Szabad Újság, 1992. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-24 / 20. szám
Holnap ismét 4 oldalon melléklet Pesti ä&Hirlap A földműves-szövetkezetek és az átalakulás Transzformáció augusztusban A Szlovák Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisz-Egynapos „szünet” a Szövetségi Gyűlésben Az államjogi elrendezésről februárban PENTEK, 1992. január 24. II. évfolyam 20. szám Ára 2,30 korona Ülést tartott a szövetségi kormány Befektetni csak az előfordulóban érdemes A szövetségi kormány tegnapi ülésén úgy döntött, hogy az esetleges további regisztrálások céljából minden volt kerületi székhelyen februárban is nyitvatart egy-egy regisztrálóhely. A tanácskozás közben tartott sajtóértekezletén Václav Klaus pénzügyminiszter egyebek között elmondta, hogy a jövő hét folyamán módosítják a vagyonjegyes privatizálásról szóló törvényerejű rendeletet, hogy elejét vegyék a további bonyodalmaknak. A pénzügyi tárca vezetője megerősítette, hogy a kuponos privatizáció előfordulója február 17-én kezdődik. Ez azt jelenti, hogy csak február 17-e után „bízhatják” a polgárok vagyonjegyeiket az egyes befektetési alapokra. „Ezen időpont előtt eszközölt bárminemű aktus jogi szempontból érvénytelen” — tette hozzá. Megjegyezte, hogy február 17-éig megváltoztathatják döntésüket azok az állampolgárok is, akik már rávezették vagyonjegykönyvükre valamelyik alap nyilvántartási számát. Václav Klaus közölte: a szövetségi kormány megállapította, hogy a vagyonjegyes privatizálás és a regisztrálás nagyon sikeresen halad. Mint mondta, eddig 4,7 millió polgár regisztráltatta magát, s január végéig számuk várhatóan eléri a 7 milliót. A pénzügyminiszter egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a vagyonjegykönyv-tulajdonosok csak egyénileg vagy a befektetési alapok közvetítésével dönthetnek pontjaik sorsáról. „Nincs semmilyen jogi alapja a városi és községi hivatalok különféle felhívásainak sem, hogy a lakosság helyi fejlesztésre fordítsa vagyonjegyeit” — emelte ki a pénzügyi tárca vezetője. tóriumának szervezésében tegnap Kassán munkatalálkozót tartottak a földhivatalok munkatársai. Az összejövetel résztvevői mindenekelőtt azzal foglalkoztak, hogy az úgynevezett szövetkezeti átalakulási törvény rendelkezései miképp változtatják meg a földműves-szövetkezetek eddigi működését. Vitaindító beszédében Jozef Krsek miniszter hangsúlyozta: a törvény lehetővé teszi, hogy a szocialista típusú mezőgazdasági vállalatok a tulajdonosok szövetkezeteivé alakuljanak át. A tárcavezető rámutatott, hogy a mezőgazdasági minisztérium gazdasági szabályozók felhasználásával mindenekelőtt azt fogja kezdeményezni, hogy az átalakulás folyamatában a hegyvidékeken magánfarmok, a síkságokon pedig mintegy ezer hektár területtel rendelkező szövetkezetek jöjjenek létre. Jozef KrSek kiemelte, hogy a tárca ezt minden erejével támogatni fogja. A találkozó résztvevői egyebek között rámutattak a törvényből eredő határidők „feszültségére”, amely például a tulajdonjogok bizonyítása terén is megmutatkozik. A feltételezések szerint az egyes szükséges lépések megtétele után — mint például a szövetkezetek és az állam közötti vagyonjogi kérdések rendezése, a transzformációs tanács megválasztása, az átalakulási tervek kidolgozása vagy a vagyonrészesedések meghatározása — maga a transzformáció megközelítőleg augusztusban valósul meg. Az összejövetelen szóba került az új szubvenciópolitika elveinek kérdése, továbbá a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamaráról szóló törvény előkészítése, a gép- és traktorállomások esetleges privatizálása, valamint az ágazatban felmerült több más