Szabad Újság, 1992. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-20 / 16. szám

1992. január 20. Szabad ÚJSÁG Szórványos összetűzések Horvátországban A hadsereg türelmetlen A jugoszláv hadsereg tegnap figyelmeztetést tett közzé, amely szerint a horvát részről egyre gyakrabban ismétlődő provokációk miatt fogytán a türelme. Megvannak az eszközök ahhoz, hogy az ellenséget elhallgattassák— áll a közleményben. A képünkön látható horvát család a za­­dari szálloda előtt várakozik motyójával, hogy végre hazatérhessen Pridroge község­be, ahonnan a harcok elől menekült (Telefotó: CSTK/AP) A hadsereg figyelmeztetésével egyi­­dőben Ratko Lepir ezredes tiltakozott az Európai Közösségek Banja Luka-i megfigyeléíközpontjában. Kijelentette, hogy a horvát erólc Horvátország füg­getlenségének elismerése óta a nyugat­szlavóniai arcvonalón fokozzák nyomá­sukat, és a provokációk száma egyre nő. Szombaton Lepir szerint 30 aknavető gránátot lőttek ki Gragalics községre és fél órával később tüzet nyitottak Kova­­csevac falura. A tiltakozás szerint az éj­szakai incidensek során a horvátok 71- szer sértették meg a tűzszünetet. A horvátországi harctereken a fe­szültség az utóbbi napokban valóban növekszik. A legkomolyabb a szombati összetűzés volt, amely során három ka­tonát megöltek. Egyes hírek szerint a hadsereg által megszállt területeken a horvátok mesterlövészeket vetnek be. Haris Siladzsics, Bosznia-Hercego­vina külügyminisztere magyarországi tárgyalásai befejeztével reményét fejez­te ki, hogy elfogadják köztársasága ja­vaslatait, miszerint azok függetlenségé­nek elismerése után Jugoszláviában egy új államközösség jöhetne létre. A bosz­­nia-hercegovinai külügyminiszter Ma­gyarországon Jeszenszky Géza magyar külügyminiszterrel tárgyalt. Jeszenszky Január 15-e után Jugoszláviában szerint a jugoszláv köztársaságok lépé­seket tesznek afelé, hogy demokratikus kritériumok szerint elismerhessék füg­getlenségüket. Magyarország e kérdés­ben továbbra is más államokhoz igazítja lépéseit és arra törekszik, hogy az Euró­pai Közösségekkel egyetértésben csele­kedjék. * Tegnap érkezett a hír, hogy a reggeli órákban a Vranje-Leskovac autópálya szakaszon szerencsétlenül járt egy cseh­szlovák autóbusz. Hatan életüket vesz­tették, tizenheten súlyosan megsérültek. Az első jelentések szerint a szerencsét­lenség gyorshajtás következménye volt, a busz a hídszerkezetnek ütközött, fel­borult és a híd alá zuhant. Dienstbier és Genscher nyilatkozata A szerződés változatlan marad Senki sem örülhet igazán Jifí Dienstbier csehszlovák külügy­miniszter határozottan elutasított bár­miféle változtatást a német—csehszlo­vák alapszerződés szövegében, amelyet három hónappal ezelőtt parafáltak. A miniszter megállapította, hogy a szerző­dés nem foglalkozik a szudéta-németek vagyonával. Dienstbier szerint „nem hagyhatjuk, hogy a múlt befolyásolja cselekvésünket”. Amennyiben Havel el­nök és Kohl kancellár a szerződést feb­ruár 15-ig nem írják alá, a probléma a választási harc részévé válik, és kérdé­ses, hogy a júniusi választásokig aláírás­ra kerül-e. A csehszlovák—német vi­szony túl komoly ügy ahhoz, hogy a vá­lasztási kampány tárgyává váljék. A tiszti gyűlés után A Független Államok Közösségében Leonyid Kravcsuk ukrán elnök volt az első, aki reagált a pénteki tiszti gyűlés követelményeire. Egyértelműen elutasí­totta azt a a felhívást, hogy őrizzék meg a fegyveres erők egységét. Az ötezer tiszt értekezletéről Krav­csuk azt mondta, hogy nem világos szá­mára, kit képviselnek a tisztek, és mi­lyen jogi alapon delegálták őket. A moszkvai tiszti gyűlést katonai körökben is több helyütt ellenzik. Ukrajnában állí­tólag a kijevi katonai körzet tisztjeinek és tiszthelyetteseinek 99,4 százaléka az Uk­rán Köztársaságra tette le az esküt. A tiszti gyűlésen felhívást tettek közzé, amely óva int attól, hogy a FÁK tagálla­mai