Szabad Újság, 1992. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-13 / 10. szám
1992. január 13. Szabad ÚJSÁG KÖZel-kdeti Mikor ismeri el Magyarország a délszláv köztársaságokat? tárgyalások Eredményes tárgyalások Pécsett Washingtonban egyhetes késéssel ma folytatódnak az arab—izraeli kétoldalú tárgyalások. Az arab delegációk a halasztással kívántak tiltakozni amiért Izrael kiutasított 12 palesztint. Az eddigi megbeszéléseken nem sikerült haladást elérni. Az arabok továbbra is a megszállt területek visszaadását követelik, de Izrael erről tárgyalni sem hajlandó. A ma kezdődő forduló nyitókérdése az lesz, hogy Izrael külön is tárgyaljon-e a palesztin képviselőkkel, akik a jordán küldöttség tagjaként vannak jelen. A Szíriái küldöttség vezetője kijelentette, hogy a tárgyalócsoport tagjai addig maradnak az amerikai fővárosban, amíg nem érnek el konkrét eredményeket. Hasonló értelemben nyilatkozott a libenoni küldöttség vezetője is. Az Európai Közösségek megfigyelőcsoportja, a jugoszláv néphadsereg képviselői és a horvát kormány megbízottai szombaton tárgyalásokat folytattak a dél-magyarországi Pécs városában. A résztvevők szerint a tárgyalások eredményesek voltak. A tanácskozásról nem adtak ki közleményt. A háromoldalú tárgyalásokat követő sajtóértekezleten bejelentették, hogy január 14-étől hasonló tanácskozásokat rendeznek, amelyek rendszeresek lesznek, és mindig semleges területen tartják meg őket. Az EK-megfigyelők szóvivője szerint tárgyaltak a helikopter-incidensről is, de a tragédia minden részletének tisztázása előtt nem közölnek állásfoglalást. Zágráb és Belgrád képviselői tárgyalásokat kezdenek arról, hogyan előzhetők meg hasonló incidensek. Az újságírók kérdéseire válaszolva közölték, hogy a Jugoszláviában bevetésre Algírban katonai egységek vették körül a fontosabb középületeket, miután Sadli Bendzsedid államfő lemondott tisztségéről. Az államfő tisztjét most Belkadem, a parlament elnöke látja el. Az alkotmány szerint 45 napon belül elnökválasztásokat kell meghirdetnie. Gazali kormányfő továbbra is hivatalában maradt. Még kérdéses, hogy a választások második menete, amelyet csütörtökön kellene megtartani, megvalósul-e. Megfigyelők szerint a döntés taktikai lépés lehet: Algéria első többpárti választásainak első fordulója után a funda-A BBC jegyzete mentalista Iszlám Üdvfront szinte behozhatatlanul vezetett. A párt hatalomra jutása viszont valószínűleg a Bendzsedid által megkezdett demokratikus reformok végét jelentené. Az államfő most vélhetőleg a hadseregnek akarja átadni a hatalmat. Ez lehetővé tenné a választások felfüggesztését és az Iszlám Üdvfront visszaszorítását. Az Iszlám Üdvfrontnak a választások második menetében már csak 28 mandátumot kellene szerezni ahhoz, hogy abszolút többségre tegyen szert a parlamentben. Mi lesz Gorbacsowal? Mihail Gorbacsov volt szovjet államfőről keveset hallani azóta, hogy december 25-én bejelentette lemondását Akkor azt mondta, hogy pihenni akar, úgy tűnik azonban, nem szándékozik túl hosszú időre a háttérben maradni, és valószínűleg hamarosan visszatér a nyilvánosság elé. Gorbacsov akár élete végéig élvezhetné havi 4000 rubeles nyugdíját, moszkvai lakását, vidéki házát és két autóját húsz testőr vigyázó pillantásai mellett. Gorbacsov röviddel az augusztusi puccskísérlet után a egykori kommunista párthoz tartozó társadalom-tudományi intézet romjain egy intézményt hozott létre, amely „Gorbacsov-alapítvány” néven ismert. Az intézmény neve hivatalosan így hangzik: Nemzetközi Alapítvány a Társadalmi, Gazdasági és Politikai Kutatásokra. Egyes hírek szerint Gorbacsovnak az volt a terve, hogy az alapítvány segítségével a kormányt megkerülve megszervezze az információk áramlását. A Gorbacsov-alapítvány eddig nemzetközi konferenciákat készített elő, külföldi politikusok eszmecseréit szervezte meg, és kutatásokat