Szabad Újság, 1992. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-18 / 15. szám
1992. január 18. Szabad ÚJSÁG 3 Szópárbaj a német—csehszlovák szerződés körül A választási propaganda áldozatává válik? „Mind Bonn, mind Prága a legjobb úton van, hogy a barátsági szerződésnek rossz szolgálatot tegyen” — írta a tegnapi Der Tagesspiegel. A bonni kormány belpolitikai okokból halogatja a tavaly ősszel parafáit államközi szerződés ratifikálását, mely új alapokra helyezné az egyesült Németország és Csehszlovákia viszonyát. Pithart Cseh- és Morvaországban sok választót veszített akkor, amikor megértőén fogadta a szlovákok önállósulási törekvéseit, ezért a német kérdésben való határozott kiállásával szeretne új választókat szerezni a határmenti területeken — véli a lap. Ennek ellenére végzetes tévedés lenne, ha Bonn nem venné komolyan Pithart szavait. Az ADN hírügynökség prágai tudósítója arra figyelmeztet, hogy a cseh sajtóban egyre gyakrabban jelennek meg olyan kifejezések, mint „nagyhatalmi törekvések”, „megalázás”, „a gazdaság germanizálása” stb. A felháborodás a szerződés aláírásának elnapolása miatt óriási. Sokkal nagyobb, mint a parafálást kísérő ingerültség volt. Prágában már akkor voltak olyan hangok, hogy Bonn túlságosan is enged a CSU és a szudétanémetek nyomásának. Most, hogy német oldalon is a szerződés jobbítását sürgetik, Prágában is egyre többen szólalnak meg olyanok, akik Csehszlovákia számára kedvezőtlen kompromisszumot láttak a tervezetben. Prága fogcsikorgatva fogadta el a szerződéstervezetet — figyelmeztet a Frankfu»ter Rundschau napilap. „De ha már egyszer a bonni elefánt saját halogatásával minden cseh üveget összetört, a bajos témát talán mégis jobb len-A lap rámutat, Prága ezt az álláspontot kezdi úgy értékelni, mint nemzeti megalázást, s egyre inkább hajlik arra, hogy egy „jobb szerződés” érdekében tárgyalásokat kezdjen. Pedig csak arról van szó, hogy a szerződésből szerencsétlenül kimaradtak bizonyos pontok, s ez most visszaüt. Tisztázni kellett volna olyan fontos kérdéseket, melyek régi sérelmeket és vagyoni károkat orvosolnának mindkét oldalon, mert jelenleg ezek miatt támadtak akadályok. A Keresztényszociális Unió (CSU) szudétanémet választóira való tekintettel követeli, hogy elvileg tisztázzák a kiűzöttek vagyoni igényeit, míg Csehszlovákiában kezdenek újraéledni a régi előítéletek a németekkel, különösképpen a szudétákkal szemben. Tévesnek bizonyult hát — írja a lap —, hogy a sértettek — a nácizmus csehszlovák áldozatai, illetve a volt német kisebbség — kárpótlási igényeit meg lehet kerülni. A Berliner Zeitung kommentárában részletesen idézi Petr Pithart cseh miniszterelnök cikkét, melyben kimondja: Csehszlovákia számára egy megalázó szerződés elfogadhatatlan. A lap szerint Pithart szavai nagy visszhangra találtak Prágában, de a szavak éle feltehetőleg annak köszönhető, hogy már megkezdődött a választási harc Csehszlovákiában. Milosevics nem adja fel , Jugoszlávia létezik...” (?) Szlobodan Milosevics szerb köztársasági elnök és Konsztantinosz Mitszotakisz görög kormányfő találkozója után közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben a két politikus kijelenti, hogy szerintük Jugoszlávia továbbra is létezik, mint nemzetközi jogi szubjektum. Ehhez Milosevics még hozzáfűzte, hogy országa soknemzetiségű országként