Szabad Újság, 1991. december (1. évfolyam, 242-264. szám)

1991-12-13 / 252. szám

4 1991. december 13. Szabad ÚJSÁG Kilencven nap leforgása alatt Istállóból szupermarket Az épület korábbi lakói úgy nézné­nek ma rá, mint borjú az új kapura, lévén, hogy amúgy is borjak voltak. Nem csalás, nem ámítás, a szocialista megalomániára emlékeztető Duna­­szerdahelyi Másospol hírhedt 7600-as farmjának egyik istállójában december elsején megnyílt a környék első igazi szupermarketje, az Euromarket. Első pillantásra semmi sem emlékeztet már a hatalmas csarnok korábbi funkciójá­ra. Tetszetős sötétbarna tetőt kapott, ami nagyon jó összhangban van a hó­fehér falakkal. A bejáratnál sziklaker­ten omlik alá a szökőkút vize, tágas élelmiszeráruház fogadja az érkezőt háztartás-vegyipari termékekkel, koz­metikai cikkekkel, valamint bútorsza­lon, szőnyegbolt és butikok egész so­ra. A padlót hófehér műmárvány borít­ja, s mindezek csak a külsőségek. Ebben az esetben azonban sokkal izgatóbb a kérdés: Hogy is jön létre egy ilyen nem mindennapi vállalko­zás? A válasszal az Euromarket Kft. meglepően fiatal magyar társtulajdo­nosa, a tatai Agrofeed Kft. tulajdono­sa, Kálmán Péter szolgált:- Sokat jártam Csehszlovákiában, feltűnt nekem, hogy itt nemigen van­nak szupermarket jellegű boltok, külö­nösen az ország déli részén. Az em­berek hozzánk járnak vásárolni. Gon­doltam, miért fáradnának, ha sokkal könnyebb elhozni nekik az árut. Meg aztán úgy tűnik nekem, hogy errefelé egy kicsit elkényelmesedett a keres­kedelem. Nem az, aminek lennie kel­lene. Ez adta az ötletet. Régi ismerő­söm Uher Iván mérnök a Másospol­­ból, egyszer borozgatás közben el­mondta, hogy válságba került a hús­piac, sőt, a farm a csőd széléh áll, összedugtuk hát a fejünket, és ki­agyaltuk, hogy valamelyik istállót, ha megkapjuk, átalakítjuk áruházzá. Az ötlettől a megvalósításig mind­össze 90 nap telt el, ami hazai vi­szonylatban figyelemreméltó, a legek A legkisebbekre is gondoltak, a kis kocsikkal közlekedhetnek az élelmi­szerboltban. (Fogas Ferenc felvételei) könyvébe kívánkozó teljesítmény, mert a hivatali bürokrácia útvesztőiben rendszerint nem mennek simán a dol­gok. Az Euromarket Kft. hazai társtu­lajdonosa, Uher Iván elmondta, hogy őket is meglepte, milyen hamar és milyen simán mentek a dolgok. Au­gusztus 29-én vehették birtokukba a csarnokot, amelynek alapterülete 3236 négyzetméter, ebből az éleltmi­­szerbolt több mint 900, a bútorszalon majdnem ugyanilyen területen fekszik. Magyar József mérnökkel, az áru­ház igazgatójával indulok „bevásárló körútra“. A bejáratnál Fjord hűtőszek­rényeket, fagyasztóládákat és egyéb háztartási gépeket kínálnak, jobbra a pesti Trixi kötőszalon nyitott butikot, arrább a Medito Kft. kínálja játékait, Sindy és egyéb babákat, hátrább pe­dig kozmetikai cikkeket találunk. A szórakoztató elektronikát kínáló részleget valószínűleg még karácsony előtt megnyitják. A bejárattól balra nyílik a tágas bútorszalon, amelyben elsősorban külföldi stílbútorokat, lakberendezési tárgyakat kínálnak. A jelenlegi válasz­ték csak elenyésző töredéke annak, ami a jövőben szerepel majd az áru­jegyzéken. A szőnyegboltban pedig zömmel az angol Sulák szőnyegeket találja a vevő. Legtöbb látogatója nyilván az élel­­miszermarketnek lesz, amely mindjárt a bejárattal szemben tárulkozik az éd<ező elé. A berendező dicséretére legyen mondva, hogy nem ragaszko­dott a rossz hazai szokásokhoz, nem zsúfolta tele polcokkal, amelyeken így is megtaláljuk mindazokat a cikkeket, amelyekért eddig rendszerint Magyar­­országra jártunk át. Ezenkívül termé­szetesen a hazai termékek kínálata is bőséges, hiszen 2500 tetei szerepel az árlistán. A gyanútlan vásárlót nyil­ván zavarba hozzák a csomagoláson feltüntetett ötjegyű számok, a kijárat­nál álló számítógépeket annál kevés­bé. Játszva leolvassák a kódot, mert itt A társtulajdonosok, Uher Iván balról és Kálmán Péter ünnepélyesen meqnyitiák az áruházat. már alkalmazzák a kódjegyeket, ame­lyekről a legtöbb hazai áruházban még csak álmodnak.