Szabad Újság, 1992. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-16 / 13. szám
1992. január 16. Szabad ÚJSÁG 3 Az EK elismerte Szlovénia és Horvátország függetlenségét A jugoszláv történelem új fejezete Az Európai Közösségek tegnap úgy döntött, hogy tagállamai közösen elismerik Szlovénia és Horvátország függetlenségét Ez tűnik ki abból a nyilatkozatból, amelyet tegnap az EK elnöki hivatala tett közzé. Washingtonban még tárgyalnak Washingtonban az ügyrendi kérdésekben elért kompromisszum után tovább folynak az arab—izraeli tárgyalások. Az amerikai külügyminisztérium épületében tegnap találkozott először az izraeli és a jordániai küldöttség. Folytatták a tárgyalásokat a palesztin, a Szíriái és a libanoni küldöttségekkel is. A palesztinok javaslatot leijesztettek elő, amely szerint önkormányzati jogot kellene adni 1,75 millió arabnak, akik az Izrael által megszállt területeken élnek. A javaslat szerint az önkormányzat ideiglenes kormányt hozhatna létre. A két fél a tárgyalások folyamán egymást vádolta terrorizmussal. Az arab küldöttségek tagjai azt követelték Izraeltől, hogy állítsa le a megszállt övezetek betelepítését, ami a palesztin küldöttségvezető szerint a párbeszéd kulcskérdése. Az izraeli—arab tárgyalásokba beleszólt James Baker amerikai külügyminiszter is, aki találkozott Szíria és Libanon tárgyalóküldöttségének vezetőjével. A későbbiekben izraeli, jordániai és palesztin küldöttekkel is tárgyalt. Izrael bejelentette, hogy küldöttsége szerdán elutazik Washingtonból. Az elutazásról még nem érkezett jelentés. David Levy izraeli külügyminiszternek kézbesítették a közel-keleti békekonferencia két védnökének, az Egyesült Államoknak és Oroszországnak a meghívását a tárgyalások további fordulójára, amelyet Moszkvában január 28—29-én akarnak megrendezni. Az izraeli telepesek tegnapra virradóra négy új falu alapkövét rakták le a megszállt területeken. Ezzel akarnak tiltakozni az autóbuszt ért támadás ellen, amely során heten megsebesültek. „Az arab erőszakra csak a meglevő települések bővítésével és új települések létrehozásával lehet válaszolni” —jelentette ki a telepesek szóvivője. Míg a megszállt területeken fokozódik a feszültség, addig Kairóban az Arab Liga főtitkára kijelentette, hogy a szervezet kész résztvenni a közel-keleti béketárgyalásokon Moszkvában. Az Arab Liga a regionális kérdésekről, a leszerelésről és a vízforrások elosztásáról akar tárgyalni. Zviad Gamszahurdia grúz elnök, akit az ellenzék elűzött Tbilisziből és most Örményországban tartózkodik, már három napja éhségsztrájkot tart. Ezt személyi megbízottja Londonban közölte. Gamszahurdia az ellen tiltakozik, hogy az örmény hatóságok elszigeteltségben tartják. A nyilatkozat szerint a volt elnöknek jogot kellene adni arra, hogy családjával és munkatársaival elhagyhassa Örményországot. Az éhségsztrájk eredményes volt, Gamszahurdia tegnap elutazott tartózkodási helyéről, állítólag a Csecsen Köztársaságba. Leg-A német pénzügyminiszter szerint növelni kellene országa szerepét a világpolitikában. Weizsäcker elnök viszont figyelembe veszi a külföldről érkező bírálatokat, melyek szerint Németország „túl rámenős”. Az elnök ezért csitítani próbálja a bírálókat. A probléma decemberben kezdődött. Akkor Németország egyértelműen értésre adta, hogy elismeri Horvátország és Szlovénia függetlenségét. A német külpolitika bírálói szerint ezzel a németek a maastrichti csúcstalálkozó szelleme ellenében cselekedtek, tehát nem a közös külpolitikát követték. Az ország szomszédait az is felkavarta, hogy a Német Szövetségi Bank emelte a kamatlábakat. Ez egyúttal rámutat, milyen nagy szerepet játszik á nemzetközi politikában a márka ereje. A legújabban Teo Weigel pénzügyminiszter egy másik kényes kérdést bolygatott meg: Németország státuszát az ENSZ Biztonsági Tanácsában. A németek szerint Franciaország és Nagy-Bosznia Hercegovina és Macedónia elismerésének ügyében a nyilatkozat szerint még több olyan kérdés van, amelyekre választ kell adni. Szlovénia és