Szabad Újság, 1992. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-14 / 11. szám

1992. január 14. Szabad ÚJSÁG 3 Elmarad a választások 2. fordulója Katonai hatalomátvétel Algériában Algériában a Legfelsőbb Katonai Tanács átvette a hatalmat és a parlamenti választások csütörtökre tervezett második fordulóját letiltotta. A Legfelsőbb Katonai Tanács nyilat­kozatot tett közzé, amelyben közli, „ide­iglenesen átvette a hatalmat, hogy meg­akadályozzon minden olyan cselek­ményt, amely fenyegeti a közrendet és az állam biztonságát”. A választások második fordulójának letiltása egyben azt is jelenti, hogy semmisnek tekintik az első, decemberi, forduló eredménye­it. Mint ismeretes, az első fordulóban a fundamentalista Iszlám Üdvfront szer­zett szinte behozhatatlan előnyt. Meg nem erősített hírek szerint a Bendzse­­did elnök lemondása utáni 45 napon be­lül az elnökválasztásokat sem rendezik meg. A Legfelsőbb Katonai Tanács elnöke Abdái Aziz Belkaden, aki az ideiglenes államfő tisztjét tölti be. A tanács tagjai: a kormányfő, a védelmi-, belügy-, kül­­ügy-, gazdasági- és igazságügyminiszter, valamint a hadsereg vezérkari főnöke. A tanács az alkotmány szerint tanácsadó testület. A válság megoldásáig folyama­tosan ülésezik. A válsággal foglalkozott az alkotmánybizottság, amely megálla­pította, hogy az elnök lemondása és a parlament feloszlatása államjogi vákuu­mot teremtett. A hírügynökségi jelentések szerint Algírban és a többi nagyvárosban nyu­galom van, a kulcsfontosságú helyeket a hadsereg ellenőrzi. Az Iszlám Üdvfront vasárnap az elnök lemondását „színházi előadásnak” minősítette és óva intett at­tól, hogy megváltoztassák a nép válasz­tását. A választások második fordulójá­nak megtartása mellett állt ki a hatal­mon levő Nemzeti Felszabadítási Front és a Szocialista Erők Frontja. A brit külügyminisztérium az algériai fejleményekre azzal reagált, hogy fel­szólította állampolgárait, halasszák el az országba tervezett útjaikat. A spanyol külügyminiszter sajnálkozását fejezte ki az algériai elnök lemondása miatt, és óvatosságra intett a helyzet megítélésé­ben. A francia sajtó érthetően részletesen taglalja az algériai eseményeket. A Le Figaro idézi Sadek Salam iszlamológus szavait, aki szerint Bendzsedid elnök egy héttel ezelőtt fogadta az Iszlám Üdvfront vezetőjét és egy esetleges fun­damentalista kormánnyal való együtt­működésről állapodott meg vele. A had­sereg vezetői azonban tartanak az együttműködéstől, mert feltételezik, hogy a tisztek nagy részét feláldozzák és ezért kényszerítették az elnököt lemon­dásra. A La Tribune L’Expansion című lap azt írja, hogy a katonák juttatták ha­talomra Bendzsedidet és ők is mozdítot­ták el, attól való félelmükben, hogy az országban teokratikus rendszer alakul ki. Ma senki sem képes megjósolni, hová vezet a túlpolitizált hadsereg és a túlpo­litizált vallás közti konfliktus. A La Libre Belgique című belga lap szerint Algéria vezetői tökéletes alkot­mányos takitikát választottak, hogy ki­vezessék az országot abból a csapdából, amelybe a demokrácia vezette az álla­mot. A demokrácia tette lehetővé, hogy nem demokratikus párt jusson hatalom­ra, mert az Iszlám Üdvfront ilyen. A Corriere Della Sera című olasz lap sze­rint az iszlám fundamentalisták Algériá­ban saját győzelmük áldozataivá váltak. A győzelem elérésére a demokráciát használták ki, de sohasem titkolták, hogy amint hatalomra kerülnek, ezt a