Szabad Újság, 1992. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-06 / 4. szám

2 1992. január 6. POZSONYBAN szombaton fejező­dött be az a kétnapos területi orvos­etikai szimpózium, amely az emberi élettel, annak értékével és védelmének szükségességével foglalkozott. A ren­dezvényen a csehszlovák, magyar és len­gyel szakembereken kívül olasz és Nagy Britannia-i vendégek is részt vettek. A szimpóziumon szó volt az orvostudo­mány humanizálásáról, főleg az orvos és ápolt közötti kapcsolatról. K elet-Szlovákia több járásá­ban, főleg a ruszin és ukrán falvakban, de Nyugat-Csehországban is az ortodox vallású állampolgárok ma ünnepük Jé­zus Krisztus születését. Csehszlovákiá­ban körülbelül 60 ezer ortodoxnak van ma karácsonya. B rÜNNBEN szombaton ülésezett a Radikális Republikánus Párt tanácsa, amely megállapította, hogy az egész­ségügyben, az ipari törvény megvalósí­tásában észlelhető viszonyok, valamint az alkotmánybírák kinevezésének el­odázása a kriptokommunisták és a volt vezető káderek szabotázs-akcióinak kö­szönhető. Ezért a párt felhívja a jobbol­dali érzelmű állampolgárokat, hogy ve­gyenek részt a január 11-én Brünnben megrendezésre kerülő, a jobboldali pár­tok és mozgalmak tizenkettedik kollégi­umán, hogy egyesítsék erőiket az emlí­tett maffiák ellen. A NEMZETI LIBERÁLIS PÁRT elnöksége elutasította a Szlovák Nemze­ti Kongresszus nevű választási tömbben való részvételt. Határozatát azzal indo­kolta, hogy nem ért egyet sok nemzeti érzelmű párttal, amelyek vezetőségében nagy százalékban vesznek részt volt kommunisták. A MOHI ERŐMŰ valószínűleg 1993 végén kezdi meg működését. A környező falvak és városok állítólag már megbékéltek ezzel a határozattal. Az erőmű húsz kilométeres körzetében fekvő 93 község és város érdekvédelmi szervezetet alakított ki. Ennek közvetí­tésével követelik, hogy megfelelő tájé­koztatást kapjanak az erőmű biztonsági állapotáról, ezenkívül adókedvezményt és az infrastruktúra kiépítéséhez nyúj­tandó támogatást is követelnek. Az ÁGCSERNYŐI vasúti átrako­­dó-állomáson körülbelül 1400 exportá­rut szállító vagon vesztegel. Ez annak a következménye, hogy január elsejétől új vámrendszer van érvényben, amely megfelel az EGK előírásainak. A prob­lémát főleg az okozza, hogy nem áll rendelkezésre elegendő, az új előírások­nak megfelelő űrlap. A SZÖVETSÉGI BELÜGYMI­NISZTÉRIUM a külügyminisztérium­mal kötött egyezség alapján engedélyez­te a Sörbarátok Nemzetközi Szövetsé­gének létrehozását, melynek székhelye Prága lesz. A Sörbarátok Pártjának kez­deményezésére hozott határozat január harmadikétól van érvényben. A nemzet­közi szövetség célja, hogy fajra, nemzeti­ségre, vallásra és politikai meggyőző­désre való tekintet nélkül tartsa össze a sört szerető embereket, és a sörszállí­tókkal együttműködve növelje a sörfo­gyasztás kultúráját és a sör minőségét. PrÁGÁBAN megnyitották az első pártvendéglőt. Az U kocoura nevű sörö­zőt egy árverésen 10,5 millió koronáért a Sörbarátok Pártja vette öt évre bérbe. A magas vételi árra való tekintettel a 12-es pilzeni sört 13,90 koronáért fogják csapolni. Ahogy azt Ivó Dvofák, a párt elnöke elmondta, azért volt szükség ar­ra, hogy a sörözőt ilyenformán mentsék meg, mert azt cukrászdává