Horvátország függetlenségének elismerését tegnap bejelentette Nagy-Britannia, Dánia és Belgium is. Franciaország kész elismerni Szlovéniát és Horvátországot, de a diplomáciai kapcsolatok felvételét Horvátországgal még elhalasztja, amíg ez a köztársaság , nem módosítja alaptörvényét a kisebbségek jogainak elismerése kérdésében. Az EK döntőbírósága kedden közölte, hogy az elismerés feltételeinek Szlo-Algériában létrehozták az öttagú Legfelsőbb Államtanácsot, amely a kollektív államfő szerepét tölti be. Az államtanács élére Muhammad Budiafát nevezték ki. A 73 éves politikus több évig külföldön élt, mert ellenezte a lemondott Bendzsedid elnök politikáját. Vasárnap óta a legfelsőbb katonai tanács gyakorolta a hatalmat Algériában. Ennek a szervnek azonban az alkotmány szerint csupán tanácsadói hatásköre van. Az új államtanács tagjai a védelmi miniszter, az emberjogi miniszter, a veteránok szervezetének főtitkára és a párizsi mecset rektora. Az új államtanács 1993-ig maradhat az ország élén. Az államtanács nyilatkozatot tett közzé, amely szerint ellátja a köztársasági elnök minden funkcióját. A nyilatkozatban szó sem esik arról, hogy 45 napon belül új államfőt kellene választani. Az államtanácsnak törvényalkotó jogköre is lesz és helyettesítheti a feloszlatott parlamentet. A kormány, amelyutóbb a jereváni repülőtéren látták. Grúziában közben büntetőeljárást indítottak Gamszahurdia ellen. Ezt a grúz főállamügyész jelentette be. A vád szerint az elűzött elnök „szította a nemzetiségi vitákat, állami pénzeket sikkasztott el és visszaélt szolgálati beosztásával, építészeti és történelmi emlékeket tett tönkre”. Az elűzött elnök számlájára írják azt is, hogy ő okozta a dél-oszékiai konfiktust. Szigua kijelölt kormányfő szerint Gamszahurdia elmebajban szenved, tetteiért nem visel felelősséget és nyugodtan visszatérhet hazájába. Britannia állandó tagsága nem tükrözi a mai realitásokat. Ezek az országok ugyanis a második világháborúban aratott győzelmük révén szerezték meg állandó helyüket a BT-ben. Bár a németek nem törekszenek állandó tagságra, azt szeretnék, ha a franciákkal és a britekkel osztozhatnának az állandó BT- tagság helyén. A Németországgal szembeni gyanakvás a második világháborúig nyúlik vissza. A nácizmus emlékeit elhalványította, hogy a nyugat-németek demokratikus államformát hoztak létre. Az országnak azonban most Kelet-Németország is része lett. Ez felújította a Németország újbóli megerősödése miatti gyanakvást. Azért is bírálták őket, mert nem vették ki eléggé részüket az Öbölháborúból. Most viszont túl rámenősnek tűnnek a jugoszláviai konfliktussal kapcsolatban. A németek azzal érvelnek, hogy nem nagyravágyásból cselekednek. Genscher tagadja, hogy eltértek volna az Euvénia és Macedónia tesz eleget, de Horvátországnak még ki kell egészítenie alkotmánytörvényét úgy, hogy az biztosítsa a kisebbségek jogait. Ezt már tavaly novemberben lord Carrington javasolta Horvátországnak. A két köztársaság elismerésére számos ellentét áthidalása után került sor. Az EK 12 tagállama korántsem volt egységes a kérdésben. Főleg Görögország és Franciaország támasztott akadályokat. Görögország esetében Macedónia elismeréséről van szó, amely a görögök szerint csak akkor lehetséges, ha az új köztársaság biztosítékokat nyújt arról, nek élén Gazali áll, továbbra is hivatalában marad. Megfigyelők szerint az intézkedés a fundamentalista Iszlám Üdvfront részéről nagy ellenállást válthat ki. Az USA Külügyminisztériumának szóvivője bejelentette, hogy országa nem áll az algériai konfliktus egyik résztvevőjének oldalán sem. Eszerint Wasfiington megváltoztat-Oroszország, Belorusszia, Ukrajna és Kazahsztán elnökei elsősorban katonai kérdéseket tanulmányoznak majd. Ezt a FÁK megbízott parancsnoka, Saposnylkov marsall közölte. A marsall közvetlenül a csúcstalálkozó előtt közép-ázsiai körutat tett, amelyen a haderő közös parancsnoksága gondolatának igyekezett megnyerni a vezetőket. A Krasznaja Zvezdának adott interjúban Saposnyikov annak a