végzett politikusok számára. Az elképzelések szerint a jövőben a politikusoknak kampányokat is szervez az intézmény. Ha Gorbacsovnak valóban szándékában áll visszatérni az aktív politizáláshoz, akkor ez az alapítvány jó kiindulási pontnak tűnik. Ezenkívül Gorbacsovot külföldről is számos ajánlattal árasztják el. Legalább kilenc amerikai egyetem ajánlott fel előadói, illetve professzori állást neki annak ellenére, hogy valószínűleg nem beszél folyékonyan angolul. Az egyik egyetem még Gorbacsov feleségének, Raiszának is állást ajánlottak fel. Valószínű azonban, hogy a volt szovjet elnök valami egészen mást szeretne kipróbálni. Egészen fantasztikus találgatások is napvilágot láttak. Egy nevadai szerencsejáték-központ tulajdonosa 1 millió dolláros fizetést ajánlott fel Gorbacsovnak, ha elvállalja a vendéglátó szerepét. Egy indiai kommuna féléves meditációs tanfolyamra hívta meg. A tanfolyam szervezője szerint hat hónap után Gorbacsov teljesen újjáalakult emberré válna, aki mindig mosolyog, boldog, elégedett, és akit nem érdekelnek a politikusok hatalmi játékai. Erre is azt lehet mondani, amit a többi találgatásra: elhiszem, ha látom. BAC kerülő ENSZ-csapatok létszámáról még nem döntöttek, de lehetséges, hogy 10 ezer katonáról van szó. Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter a hét végén közölte, hogy Magyarország még nem döntött, elismeri-e ezen a héten a függetlenné vált jugoszláviai köztársaságokat. A Népszabadságban közölt nyilatkozat szerint Magyarország e kérdésben lépéseit összehangolja Csehszlovákiával és Lengyelországgal. A „visegrádi hármak” konzultációi most folynak, és a három ország álláspontja közel áll egymáshoz. Jeszenszky jelezte, hogy az EK a jugoszláv köztársaságok gyors elismerésével a konfliktus békés megoldását akarja elősegíteni. Hozzátette azonban, hogy Magyarország nem másolja az EK politikáját, de lépéseit összehangolja a közösség döntéseivel. A magyar rádió közlése szerint a jugoszláv hadsereg Zágrábban, a horvát hadsereg pedig Belgrádban létesít képviseletet. Az olasz védelmi minisztérium vizsgálóbizottsága a helyszínen tanulmányozza az Európai Közösség megfigyelőit szállító helikopter lelövésének körülményeit. A bizottság vezetője elmondta: főként a jugoszláv repülésirányítás szerepét kívánják tisztázni. Szerinte egyelőre nem világos, hogy a pilóta tudta-e mire tüzel. Azt tudnia kellett, hogy helikoptert vett célba, de elképzelhető, hogy annak nem volt tudatában, hogy a gépen az EK megfigyelői utaznak. Megállapodás a fekete-tengeri flotta ügyében Csökkent a feszültség Oroszország és Ukrajna megállapodott a fekete-tengeri flotta hovatartozásáról. Eszerint a hajóhad egy része ukrán fennhatóság alá kerül, de a stratégiai fegyverek felett fennmarad az egységes irányítás. Az Iszlám Üdvfront a választások első menetében aratott győzelme után fokozott erővel veti magát a választási harcba. Képünkön az iszlám fundamentalisták Algírban új jelszavakat függesztenek fel az utcákon. A felvétel még a kormány katonai intézkedései előtt készült (Telefotó: CSTK/AP) Tankok a főváros utcáin Válsághelyzet Algírban Sahraj orosz miniszterelnök-helyettes és Antonov ukrán védelmi miniszter Kijevben megegyezett arról is, hogy tárgyalásokat kezdenek a nemzetközi biztonsági és leszerelési egyezmények végrehajtásáról. Megerősítették: a két köztársaság kész ratifikálni a stratégiai, illetve a hagyományos fegyverek korlátozásáról kötött megállapodásokat. A megállapodás általános jellegű, a részleteket a szakértőkre bízzák. A szakértők január 16-án találkoznak Kijevben. A felek megállapodtak, hogy a flotta ügyében hozott megállapodás csökkentette a feszültséget Ukrajna és Oroszország között. Ukrajna, Kazahsztán és Moldávia után Belorusszia is önálló fegyveres testületek felállítása mellett döntött. A minszki parlament határozata alapján a köztársaság