akarták át­alakítani. DlÓSZEGEN az utolsó adag cukor kifőzésével tegnap befejeződött az 1991/92-es cukorgyári idény. Az októ­ber elsején megkezdődött idény alatt csaknem 170 ezer tonna cukorrépát dol­goztak fel, amelyből több mint 18 ezer tonna cukrot kaptak. A cukorgyárba 5300 hektár termőterületről szállították a répát. A 32 mezőgazdasági szövetke­zet és állami birtok mellett az idén elő­ször, 70 hektárnyi területről magángaz­dálkodók is szállítottak terményt. Jelzés nélküli híranyag: CSTK Szabad ÚJSÁG Közlemény az Együttélés Politikai Mozgalom Intéző Bizottságának 1992. január 4-i üléséről Az Együttélés Politikai Mozgalom Intéző Bizottsága 1992. január 4-ei ülé­sén részletesen elemezte Csehszlovákia jelenlegi belpolitikai helyzetét, különös tekintettel a pártpolitikai viszonyokra és az ország államjogi elrendezésének lehetséges megoldásaira. Megnyugtató jelnek tekinti, hogy az utóbbi hetekben Szlovákiában alábbha­gyott a nacionalista türelmetlenség, azon­ban félő, hogy a választások közeledtével ismét beindul a nemzeti kizárólagosságot hirdető poütikai propagandagépezet és az olcsó sikerre számító nemzeti és szo­ciális demagógia. Az Intéző Bizottság fel­hívja az Együttélés támogatóit és a nem­zeti kisebbségeket, hogy lelkileg készülje­­ne fel erre a lehetőségre. A Cseh Köztársaság területén a kizá­rólagos nemzeti szemlélet egyelőre nem került a politika homlokterébe. Inkább ideológiai síkú polarizálódás tapasz­talható a volt kommunista baloldaltól a szociál-liberális szemléleten át az erős jobboldali konzervatív irányzatokon ke­resztül egy keresztény népi-nemzeti blokk kialakulásáig. Mozgalmunk Cseh Köztársaságbeli szárnyának ezen a poli­tikai palettán kell megkeresnie a szövet­ségeseket. Mozgalmunk Felső-Sziléziá­ban erősödik és javulnak politikai kap­csolataink a többi nemzeti kisebbséggel a Cseh Köztársaságban. Szlovákiában érthetően a nemzeti kisebbségek politikai szervezetei és a liberális szellemiséghez közelítő pártok lehetnek a természetes politikai part­nereink. Az országot szétfeszítő indulatok el­­csendesedése azonban nem jelenti azt, hogy háttérbe szorult volna az államszö­vetség jövőjéről folyó vita, valamint Szlovákia alkotmányának megfogalma­zása. December végén a szlovák sajtó­ban közzétett alkotmánytervezettel kapcsolatban rövidesen megjelenik az Intéző Bizottság szakmai állásfoglalása. Az Intéző Bizottság ülésének fő na­pirendi pontját az 1992. évi parlamenti választásokra való előkészület és a le­hetséges koalíciós tárgyalások megkez­dése alkotta. A bizottság megbízta négy tagját, hogy kezdjen tájékozódó tárgya­lásokat egy olyan választási koalíció ki­alakítására, amely egyértelműen a nem­zeti kisebbségek általános és sajátos ér­dekképviseletét szolgálná. Körvonalazta azokat az alapelveket és meghatározó tényezőket, amelyek szükségesek ah­hoz, hogy a választások az itt élő nemze­ti kisebbségek számára eredményesek legyenek. E feltételrendszert, valamint a jelöltek kiválasztásának módját és a választási programjavaslatot az Intéző Bizottság az Országos Tanács legköze­lebbi ülése elé teijeszti. A jelenlegi politikai helyzet alapján felmérte azokat a politikai tényezőket, amelyeknek a parlamenti választások­ban