Szabad Újság, 1991. december (1. évfolyam, 242-264. szám)
1991-12-13 / 252. szám
1991. december 13. Szabad ÍTJSÁG 5 „A kelet-berlini államügyészeket el kell bocsátani“ Szebbnél szebb alkalmak a visszaélésekre... Margarete Bräutigam berlini főállamügyésznő számára a német egyesülés nemcsak azt jelentette, hogy Nyugat-Berlinen kívül a kelet-berlini gazdasági bűnözési ügyek is az ö hatáskörébe kerültek át, hanem azt is, hogy merőben új „kinövésekkel" kellett (elvennie a harcot. A szocialista gazdaság kapitalistává mutálódása ugyanis szebbnél szebb visszaélési lehetőségeket teremtett, elsősorban azoknak a keletnémet gazdasági vezetőknek, akik már korábban sem voltak szemérmesek, ha alkalom adódott egy kis „mellékes" bezsebelésére. • Mennyiben változtak meg a hivatal mindennapjai az egyesülés óta?- Nagyon sokban - válaszolta Margarete Bräutigam. - Először is, a kelet-berlini terület átvételével hatvan százalékkal megnövekedett a munkánk mennyisége, pedig már eddig is úgy túl voltunk terhelve, hogy fontosság szerint rangsorolnunk kellett az ügyeket. Ezen felül persze egészen újfajta bűnügyekkel kellett megismerkednünk. • Milyen jellegű ügyek ezek?-Több csoportra osztanám őket. Az első a transzferrubellel kapcsolatos csalások csoportja. Kihasználva az Egyesülési Szerződés hiányosságait, és azt, hogy a papir nagyon türelmes, meghamisítottak néhány apró számot, és így a valóságosnál jóval nagyobb exportot mutattak ki. Ezzel rengeteg pénzt lehetett keresni, mert az NSZK felé történt nyitás következtében megteremtődött a lehetősége annak, hogy a régi gyakorlattól eltérően egy transzferrubelügyleten keresztül kemény valutához lehessen jutni. Ez fantasztikus csábítás volt, amit nagyon sokan ki is használtak. • Hányán?- Körülbelül ötvenen. Jó, erre persze mondhatja azt, hogy ötven eset az semmi, de ez az ötven eset másfél milliárd márkás kárt okozott. És azt is elárulhatom, hogy ez még csak a jéghegy csúcsa, mert a vizsgálatokat gyakorlatilag nemrég kezdtük meg. A második csoportba a csalások, hűtlen kezelések ügyei tartoznak, amelyek a volt állami vállalatok privatizációjával függnek össze. A tetteseknek itt hárommilliárd márkát sikerült zsebre tenniük. • Mondana egy konkrét példát?- Szívesen plasztikussá teszem a dolgot. Az átalakítás során például a vállalat vagyona természetesen átkerül az új vállalatok birtokába. Ezek a vagyontárgyak lehetnek csónakok, teherautók, telkek - vagyis gazdag a választék. Esetükben a vétkesek megpróbáltak - azzal az indokkal, hogy pénzre van szükségük az átmeneti nehézségek áthidalására, arra az időre, míg újra beindul a normális kereskedelmi tevékenység - úgynevezett szükségeladásokat lebonyolítani. Nagyon kedvezőtlen árakon - legalábbis ez állt a papíron. A valóságban sokkal több pénz vándorolt a vevő zsebéből az eladóéba az üzletkötésekkor, ami alatt azt értem, hogy ezek a pénzek magánzsebekbe kerültek. Az üzemek így jelentősen megkárosultak, egyesek viszont betegre keresték magukat. • Kiknek voltak a legkézenfekvőbb lehetőségei a csalások elkövetésére?- Az állami vállalatok, kombinátok igazgatóinak, azoknak, akik - hogy úgy mondjam - ott ültek a forrásnál. A transzferrubel-ügyeknél kicsit más volt a helyzet. Ott a tettesek nem feltétlenül tartoztak a régi vezető elithez, de pillanatok alatt feltalálták magukat, villámsebesen cégeket alapítottak, amelyek még felugrottak a vonatra, hogy az utolsó pillanatig üzletelhessenek. Voltak olyan frissen alapított cégek, amelyek azonmód, milliós üzleteket kötöttek. • Igazat ad nekem, ha azt mondom, hogy ebből a rendszerváltásból megint azok tudtak hasznot húzni, akik az előző rendszerből is hasznot húztak?- Nem csak ők, de ók is. Ez ugye, a régi nóta. Annak a munkásnak, aki a gép mellett áll, és egy alkatrészt esztergál, nincs lehetősége, még a nagy politikai földindulások alkalmával sem, hogy hirtelen részt vegyen valami nagystílű manipulációban. És az a nagy baj, hogy a káros következmények éppen öt, a kisembert érintik, akiknek viszont nyereségük lesz a dologból, azok elsősorban valóban a múlt rendszer főnökei. • Miben különböznek ezek a bűnügyek azoktól, amikkkel eddig találkozott?