- Ennek a kódrendszernek az a gyakorlati haszna - világosít fel az igazgató hogy a nap bármely órájá­ban, másodpercében tudom, miből mennyi fogyott, mennyi van még rak­táron, mit kell pótolni. így nem fordul­hat elő, hogy bármely termék akár időszakosan is eltűnjön a polcokról. A számítógéprendszernek más kül­detése is van. Megtudtam, hogy az Euromarket tulajdonképpen klasszi­kus raktáráruház. A csarnok további részében vállalkozóknak, viszontela­dóknak nagykereskedelmi áron szállí­tanak. Ekkora árukészletet csakis szá­mítógéppel lehet ellenőrizni. Igaz, hogy már az élelmiszerrészlegen is az a gyakorlat, hogy minél többet vesz, annál kevesebbet fizet. Magyar mér­nök elmondta még, hogy megnyitásra vár az autóalkatrészbolt, amelyben el­sősorban a Skoda-tulajdonosok régi típusú járművükre is mindent megta­lálnak. A jövőben használtkocsipiacot nyitnak, ahol nyugati gépkocsikat kí­nálnak majd, és még egy sor további meglepetés várja a közönséget. A je­lenlegi árukészlet 70 százaléka szár­mazik Magyarországról. Az Euromarket szombaton és va­sárnap 9-től 16 óráig, a hét más napján 8-tól 19 óráig tart nyitva és a Dunaszerdahelyet Várkonnyal ösz­­szekötő út mentén található. A duna­­szerdahelyi vasútállomásról minden .kerek órában autóbusszal megközelít­hető. Ezenkívül a vidéki járatok is megállnak mellette. Érdemes. PALÁGYI LAJOS Veszélyforrások az irodákban A munkahely beteggé tesz * A jövő egyre „sugárzóbb", a nagyfrekvenciájú készülékek rohamtempó­ban nyomulnak be mindennapjainkba. Pedig minél jobban ellátott a leg­újabb technikai vívmányokkal egy iroda, annál veszélyesebb környezetet jelent az ott dolgozók számára - derül ki a Wirtschaft Woche cikkéből. a Bioflóra Kft. játékkereskedéseiben Nagyraktár: 931 01 Somorja, ékolská 2 tel.: 0708 - 40 28 fax: 0709 - 259 96 Lerakatok: Judr. Stanislav KrSiak, Novó Dubnlca, tel.: 01841-241 29 Németh György, Veiké Ludnice 426, tel.: 0811-948 56 Jaroslav Klement, 2arnovlca, Mlerovó ném. Kiskereskedéseink: Bősön, Nagymegyeren, Somorján a szolgáltatások házában Az elektronikus készülékek láthatatlan sugárzásai éppoly veszélyt jelentenek az emberek számára, mint a gyógyszerek mel­lékhatásai. Évekig csak a monitoros munka­helyeken fellépő veszélyekről folyt a diskur­zus, pedig a technikai fejlődés időközben újabb veszélyforrásokat is alkotott. A mobil­­telefonok, a fénymásológépek, a lézeres nyomtatók és a modern halogén lámpák éppúgy az elektronikus szmog terjesztői, mint a képernyők vagy a rádiókészülékek. A katonai ellenőrző állomások és postai adótornyok közelében a sugárzásból adódó erdőkárosodás sokszor szemmel látható és területileg is jól behatárolható - írja a német lap. Míg az adók körül pár száz méteres körzetben a fák betegek, kissé távolabb már újra egészségesen zöldellnek. Ugyanilyen sugárártalomnak vannak kitéve a beépített antennával rendelkező mobiltelefont hasz­náló emberek is. A szédületes ütemben fejlődő mobiltele­fon-hálózat a jobb minőségű jelátvitelhez egyre több adót épít, s azokat lehetőleg minél közelebb telepíti a telefonálókhoz. Ez egyben azt is jelenti, hogy a felhasználókat egyre közelebbről és egyre több káros su­gárzás éri. A nagyobb veszély azonban a készülékekből fenyegeti a telefonálókat. Ez év júniusában a német hatóságok azt ajánlották a beépített antennájú kézi-, illetve autótelefonokat használóknak, hogy tartsák a készüléket bizonyos távolságra maguktól. A 0,5-8,0 Watt teljesítményű mobiltelefo­noknál 20-25 cm, a 8-20 wattos készülé­keknél pedig 2 méter az ajánlott távolság. Csak a 0,5 wattnál kisebb teljesítményű készülékek nem rejtenek magukban ilyen veszélyt. Az óvintézkedések hátterében az áll, hogy a testközelben lévő adó-vevő készülé­kek nagyfrekvenciás energiát juttatnak az ember fejébe, s ezzel olyan káros következ­ményeket okozhatnak, mint a szürkehályog •(agy az agyfunkciók zavara.