az ingatag politikai helyzetben és gaz­dasági zűrzavarban meggondolatlanul felosszák a hadsereget. Azt javasolják, hogy az átmeneti időszakban a fegyveres erők maradjanak egységes parancsnok­ság alatt. Saposnyikov marsall reményét fejezte ki, hogy a FÁK csúcsértekezletén, amely február 14-én Minszkben lesz, a katonatisztek felhívása megfontoltabb cselekvésre ösztönzi a résztvevőket. Hans-Dietrich Genscher német kül­ügyminiszter tegnap Bonnban kijelen­tette, hogy a német—csehszlovák alap­­szerződést olyan formában írják alá, ahogy azt parafálták. Véleménye szerint az aláírásra rövidesen sor kerül. Szavai szerint a dokumentum hozzájárul Euró­pa új békés elrendezéséhez a Párizsi Charta alapján. Kijelentette, hogy a de­mokratikus Csehszlovákiához fűződő új kapcsolatok megteremtésének lehető­ségét felelősen kell kihasználni. A moszkvai forduló előtt Libanon tegnap bejelentette, hogy a hónap végén Moszkvában megrende­zésre kerülő közelkeleti béketárgyaláso­kon nem vesz részt. Egy nappal koráb­ban Szíria is bejelentette, hogy tárgyaló­­küldöttsége nem utazik Moszkvába. A tárgyalások további fordulójának boj­kottjára szíriai és libanoni részről azért kerül sor, mert szerintük Tel-Aviv min­den korábbinál merevebben akadályoz­za a megegyezést. A szíriai elnök szerint Izrael nem hajlandó távozni a megszállt területekről. Az eddigi tanácskozások Washingtonban folytak, de az ügyrendi kérdéseken alig jutottak túl. Tegnap jelentették, hogy az izraeli koalíciós kormány öt tagja kilépett a kormányból. A lemondott miniszterek két kisebb szélsőjobboldali párt tagjai. Feltehető, hogy a szélsőjobboldali pár­tok távozása után idő előtti választáso­kat írnak ki Izraelben. Tunéziai diplomáciai körökből érke­zett hír szerint Jasszer Arafat, a PFSZ elnöke kijelentette, hogy az arab álla­mok képviselői pénteken, január 24-én részt vesznek az arab—izraeli békelár­­gyalások moszkvai fordulóján. Arafat feltételezi, hogy a 17 arab állam, ame­lyeket Moszkvába meghívtak, külügymi­nisztereivel képviselteti magát. A nemzetközi elismerést követő ün­nepségnek legjobban Szlovénia örülhet, kétségtelen neki van a legtöbb oka rá. Tavaly ugyan majdnem tíz napig harcolt a szövetségi hadsereg ellen. Több mint 60-an meghaltak, és jelentős károk ke­letkeztek. Emellett Szlovénia gazdasága megsínylette, hogy a köztársaságot el­vágták a volt Jugoszlávia más területei­től, de nem jobban, mint például a pia­cukat vesztett keleti országok. Azt köve­tően, hogy függetlenségét elismerték, Szlovénia most biztosítva érezheti ma­gát a külső agresszióval szemben, nyu­gati segélyre is számíthat, amely eddig Szlovénia nemzetközi státusának bi­zonytalansága miatt késlekedett. Horvátország lényegesen nagyobb kárt szenvedett. Hatezren életüket vesz­tették, fél millióan elmenekültek, a há­borús károk legalább 20 milliárd dollár­ra tehetők. Évekbe telhet, amíg Horvát­ország rendbe hozza az életét, és még ennél is hosszabb időbe, amíg jólétet te­remt. Bár területén nem voltak harcok, Szerbia szintén nagy árat fizetett. Amúgy is ingatag gazdaságát romba döntötte a szövetségi harci gépezet fi­nanszírozása és az Európai Közösségek szankciói, mert nem volt hajlandó együttműködni a lord Carrington féle tervezettel. Az, hogy jelenleg többé-ke­­vésbé hallgattak a fegyverek, és fennáll a tűzszünet, azt is jelentheti, mennyire patthelyzetbe került a háborúskodás, így elfoglalhatják helyüket az ENSZ bé­kefenntartó csapatai a szerb irányítás alatt álló horvát területeken, amelyek a Horvát Köztársaság több mint egyne­gyedét teszik ki, és amelyeket demilita­­rizálni fognak. Amennyiben az ENSZ beavatkozása sikeres lesz, se Horvátország, se Szerbia nem valósíthatja meg fő céljait. Horvát­ország nem kényszerítheti akaratát az ottani szerb kisebbségi vezetőkre, Szer­bia meg nem csatolhatja el ezeket a te­rületeket. Sajnos, ez a területi probléma