demokráciát megsemmisítik. Az 11 Mes­­saggero szerint az importált ideológiák, legyen az a szovjet szocializmus, vagy akár a kapitalizmus, továbbá a rossz gazdálkodás hosszú évei, oda vezettek, hogy az emberek a vallás felé fordultak. Az algériai válság hasonló több más arab ország válságához: a centralizált és hanyatló gazdaság szakadékot állított a nép és a hatalom közé. A Tanjug hírügynökség a fegyverszü­net kétszeri megszegéséről adott hírt. A Beli Monastir nevű község közelében, Kelet-Szlavóniában egy óráig tartó lövöl­dözés volt, amely során a szerb területvé­delem két tagja és három horvát katona vesztette életét. A Tanjug szerint a lövöl­dözést a horvátok kezdték, mert rálőttek a szerbekre, amikor azok ételt osztottak. A tűzszünetet Lika térségében is meg­szegték, amikor a szerb önkéntesek és a hadsereg állásait támadták meg. Ennek az összetűzésnek nem voltak áldozatai. Tegnap érkezett a hír, hogy a Vati­kán elismerte Horvátország és Szlové­nia függetlenségét. A hírt a Vatikán szó­vivője közölte, és hozzátette, hogy Jugo­szláviát továbbra is a nemzetközi jog alanyának tekinti, mert még nem szűnt meg. Ausztria Alois Mock külügyminisz­ter szerint január 15-én ismeri el Szlo­vénia és Horvátország függetlenségét. Ezt a külügyminiszter a mariazelli üdü­lőközpontban bécsi diplomaták előtt jelentette ki. A kisebbségek bizalmatlanok A népszámlálás fonákja A Vatikán elismerte Horvátországot és Szlovéniát Két hete tart a fegyverszünet Két héttel ezelőtt állapodott meg Cyrus Vance, az ENSZ-főtitkár különmegbízottja a jugoszláviai polgárháborúban szemben álló fe­lekkel a tizenötödik fegyverszünetről. Ez eddig a legígéretesebb fegyverszüneti megállapodás annak ellenére, hogy időnként szórvá­nyos összetűzésekre még sor kerül. A Romániában január hetedikén el­kezdődött és ma véget érő népszámlá­lást fokozott éberséggel és figyelemmel kísérte az RMDSZ és a nemzeti kisebb­ségek. Nemcsak azért, hogy megtudják, hányán élnek a hazában, hanem, mert már az első napokban visszaélésekről, tévedésekről adott számot a sajtó. A ki­sebbségek azt szeretnék, ha becsü­letesen és pontosan megszámláltatná­­nak, a másik fél azonban szeretné, és munkálkodik is rajta, hogy minél kisebb számú nem román állampolgárt mutas­sanak ki. Mert egy magát egységes és homogén nemzeti államnak nevező or­szágban nem lehet a hatalom érdeke pontos statisztikát készíteni a beolvadni nem akaró, másságukat fennhangon hir­dető kisebbségekről. A népszámlálók „alapos kiképzésé­nek” megmutatkoztak az eredményei. Előzékenyen segédkeztek az egyszerűbb embereknek, megmagyarázták nekik, hogy nemzetiségükhöz, vagy anyanyel­vükhöz nyugodtan odaírhatják azt, hogy erdélyi, székely, csángó stb. Maros me­gyében, ahol a legerősebbek és a legag­­resszívebbek a szélsőséges román nacio­nalisták, a népszámlálók ceruzával töl­tötték ki az adatokat, hogy úgymond: otthon majd letisztázzák. Konkrét esetekről is beszámolt a ro­mániai magyar sajtó: a sepsiszentgyör­gyi Nagy Ida például jelezte, hogy a ro­mán nemzetiségű összeíró nem volt haj­landó beírni a család ideiglenesen kül­földön tartózkodó tagjait. Ugyancsak Szentgyörgyön Marin Anton népszámlá­ló, nyugdíjas tiszt két példányban töltötte ki az űrlapokat, egyiket golyóstollal, ahogy a törvény szabályozza, a másikat ceruzával, ahogy valószínűleg a „megbí­zói” kívánták. Nem csoda, ha az erdélyi Megegyezés Koreában Dél-Korea kormányfője tegnap