- Ugyanakkor ezek az ajánlások elég nehezen betartha­tók, hiszen eléggé körülményes dolog úgy telefonálni, hogy közben a készüléket távol tartjuk magunktól. Ez csak akkor valósítható meg könnyen, ha az antenna és a kagyló különválasztható egymástól. A másik meg­oldás az lenne, ha a készülékek teljesítmé­nyét csökkentenék. Ma már a gyermekektől az idősekig számtalan ember használja rendszeresen és hosszabb beszélgetésekre ezeket a ké­szülékeket, szigorúbban kell tehát vizsgálni a biztonsági előírásokat, mint a nyolcvanas évek elején, amikor még nem voltak töme­gesen elterjedve. Viszonylag új veszélyforrást jelentenek a divatos, formatervezett halogénlámpák is. Néhány típusuk ugyanis annyi ibolyántúli sugarat bocsájt ki, mint egy kisebb szolá­rium. A brit tudományos magazin, a New Scientist júliusi száma ausztrál kutatók mé­réseire hivatkozva közölte, hogy a volfrám­­halogén lámpák leégést, szembetegséget, sőt bőrrákot okozhatnak. A német műszaki ellenőrző intézet, a TÜV mérései is azt bizonyítják, hogy az íróasztali lámpákban alkalmazott, a dolgozótól mintegy 30 cm-re lévő halogén izzó sugárzása már igen rövid idő alatt is veszélyes mértékű lehet. (A még veszélytelen szintnek azt az állapotot ítélték a kutatók, ami egy szoláriumos kezelésnek felel meg.) Bár a szakma meglehetősen ingerülten reagált az eredményekre, a Sugárzásvédel­mi Szövetségi Hivatal további vizsgálatokat folytatott, melyek igazolták a TÜV méréseit. Az izzógyártók egyébként könnyen meg­oldhatnák a problémát egy védőüveg fel­szerelésével, de mert így oda a termék sikkje, ezért még csak a halogén izzók 10 százaléka kerül így forgalomba. Talán ugyanilyen kevéssé ismert, hogy milyen veszélyt rejtenek magukban a fénymásolók és a lézeres nyomtatók. Ha rosszul szellőztethető szobákban helyezik el őket, akkor az ott dolgozók gyakran panaszkodnak fejfájásra, szédülésre vagy nyálkahártya-problémákra, aminek az oka minden esetben a magas ózonkoncentrá­ció. A legmodernebb készülékeknél éppen ezért igyekeznek a gyártók az ózonkibocsá­tást a minimálisra csökkenteni. A számítógépgyártókra viszont már rég­óta rájár a rúd. Bár egyértelműen még nem tudták bizonyítani e berendezések káros hatásait, az emberek többsége úgy van vele, mint a hamburgi egészségügyi hivatal egyik munkatársa, aki szerint „miért kellene a felhasználónak 20 évig a képernyő előtt ülve játszani a kísérleti nyulat ahhoz, hogy idővel megállapítsák róla: hát igen, jobb lett volna kevesebb sugárzás“. Mindenesetre egyre több vevő igényli az SZÚP-454 alacsonyabb sugárzású készülékeket, s egyre jobban figyelembe veszik a svéd sugárzásvédelmi intézet által ajánlott érté­keket. Ezek szerint az ember egészségére veszélytelen sugárzás értéke az elekt­rosztatikustérben 1 kilovolt/méter, a mágne­ses erőteret pedig 25 milliteslában szabják meg a svédek. Az intézet ajánlásai sokak számára azért is szimpatikusak, mert nem az orvosi és ipari lobby sokszor átláthatat­lan harcának a kompromisszumos eredmé­nyei, hanem egyszerűen a már meglévő, a piaci kínálatban szereplő készülékek va­lós paramétereiből indulnak ki. (NVG) Sugárfajta Mi termeli? Következmények Nagyfrekvenciájú sugárzás Rádió, televízió, mobiltelefon A központi idegrendszer és az anyagcsere zavarai, szürke hályog, szemkárosodás. Ibolyántúli sugárzás Halogén lámpák Kötőhártya gyulladás, leégés, időelőtti bőröregedés, bőrrák. Elektrosztatikus tér Monitor Kötőhártyagyulladás, bőrkiütés. Bektromagnetikus tér Monitor (de más elektromos készülék is) Terhes nőknél koraszülés és a magzat fejlődési rendellenessége. Röntgensugár Monitor A sugárzási erősségek nem érnek el veszélyes mértéket Ózon Fénymásológép, lézeres nyomtató Fejfájás, szédülés, nyálkahártyaingerlékenység, légszomj, tüdőkárosodás. Védőüveg nélküli halogén izzók időfelhasználása (tipikus távolság: 30 cm) Gyártmány Szoláriumhatás túllépéséhez (óra) Leégéshez (óra) Thorn 12 V, 50 W, reflektoros 0.9 4)0 Osram 12 V, 50 W, reflektoros 2.0 8.0 Lindner 12 V. 75 W, reflektoros 2.0 8,0 Ikea, 12 V, 100 W, reflektoros 2.0 8,0 Ikea, 12 V. 20 W, reflektoros 3,0 12,0 Osram 12 V, 50 W 4.0 16,0 Philips 12 V. 50 W 4.0 16,0 r

Next

/
Thumbnails
Contents