- A gazdasági bűnözök olyan összegű károkat okoztak, amilyenekkel itt, mi, ilyen tömörített formában még nem találkoztunk. Ha az egyesülés előtt 10-20 millió márkás káröszszegekkel dolgoztunk, akkor azt mondtuk, hogy „nagy" ügyeink vannak. Milliárdokkal soha nem számoltunk. A másik lényeges különbség az, hogy nekünk államügyészeknek bele kellett tanulnunk egy merőben más gazdasági rendszerbe ahhoz, hogy egyáltalán megkezdhessük az ügyek feldolgozását. Eddig a szabad piacgazdaság kinövéseivel kellett megküzdenünk, itt viszont egy olyan gazdasági rendszerrel találkoztunk, amit az állam irányított. Számunkra minden újdonság volt, és fáradságos munkával kellett összeszedegetnünk a szükséges tudnivalókat. • Nem lett volna egyszerűbb volt kelet-berlini államügyészeket is belevonni a munkába?- Politikai döntés született arról, hogy a kelet-berlini államügyészeket el kell bocsátani. El akarták kerülni, hogy egy városon belül kétfajta jogrendszer képviselői tevékenykedjenek, akik képzettségüket tekintve is teljesen különbözőek. Ez szükségszerűen súrlódásokhoz vezetett volna, és a lakosság sem vette volna jónéven. • Egy korábbi interjújában említette, hogy ezekben a hónapokban az ingatlansíbolási ügyek kerülnek előtérbe a munkájukban.- Igen, egyre több olyan ügyünk van, ahol a telkek rendkívül gyanús körülmények között váltottak tulajdonost. Vagy például irodaházakban olyan minimális bérleti díjak fejében kötöttek 25 évre szóló szerződéseket, ráadásul a Belváros legjobb helyén, hogy biztosra vehető: itt magánmegállapodások- születtek, és az ingatlan kezelőjének zsebébe nagy összegek folytak, ahelyett, hogy az adott vállalatok kasszáját gazdagították volna. Sajnos, hosszú évekre el vagyunk látva munkával. (PPP) ✓ Mi a Szövetségi Biztonsági Információs Szolgálat A hírszerző jogai és kötelességei A Szövetségi Gyűlés az idén fogadta el azt a törvényt, mellyel létrehozta a Szövetségi Biztonsági Információs Szolgálatot (SZBISZ) mint állami szervet. A SZBISZ a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság hírszerző szerve, amely az állam és alkotmányos rendjének biztonsági ügyeiben lát el feladatokat a törvény által meghatározott terjedelemben. Tevékenységében tehát az alkotmányhoz, a törvényekhez és más általánosan kötelező jogszabályokhoz tartja magát. A törvény azt is leszögezi, hogy az állampolgárok alkotmányos jogait és szabadságát ez a biztonsági szerv csak e törvény által meghatározott mértékben és módon korlátozhatja. A Szövetségi Biztonsági Információs Szolgálat beszerzi és feldolgozza:- az alkotmányos rend védelméhez szükséges,- az idegen hírszerző szolgálatok tevékenységével,- a külfölddel szövetkezve szervezett terrorizmussal,- az állam biztonsága ellen irányuló tevékenységgel kapcsolatos * és- az állam gazdasági érdekeinek védelme szempontjából fontos információkat,- egyidejűleg együttműködik az államtitkok védelmében. E biztonsági szerv átadja az állam alkotmányos szerveinek azokat a jelentős információkat, amelyekre ezeknek a szerveknek döntéshozatalukhoz, illetve amelyekre az alkotmányos szerveknek az alkotmány- és jogellenes tevékenység megfékezése érdekében szükségük van. Az SZBISZ tevékenységét a Szövetségi Gyűlés egy külön bizottsága ellenőrzi. Ez például elrendelheti, hogy vessenek véget az olyan tevékenységnek, amely meghaladja e biztonsági szerv meghatározott hatáskörét, vagy amely törvénysértő, valamint intézkedéseket foganatosíthat olyan esetekben, amikor úgy vélik, hogy a biztonsági szerv tagjainak tevékenysége törvénysértő módon korlátozza vagy felszámolja valakinek a jogait. E parlamenti ellenőrző szerv a biztonsági szolgálat tagjainak törvénysértő magatartásáról köteles jelentést