Szabad Újság, 1992. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-27 / 22. szám
/ iSAG Gazdasági és érdekvédelmi napilap HÉTFŐ, 1992. január 27. II. évfolyam 22. szám Ara 2,30 korona Lesz csehszlovák—német alapszerződés A PDSZ is jobbközépen Prágában tartotta a hét végén kétnapos országos konferenciáját a Polgári Demokrata Szövetség hogy a belső strukturális változtatásokon kívül áttekintse a szövetség legfontosabb feladatait a közeljövőben, mindenekelőtt természetesen a választási programot és a választásokon alkalmazandó stratégiái A konferencián egyértelműen megfő- jöhessen létre. Ezzel szemben a szlovágalmazódott, hogy a PDSZ a jobboldali kiai Polgári Demokrata Unió—Nyilvá-Hétmillió leendő részvényes (?) Vagyonjegy-ügyek — pro és kontra Hiába, hogy az utóbbi napokban a sajtóban egyre-másra jelennek meg a vagyonjegyes privatizáció visszásságait, törvényellenes lépéseit taglaló írások... Hiába ébresztették a kétely ördögét, úgy tűnik, a bejegyeztetési gépezet megállíthatatlan: az elmúlt hét végén — bár megkurtultak a sorok országszerte — újabb leendő részvényesek ezrei ültették rá a szentesítő pecsétet vagyonjegy könyveikre. Pozsonyban szombaton 14 910 ember, Szlovákiában mintegy 100 ezer véttette nyilvántartásba magát. A múlt hét péntekét bezárólag Szlovákiában 1 694 107 egyén vagyonjegykönyve került bejegyzésre, így várható, hogy a „közvagyon államtalanításába” bekapcsolódó egyének száma a hónap végéig eléri a kétmilliót. Mivel Csehországban a bejegyzettek száma már meghaladta a négymilliót, nem kizárt, hogy hétmillió egyén indul a vagyonjegyes privatizációban részvényre változó vagyonért folytatandó versenyben. Ekkora érdeklődésre maga a módszer kiötlője sem számított (legfeljebb 5 millió vállalkozókedvű honpolgárt feltételezett). Ahogy azonban a központi számítógépes nyilvántartó egyik vezetője elmondta, fennakadások nélkül fogadja be az újabb és újabb adatokat az adatbank, mivel kapacitása 11 millió. Szerinte így még az sem jelent majd bajt, ha a bejegyeztetés határidejét február végéig meghosszabbítják. (Erről a lehetőségről Václav Klaus pénzügyminiszter akkor tett említést, amikor Csehszlovákia legfőbb ügyésze a múlt héten kifogásolta a vagyonjegyes privatizáció menetéi GaSparovií főügyész szerint addig amíg nem teszik közzé az így privatizálandó űzetnek listáját és a vagyon nagyságát, nem lett volna szabad elkezdeni a vagyonjegykönyvek nyilvántartásba vételét, hiszen a polgár nem tudja milyen vagyonra számíthat, ha bejegyezteti magát) A vagyonjegyes privatizációt szolgálandó létrejött befektetési alapok körül felmerült kételyek eloszlatása érdekében nyilatkozott a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának Jozef Mudrík, az Általános Hitelbank elnöke: „Az Általános Hitelbank azon tulajdonosok nyilvántartásba vett vagyoniegykönyveit vette át megőrzésre, akik úgy döntöttek, hogy mind az ezer befektetési pontjukat a bank által létrehozott ”VUB KUPÓN" jelzésű befektetési alapban helyezik el. A könyvecskék őrzésére a bank páncélszekrényeit használják fel. Ez a szolgáltatás a bank alaptevékenységei közé tartozik." Az elnök ezzel tulajdonképpen cáfolta, hogy a bank befektetési alapja spekulációba kezdett volna. Állítása szerint a náluk letétbe (Folytatás a 2. oldalon) demokratákat célozza meg programjával, egyúttal az is, hogy a szövetség nem alapoz nagy tömegbázisra, ugyanakkor mindazokat szívesen látja támogatói, választói, sót képviselői között is, akik elkötelezettjei az említett jobboldali demokrata irányzatnak, csak valamilyen oknál fogva nem hajlandók belépni semmilyen zártkörű szervezetbe. A konferencián több hazai jobboldali irányzatú párt és mozgalom is részt