para­­fálta azt a két Korea közti egyezményt, amely szerint a félsziget atomfegyver­­mentes övezetté válik. A dokumentum olyan lépés, amely a Koreai-félsziget tel­jes atomfegyvermentesítését célozza, mondta a kormányfő szóvivője, s hozzá­tette, reméli, Észak-Korea is teljesíteni fogja az egyezményt. Az atomfegyverek eltávolítása a Koreai félszigetről felszá­molja a világbékét fenyegető legna­gyobb veszélyt a hidegháború megszű­nése óta. Ezzel elhárul az utolsó akadály is a két Korea közt megkötött meg nem támadási és megbékélési egyezmény megvalósítása elől. magyarság többsége már az eredmé­nyek nyilvánosságra hozatala előtt szkeptikus. Nem hisznek a népszámlálás korrektségében, pontosságában. A magyarság valós számarányát a magyar egyházak külön népszámlálása fogja kimutatni. Az egyházi adatok a múltban is a legmegbízhatóbb támpon­tokat szolgáltatták a kisebbségek hely­zetével, történelmével foglalkozó szak­embereknek. De nem elhanyagolható az a pszichológiai tényező sem, amit a „még vagyunk”, „sokan vagyunk”, vagy a „fogyunk”, „egyre kevesebben va­gyunk” jelent a kisebbségben élőknek. bfa Elnökválasztások Bulgáriában Az előzetes jelentések szerint a vasárnapi bulgáriai közvetlen elnökválasztáso­kon a választók 60—70 százaléka vett részt. A jelek szerint az egyik jelöltpár sem érte el az 50 százaléknál nagyobb többséget, és így a legnagyobb valószínűséggel a két legsikeresebb elnök—elnökhelyettes pár vesz részt a választások második fordulójában. A bulgáriai választásokat felügyelő szövetség szerint Zsefju Zselev jelenlegi államfő és Blaga Dimitrova alelnökjelölt a szavazatok 44 százalékát szerezte meg. A Velko Valkanov és Rumen Vodenicsarov kettős, amelyet a Bol­gár Szocialista Párt támogat, a szavazatok 31 százalékát szerezte meg. A várako­zások szerint a Zselev—Dimitrova kettősnek már az eslő fordulóban győznie kellett volna. Meglepetés az is, hogy a harmadik helyen Zsorzs Gancsev helyezke­dett el, aki csak 1989-ben tért vissza Bulgáriába. Az elnökválasztások sarkították a bulgáriai politikai erőviszonyokat és lényegében a Demokratikus Erők Szövet­sége és a Bolgár Szocialista Párt közti párharccá váltak. A Dunaszerdahelyi Középfokú Szakmunkásképző Intézet (Pódafai út 14.) értesíti az alapiskolák végzős tanulóit, hogy az 1992/93-as tanévben nyitandó szakok közül még az alábbiakra elfogad jelentkezéseket. 24-33-2/01 esztergályos 26-80-2/03 hűtőberendezések műszerésze 29-70-2 élelmiszer-tartósító 26-80-2/04 gépek és berendezések műszerésze (karbantartó) 26-80-2/02 emelőberendezések műszerésze (felvonó, daru stb.) 24-64-2/01 géplakatos Iskolánkban az oktatás magyar nyelven folyik. Érdeklődni személyesen vagy a következő telefonszámon lehet: 0709/225-89 SZÚP-24 Négyéves, érettségivel végződő szakok: 26-72-4 elektronikai műszerész 24-11-4/01 gépbeállító műszerész Hároméves szakok (szakmunkáslevél): 26-86-2 elektronikai berendezések PAVOL DEMES, a szlovák külkap­­csolatok minisztere Lengyelországba utazott. Tegnap délelőtt megkezdte tár­gyalásait a lengyel küldöttséggel, ame­lyet Iwon Byczewski külügyminiszter­helyettes vezet. A háromnapos látogatás során Demeá találkozik a miniszterta­nács hivatalának vezetőjével, valamint az elnöki iroda ideiglenes vezetőjével is. BuTROSZ GÁLI ENSZ-főtitkár Londonban tárgyal. Tegnap találkozott John Major kormányfővel és Douglas Hurd külügyminiszterrel. Röviddel megérkezése után tárgyalt lord