tenni a Szövetségi Gyűlésnek, valamint a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság főügyészének, illetve, az ügy jellegétől függően a szövetség* kormánynak is. A törvény leszögezi: a biztonsági szolgálat tagjainak feladata, hogy tevékenységük során ügyeljenek az állampolgárok becsületére, hírnevére és méltóságára, valamint saját becsületükre és jó hírnevükre is. E szerv tagjai jogosultak a fegyverviselésre, illetve a fegyver használatára a törvény által meghatározott kereteken belül. Például önvédelem esetén, hogy elhárítsák a személyük ellen folytatott támadást vagy más személy élete elleni támadást, valamint, abban az esetben, ha az eredménytelen előzetes felszólítás után másként nem hárítható el a védett objektumok, őrzött zárt területek vagy védett személyek ellen irányuló veszélyes támadás. A törvény rendelkezik a biztonsági szolgálat javára cselekvő személyekről is. Ezek azok a személyek, akik önként és titkolt módon nyújtanak szolgálatokat. A Szövetségi Biztonsági Információs Szolgálat az ilyen személyekről csak az egyes feladatok teljesítése idején vezethet nyilvántartást. A nyilvántartás adatait a feladat elvégzése után meg kell semmisíteni. Ha valaki a Szövetségi Biztonsági Információs Szolgálatnak nyújtott segítség következtében megbetegszik, vagy meghal, az így keletkezett kárt az állam a dolgozók kártalanítását szabályozó előírások alapján köteles megtéríteni. A Szövetségi Biztonsági Információs Szolgálat tagjai nem lehetnek politikai pártok és politikai mozgalmak tagjai, azok tevékenységében nem vehetnek aktívan részt, és azok javára sem tevékenykedhetnek. Olyan társaságok szerveinek tagjai sem lehetnek, amelyek nyereségorientált tevékenységet folytatnak. „Ejtóernyósveszély!" (A szerző illusztrációs felvétele) Vigyázat, ejtőernyősök! Újfajta táblát lehetne egynéhány üzemünk, vállalatunk bejáratánál elhelyezni mostanság. Vigyázat, ejtőernyősök! - hirdethetné rajta a valamiféle rajzzal is illusztrált felirat, amely a diktatórikus kommunista rendszerben „fényes“ karriert befutott, leszerepelt pártkáderek gyárakba, hivatalokba, újfent jói fizető állásokba kerülésének, becsempészésének veszélyére hivná fel a figyelmet. Mert bizony fura eseteknek lehetünk még ma is fül- és szemtanúi honi tájainkon. Ugyanazok a pökhendi, úrhatnám kiskirályok, akik jószerével a csőd szélére sodorták az országot, ismét vezető pozíciókba kerülnek, villogtatják újra oroszlánkörmeiket, s a basáskodásuk, egyeduralmuk ellen szót emelő dolgozókat már nyíltan elbocsájtással fenyegetik. A beszélgetések persze szinte mindig négyszemközt, tanúk nélkül zajlanak, így nehéz őket tetten érni, lefülelni, aljas, sokáig büntelenül gyakorolt praktikáikat lehetetlen reájuk bizonyítani. Mondok egy példát is. Az egyik p.-i állami vállalat hűséges pártkáder igazgatója - nem tudom, „felsőbb“ utasításra cselekedett-e, vagy csak a „józan eszére" hallgatva - hozzálátott az intézmény kiárusításához. A dolgozók zöme megvonta tőle a bizalmat, ám ökelme azóta is a hivatalában pöffeszkedik. Azokhoz, akik tudnak bizonyos kétes üzelmeiról, továbbra is ragaszkodik, ám az önkényes és sokszor törvényellenes fellépései ellen ágálókat - mondvacsinált, kiagyalt ürügyekkel - munkaköri áthelyezéssel, kedvezménymegvonással, sőt elbocsájtással riogatja. Cimborái továbbra is a kegyeit élvezik, beosztottjainak nagy többsége- leginkább munkahelyféltésból - nem mer szót emelni ellene! Egy szép napon új munkaerő került az igazgatóság egyik osztályára. A munkahely ez idáig - hónapokon át - betöltetlen volt, a vezetőség csakis a megfelelő főiskolai szakképzettséggel és legalább tizenöt éves szakmai gyakorlattal rendelkező egyénnel kívánta betöltetni. Ilyen feltételeknek megfelelő jelentkező viszont egyszerűen nem akadt. Aztán úgy tűnt, megtörik a jég! A munkatárs a feloszlatott pártapparátus volt illusztris „katonája “. Képesítése- a pártfóiskola előtt lábbelikészitö