marad fönn az utóbbi változások ellenére. Párizsból érkezett tegnapi jelentés getlenségét a kosovói albánok vezetője, szerint az UNESCO megfigyelőket küld Dubrovnikba. A kéttagú küldöttség a novembertől karácsonyig itt tartózkodott előzetes megfigyelőket váltja fel. Belgrádi jelentés szerint a nyugatszlavóniai fronton a horvát fegyveresek részéről provokációkat kezdeményeztek. Tegnapra virradóra négyszer sértették meg a fegyverszüneti megállapodásokat. Lisabonban közzétett információ szerint Portugália elutasítja azokat a szerb javaslatokat, hogy a független Horvátország határai közé ne „rajzolják be” azokat a területeket, amelyeket a szerbek a háború során elfoglaltak. Stane Brovet, a jugoszláv szövetségi hadügyi miniszterhelyettes Szlovénia és Horvátország elismerését az Európai Közösségek országai részéről sajnálatosnak minősítette, ami szerinte csökkenti a békés megoldás lehetőségét. Miután Bulgária elismerte Macedónia füg-Észtország Rendkívüli állapot Tallinból érkezett jelentés szerint az ész parlament az egész köztársaság területén rendkívüli gazdasági állapotot hirdetett. Ennek az oka az élelmiszerhiány, valamint a tüzelőanyag- és energiaválság. Ennak az állapotnak a feltételezések szerint három hónapig kellene legfeljebb tartania, vagy pedig az új alkotmány elfogadásáig. Annak ellenére, hogy Észtország tavaly elnyerte teljes függetlenségét és kilépett az akkori Szovjetunió kötelékéből, kereskedelmének 90 százaléka még mindig Oroszországhoz kötődik. Eközben az oroszok leállították az Észtországba irányuló benzinszállítmányokat és a szerződés ellenére nem szállítottak oda 125 ezer tonna búzát. „Ennek fejében” az észtek megtagadták a területükön állomásozó mintegy 35 ezer szövetségi katona ellátását._____________^ ne a nyári csehszlovákiai választások utánra halasztani. Addig Bonn előterjeszthetné tervezetét, hogyan akarja a müncheni egyezmény után a szudétaföldről kiűzött cseheket, valamint a nácizmus áldozatait, illetve a hitleri Németország’által szétvert csehszlovák államot kártalanítani”. A lap ugyanis leegyszerűsítőnek tartja a CSU és a szudétanémetek álláspontját, hogy csak ők akarnak kártérítést, mivel e szerint a „megtámadott lenne a vesztes, mivel a rabló előre nem üzent hadat neki”. A szerzőszerint a német nagyhatalmi politika rossz emlékeit ébresztik fel a esetiekben ezek a törekvések, de mindenekelőtt Kohl kancellár hallgatása, mivel azt a látszatot kelti, felvállalta e követeléseket bármilyen későn születtek is meg. A Süddeutsche Zeitung szemleírója szerint a CSU választási fogása, hogy előszedte ezt a kérdést, ugyanis ez a párt az utóbbi időben regionális jellegűvé vált. „Az, hogy Csehszlovákiában most a kommunista rendszer által konfiskált szudéta vagyont árverezik, nem szép gesztus, de ez egy külügyminiszteri levélváltással nem akadályozható meg. A német vagyont minden győztes államban elkobozták. Ezt tehát nem lehet visszafordítani.” Ahelyett, hogy a rég elveszettet követelnék, jobb lenne összefogni azokkal, akik a második oldalon jó indulattal viseltetnek irántuk — véli a szemleíró —, s a gazdasági együttműködés lehetőségeit kellene számba venni Csehszlovákia egész területén. Abban szinte mindegyik német lap egyetért, hogy a szudétanémetek vagyonának kérdése Csehszlovákiában a választási propaganda nagy kérdésévé válhat... Újabb