reményének adott kifejezést, hogy az államfők találkozója hatékonyan járul majd hozzá a katonai problémák megoldásához. Oleg Rumjancev, az orosz alkotmányelőkészítő bizottság tagja közölte, hogy kidolgozták Oroszország alkotmánytervezetének azt a részét, amely a hatásköröket osztja fel a köztársaság és az autonóm területek között. Rumjancev szerint ennek elfogadása az utolsó lehetőség arra, hogy megakadályozzák rópai Közösségek politikájától Jugoszlávia kérdésében, hiszen az elismeréssel január 15-éig vártak. Kötelességüknek érzik az önrendelkezés támogatását. Ezen kívül a polgárháború túlságosan közel dúl a német határokhoz. Másrészt a németek geopolitikai és gazdasági érdekeik tudatában úgy érzik, nem maradhatnak passzívak a Szovjetunió összeomlása miatt keletkező hatalmi vákuumban. Kohl kancellár szerint a német egységnek össze kell forrnia Európa egyesülésével. A németek hangsúlyozzák elkötelezettségüket a nemzetek feletti intézmények iránt, amelyek korlátozzák a tagállamok egyéni törekvéseit. Németország hajtóereje az Európai Közösségeknek és lojális NATO-tag. Vezetői diplomatikusan rámutattak, hogy az Egyesült Államok és a többi szövetségesek már többször pontosan azt kérték tőlük, amit most egyesek bírálnak, azaz: vállaljanak nagyobb nemzetközi szerepet. BAC hogy nem törekszik határai megváltoztatására. Bonn tegnap már felvette a diplomáciai kapcsolatokat Szlovéniával. Erről a jegyzőkönyvet a szlovén külügyminiszter és a német rendkívüli nagykövet írták alá. Ausztria tegnap szintén elismerte Szlovénia és Horvátország függetlenségét. Ezt Franz Vranitzky kancellár rádióbeszédben jelentette be. A Szerb Köztársaság kormányának nyilatkozata szerint a két köztársaság függetlenségének elismerése kétségbe vonhatja Jugoszlávia létezésének folyamatosságát. A montenegrói kormány szerint egyes köztársaságok nemzetközi elismerése nem kérdőjelezi meg Jugoszlávia kontinuitását. ta hétfői álláspontját, amely szerint támogatta a legfelsőbb katonai tanácsot. A korábban hatalmon levő Nemzeti Felszabadítási Front vezetői tegnap úgy nyilatkoztak, hogy az öttagú államtanács létrehozása alkotmányellenes. Lehetségesnek tartják, hogy az új intézmény hatékonyan fog működni, de működése nem lehet alkotmányos. az orosz állam széthullását. Az autonóm területek elszakadási törekvései nyomán Oroszország is könnyen a Szovjetunió sorsára juthat, ami már tapasztalható a Csecsen Köztársaságban és tatár-földön is. Elutasította az államközi szerződések gondolatát az autonóm területekkel, mert hasonló folyamattal kezdődött a Szovjetunó széthullása is. Ruszlan Haszbulatov, az orosz parlament elnöke ismét bírálta Borisz Jelcint, mert szerinte túl sokat kísérletez. Kísérletekből már elég volt, mondta a Financial Timesnek adott interjújában, most a kormánynak a privatizálás kérdéseit kellene megoldania. Az állami vagyon privatizálása nélkül a gazdasági problémákat nem lehet megoldani, mondta Haszbulatov. Az Orosz Föderáció alkotmánybírósága törvényellenesnek minősítette Jelcinnek azt a döntését, amely alapján összevonták a belügyminisztériumot és a volt állambiztonságot. A fekete-tengeri flotta még a szovjet haditengerészet zászlaja alatt hajózik. Ukrajna és Oroszország között éles volt a vita a flotta hovatartozásáról, de Kozirev orosz külügyminiszter szerint a két állam Kijevben ésszerű megállapodást kötött a hajóhad felosztásáról (Telefotó: ŐSTK/AP) PAVOL DEMEá, a szlovák külkapcsolatok minisztere tegnap befejezte lengyelországi látogatását. Ä látogatásról közleményt adtak ki, amely megállapítja, hogy a szlovák—lengyel együttműködés előtt új távlatok nyithatók a regionális és határmenti kapcsolatokban, továbbá a tudományban, iskolaügyben, kultúrában és az információcserében. Pavol Demeá találkozott Skubiszewszki lengyel külügyminiszterrel is. M agyarországnak nem keli tartania szomszédaitól — jelentette ki Für Lajos magyar védelmi miniszter Pécsett, a Magyar Demokrata Fórum konferenciáján. Magyarország szomszédai Ukrajna kivétellel 