Szabad Újság, 1991. december (1. évfolyam, 242-264. szám)

1991-12-13 / 252. szám

1991. december 13.

3

Szabad ÚJSÁG

A zágrábi szövetségi laktanyákból kivonuló csapatok elérték Károlyvárost (Karlovac). Olyan területre akarnak elvonulni, amely nem áll horvát ellenőrzés alatt Képünk a szövetségi katonák csoportját és a gépkocsioszlopot mutatja a károlyvárosi megálló idején (Telefotó: CSTK/AP)

Horvát előrenyomulás Ny ugat-Szlavóniában

Előtérben a politikai kérdések

Közép-ázsiai nemzetközösség is lesz?

Oroszország kilépett a Szovjetunióból

Miután Ukrajna és Beloruszra parlamentje ratifikálta a breszti megállapodásokat, Borisz Jelcin, az Orosz Föderáció elnöke az orosz parlament elé terjesztette a kérdést A három szláv köztársaság döntését és a Független Államok Nemzetközösségének megalakítását a parlament szótöbbséggel elfogadta. A szerződés ratifikálása mellett 188 képviselő szavazott, az ellenszavazatok száma csak 6 volt.

Jugoszlávia szövetségi parlamentje úgy döntött, hogy még nem tárgyalja meg Ante Markovics kormányfő visszahívását tisztségéből. Mivel a parlament csak csonka összetételben működik, az esetleges szavazás érvénytelen lenne. A döntés elhalasztása azzal is magyarázható, hogy a kormányfő visszahívásával Belgrád gyakorlatilag elismerné Jugoszlávia megszűnését. Az ilyen lépés nem találna támogatókat Bosznia-Hercegovinában, sem Macedóniában, mert e két köztársaság a jelenlegi miniszterelnököt, Ante Markovicsot támogatja.

Lemondott Szerbia kormányfője, Dragutin Zelenovics. A köztársasági kormányfő távozásáról már a múlt héten is szó volt. Zelenovics nem ért egyet azokkal a bírálatokkal, amelyekkel a kabinet eredménytelen munkáját illették.

Nyugat-Szlavóniából a polgárháború

kezdete óta először a horvát egységek előrenyomulásáról érkeztek hírek. A zágrábi rádió szerint a horvát nemzeti gárda tizenhárom községet foglalt el Pakractól keletre. Ezekben a falvakban volt a szerb félkatonai fegyveres szervezetek központja. A vidéket a polgárháború elején a szerb csetnikek gyors támadással elfoglalták. A horvát ellenoffenzíva lassúbb ugyan, de eredményei tartósnak mutatkoznak. Az előrenyomulás Pakrac elfoglalásával kezdődött és Okucsani felé irányul. A horvát gárda harckocsikat és rakétavetőket is bevetett.

Belgrádból érkezett a hír, hogy a szövetségi katonai ügyészség ezer katona ellen folytat eljárást, ebből 856 esetben parancsnmegtagadás címén. A katonai ügyész közölte, hogy az utóbbi hónapokban 10 ezer tartalékos tagadta meg a behívóparancs teljesítését.

Az orosz parlament tegnap szótöbbséggel semmissé nyilvánította a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének megalakításáról szóló 1922. évi szerződést. Ezt a TASZSZ hírügynökség közölte. A Szovjetunió megalakításáról szóló dokumentumot a szovjetek első kongresszusa 1922. december 30-án fogadta el.

Ukrajna Leonyid Kravcsuk köztársasági elnök dekrétumával átvette az ellenőrzést az Ukrajna területén állomásozó minden fegyveres erő fölött. Kravcsuk elnök szóvivője közölte, hogy a döntésről tárgyalások folytak az ukrajnai egységek parancsnokaival és a fekete-tengeri flotta vezetőivel. A szóvivő szerint a hadsereg képviselői megértésükről és támogatásukról biztosították Kravcsuk elnököt.

Tegnap kezdődött Ashabadban, Türkménia fővárosában négy középázsiai köztársaság és Kazahsztán csúcsértekezlete. Az Interfax hírügynökség feltételezi, hogy három vagy két középázsiai köztársaság hajlandó csatlakozni az új Független Államok Nemzetközösségéhez. Nem zárják ki annak lehetőségét sem, hogy Ashabadban létrehozzák az Eurázsiái Nemzetközösséget, mivel az ashabadi tanácskozáson váratlanul megjelent Azerbajdzsán képviselője is. Nazarbaev kazah elnök szerint az orosz—ukrán—belorusz szláv nemzetközösség feltétlen elismeréséről még korai lenne beszélni.