vett. Érdekes, hogy a Polgári Demokrata Párt képviselője felajánlotta a koalíciós lehetőséget, ám Pavel Bratinka elnök ezt finoman visszautasította, mondván: a két tömörülés közelsége természetes, ám programjuk és stratégiájuk van annyira eltérő, hogy koalíció ne nosság az Erőszak Ellen párttal laza, egymást támogató „előkoalícióra” léptek, ami a választások utáni esetleges együttműködést körvonalazza. A külföldi vendégek felszólalása közül említést érdemel a német CDU küldöttségének kinyilatkozása, mely szerint még februárban aláírják a csehszlovák—német alapszerződést, méghozzá a jelenlegi változatban. A brit konzervatívokat és az Európa Parlamentet Stephen Biller képviselte, aki a választások kapcsán a britek támogatásáról biztosította a PDSZ-t, s arra biztatta a szövetséget, hogy választási győzelem esetén az ország bátran jelentkezzen az Európai Közösségek tagjának, mert támogatni fogják az EK-tagság elérését. Bős—Nagymaros: melyik változat szerint? Bosák: a pénz nem akadály (!) „A szövetségi, illetve a szlovák kormány a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszerrel összefüggő minden körülmény alapos mérlegelése után döntött úgy, hogy a bősi erőművet ideiglenes megoldással helyezik üzembe csehszlovák területen” — mondta a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának adott interjújában Gabriel Jenőik, a Szlovák Köztársaság Erdőgazdasági és Vízgazdálkodási Minisztériumának munkatársa. Ezzel a Népszabadság január 23-i számában megjelent cikkre reagált, amelyben Király Miklós, a magyar kormány főtanácsadója egyebek közt azt nyilatkozta, hogy „a föderális költségvetésnek nem áll rendelkezésére pénz az építkezés befejezésére, és a szlovák költségvetésből előirányzott 50 millió korona nem elegendő a beruházások kivitelezésének befejezésére”. JenCík a továbbiakban megállapította, hogyha már a Szlovák Köztársaság kormánya és a föderális kabinet ilyen komoly döntésre jutott — mely szerint az erőmű építését átmeneti megoldással fejezik be —, nem helyénvalóak az aggodalmak, hogy a kormányzat nem tudná, milyen módon finanszírozza a munkákat. „A szlovák költségvetésből származó 50 millió koronát — amelyről Király úr tesz említést — nem az (Folytatás a 2. oldalon) Alakuló közgyűlés kérdőjelekkel Megalakult a Magyar Polgári Párt Dunaszerdahelyen szombaton megtartotta utolsó — nyolcadik — közgyűlését a Független Magyar Kezdeményezés, amely egyúttal új párt első közgyűlése is volt. A végül Magyar Polgári Párt néven tovább működő, a liberális eszmerendszert továbbra is magáénak valló párt elnökévé szinte közfelkiáltással A. Nagy Lászlót választották. Első alelnöke, Tóth Károly, a további három alelnök: Gémesi Károly, Tóth János és Világi Oszkár. Az új párt alakuló tanácskozásán elhangzott, hogy programjában — amelynek a Szabadság és felelősség címet adták — azokból az eszmékből és elvekből indul ki, amelyek az FMK-t is jellemezték, csak még nagyobb hangsúlyt kap az az igyekezet, hogy elmélyítsék együttműködésüket a hazai demokratikus erőkkel. Szembeötlő a programban az is, hogy a legfontosabbnak a gazdasági részét tartják. Ebben a gazdaság transzformálásának elve mellett megfelelő szociális intézkedésekre is törekednek. A program kisebbségpolitikai része, amelyben a nemzetközi kisebbségvédelmi dokumentumok alapelveiből indultak ki, nem készült el ugyan időben, de annak a párt vezetői kiemelt jelentőséget tulajdonítanak. Ami az elfogadott alapszabályt illeti, abból az tűnik ki, hogy hangsúlyozza a választott tisztségviselők nagyobb, sze(Folytatás a 2. oldalon) MKDM-tanácskozás Nagykaposon Rehabilitálni a cselis/loviiikiai magyarságot A. Nagy László, a párttá alakult mozgalom régi-új elnöke