szakiskolát végzett - a tisztség betöltésére meg szakmai gyakorlata nincs, de hát majd beletanul „menet közben“ a munkakörébe. Elvégre saját bevallása szerint kicsi kora óta hobbija volt az érintett szakterület... Az ejtőernyős „hobbimunkás" baj társ 3800 korona alapfizetéssel láthatott munkához! ZOLCZERLÁSZLÓ Változik a szovjet számítástechnikai piac is KGB-s mérnökök az Ami az átlagot illeti, a szovjet számítástechnika igen elmaradott - sokáig szinte alig volt korszerű hardver, míg meg nem indult a maszek behozatal. Néhány világhírű cég idejében kapcsolt, és máris betört a piacra. Az IBM vagy bizonyos berendezések tekintetében az Olivetti, jól ismert márkának számít. Ennek ellenére a COCOM-lista miatt rendkívül lassú a korszerű géppark kiépítése. Állami pénz csak egyes szakmák, főleg a hadiiparral, űrkutatással összefüggő ágazatok ellátására van, a gomba módra szaporodó kisebb számítástechnikai cégek, vegyes vállalatok a legkülönfélébb módon jutnak hozzá a komputerekhez. Számítógépért akár ölnek is - no persze, kisebb értékért is, ha úgy adódik. Bár sok a jó programot készítő mérnök, és a korszerűen felszerelt laboratóriumok száma is növekszik, óriási az anakronizmus a korszerűtlen gyakorlati termelőmunka és az azt esetleg irányítani kívánó számítástechnikai berendezések között. A piac azonban óriási, és színvonalbeli tarkasága lehetővé teszi, hogy a nagy világcégek is bekapcsolódjanak egyes vállalatok munkájába. A Paragraf International szovjet-amerikai vegyes vállalattal szerződést írt alá az Apple arról, hogy felhasználhassa technológiáját és programját kézzel írott szöveg olvasására és rögzítésére. Az Apple klaviatúra nélküli számítógépei, amelyeket a jövö év végén kezdenek árulni, már el lesznek látva egy speciális részegységgel. Ez lehetővé teszi, hogy különböző szövegeket és kézzel írott számokat rögzítsenek egy elektronikus „tollal". A szovjet - amerikai vegyes vállalatnak olyan programja is van, amely rossz minőségű facsimile információt is felismer. A szerződés azt is tartalmazza, hogy az Apple a jövőben előjogokat élvez a vegyes vállalat új programjainak értékesítésekor. Az ügylet nagyságát keinformációlopás ellen reskedelmi titokként kezelik, viszont az iménti kikötés azt mutatja, hogy a kisvállalat előnyösnek tekinti az Apple által felajánlott árat és magát a munkakapcsolatot. A legértékesebb számítástechnikai tudnivalókkal a KGB-főiskoláról kikerült szakemberei bírnak Többségük ma már az Elias cég alkalmazottja. Ök programokat árulnak a számítógépes információlopás kivédésére. Az Elias tart szemináriumokat is, amelyen a hallgatók megismerkedhetnek az információs kémkedés hatékony módszereivel és az ellenük folytatott harc hathatós eszközeivel. Az első ilyen szeminárium most folyik, a következő november elején indul. Az Eliast, amint azt Vlagyimir Anasin igazgató a Kommerszant tudósítójának elmondta, húsz volt KGB-föiskolás hozta létre. Közülük többen ma is zárt kutatóintézetben dolgoznak. Nagyon magas képzettségű szakemberekről van szó; még nem volt olyan program, amelyet nem tudtak volna megfejteni. A maximálisan megbízható, úgynevezett védelmi programok kidolgozása során figyelembe tudják venni a megrendelő igényeit is. A védelem ára attól is függ, hogy a program milyen értéket képvisel. A cég által ajánlott védelmi rendszer megakadályozza a lemásolást, a behatolást, viszont lehetővé teszi, hogy a bizalmas partnerek a „leszívás" veszélye nélkül, akár telefonhálózaton keresztül is átjátszhassanak egymásra információkat. A cég garantálja, hogy legalább ötven évig a védelem megbízhatóan működik. Az egyik ilyen védelmi rendszer, amelyet ,,kardinal"-nak hívnak, csak úgy engedi a számítógép közelébe az embert, ha az egy elektronikus kulcs segítségével „ki tudja nyitni". Az Elias nemcsak nagy komputerek védelmével foglalkozik, hanem személyi számítógépek és kisszámítógép hálózatok „őrzését" is vállalja. PÉNZ PLUSZ PIAC