területén levő volt egységek felett a jövőben a belorusz kormány rendelkezik, kivéve a központi parancsnokság alá tartozó stratégiai erőket. A parlament egyúttal az államközösség országaihoz intézett felhívásában aggodalmának adott hangot a volt fegyveres erők sorsa miatt. A kérdés megoldatlansága a tagállamok között erőiszakra vezethet, figyelmeztet a belorussz parlament. Moszkvában a Kutuzov sugárúton tüntettek a tej- és élelmiszerhiány miatt. A többnyire idős emberekből álló tüntetőcsoport úgy sorakozott a tejért, hogy elállta a nagyforgalmú sugárutat. Tegnap délelőtt baloldali csoportok tüntettek a Kreml és a Manézs tér környékén. Tiltakoztak a gazdasági politika és az árliberalizáció ellen. A tüntetésen láthatók voltaka volt Szovjetunió zászlói is. Horn Gyula a kisebbségekről Az elszakadás katasztrófa lenne Horn Gyula volt magyar külügyminiszter szerint Közép- és Kelet-Európa etnikai problémái egyúttal területi problémák is. A jelenlegi államhatárok alapját a versaillesi és trianoni döntések határozzák meg, amelyek „a nagyhatalmak diktátumát” tükrözik. A magyar parlament külügyi bizottságának elnöke berlini sajtóértekezletén megjegyezte, hogy sok esetben a jelenlegi felosztás igazságtalan, mert egész etnikai csoportok az anyaország határain túlra kerültek, és egyidejűleg „megbomlottak a régi gazdasági egységek”. A fenti problémákat Horn véleménye szerint nem lehet határrevízióval megoldani, mert egy ilyen folyamat, ha egyszer megindul, nem állítható meg többé. Csehszlovákia szemléltető példája annak, milyen veszélyes következményei lennének a területi igények felve-Elnökválasztások Bulgáriában Az első közvetlen elnökválasztások Bulgáriában, amelyeket tegnap rendeztek, a hírek szerint nyugalomban zajlottak le. A választásokon 22 jelölt-pár indult. A párosítás az elnök és az alelnök személyére vonatkozik. Általában úgy vélik, hogy a választások első menetében a Demokratikus Erők Szövetsége győz. A hatalmon levő párt jelöltje a jelenlegi elnök, Zselju Zselev és Blaga Dimitrova költőnő. Az előzetes felmérések szerint a második helyen a Velko Valkanov—Rumen Vodenicsarov kettős áll. A hivatalos eredményeket hétfőn közük. Az elnökválasztásokon szavazásra jogosult személyek száma a külföldön élő bolgárokkal együtt 6 millió 700 ezer. tésének. Horn megállapította, hogy a magyar területeket Csehszlovákiának a Masaryk-köztársaság megalakulásakor adták át. Arra a kérdésre, hogy Szlovákia elszakadása esetén nem kellene-e ismét tárgyalni ezekről a magyar területekről és mi következne azután, Horn, aki egyébként terjedelmesen válaszolt a kérdésekre, röviden felelt: Ez katasztrófa lenne. Horn véleménye szerint a Nyugatnak támogatnia kellene a nemzeti államok létrejöttét a volt Szovjetunió területén, de segítségét ahhoz a feltételhez kellene kötnie, hogy ezekben az államokban demokratikus legyen a fejlődés és megvédjék a nemzeti kisebbségeket. Ez érvényes a román vezetésre is, amely országát az új alkotmányban „egységes, nemzeti államként” határozza meg, és közben elnyomja az etnikai kisebbségeket. A románoknak érthetően meg kellene mondani: Ilyen feltételek mellett nem juthattnak el az Európai Közösségekbe. Újabb titkok az öbölháborúról Egy amerikai lap szerint az amerikai hadsereg az öbölháború utolsó óráiban megpróbálta eltenni láb alól Szaddam Húszéin iraki elnököt. AZ US News end World Report úgy tudja, hogy két harci gép két speciális bombát dobott Húszéin feltételezett bunkerére. Az elnök azonban a támadáskor nem volt a rejtekhelyen. A két tonnás bombákat a háború alatt tervezték arra a célra, hogy képesek legyenek áttörni a több méter mélyen földben levő bunkerek betonfalát is. Washingtonban eddig tagadták, hogy megpróbálták volna megölni Hu-IClJEVBEN közös közlemény aláírásával ért véget Petr Pithart cseh kormányfő ukrajnai látogatása. A közlemény megállapítja, hogy