tárgyalások február elején Ellentétek a haderő körül Moszkvában a Független Államok Közössége vezetőinek találkozóján kiderült, hogy tovább tart a korábbi „szovjet”, azaz a szövetségi fegyveres erők jövője körül kipattant válság. Ezzel kapcsolatban a tanácskozás résztvevői csak általánosan megfogalmazott közleményt adtak ki és Borisz Jelcin orosz elnök szerint az egykori szövetségi hadsereg sorsáról legközelebb február elején tárgyalnak. Ibrahim Rugóvá reménykedik, hogy Kosovóra is hasonló sors vár. Két nappal azután, hogy Magyarország elismerte Horvátország és Szlovénia függetlenségét, a két országból többezren horvát, illetve szlovén útlevéllel keltek át a magyar határon. 7.5 millió tonna olaj Moszkvában tegnap aláírták az idei évre vonatkozó kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok jegyzőkönyvét, melynek köszönhetően Csehszlovákiának meg kellene kapnia többek közt 7,5 millió tonna kőolajat is. A jegyzőkönyvet az Orosz Föderáció és Cseliszlovákia külkereskedelmi miniszterhelyettesei írták alá, mivel a rossz időjárás miatt Jozef Bakáay gépe nem tudott leszállni Moszkvában. A jegyzőkönyv tartalmazza az idén kölcsönösen szállítandó áruk jegyzékét és megteremti az új, úgymond egzakt kereskedelmi kapcsolatokat. Lubomír Marták miniszterhelyettes elmondta, a 7.5 millió tonna kőolaj a maximum, mely a jelenlegi csökkent kőolajkitermelés mellett Oroszországtól elérhető volt. Ugyanakkor nem zárta ki a pótlólagos szállítások lehetőségét sem. Nurszultan Nazarbajev kazah elnök újságírók előtt kijelentette, hogy erre a találkozóra február 14-én kerül sor. Állítólag Nazarbajevnak köszönhetően nem távoztak az elnökök a találkozóról még ilyen viszonylagos megállapodás nélkül sem, merthogy javaslatát akkor tette meg, amikor azok már-már megszakították megbeszéléseiket. Hivatalosan a tárgyalások elnapolását azzal indokolták, hogy az elnököknek szükségük van egy bizonyos időre, amíg áttanulmányozzák Jevgenyij Saposnyikov marsallnak, a fegyveres erők főparancsnokának javaslatait. Saposnyikov a később közzétett jelentések szerint az egységes védelmi rendszer megőrzését javasolta, amit nem zavarhat meg az egyes független köztársaságoknak az önálló haderőre vonatkozó igénye. Hangsúlyozta, hogy átmeneti időre jogi alapon rendezni kell Göncz Árpád szerint: a haderő átszervezését, mindezt azonban a védelmi képesség csökkenése nélkül. Saposnyikov szerint ez az idő kéthárom évre tehető. Moszkvából érkezett az a jelentés is, amely szerint Borisz Jelcin tegnap visszavonta decemberi rendelkezését a köztársasági belügy és biztonsági minisztérium létrehozásáról, amit az Orosz Föderáció alkotmánybírósága ezen a héten törvényellenesnek nyilvánított. Ugyancsak az egykori szovjet fővárosból jelentette a ÁDN német hírügynökség, hogy több mint 130 esztendő után Ukrajnában újra bevezették az 1861-ben eltörölt ukrán himnuszt, amelynek kezdősora: „Ukrajna még nem halt meg”. Washingtonban bejelentették, hogy George Bush amerikai elnök február elsején a Fehér Házban fogadja Borisz Jelcin orosz elnököt. nem irányul senki ellen” Göncz Árpád magyar köztársasági elnök kijelentette, hogy Magyarország valamennyi jugoszláv köztársasággal jószomszédi kapcsolatokra törekszik beleértve Szerbiát is. Kijelentését a magyar kormánynak Horvátország és Szlovénia elismerésével kapcsolatos