Szabad Újság, 1992. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-21 / 17. szám
4 Szabad ÚJSÁG 1992. január 21. A „négy méter alattiak" jövője Az autók világában egyértelműen a „kiskocsi“ kategóriájába sorolódnak be azok, amelyek hossza nem éri el a négy métert. A legnépszerűbb közlekedési eszköz történelmében ez a kategória különböző, egymástól sokszor homlokegyenest eltérő megítélés tárgya volt: tekintették már a motorizmus elterjedését demonstrálni hivatott népautónak, volt közmegvetés, sőt -nevetség szimbóluma, jelentett egyfajta autós-minimumot, aztán minden átmenet nélkül „sikké“ vált, mint a család másodikharmadik, ún. bevásárlókocsija. Ma már bízvást kijelenthető: kisautóra továbbra is szükség van, és úgy tűnik, mindig is szükség lesz. Nem máshonnan származik ez a vélemény, mint a legpatinásabb autógyáraktól, amelyek programjában továbbra is ott szerepelnek, mégpedig vagy az eddigiek továbbfejlesztett vagy éppenséggel teljesen új típusokkal, íme, egy rövid áttekintés a közeljövő kiskocsijairól: FIAT. Régi hagyományt újítottak fel Torinóban, vagy lehet, hogy csak egy kicsit nosztalgiáztak. A Topolino (Kisegér) ugyanis kétségkívül legenda volt a maga idejében. Idén forgalmazásra kerülő utóda a Cinquecento, vagyis az „ötszázas“. Már a motor hengerűrtartalma alapján nyilvánvaló: igazi „miniautóról“ van szó. FORD. A patinás autógyár nem is annyira a miniatürizálásban jár az élen, hanem inkább - a titkolózásban. Tervezett legkisebb modelljükről ugyanis egyelőre csak annyit tudni, hogy erőforrása egy újonnan kifejlesztett 1,1 literes, rendkívül takarékos (4,7 1/100 km) benzinmotor lesz, 24 kW körüli teljesítménnyel, de egy ezzel ekvivalens Wankel-motor (!) sem kizárt. A kocsi még nincs kész, de az árkalkuláció már igen: legfeljebb 14 ezer márka... NISSAN. Tíz év alatt megkedvelte a világ a Micrát, a gyárnak tehát egyelőre nem sürgős egy teljesen új tipus kifejlesztése. A tökéletesített Micra viszont kész a sorozatgyártásra, mégpedig több változatban is. Ami a 3,75 méter hosszú karosszériát illeti, lesz két-, három- és ötajtós egyaránt, „motorilag“ pedig 1,0, 1,2, illetve 1,4 literes verzió közül választhatnak az érdeklődők. OPEL. Hát persze hogy továbbra is a Corsa! Több szempontból figyelemreméltó kiskocsi marad ez a jövőben is. Például: 0,29-es légellenállási tényezőjét nem egy nagyobb társa is megirigyelhetné. ABS blokkolásgátló berendezéssel is kevés autó dicsekedhet ebben a kategóriában, csakúgy, mint a műszerfalba beépített légzsákkal. Arról nem is beszélve, hogy „sportos“ verzióját egy 85 kW-os telivér motor hajtja majd! RENAULT. A Clio sikerén (az 1991-es év autója volt) igencsak felbuzdultak a franciák. Olyannyira, hogy rekordgyorsasággal összefabrikálták a gyár legújabb modelljét, amelynek az ízig-vérig franciásan hangzó Mignon nevet adták. Egyebek mellett az évtizedek óta sikeresen forgalmazott R 5-öst hivatott végérvényesen „nyugdíjba küldeni“; gyártását a tervek szerint még az idén megkezdik. Sajnos, immár nem Mladá Boleslavban; pedig ez volt az eredeti elképzelés... VOLKSWAGEN. Itt is van mire építeni, már , mi a hagyományokat illeti. Némi meglepetésre a németek nem a Golfot választották, hanem a Pólót. Igaz viszont, hogy itt aligha beszélhetünk „miniatürizálásról", hiszen a Polo '92 még néhány milliméterrel hosszabb is, mint az elődje. Ami a motorskálát illeti, bőven átnyúl a középkocsik kategóriájába: az 1,05 literes alaptípuson kívül 1400, illetve 1600 köbcentiméteres erőforrással is számolnak. (A Svét motorú nyomán: -ss) _______Szerkeszti: Vass Gyula------------------------------------------------------Bekötőút Európába Az Európai Közösség