a közös állam elrendezésé­ről folytatott tárgyalások, amelyek mindkét tagállam számára biztosít­ják a fejlődést. Dubéek elmondta, hogy ebben a kérdésben optimista, amire többek között az állami költ­ségvetés elfogadása is felhatalmazza őt, amelyet úgy tekint, mint a közös állam mellett való állásfoglalást. Dubéek szerint ez az év nem lesz könnyű — a gazdasági reform egyes következményei érezhetően sújtják majd a társadalom több rétegét. Re­méli azonban, hogy sikerül nem túl­lépni azt a tűréshatárt, amely mö­gött a társadalmi béke veszélybe ke­rülne. Nyilatkozata befejezéséül a parlament elnöke kifejezte azon kí­vánságát, hogy Csehszlovákia to­vábbra is stabilizáló tényező marad­jon Európában, tevékenységével hozzájáruljon a béke megőrzéséhez és egy új politikai, biztonsági és gaz­dasági világrend kialakításához. A prágai repülőtér irányítóközpontja (a képen) szintén sztrájkkészültségben van (CSTK-felvétel) VavrouSek miniszter szerint Bős — időzített bomba A Bős—Nagymarosi Vízerőmű időzített bomba —jelentette ki Josef VavrouSek környezetvédelmi minisz­ter a Hét eseményei című televíziós műsorban. A miniszter megjegyezte, hogy eb­ben a kérdésben nagyon nehéz meg­egyezésre jutni a magyar féllel. „A bősi építkezés, amely főleg Csehszlovákiá­nak okoz károkat, már csaknem 95 szá­zalékban elkészült. Ez tény, amelyet a magyaroknak figyelembe kell venniük, ök azonban nem nagyon akarják ezt el­ismerni” — vélte VavrouSek, és el­mondta, hogy meggyőződése szerint a legjobb megoldás az lenne, ha a Duna jelenlegi medrében a víztömeg szabá­lyozása az ökoszisztém követelményei­nek megfelelően történne, és a Dunát széles mederbe kell átvezetni, amivel megelőzhető a Csallóköz felszín alatti vizeinek kontaminációja. Az elhangzottakhoz Pavol DemeS, Szlovákia nemzetközi kapcsolatainak minisztere hozzáfűzte, hogy „Bős vala­miféle pszichológiai blokká alakult amely a magyar kormánytisztviselőkkel folytatott tárgyalások során valamilyen formában a háttérben mindig jelen van.” A miniszter szerint ebben a kér­désben a legjobb megoldást az jelente­né, ha a Bősről folyó csehszlovák—ma­gyar tárgyalásokba egy nemzetközi szakértői csoport is bekapcsolódna. Ján Carnogursky rádiónyilatkozata A nagyprivatizáció egyelőre csak elmélet Áremelések, vámmódosítások százalékos forgalmi adót is fizetni kell. Az újévi áremelések oka nyilvánvaló. Magyarországon tavaly sikerült elérni, hogy az infláció nem haladta meg a 32 százalékot. Amennyiben az árakat már az év végén felemelték volna, ez e fon­tos mutató romlását eredményezné. A Nemzetközi Valutaaalap szakértői szi­gorúan ellenőrzik az inflációs mutató­kat és ettől teszik függővé az újabb hite­leket, amelyek a gazdaság menetét biz­tosítják. Azzal, hogy az áremeléseket ja­nuárra csúsztatták át, az ország némi időelőnyt szerzett és azt a reményt, hogy 1992 hátralevő 11 hónapja alatt az inflációt mégis sikerül lejjebb szorítani. tyAz 1992-es év fordulatot hozhat a gazdaságban, mivel már meg kellene mutatkoznia az új ipari struktúra és az új gyártási progra­mok pozitív hatásának Ezenkí­vül Csehszlovákiának az Európai Közösségekhez való csatlakozása is megkönnyíti betörésünket a nyugati piacokra. Habár a keleti országok fejlődése továbbra is is­meretlen tényezőként szerepel, bí­zok benne, hogy a volt Szovjet­unió területén alakult országok képesek lesznek megőrizni a békét és irányított kapcsolatokat kiépí­teni egymás között és a külföld felé is. ” Ezt Ján Camogrusky mi­niszterelnök mondta a Szlovák Rádióban pénteken elhangzott nyilatkozatában. A miniszterelnök véleménye szerint az idei választásoknak ismét közelebb kellene hozniuk egymáshoz a politikai reprezentációt a választók valódi akara­tával. Arra a kérdésre, hogy a gazdasági transzformáció ütemét nem hátráltat­ják-e az irányítói szférában jelenlévő „régi struktúrák”, a kormányelnök az felelte, hogy ezt a kérdést a konkrét üzemek konkrét vezetőségével kapcso­latban lehet csak vizsgálni. Ezt minisz­terelnök-helyettesként megélt tapasz­talataival is alátámasztotta, amikor is, 1990 elején a vezető káderek nagyobb részét lecserélték. Úarnogursty azon­ban felhívta a figyelmet arra, hogy tisz­teletben kell tartani a vezető dolgozók képzettségét, amennyiben az az üzem pozitív eredményeiben is megmutatko­zik. Elmondta, hogy Szlovákiában több olyan vállalat van, amely az új feltételek között is jó eredményeket ér el, ugyan­akkor élén olyan vezetők állnak, akik már ’89 novembere előtt is hasonló funkciót töltöttek be. A vagyonjegyes privatizációval kap­csolatban a miniszterelnök megállapí­totta, hogy Szlovákia állampolgárainak többsége számára a nagyprivatizáció egyelőre csak elméleti elképzelést je­lent, amelyben talán valamennyire hisz, de nem tudja elképzelni, hogy az neki milyen hasznot hozhat. Kifejezte azon reményét, hogy majd ha valóban bein­dul a privatizáció, az állampolgárok fel­ismerik annak előnyét — befektetett va­gyonuk megtöbbszöröződését —, és Szlovákiában is rohamosan növekedni fog a kuponvásárlók száma. „1989 novemberében azt a célt tűz­tük magunk elé, hogy Szlovákiában és Csehszlovákiában jogállamot és új gaz­dasági viszonyokat hozunk létre. Az esz­me, amellyel a terekre mentünk, tovább él, és jelenleg kezd megtestesülni. A va­lóság mindig kevésbé szép és érdekes, mint az eszme, de mégis annak a megva­lósítása” — mondta nyilatkozata befe­jezéseként Ján Úamogurskj'. Regisztrálják a vagyonjegykönyveket A vártnál kisebb érdeklődés A hét végén a szlovák fővárosban tovább folytatódott a vagyonjegy­könyvecskék regisztrálása. Szomba­ton Pozsony kilenc regisztrációs központjában körülbelül hatszázan jegyeztették be könyvecskéjüket. Vasárnap csupán egy központ — a Miletiő utcai — tartott nyitva, ide százan látogattak el. A kuponos privatizáció első hul­lámában a bejegyzések határideje január vége. A következő napokban a bejegyzők számának rohamos emelkedése várható. Ivan Miklós privatizálási és nemzeti vagyonkeze­lési miniszter szerint azonban a va­gyonjegyes privatizációba a vártnál jóval kevesebben kapcsolódnak be. Az előzetes tervek szerint Szlovákiá­ban egymillió lakossal számoltak, nem hivatalos becslések szerint azonban ezideig csupán száznegy­venezren kapcsolódtak be ebbe a „játékba”. E héttől kezdve Szlovákia egész területén szombaton és vasárnap is működnek majd a bejegyzési köz­pontok .

Next

/
Thumbnails
Contents