döntése után tette, és hozzáfűzte, hogy a magyar döntés senki ellen sem irányul. Egyúttal azt is elismerte, hogy a két szóban forgó ország függetlenségének elismerése nem oldja meg azokat a problémákat, amelyek a korábbi Jugoszláviában felgyülemlettek. Mindenképpen meg kell oldani a jövő Jugoszláviájának státuszát, Bosznia és Hercegovina függetlenségének kérdését, valamint az ország területén élő nemzeti kisebbségek helyzetének javítását. Ez utóbbi kérdéssel kapcsolatban Göncz Árpád a vajdasági magyarok helyzetéről is szólt, akiknek joguk van a saját, helyi önkormányzatukra. Magyarország kész déli szomszédainak segíteni abban, hogy mielőbb békében élhessenek — fűzte még hozzá a magyar köztársasági elnök. Pécsett tartott sajtóértekezletén Horn Gyula, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke sürgette Magyarország és Szerbia kapcsolatainak javítását, mivel a két ország egymásra van utalva. Mint ismeretes, éppen Pécsett tartózkodnak majd a jövőben az Európai Közösségek megfigyelői, akik az ENSZ Biztonsági Tanácsának fegyverszállítási embargóját felügyelik. A világszervezet ugyanis megtiltott minden, a korábbi Jugoszláviába irányuló fegyverszállítást. „Kereszteshadjárat” Tbiliszi ellen? Grúziában a helyzet beláthatatlan Miután csütörtökön Örményországból váratlanul visszatért Grúziába Gamszahurdia, a korábban elűzött grúz elnök, az ország nyugati részén megkezdődött a szembenálló fegyveres erők összevonása. Az ellenzék, amely az év elején távozásra késztette az elnököt, továbbra is azt állítja, hogy a fővárosban ura a helyzetnek. Nem hivatalos hírforrások szerint a valamint nagyobb katonai erőket csonövekvő feszültség elsősorban Zugdigi városának környékén tapasztalható. Mivel azonban a várossal megszakadt az összeköttetés, a tegnap délutáni jelentések szerint nem lehetett tudni, vajon Gamszahurdia abban a térségben tartózkodik-e, miután „kereszteshadjáratot” hirdetett a főváros ellen. A grúz ellenzéki vezetők Nyugat- Grúzia számos térségében rendkívüli állapotot és kijárási tilalmat rendeltek el, portosítottak a térségben. Összecsapásokról lapzártáig nem kaptunk jelentést, arról viszont igen, hogy az elnök hívei lezárták a fontosabb vasúti, valamint közúti közlekedési vonalakat. A rendkívüli állapot kihirdetése után valamelyest csökkent az országrészben a feszültség. Jelenleg — amennyire a szórványosan érkező jelentésekből arra következtetni lehet — bizonyos patt helyzet állt elő azután, hogy Gamszahurdia távozásra szólította fel az ellenzéki vezetőket. Azok ugyanis éppen az elűzött elnököt utasították ugyanerre, mondván, hogy nem irigylésre méltó sors vár rá, ha mindezt nem teszi meg. Moszkvából érkezett az a hír, hogy Dél-Oszétiában január 19-én zajlik majd az a népszavazás, amely hivatott dönteni a Grúziától való elszakadásról, illetve az Oroszországhoz történő esetleges csatlakozásról. Ebből a térségből, de már Azerbajdzsánból származik az a TASZSZ-hír, amely szerint a Nahicseváni Autonóm Terület egy részén általános mozgósítást rendeltek el. Az Azerbajdzsánhoz tartozó, de Örményország és bán között fekvő autonóm területen rendkívül feszült a helyzet. M exico cityben csütörtökön a salvadori kormány és a Nemzeti Felszabadítási Front között aláírt szerződés véget vetett a tizenkét évig tartó polgárháborúnak, amelyben csaknem 80 ezer ember