kedvezőek a körülmények a gyümölcsöző kétoldalú együttműködés megalapozásához. Meg kell teremteni a jogi feltételeket ahhoz, hogy a pénzügyek és a kereskedelem terén az együttműködés tovább fejlődjék. Alexander vondrát, a csehszlovák köztársasági elnök tanácsadóját a hét végén fogadta Radoman Bozovic szerb kormányfő és Vladimir Jovanovic külügyminiszter. Horvátországi, bosznia-hercegovinai és macedóniai látogatásához hasonlóan Vondra a szerb vezetőkkel is a jugoszláviai válság megoldásáról és az ezzel kapcsolatos csehszlovák álláspontról tárgyalt. Csehszlovákia támogatja Cyrus Vance tervét és az ENSZ-csapatok bevetését. Borisz JELCIN orosz elnök részt vesz az ENSZ Biztonsági Tanácsa tagjainak január végi csúcsértekezletén New Yorkban. A csúcsértekezletre Jelcint John Major brit kormányfő telefonon hívta meg. A telefonbeszélgetés során véleményt cseréltek az oroszországi helyzetről és a fekete-tengeri flotta kérdéséről is. Az ENSZ-FELÜGYELŐK nukleáris szakértőkből álló csoportja ismét Irakba utazott. A nyolctagú csoport három napig marad az országban, hogy megállapítsa, Irak teljesíti-e azt az ENSZ-határozatot, amely szerint fel kell számolnia az atomfegyver elkészítésére alkalmas berendezéseket. R aMIZ ALIA albán elnök egészségi állapota javult — közölte a RIA hírügynökség. A hatvanhat éves elnököt újév napján érte az infarktus. Jelenleg lábadozik, és már részt vett néhány rövid munkaértekezleten. Uh KRAJNA ES KAZAHSZTÁN kormányai megállapodtak néhány alapvető élelmiszer árának felső határáról. A döntés szerint a tejet, tejfölt, túrót és egyéb tejtermékeket ez év első negyedében legfeljebb az eredeti árak háromszorosáért szabad árusítani. A napokban egyeznek meg a kenyér és más élelmiszerek árainak felső szintjéről, ami hozzávetőlegesen tíz milliárd rubel dotációt követel csak Kazahsztánban. Jeruzsálemben két izraeli rendőr megsebesült, amikor a nők egy csoportja az arab—izraeli béketárgyalások ellen tüntetett. A tüntetést feloszlató rendőröket kövekkel és üvegcserepekkel dobálták meg. A megszállt Gaza-övezetben az izraeli katonák rálőttek egy 22 éves palesztin fiatalemberre, akit súlyos állapotban szállítottak kórházba. D amaszkusz nagyszabású fegyverüzletről tárgyal Moszkvával. Szíria korszerűsíteni akarja légierejét, és ezért két milliárd dollár értékben szeretne korszerű Mig-29 és Su-24 típusú repülőgépeket, valamint SAM-10 és SÁM-11 típusú föld—levegő rakétákat vásárolni. B erlin és Hamburg között mágneses gyorsvasút építését tervezik. Az építkezésről a német kormány ez év közepén dönt. A beruházás becslések szerint 7,5 milliárd márkát igényel. Feltételezik, hogy évente 16 millió utast szállítana. A mágneses térben különleges pályán száguldó szerelvények több mint 400 kilométeres óránkénti sebességet érhetnek el. K.UBÁBAN halálra ítélték azt a három férfit, akik Kuba északi partjain szálltak partra. A partraszállt kubai emigránsok fel voltak fegyverezve, és a vád szerint terrorcselekményeket akartak elkövetni. Tegnap közölték, hogy a három kubai rendőr halálát okozó támadásnak mind a hét elkövetőjét kézre kerítették. Az országban rendkívüli készültségbe helyezték a határőr-csapatokat és a légvédelmi rakétaegységeket. Az USA a hét végén nyilatkozatban utasította vissza a kubai vádakat, miszerint támogatja a terroristák tevékenységét Kubában. A nyilatkozat szerint az elfogott személyek egyike sem amerikai állampolgár. Richard CHENEY amerikai védelmi miniszter cáfolta azokat a híreket, hogy az USA ötezerre csökkenti az atomrobbanófejek számát. A miniszter szerint a volt Szovjetunió utódállamaiban a helyzet bizonytalan. Az atomrobbanófejek számát csökkentik ugyan, de nem olyan nagy mértékben, ahogy azt egyes szakértők javasolják. Cheney egyúttal közölte, hogy a rakéták új generációján dolgoznak, amelyek helyettesítik a jelenlegi rakétafegyverzetet.