170—180 ezer fős hadseregekkel rendelkeznek. A védelemhez megfelelő, ha az ország hadserege a támadó hadseregének legalább egyharmadát teszi ki és ennyi a magyar haderő rendelkezésére áll, mondta Für. Az ország biztonsága szempontjából a legfontosabb, jelentette ki, hogy létrejöjjenek a külpolitikai garanciák, stabil legyen a belpolitikai helyzet és megbízható a véderő. Romániában a múlt év végén 8022 vegyesvállalat működött. A vegyesvállalatokban a külföldi tőke 270 millió dollárral részesedett. Az elemzések szerint a vegyesvállalatok száma aránylag magas, a tőkebefektetés viszont elég csekély. A legjelentősebb beruházók csak a múlt év végén fedezték fel Romániát, akkor kezdett az országban működni a Coca-Cola, a Siemens, a Shell és a Goldstar tőkéje. M oldova államfője, Mircea Snegur tegnap letette a hivatali esküt. Snegur már 1989 óta áll az ország élén, amikor az akkor még szövetségi köztársaság legfelsőbb tanácsának elnökévé választották. Székfoglaló nyilatkozatában Snegur most kijelentette, hogy a politikai és a nemzetiségi problémák békés megoldásának híve. Mint ismeretes, Moldáviának szembe kell néznie a gagauz és a dnyeszter-vidéki véres konfliktusok következményeivel. Snegur ellenzi az egyesülést Romániával és aláírta az alma-atai nyilatkozatot a Független Államok Közösségének létrehozásáról. Afganisztánban Nadzsibuiiah elnök két rendeletet adott ki, amelyekkel semmissé nyüvánítja a Zahir Sah király ellen hozott halálos ítéletet. Az egyik rendelet az egykori uralkodó család vagyonának visszaadásáról rendelkezik. Zahir Sah király 1973 óta Rómában él. Tavaly szeptemberben a jelenlegi elnök visszaadta az uralkodónak és családja 19 tagjának az afgán állampolgárságot. A BAJOR hatóságok az elmúlt kát évben 70 csehszlovák állampolgárt tartóztattak le, mert lopott autókat csempésztek Németországból. A német hatóságok összesen 800 személyautót foglaltak le, mert ezeket szervezetten akarták kicsempészni az országból. Az autócsempészek sorában a legtöbb a jugoszláv állampolgár. Többnyire Mercedes, BNW, Audi és Wolkswagen kocsikat csempésznek. Ennél sokkal rosszabb a helyzet a lengyel határvidéken, ahol tavaly 10 ezer személyautó tűnt el nyomatalanul. Az AMERIKAI űrhajózási hivatal bejelentette, hogy három igen aktív kvazárt fedeztek fel a Földtől 10—20 milliárd fényévnyi távolságban. A kvazárok nagymennyiségű gammasugarat lövelnek ki. A szakértők szerint a gammasugarak erőssége 100 milliószor nagyobb, mint az egész Tejút-rendszer kisugárzása. Összeomlott csillagokról van szó, amelyek tömege elképzelhetetlenül nagy. Pénteken egy chilei csillagász 60 millió fényév távolságban egy szupernóva robbanását fedeztek fel. A BIZTONSÁGI TANÁCS egyetértett azzal, hogy 1100 fős nemzetközi alakulatot küldjenek ki Salvadorba. A kéksisakosok feladata, hogy segítsék biztosítani a kormány és a felkelők közti békeegyezmény megvalósítását. A békeszerződést már ratifikálták és ma írják alá Mexikóban. N aGY-BRITANNLÁBAN a Náciellenes Liga bizonyítékokat tárt fel arról, hogy Európában újból terjed a fasizmus. A legnagyobb óvatosságra ad okot, hogy a fasiszta pártok Franciaországban és Belgiumban előretörtek és a fasisztoid mozgalmak Ausztriában és Németországban aktivizálódnak. KxiBÁBAN az utóbbi napokban nagyszabású Amerika-ellenes kampány kezdődött, amely idézi a hidegháború módszereit. A Granma című lap azt írja, hogy Floridában terroristákat és ellenforradalmárokat képeznek ki, inváziót készítenek elő Kuba ellen. Ugyanakkor az Egyesült Államokban aláírásgyűjtés kezdődött a három halálraítélt kubai megkegyelmezéséért. Büntetőeljárás az elűzött grúz elnök ellen Gamszahurdia éhségsztrájkja A BBC helyzetelemzése A „rámenős” németek Kollektív államfői testület alakult Államtanács Algéria élén Oroszország is a Szovjetunió sorsára jut? Atomköztársaságok csúcsértekezlete A Független Államok Közösségének négy, hadászati nukleáris fegyverzettel rendelkező tagállama ma csúcstalálkozót tart Moszkvában - közölte az orosz elnöki hivatal.