nem fog egyszeriben megszűnni most sem. Szerbia nem ismeri el a határokat, a horvát külügyminiszter pedig azt nyi­latkozta, hogy esetleg kölcsönös kissebb határkiigazításokra sor kerülhet, azaz Horvátország horvátok-lakta bosznia­­hercegovinai területeket nyerhet, ha fel­ad szerbek-lakta vidékeket... BAC AzAl Fatah palesztin szervezet hívei barikádot emelnek Kelet-Jeruzsálemben. Emiatt összetűzésbe kerültek az izraeli határőrséggel, amely négy palesztint és két fotóriportert tartóztatott le (Telefotó: CSTK/AP) A Magyar Fórum cikke Ki menekült Romániában haza? Hatalmas csinnadrattával harangoz­ta be a román parlament a Hargita és Kovászna (Csík és Háromszék) megyék­ből 1989. december 22-e után „tömege­sen elüldözött románok” helyzetének vizsgálatát. Akkor melegében készítet­tem riportsorozatot (1990 márciusá­ban) Nagyváradon, Háromszék megyé­ben és Székelyudvarhelyt. Mit tudtunk meg akkor a megyei tanügyi osztály fő­inspektorától, Szász Árpádtól Sepsi­­szentgyörgyön? — Tucatjával kérték ki munkaköny­vüket a román tanárok, tanítók, mond­ván, hogy őket kényszerítette a hatalom szülőföldjüktől, családjuktól sok száz ki­lométerre, Erdély magyarlakta területe­in katedrát, „missziót” vállalni. Most, hogy kitört a demokrácia és a szabad­ság, szeretnének hazamenni dolgozni Olténiába, Moldvába. Olyan is akadt nem egy, ki kézfogásra jelentkezett ná­lunk, búcsúzni, köszönettel elmenni Sepsiszentgyörgyről, ahol senki nem bántotta, lakással várták megérkezése­kor. Nagyborosnyón például 1987-ben román nyelven tanították a fizikát, föld­rajzot, matematikát, történelmet olyan magyar diákoknak, színmagyar község­ben, ahol senki nem tudott románul. Elképzelhető a gyerekek tudásszint­je, felvételi vizsgákon megmutatkozó versenyképessége a román környezet­ben... És elképzelhető azoknak a román anyanyelvű szaktanároknak is a sorsa, munkakedve, kik hiábavalónak látták a munkájukat az Olt, a Feketeügy men­tén, vagy Erdővidéken. Hát indultak haza tanítani. Van egy másik elmenekülő réteg, az bizonyos: a Szekuritátéval közvetlen kapcsolatban élő románok (és magya­rok); a szekus tisztek feleségei nyilván nem várták meg, míg a Vatra keretében ismét hatalomhoz jutnak a kommunis­ták, a szekusok, a nacionalisták. Elmenekültek, és most jelentkeznek, mint a nemzeti megkülönböztetés áldo­zatai. Lelkűk rajta, s rajtuk a magyar lakosság emlékezetének figyelő tekinte­te. Elmenekültek a szinte teljes egészé­ben román adminisztráció egyes embe­rei, a dölyfösek, a kiskirályok, és nem bújkálnak, lám, jó keresetben, magas ál­lásokban ténykednek ma is. Elmenekült a milicista, ki kéjjel verte a magyar, és ígyen kényre-kedvre-kéjre kiszolgáltatott polgárt, elmenekült az a tanácsi tisztviselő, ki fájdalmasan-fárad­­tan mondta a szemébe a magyarnak: — Hát már sohasem tanultok meg ti egy tisztességes nyelvet, hogy értsenek is Európában? Akinek volt vaj a fején. Igen, elmenekült a „főnöknő”, ki ak­tivista volt, egyre fönnebb kapaszkodott, igazgatói székéből kibillentették akkoron, nem rendelkezvén több osztállyal, mint a vonatok, elment minden kergetés nélkül, és most kéredzkedik vissza hatalmi szóval és vezető állásba Sepsiszentgyörgyre, mert hogy őt elüldözték... Ki menekült el Székelyudvarhelyről? A milicisták, de először fölgyújtották a hivatali épületet. Menekültek a Szekuri­­táté jól táplált emberei. Most azok is jelentkeztek a román par­lament vizsgálati bizottságánál, akik ak­kor is, most is az igazat vallják, és elmond­ják: Igen, elhagytam a magyar megyét, ha­zamentem, de senki el nem üldözött... Vajon ez utóbbiak vallomásai helyet kapnak-e a román parlamenti dörgedel­mekben, melyek pótolni igyekeznek mind a nem létező demokráciát, mind a gyógyszert, kenyeret, meleg ruhaneműt, bár a gyermekek számára? CZEGŐ ZOLTÁN A nTON VAVRO szlovák miniszter­elnök-helyettes tegnap Szófiába érke­zett, hogy a