beszámolóját tartja (PRIKLER LÁSZLÓ felvétele) Jirí Dienstbier külügyminiszter nyilatkozata A hét végén a naQtkaposi Druíba Szálló adott helyett a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom soros országos választmányi ülésének A dél-szlovákiai magyarlakta járások küldötteit, valamint a magyarországi vendégeket az MKDM Országos Választmányának elnöke, Dr. Bugár Béla üdvözölte, majd bemutatta a választmány tagjait A továbbiakban Bugár Béla röviden beszámolt a mozgalomban kialakult jelenlegi helyzetről és a legfontosabb feladatokról. Vázolta a komáromi püspökség létrehozására tett erőfeszítéséket és áttekintést nyújtott az MKDM sikeres kapcsolatteremtő kísérleteiről, amelyeket az Európai Kereszténydemokrata Unió és a Magyar Demokrata Fórum, valamint a honi pártok és fórumok irányában tett. A Szlovák Nemzeti Tanács munkájába Csáky Pál képviselő nyújott betekintést, Vincze Dániel pedig a Szövetségi Gyűlés tevékenységéről számolt be. Egyúttal felhívta a figyelmet a posztkommunista és a nacionalista pártok közeledésének veszélyére. A szervezési dolgok áttekintése után a tanácskozás résztvevői időszerű politikai kérdéseket vitattak meg. Szó esett a közelgő választásokról, illetve a mindannyiunkat érintő környezetvédelmi, szociálpolitikai, vagyonjogi és kárpótlási kérdésekről, a privatizációs visszaélésekről, valamint a határ menti régiók együttműködésről. Az Ungvidék képviselőinek részéről javaslat hangzott el egy új kulturális szervezet, a Magyar Keresztény Kulturális Szövetség létrehozására, amelynek feladata a keresztény értékek megőrzése, továbbadása volna. Az országos választmány a tanácskozás végén az alábbi nyilatkozatot fogadta el: Indul a „háromszög-művelet”? Az Egyesült Államokból való hazatérése után, szombaton Jirí Dienstbier csehszlovák külügyminiszter itthon is nyilatkozott a Független Államok Közösségének nyújtandó humanitárius segítséggel és élelmiszersegéllyel összefüggő kérdésekről, a múlt héten Washingtonban tartott nemzetközi konferencia eredményeiről. (A külügyminiszter előző, Washingtonban elhangzott nyilatkozatát lapunk szombati számában ismertettük.) A prágai diplomácia vezetője mindenekelőtt nagyon sikeresnek minősítette a tanácskozást. Dienstbier emlékeztetett arra, hogy a konferencián a közép-európai „hármak”, azaz Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország javaslatot terjesztett elő az úgynevezett háromszög-műveletre, melynek értelmében a nemzetközi segítség keretében a Független Államok Közössége tagjainak küldendő élelmiszer-, győgyszer- és egyéb szállítmá(Folytatás a 2. oldalon) Mozgalmunk a parlamenti választások küszöbén első számú feladatának tekinti, hogy a gazdasági kibontakozás segítése mellett megszilárdítsa identitásunkat és jövőbe vetett hitünket Ezért felszólítunk minden politikai erőt és társadalmi szervezetet, hogy tegyen meg mindent a nézeteltérések megszüntetése és e nemes célok el&ése érdekében. Ami az elkövetkezendő parlamenti választásokat illeti, mozgalmunk a legmegfelelőbb koalíció kialakítására törekszik, és nyitott a politikai ésszerűség határain belüL A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom kinyilvánítja, hogy a szlovákiai magyarságot kultúrájában, történelmében, nyelvében és szellemében az egyetemes magyarság szerves részének, állampolgári szempontból pedig szülőföldünkhöz kötődve a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság polgárainak tekinti Támogatjuk az MKDM és az Együttéslés Politikai Mozgalom SZNT-képviselői által benyújtott önálló alkotmánykiegészítő, nemzeti kisebbségeket érintő javaslatot Mozgalmunk szorgalmazza a 11. világháború után a szlovákiai magyarságot (Folytatás a 2. oldalon)