vesztette életét. A megállapodás szerint az egész ország területére szóló fegyverszünet február elsején kezdődik. PEKINGBEN az utolsó pillanatban kompromisszumos megegyezés született a kínai és amerikai küldöttség között, s erről azt tartják a szakértők, hogy véget ért a két ország közötti kereskedelmi háború. A kölcsönös kereskedelmet egyébként az amerikaiak tavaly 12 milliárd dolláros deficittel zárták. TIRANÁBÓL érkezett jelentés szerint Ramiz Alia köztársasági elnök elhagyta a kórházat. A 66 éves Alia Enver Hodzsának 1985-ben bekövetkezett halála után ült az elnöki székbe. Szavai szerint egészséges és mielőbb el akarja foglalni hivatalát. W ashingtonban közzétett hír szerint az amerikaiak túlnyomó része nem ért egyet George Bush politikájával. A Washington Post-ban közölt közvélemény-kutatási eredmény szerint a lakosság 52 százaléka van ezen a véleményen, s csak 45 százalék támogatja. Ellenben egy másik felmérés szerint a Bush-házaspár az ország „legjólneveltebb” házaspára... TaSKENTBAN összetűzésre került sor a diákok és a rendőrség között, s állítólag két egyetemista az életét vesztette. A diákzavargások a sorozatos áremelések miatt törtek ki az üzbég fővárosban. Zágrábba látogatott Francesco Cossiga olasz köztársasági elnök, az első olyan államfő, aki az újonnan elismert Horvátország fővárosában találkozott annak vezetőivel. Cossiga az olasz kormánynak azt a dokumentumát vitte magával, amelyben a hivatalos elismerés tényét rögzítették. VaRSÓBAN úgy vélik, hogy Lech Walesa köztársasági elnök a jelenlegi szociális ellentétek során aligha tudja betölteni a „döntőbíró” szerepét. Ezt egy közvélemény-kutatás nyomán közölte a lengyel sajtó. Lengyelországban egyébként tovább folytatódik a szakszervezetek sztrájksorozata, amely a legutóbbi áremelések nyomán robbant ki. Megfigyelők azonban tudni vélik: ezzel a szakszervezeteknek az a céljuk, hogy a kormányt falhoz szorítsák. BaGDADBAN Szaddam Husszein szózatot intézett népéhez, amelyben az Öböl-háború évfordulója alkalmából megígérte, hogy folytatja az „agresszió és árulás” nyomán bekövetkezett pusztítás következményeinek elhárítását. Kuvaitról azonban nem szólt. Washingtonban viszont az évfordulóval kapcsolatban a Fehér Ház közölte: folytatják azt a politikát, amelynek célja Husszein eltávolítása. Jeruzsálemben Rehavam Zeevi miniszter közölte az izraeli televízióban, hogy pártja, a szélsőjobboldali Moledet azonnal elhagyja a kormánykoalíciót. Miután a Tehija-párt is kilépett a kormányból, Samir kabinetje elvesztette az eddigi parlamenti többség támogatását. BoNNBAN és Varsóban a két ország képviselői között létrejött ratifikációs okmánycsere után érvénybe lépett a Németország és Lengyelország közötti államszerződés, amelyben a két fél kölcsönösen elismeri az Odera—Neisse határvonalat. D elhiben közölték, hogy az elmúlt évben a Sri Lanka északkeleti részén kitört szeparatista lázadás következtében 5358 ember vesztette életét. Ebből 1111 volt a katona és 4274 pedig a tamil felkelő. AtiiÉNBAN tegnap a városi bíróság felmentette Andreas Papandreu egykori kormányfőt, akit a Jorgosz Koszkotasz bankár és újságmágnás körül kialakult korrupciós botrány egyik aktív részeseként tartottak számon. Tíz havi bírósági eljárás után a 13 esküdt 7:6 arányban fogadta el a 72 éves egykori miniszterelnök „feddhetetlenségét”.