gazdasági reformok tapasz­talatairól tárgyaljon. Bulgária csak most kezdi a szerkezeti változásokat gazdasá­gában. A bolgár közgazdászok nem he­lyeslik a vagyonjegyes privatizálást, in­kább a privatizálásra kerülő vállalat al­kalmazottainak előnyös hitelezését szorgalmazzák. A csehszlovákiai tapasz­talatokról Anton Vavro előadást tart Bulgáriában. B ush amerikai elnök a legújabb közvéleménykutatások szerint 47:31 százalékarányban megnyerné a Demok­rata Párt jelöltjével szemben a választá­sokat. A megkérdezett amerikaiak 46 százaléka úgy véli, hogy Bush elnök a novemberi választások után is a Fehér Házban marad. PEKINGBE érkezett Vjacseszlav Kebics belorusz kormányfő, hogy a diplo­máciai kapcsolatok felvételéről és a gaz­dasági együttműködésről tárgyaljon a kí­nai vezetőkkel. Mivel a Szojvetunió utód­államai kevés szabadon átváltható pénz­zel rendelkeznek, az együttműködésnek főleg barter-formáit és közös vállalatok alapítását javasolják a kínai félnek. B ulgáriában tegnap tartották meg a közvetlen elnökválasztások máso­dik fordulóját. Most csupán Zselju Zse­­lev és Velko Vlkanov jelöltek állnak egymással szemben, és a leendő elnök megválasztásához a szavazatok többsé­ge elegendő. Az első fordulóban Zselev a szavazatok 45 százalékát, Vlkanov pe­dig 30 százalékát kapta. A tegnapi for­duló hivatalos eredményeit a későéjsza­kai órákban, vagy ma reggel közük. Franciaországban a kor­mány büntetőeljárást indított a szélső­­jobboldali Le Pen ellen. A bírósági eljá­rás a Nemzeti Front nevű szélsőséges jobboldali tömörülés elnöke ellen rágal­mazás címén indult meg. Le Pen ugyanis egy gyűlésen a francia kormányt és a nemzetgyűlést „gengszterek, tolvajok és csalók” gyülekezetének nevezte. N émetország az oroszországi németek számára továbbra is fenntartja a jogot, hogy korlátozás nélkül települ­hessenek át az NSZK-ba. Ezt a német belügyminisztérium államtitkára jelen­tette ki. Eddig már fél millió oroszor­szági német kért áttelepülési engedélyt. A külügyminisztérium képviselője ugyanakkor figyelmeztette a bonni kor­mányt, hogy ne gyakoroljon nyomást Jelcinre a Volga menti német autonóm köztársaság ügyében. Salvadorban kedd óta nem voltak nagyobb fegyveres összetűzések a Farabundo Marti Nemzeti Felszabadí­­tási Front partizánjai és a kormánycsa­patok között. A békeszerződés után lét­rejöttek a feltételek ahhoz, hogy az 1100 fős ENSZ-alakulat átvegye a tűzszünet ellenőrzését. A salvadori helyzet alaku­lásáról derűlátóan nyilatkozott Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár is. Hi LURD brit külügyminiszter a hét végén Kazahsztánba utazott, hogy bizto­sítékokat szerezzen az itt tárolt atom­fegyverek megbízható ellenőrzéséről. A tervek szerint ma utazik Moszkvába, hogy Borisz Jelcinnel tárgyaljon a volt Szovjetunió külföldi adósságainak kér­déseiről, valamint a FÁK és Nagy-Bri­­tannia közti kapcsolatokról. TaSKENTBEN állítólag hatan vesztették életüket a hét végén egy fegy­veres összecsapásban a rendőrség és a főiskolások tüntetésének résztvevői kö­zött. A tüntetők az aránytalan áremelé­sek ellen tiltakoztak. Üzbegisztánban tovább tart a feszültség, a rendőrség a főiskolás mozgalom vezetőit tartóztatja le. Harminc főiskolást egy további tün­tetésről szállítottak kórházba. A DER SPIEGEL című német lap szerint a németek 13 százaléka bevallja, hogy antiszemita érzelmű. Az antiszemi­tizmus főleg az idősebb nemzedék köré­ben és a 18—29 évesek körében talált táptalajra, nagyobb arányban a keresz­ténydemokraták és liberálisok, kisebb mértékben a szociáldemokraták és a zöldek körében. O laszország legnagyobb fegyverexportőre a Fiat Művek. Tavaly májustól októberig 200 millió dollár ér­tékben szállított külföldre fegyvereket. A fegyverkivitel 80 százaléka a NATO- tagáliamokba irányul, de szállítanak Afrikába, Ázsiába és Közel-Keletre is fegyvereket.

Next

/
Thumbnails
Contents