időszerű probléma. FrantiSek MikloSko köszönti Dagmar Burdovát Pozsonyban.A mosoly „elszállt”, a szerződés megmaradt... (CSTK-felvétel) Tegnap délelőtt megszakították a Szövetségi Gyűlés kamaráinak 20. együttes ülését. A tanácskozás ma folytatódik. Az ülés megszakítását a parlament politikai grémiumának tanácskozása előzte meg. A grémium arra a következtetésre jutott, hogy a csehszlovák államszövetségről szóló 143/1968-as alkotmánytörvény három fejezetének — amely a Szövetségi Gyűlés majdani felépítését, valamint az államfő és a szövetségi kormány hatáskörét rögzíti — a módosítása öszszekapcsolódik az államjogi elrendezésről a két nemzeti tanács között aláírandó szerződés sikeres megkötésével. Erről Milan áútovec, a Nemzetek Kamarájának elnöke tájékoztatta a parlamenti képviselőket, majd javasolta, hogy függesszék fel a tárgyalást erről a napirendi pontról, és csak február 17-én folytassák. A honatyák ezzel kapcsolatban egyetértésüket fejezték ki. A politikai grémium egyúttal levelet intézett a két nemzeti tanács képviselőihez, hogy gyorsítsák meg a szerződésről folyó tanácskozásokat, s az eredményekről február 15-éig tájékoztassák a Szövetségi Gyűlést. Azután a két kamara véglegesen állást foglalhatna az említett három fejezet novellizálásával, kapcsolatban amely szövetségi szinten rendezné a törvényhozó hatalom, a végrehajtó hatalom, azaz a csehszlovák kormány és az államfő közötti viszonyt. Otakar Motejl, a legfelsőbb bíróság elnöke a köztársasági elnök nevében kérte, hogy a parlament ne halassza el azon alkotmánytörvény-módosításra benyújtott államfői javaslat megvitatását, amely rögzítené, hogy az államfő bizonyos esetekben feloszlathatja a parlamentet. A 20. együttes ülést ma interpellációkkal, illetve az emberi jogok tiszteletben tartásáról szóló jelentés megvitatásával folytatódik. Tegnap délután még összeültek az állandó bizottságok, hogy befejezzék a tanácskozás napirendjére kerülő dokumentumok előkészítését. A CSNT és az SZNT vezetői ismét találkoztak Közös bizottságot létesítenek Pozsonyban tegnap harmadik alkalommal találkoztak a Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Tanács vezetői — Dagmar Bureáová, a CSNT elnöke, Jan Kalvoda, Jiff Vlach és Jan Kasai, a CSNT alelnöke, Vádav iák, a CSNT Elnökségének tagja, valamint Frantiáek MikloSko, az SZNT elnöke, Ivan Carnogursky és A Nagy László, az SZNT alelnöke, illetve Peter Tatár és Ivan Brndiar, az SZNT Elnökségének tagja —, hogy tárgyaljanak az államjogi elrendezés elveiről szóló tervezet javaslatáról. Mint ismeretes, több tekintetben továbbra is eltérő a két tagköztársasági parlament véleménye. A zárt ajtók mögött tartott tanácskozás előtt FrantiSek MikloSko emlékeztetett arra, hogy a két fél között még mindig „nagyon nehéz, elháríthatatlan akadályok” vannak. A legnagyobb problémának azt nevezte, hogy még mindig nem sikerült megállapodásra jutni a szerződés résztvevőit illetően. Mint mondta, a szerződés javaslata két lehetőséget tartalmaz: a cseh fél azt indítványozza, hogy a szerződés megkötője a Cseh Köztársaság nevében a CSNT, a Szlovák Köztársaság nevében pedig az SZNT legyen. így a dokumentumot a tagköztársaságok képviselőjeként a két nemzeti tanács írná alá. A másik variáns — amelyet a szlovákiai reprezentáció képvisel — úgy fogalmaz, hogy a szerződést a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság köti meg. Az SZNT elnöke kiemelte, számára továbbra is az a legfontosabb, hogy megtartsa az alkotmányosságot, a legitimitást és egyúttal a szlovák fél által képviselt álláspontot. Hozzáfűzte, hogy a tárgyalások esetleges sikertelensége „még nem jelenti a világ végét”. „Emlékeztetek arra, hogy csupán pártjaink koalíciós megbeszéléseiről van szó a szlovákiai partnerekkel. Ez azt jelenti, hegy nem hagyhatunk jóvá semmilyen kötelező érvényű megállapodást” — ezt már Dagmar Bureáová nyilatkozta. A CSNT elnöke hozzáfűzte, bízik abban, hogy rendezni tudják a nemzetközi jogi szuverenitást és a kompetenciákat érintő egyes vitás kérdéseket. A Csehszlovák Sajtóiroda munkátársának arra a kérdésére, vajon szerinte történik-e változás valamelyik fél azon véleményében, amely a szerződés aláíróinak definiálására vonatkozik, Dagmar Bureáová azt válaszolta, hogy e tekintetben a CSNT a jelenlegi alkotmányos helyzetből indul ki. E szerint a nemzeti tanácsok alkotmányozó kezdeményezést tehetnek, s ezt a köztársaságok képviselőjeként valósíthatják meg. (Folytatás a 2. oldalon) Tegnap Észak-Szlovákiában is megkezdték az ideiglenes regisztrációs kártyák kiadását. A Zsolnai, Túrócszentmartorú, Csacai és Vágbesztercei járás számára eddig 6 ezer lapot továbbítottak, a következő „szállítmányt" a közeli napokban várják A kép Zsolnán készült (Fotó: CSTK) Gazdasági és érdekvédelmi napilap Felmelegítik a müncheni szerződést A vagyonjog érdekében Jogi és történelmi szempontból nem lehet kétség afelől, hogy az 1938. évi müncheni szerződés jogilag érvénybe lépett és gyakorlatilag érvényes volt — hangsúlyozta a Keresztényszocialista Unió (CSU) parlamenti frakcióvezetője a Beymkurier című pártlapban. Az a célunk, hogy megakadályozzuk a szudéta-német vagyon elárverezését és így a kiűzöttek kész tény elé állítását, írta Wolfgang Bötsch. A CSU ebben a vonatkozásban tárgyalni akar Csehszlovákiával & olyan megoldást találni, amely egyaránt megfelel a szudéta-németeknek és Csehszlovákiának is. Mivel a német—csehszlovák szerződést még csak parafálták, de még nem írták alá, a cikk írója jogosnak tartja a szöveg megváltoztatását. A fentiekkel merőben ellentétes álláspontot képvisel a szudéta-német Peter Glotz szociáldemokrata párti képviselő, aki a csehszlovák—német alapszerződés szövegét igen jónak tartja. „Nekünk szudéta-németeknek tudomásul kell vennünk, hogy vagyonunk elveszett. Másra az elmúlt negyven év után nem is számíthattunk” — mondta Glotz. Az esélyegyenlőséghez Hiányoznak az információk Tegnap Pozsonyban Lubomír Dőlgoá, a Szlovák Monopolellenes Hivatal vezetője sajtóértekezletet tartott, amelyen a privatizációs befektetésű alapok működésével kapcsolatos véleményét ismertette. Részletesen elemezte a befektetési alapok eddigi, illetve várható hatását a privatizálás folyamatára. Újságírók jelenlétében hangsúlyozta, hogy az úgynevezett államtalanítási folyamatban a monopolellenes hivatal elsődleges feladata a privatizálásban résztvevők — vállalatok, részvénytársaságok, befektetési alapok — esélyegyenlőségének a biztosítása. Elégedetlenségének adott hangot, mivel nincs olyan megfelelő jogszabály, amely korlátok közé szorítaná a privatizációs befektetési alapok működését. Az illetékes minisztérium dolgozói ugyan igyekeztek megszerezni az egyes alapokról a legfontosabb információkat, ám még mindig hiányoznak az alapítók, létrehozók gazdasági helyzetéről a hiteles adatok. A minisztérium munkatársai több ízben szereztek tudomást arról, hogy néhány alap létrehozóit szoros szálak fűzik egymáshoz. Ezért is tartja szükségesnek a befektetési alapok tevékenységét szabályozó rendelet mielőbbi meghozatalát a hivatal igazgatója. Hangsúlyozta: a privatizálás lényege, hogy megtörje az állami tulajdon monopóliumát. Ezzel szemben azonban nem szabad megengedni azt, hogy a tulajdonjog egyes csoportok, valamint rétegek monopóliumává váljon. (Folytatás a 2. oldalon)