Carring­ton volt brit külügyminiszterrel is. PaKISZTÁN atomfegyvereket gyárt — ez az amerikai kormány meg­győződése, jelentette ki Lány Pressler amerikai szenátor Islamabadban. Véle­ménye szerint Pakisztán képes egy atombomba összeszerelésére, bár ennek munkálatai még nem értek véget. Pa­kisztán ugyanakkor tagadja, hogy atom­fegyvereket gyártana. Bush elnök már korábban, 1990 októberében leállította a pakisztáni kormány katonai és gazda­sági segélyezését, mert kitűnt, hogy az ország dúsított uránt gyárt. K ubában az 1962. évi karibi vál­ságról rendeztek konferenciát, amelyen amerikai, szovjet és kubai történészek vettek részt. A konferencia célja volt, hogy elősegítse az USA és a Kuba közti megértést és közeledést. Megrendezésé­re azonban épp akkor került sor, amikor a két ország között a politikai feszültség újra kiéleződött. K azahsztán a fák negyedik tagállamaként hivatalosan kérte felvéte­lét a Nemzetközi Valutaalapba. A múlt héten Oroszország és Azerbajdzsán, a múlt év végén pedig Ukrajna nyújtott be hasonló kérést. O roszország kormánya úgy döntött, hogy január 19-től új időszámí­tásra térnek át az országban. Az órákat aznap egy órával előre kell igazítani. Ez gyakorlatilag visszatérés a Sztálin által korábban bevezetett rendszerhez, amely a múlt évig volt érvényben a volt Szov­jetunióban. Az intézkedés nyomán a moszkvai időszámítás a greenwichi idő­vel szemben három órával tolódik előre. IVfoNGÓLIA Nagy Népi Huralja tegnap jóváhagyta az ország új alkotmá­nyát, amely leszögezi a demokratikus változások kereteit. A parlament 400 képviselője közül csak egy szavazott a javaslat ellen, és ketten tartózkodtak. Az új alkotmány szerint az ország neve Mongólia lesz. K.UVAITBAN megszüntették a he­lyi sajtó cenzúráját, amelyet öt évvel ezelőtt vezettek be. Hivatalos vélemény szerint feltételezik, hogy a kényes anya­gokat a szerkesztőségek ezentúl maguk cenzúrázzák. A cenzúra megszüntetésé­re akkor kerül sor, amikor megkezdő­dött a választási kampány. A választáso­kat ez év októberében tartják meg. Az ENSZ bécsi kábítószer-ellenőr­ző központja közzétette évi jelentését, amely szerint tavaly a nemzetközi nar­­kómaffia ismét hatalmas üzleteket bo­nyolított le. Annak ellenére, hogy világ­méretekben egyre több kábítószert ko­boznak el a hatóságok, a drogok forgal­mát ez alig befolyásolja. A jelentés hangsúlyozza, hogy a határok megnyitá­sa Kelet- és Nyugat-Európa között meg­nyitotta az utat a kábítószer-csempé­szetnek Magyarországon és Csehszlová­kián keresztül. A jelentés szerint Cseh­szlovákiában 1990-ben ötvenketten vesztették életüket kábítószer-élvezet következményeként. M agyarországon Komárom megyében a 3. választókerületben öt­ször ismételték meg a pótválasztásokat, mert a választók alig érdeklődtek a sza­vazás iránt. A választókerület parlamen­ti képviselője még 1990-ben közlekedési baleset nyomán vesztette életét. A ta­valy megrendezett pótválasztások négy fordulójában sem sikerült elérni a vá­lasztók 50 százalékos részvételét. A teg­napi ötödik pótválasztásokon délig csak a választók 7 százaléka adta le szava­zatát. Albániában a rendőrség a hét végén harminc személyt tartóztatott le, miután a tömeg behatolt Vlora kikötő­jébe, hogy hajót szerezzen az emigrálás­­hoz. Az összetűzés során a biztonsági alakulatok egy tagja megsebesült. Ha­sonló incidens volt egy héttel korábban Drac kikötőjében is. ...

Next

/
Thumbnails
Contents