agrárkereskedelmének Külkereskedelem Az EK tagországainak külkereskedelmi szervezete nagyobb hasonlóságot mutat egyes országok között, mint egy országon belül a különböző termékek külkereskedelmi szervezete. Vagyis a forgalmazásban is az ágazati sajátosságok dominálnak (noha bizonyos tekintetben, például a disztribúciós lánc résztvevőinek számát vagy az állam szerepét illetően lényeges nemzeti különbségek is tapasztalhatók). Fontos általános sajátosság, hogy a kül- és belkereskedelemnek jogilag nem kell elkülönülnie, mégha van is munkamegosztás a két profil között. A bel- és a külkereskedelmi forgalomban megjelenő áruk a szabványok, a minőség és a csomagolás tekintetében sem különülnek el egymástól, s így fel kell készülnünk arra, hogy majd mi is csak „exportminőségű“ termékkel léphetünk ki a hazai piacra. A gabonafélékkel és a takarmányokkal, mint a legfontosabb tőzsdecikkekkel az EK-ban is kévésén foglalkoznak, s többnyire néhány multinacionális magáncég kezében összpontosul a külkereskedelem. A termék állami szabályozottsága miatt azonban igen erős az állami beavatkozás, részben az import engedélyezése és lefölözése, s méginkább az export nagymértékű támogatottsága miatt. Jellemző a bankokkal való nagyfokú összefonódottság, amit a tőzsdei ügyletek kockázata és a hitelek kiterjedtsége, például a hitelben való export gyakorisága indokolnak. A gabonával általában specializált külkereskedő cégek foglalkoznak, a belkereskedelem ettől különváltan működik. Ez jellemző a többi tőzsdecikk forgalmazására is. A kertészeti termékek külkereskedelme már igen sokrétű és változatos képet mutat. A friss termékeknél a külföldi termelők a külföldi exportőr és a fogadó ország importőr vállalataival vagy importtal is foglalkozó nagykereskedőivel találkoznak, akik részben raktároznak. Az árut vagy üzletláncoknak továbbítják, vagy többnyire nagybani piacokon adják el a kiskereskedőknek, nagybani felhasználóknak. Az országonkénti számottevő eltérések ellenére is sajátosságai egyértelműen kimondható, hogy a friss zöldség és gyümölcs forgalmazásában (továbbá a virág, néha a húsok esetében is) a nagybani piacoknak van meghatározó fontosságuk. A feldolgozott-tartósított termékek külkereskedelmében a különféle üzlethálózatok, s növekvő arányban a nagy áruházi láncok szerepe is meghatározó. Itt többnyire már eladásra kész, fogyasztói csomagolású termékek cserélnek gazdát. A bor külkereskedelme igen koncentrált, erős állami (import) ellenőrzéssel. E vállalatok, elsősorban az itt is terjedő jelentőségű szupermarketláncok részben kiskereskedelmi forgalmazást is folytatnak. Az állati eredetű termékek külkereskedelme rendkívül széles skálán mozog, elsősorban a forgalmazott cikkek sajátosságainak függvényében. A feldolgozott húsok külkereskedelme a tartósított kertészeti cikkekéhez hasonlatos és számos cég vesz benne részt, köztük jelentős szereppel az áruházi láncok. Az élőállatok és húsok kereskedelmét néhány nagy monopolcég tartja kézben, rendelkezve a tárolótérrel és a speciális szállítóeszközzel is. Sajátos és elkülönült szakmát jelent a baromfit és baromfirészeket importálók köre akik - többnyire kifejezetten e cikkekre specializálódott kereskedők - Franciaországban nagybani piacokon adják tovább termékeiket, az NSZK-ban pedig főleg az áruházi láncoknak értékesítenek. Belkereskedelem A kifejezetten széttagolt mezőgazdasági termeléssel szemben a belkereskedelemben nagyfokú centralizáltság és tőkekoncentráció érvényesül. Ez a kiskereskedelemre éppúgy jellemző, mint a nagykereskedelemre s magukra a piaci formákra, méretekre is. Általában véve mindenütt jelentős a nagybani piacok szerepe, az