döntő szerepük lehet. Elsőrendű­nek tekinti az ország gazdasági átalaku­lását és az ezzel kapcsolatos szociális és társadalmi problémákat. Szükségesnek tartja egy olyan progam megfogalmazá­sát, amelyik különös figyelmet szentel a regionális kérdéseknek, a szociális hely­zet javításának, s nemzeti kisebbségek érdekvédelmének és a vallásos meggyő­ződés tiszteletben tartásának. Az Intéző Bizottság részletesen fog­lalkozott a mozgalom szervezeti életé­vel, a területi irodák hatékonyságával, a járási tanácsok munkájának szervezésé­vel és a körzeti tanácsok kialakításának lehetőségével. Az ülésen szó volt az anyanyelvi ok­tatás helyzetéről és ennek kapcsán egy felhívást fogalmaztak meg a mozgalom támogatói felé. Az Intéző Bizottság határozott az Országos Tanács összehívásáról 1992. február 1-jére. ka befektetés szükséges a tervezett gyártási ütem eléréséhez. A tervek szerint a cég a teljes befutás után 1500 embert foglalkoztatna, ebből hétszázat a gépkocsigyártásban, nyolcszázat pedig a sebességváltó­szekrények összeszerelésénél. Az 1992/93-as években a Volkswagen cégnek a pozsonyi üzem bővítésére fordított befektetése az eddigi 80 százalékos részesedés helyett az alaptőke 94 százalékát éri majd el. Ez összesen 140 millió márkát je­lent. A Pozsonyban gyártott gépko­csikat a Volkswagen cég üzletháló­zatán keresztül főleg Nyugat-Eu­­rópában, Csehszlovákiában és ké­sőbb Közép-Európában is árusít­ják majd. Felhívás A helyi közösségi élet beindításához megfelelő képzettségű emberekre van szükség. Felkészítésükre keresünk szakembereket, akik számára 10 napos ifjú­sági közösségszervező- és klubvezetőképzést rendezünk Budapesten 1992 első negyedévében. Várjuk azokat az érettségizett, 18—30 év közötti hivatásos (népművelő, közösségszervező) vagy nem e szakmában dolgozó, de közösségi élménnyel, szervező képességekkel rendelkező fiatalokat, akik aktívan részt vennének egy ifjúsági klubhálózat megszervezésében. Ezzel szorosan összefügg a jelentkezők azon erkölcsi kötelezettsége, hogy a képzés után saját területükön tevékenyen megindítják a konkrét közösségszervező-képző munkát. A jelentkezés feltétele egy rövid önéletrajz beküldése, amelyben a jelentkező részletesen taglalja eddig végzett közösségi munkáját. A jelentkezéseket 1992. január 20-áig vátjuk központi irodánkban: MAGYAR IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG Központi Iroda Záhradnícka 16. P.O.Box 118 945 01 KOMÁRNO A Gazda Kft. azonnali belépéssel FELVESZ gépírónőt számítógépes kiadványszerkesztő részlegére. Jelentkezni a Gazda Kft.-nél (Cervenej armády 62,1. em.) vagy a Szabad ÚJSÁG szerkesztőségében lehet (Martanoviőcrva 25, ÍZ em.). Telefon: 07/511 77,07/210 39 98 Újabb népszavazás előtt Bátorkeszi is a nevét akarja Egy lassan két éve tartó folyamat betetőződése várható 1992. február elsején Bátorkeszin. A békés forra­dalom napjaiban alakult helyi szer­vezet, az úgynevezett Szabad Fó­rum programjában már akkor sze­repelt a falu ősi, történelmi nevének visszaállítása. Akkor ez a kívánság még csak vágyként éltethette azt a néhány „megszállottat”, aki már a régi rendszerrel is harcba szállt a változásért. Ez a vágy aztán konkrét alakot öltött az Együttélés Politikai Mozgalom és a Magyar Keresz­ténydemokrata Mozgalom helyi csoportjának helyhatósági választási programjában. Parlamenti képvise­lőink tanácsára azonban az akkor már tomboló nacionalizmus miatt „nyugodtabb” időkre halasztottuk a megoldást. Majd ’91 nyarán és őszén — tud­­tunkkal másodikokként (Gúta után) — aláírásgyűjtést kezdemé­nyeztünk falunk nevének visszaállí­tásáért. Későn jött viszont a hír Gú­láról, hogy „fent” nem tartják elég­ségesnek a véleménynyilvánítás eme formáját. így szinte újra kellett kez­denünk mindent, pedig a „illetékes” járási bizottság asztalán ott hevert mintegy 1700 polgár (az összes sza­vazópolgár 65%-a) aláírásával alátá­masztott önkormányzati kérés falu­nevünk visszaállítása érdekében. Bízva ezen polgáraink kitartásában a helyi önkormányzat decemberi ülésén megszületett a döntés: 1992. február elsején legyen népszavazás, így falunk is beszállhat — a demok­rácia és a jogállamiság iránti igény csekély lehetőségével — abba a harcba, amely e köztársaság demok­ratizálódásáért folyik. Régi vágya téljesülhet a visszaállí­tott falunévvel a bátorkeszi lako­soknak, akik 1948 óta kénytelenek használni egy rájuk erőltetett mes­terséges nevet, amelynek történel­mileg, érzelmileg semmi köze a községhez, s így önérzetében sért nagyon sok helybelit. Most lehető­ség adódik visszaszerezni a tőlünk elvett falunevet, ha a polgárok él­nek azzal a jogukkal, hogy eljön­nek szavazni, és a BÁTORKESZI név mellett voksolnak. Rövid tájékoztatásul, mintegy igazolva vágyaink igazát, álljon itt falunevünk kialakulásának rövid története:-A falu neve ősi magyar törzsi név, az egyik honfoglaló ma­gyar törzsnek a nevét viseli sok más Keszi nevű magyar faluval együtt, s így feltételezhető, hogy falunk akár honfoglaláskori település is lehet, amelyet ezen törzs tagjai alapítot­tak. A legkorábbi írásos emlékeink 1156-ból vannak, amikor „villa Kes­­cu”-t püspöki birtokként említik a latin nyelvű korabeli krónikák Esz­tergom vármegyében. 1263-ban egy már „Kesző” helyiségbeli Vid, Kö­bölkút melletti lakos szerepel a kró­nikákban, aki Ösztövéren (dűlő ne­ve) levő földjéből adott el a Forgách család ősének, a Huntpázmán nem­beli Andrásnak. 1292-es krónikák szerint már a Keszi nevű nemesek tulajdonában van a falu, viszont 1460-ban már a Gúthkeled nembeli Bátoriak birtoka a falu, amely csa­ládnévből valószínűleg a Bátorkeszi nevet nyerte. A legrégebbi adólajst­romunk szerint. 1531-ben már Bá­torkeszi név alatt szerepel. 1532-ben mezővárossá nyilvánítják az akkor már valószínűleg jelentős települést, ugyanis a török kori hódoltsági adóösszeírásokban, amelyekben a „Bátorkeszeő” név alatt tartják nyilván, már jelentős az adóztatha­tó polgárok száma. Az első írásos adatok 1755-ben már 640 katoli­kus és 479 református lakost talál­nak, 1787-ben 258 háza és 1626 lakosa van. 1654-ben Pállfy Pált és örököseit iktatják be a helység bir­tokosainak, így 1732-től Pálffy Miklós nádoré és örököseié a falu. 1786-tól Batorkesz a falu neve, majd 1808-tól Bátorkeszi.