élőállat és a húsok forgalmában, a különféle friss kertészeti termékek eladásában egyaránt. Számos nagybani piacnak országos kiterjedése és jelentősége van, például a párizsi piac több ember élelmiszerigényének közvetítő helye, mint amennyi hazánk lakossága. E piacok nemcsak a fizikai forgalom lebonyolító helyei (benne tároló és néha csomagoló kapacitással), hanem egyben meghatározó információs és orientáló szerepet töltenek be a termelők és a forgalmazók, illeltve a fogyasztók között. Kontrollszerepük az árakra és a minőségre egyaránt kiterjed, s ez ma már nemcsak országon belüli, hanem részben közösségi szerepvállalást is jelent. Működésüket magas fokú technika segíti, amely életképességük és kiterjedt hatókörük feltétele is. Ha mi is megfelelően működő nagybani piacot akarunk létrehozni, e tanulságok semmiképpen nem mellőzhetők, sőt az ilyen irányban teendő lépéseket máris meg kell kezdenünk. Éppúgy példaértékű számunkra a tőzsde intézménye is, amely a gabonafélék, a szója, a növényolajak és a cukor kereskedelmében játszik meghatározó szerepet, számottevő területi, illetve termék szerinti specializáltsággal. Uralkodó szupermarketek Az élelmiszer kiskereskedelem jellege a Közös Piacon belül - sok helyi sajátosság mellett - alapjában véve eléggé egységes és nagyon hasonlít erre a többi, nem EK-tag nyugat-európai ország is. Ennek az a meghatározó vonása, hogy uralkodó szerepe van a szupermarketeknek. A magánkiskereskedelem is „integrált“ vagy „társult“ formában működik. Az EK élelmiszer-kiskereskedelmében számottevő a szövetkezetek szerepe is, és napjainkra mind jobban fölgyorsult a koncentráció folyamata. Vagyis éppen ellentétes a tendencia azzal, ahogyan ma a magyar élelmiszer-kiskereskedelem privatizációja nyomán várható, illetve elképzelt a kibontakozás. A közeljövőben elkerülhetetlenné váló - remélhetően lassan és fokozatosan bekövetkező - piacnyitás szempontjából ez a körülmény előnytelen, s ezért érdemes lenne a különböző együttműködési formákat kezdeményezni és támogatni. Számunkra sok együttműködési lehetőséget kínálnak - az export közeljövőbeni növelési lehetőségei mellett - a multinacionális hálózatok a hazai ellátás színvonalának javításában is. (Magyar Mezőgazdaság) az Ön megbízható partnere a vagyonjegyes privatizációban. Több befektetési privatizációs alap (IPF) ígér biztonságot a vagyonjegy-tulajdonosoknak, és mutatkozik be a tőkepiac jó ismerőjeként. A mi alapunk még többet kínál — nos, hogy mit??? Azok egyike, amelyek ötvözik — a pénzpiac ismeretét — a külkereskedelmi tevékenység sokéves gyakorlatát neves világcégekkel, a hazai termelés és a kiviteli lehetőségek figyelembevételével. Ezért képes szakszerűen és sokoldalúan megítélni az Önök vagyonjegyeinek konkrét hazai vállalatokba való előnyös befektetési lehetőségét. Önnek családja van, munkája, hobbija, a napnak pedig csak 24 órája. Ezért gondjainak egy részét bízza a COSMEXINVEST társaság szakembereire, akik értenek az üzlethez a pénzpiacon. Elég, ha vagyonjegyes könyvecskéjének jegyeire a vagyonjegyes privatizáció első fordulójában beítja azonosítási számunkat — ICO: 173 333 42, vagy a COSMEXINVEST azonosítási számát tartalmazó regisztráltatott vagyonjegykönyvét már ma elküldi címünkre — mi postafordultával igazoljuk az átvételt, és ettől kezdve AZ ALAP ÖNNEK DOLGOZIK! Vagyonjegykönyvét a COSMEXINVEST részvényeivel együtt kapja vissza. Az Ön vagyonjegyei + az IPF COSMEXINVEST = közös haszon Részletes tájékoztatás: Ing. Schragge, Ing. Gertler, Ing. Ardamica telefon: 07/230829, 230917, 238003, fax: 07/ 238020 vagy személyesen a következő címen: Nevádzová 8,827 99 Bratislava, 5. emelet SZŰP-Í05