­Ä trianoni békeszerződés után, az első csehszlovák köztársaság ma­­saryki demokráciájában, talán tisz­telve a falu múltját, a hivatalos név a Kesy lett, majd 1927-ben vissza­kapja „teljes” nevét — a Bátorové Kesy fordítással. Ez a név az ősi, történelmi név szlovák tükörfordí­tása, ami ezért a mi részünkről is elfogadható. Elsőrendű feladatunk­nak — tekintve a még mindig tom­boló nacionalizmusra — először ezen név visszaállítását tartjuk, amely szlovákul van, szlovák helye­sírási szabályok szerint, s így nem képezheti tárgyát szlovák—magyar nemzetiségi vitának. A volt rendszer nacionalizmusá­nak túlburjánzása eredményekép­pen a falu a belügyminisztérium döntése alapján 1948. július 19-e óta a „kitudjahogyanhonnanésmi­­ből” alkotott VOJNICE „fantaz­magórianevet” kénytelen viselni sok más hasonló sorstársával együtt. Talán egy örökké fájó utol­só szúrásként kapta a falu ezt a nevet: 1945 telén hat hétig állt a második világháborús front a falu­ban, és hogy a sok véráldozaton kívül kétszeresen is büntesse (és emlékeztesse örökre) a falu ma­gyar lakosságát a kollektív hábo­rús bűnösség örök érvényű bélye­gével, még a nevét is ilyenre vál­toztatták — VOJNA/VOJNICE. Köszönjük, de nem kérünk belő­le! Bízva polgáraink józan döntésé­ben, hathatós segítségükkel remél­jük, már nem cipeljük tovább ma­gunkkal ezt a megalázó és megbé­lyegző nevet... SZABÓ GYÖRGY mérnök, önkormányzati képviselő Devizapiaci árfolyamok Érvényben: Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok ' 1991. december 31-én Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép- Deviza-(Pénz-)nem árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 51,67 52,71 52,19 50,36 53,50 51,93 Ausztrál dollár 21,06 21,48 21,27 20,10 21,80 20,95 Belga frank (100) 67,69 89,47 88,58 85,50 90,78 88,14 Dán korona 4,65 4,75 4,70 4,52 4,82 4,67 Finn márka 6,66 6,80 6,73 6,44 6,92 6,68 Francia frank 5,30 5,40 5,35 5,16 5,48 5,32 Görög drachma (100) 15,65 15,97 15,81 14,60 16,14 15,37 Holland forint 16,04 16,36 16,20 15,64 16,60 16,12 ír font 47,97 48,93 48,45 46,29 49,65 47,97 Japán jen (100) 22,26 22,70 22,48 21,68 23,00 22,34 Kanadai dollár 24,17 24,65 24,41 23,46 25,02 24,24 Luxemburgi frank (100) 07,69 89,47 88,58 84,64 90,76 87,70 Német márka 18,06 10,42 10,24 17,78 18,70 10,24 Norvég korona 4,59 4,69 4,64 4,46 4,76 4,61 Olasz líra (1000) 23,94 24,42 24,18 23,34 24,78 24,06 Osztrák schilling 2,56 2,62 2,59 2,53 2,65 2,59 Portugál escudo (100) 20,70 21,12 20,91 19,79 21,41 20,60 Spanyol peseta (100) 28,45 29,03 28,74 27,69 29,39 28,54 Svájci frank 20,29 20,71 20,50 19,97 21,03 20,50 Svéd korona 4,95 5,05 5,00 4,81 5,13 4,97 USA-dollár 27,77 28,33 28,05 27,35 20,75 20,05 A Volkswagen Bratislava tervei Évi 30 ezer VW Passat A Volkswagen Bratislava Rt új, pozsonyi üzemében az év folya­mán a tervek szerint 3 ezer darab Volkswagen Passat Variant típu­sú gépkocsit készítenek el. A dévényújfalui üzemben de­cember 21-én megkezdett össze­szerelési munkálatok csak a kez­detet jelentik.A részvénytársaság 1993-tól az évi termelést 30 ezer darab Passat típusú gépkocsira szeretné bővíteni, beleértve az összeszerelést és a lakkozást is. A gépkocsikon kívül sebességváltó­szekrényeket is gyártanak majd, a tervek szerint 1994-től 1400 dara­bot naponta, ami kb. 350 ezer da­rab évi kapacitást jelent. A széles körű befektetési tervek szerint 1995-ig még 860 millió már-

Next

/
Thumbnails
Contents