A kazah parlamentben cáfolták, hogy a szláv nemzetközösséghez hasonló közép-ázsiai nemzetközösséget hoznának létre. Tény azonban, hogy Alma Atában tanácskozást készítenek elő, amelyre Belorusziát, Ukrajnát, Oroszországot, Kazahsztánt és a közép-ázsiai köztársaságokat is meghívták. Jelcin megerősítette, hogy szombaton Alma Atába utazik.

Jelcin orosz elnök Gorbacsowal folytatott tárgyalásai után kijelentette, hogy a szövetségi államfő nem akadályozza meg a Független Államok Nemzetközösségéről szóló államszerződést. Meggyőződését fejezte ki továbbá, hogy a breszti egyezmény következményei nem vezetnek olyan helyzet kialakulásához, mint amilyen most Jugoszláviában uralkodik.

Mihail Gorbacsov a Kremlben találkozott a szovjet újságírók egy csoportjával és kijelentette, hogy nem utasítja el a szláv nemzetközösség megalakításáról szóló szerződést. Felhívta azonban a figyelmet rá, hogy továbbra is híve a konföderációnak, kijelentette, hogy amennyiben az egykori Szovjetunió helyén egy alaktalan rendszer alakul ki, elvi okokból lemond tisztségéről. A breszti szerződésről azt mondta, hogy vannak pozitív vonatkozásai is. „Más dolog azonban, hogy ezt végső döntésnek tekintik.” Véleménye szerint tisztázni kell a kialakult helyzetet és megállapítani, hová jutott az ország.

A Szovjetunió alkotmányfelügyelő bizottsága elutasította a breszti egyezménynek azt a kitételét, miszerint a Szovjetunió, mint a nemzetközi jog alanya és geopolitikai realitás megszűnik létezni.

Martin Palouá csehszlovák külügyminiszter-helyettes gratulált az ukrán parlament elnökének ahhoz, hogy országa visszatért Európába. Palouá Kijevben tájékozódik a gyors politikai átalakulások utáni helyzetről.

A romániai Temesváron befejeződött a titkosrendőrség volt tisztjeivel folytatott per. A vádlottak azokért a ^Okosságokért felelősek, amelyeket két évvel ezelőtt a román forradalom idején követtek el A kiszabott ítéletek többsége 25 év szabadságvesztés. Képünkön a Securitate-tiszteket láthatjuk a vádlottak padján

(Telefotó: ÉSTK/AP;

Rendszeres találkozók

Richard Cheney amerikai védelmi miniszter a NATO őszi ülésszakának megnyitóján azt javasolta, hogy az Északatlanti Szövetség tagállamainak védelmi miniszterei rendszeresen találkozzanak a volt Varsó Szerződés védelmi minisztereivel. Az ilyen gyakorlat segítené a volt VSZ-tagállamok hadseregeinek átépítését a hidegháború utáni helyzetnek megfelelően. Cheney bejelentette, hogy a huszonöt ország védelmi minisztereinek találkozóját rövidesen megtartják. A konkrét időpontról a külügyminiszterek a jövő héten Brüsszelben döntenek.

Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter szerint a NATO és a volt Varsói Szerződés védelmi minisztereinek együttes tanácskozása az ezen országok közötti kapcsolatok intézményesítésének kezdetét jelenti. Az első együttes ülést Genscher szeririPUecember 20-án tartják meg. Genscher azt mondta, hogy a NATO-nak az együttműködés lehetőségeinek széles skáláját kell felkínálnia a kelet-európai országoknak.

gazdasági következményeiről — I.

ként megszakadnának a másként racionális gazdasági kapcsolatok is. A két variáns közül az elsőt, az együttműködésen alapuló változatot vette figyelembe a jelentés. Azt próbálta megmutatni, hogy a szakadás milyen töréseket idézne elő a két országrész között meglevő együttműködésben az egyes ágazatokon belül. A monopolhelyzetben levő vállalatok csak a cseh, illetve csak a szlovák országrészben vannak. Például csaknem az egész személygépkocsi-ipar cseh területen van, míg a hűtőgépgyártás Szlovákiában öszpontosul. Amennyiben a szétválás nem együttműködéses alapon valósulna meg, akkor ezeknek az áruknak új piacokat kellene keresni. Értékesítési problémák merülnének fel, tekintettel az áruk műszaki színvonalára és a világpiac telítettségére.

• A kormányjelentés kiindulási pon(ja tehát az együttműködésen alapuló szétválás után közvetlenül kialakulható gazdasági következmények számbavétele volt — viszonylag pontosan számszerűsíthető adatok alapján. A jelentés bevezetőjében — a „kooperatív” szétválás esetén — lehetségesnek tartja egy esetleges pénzügyi unió megmaradását, az információs központok mindkét köztársaságban történő széthelyezésének szükségessége mellett. Az általános kiindulási pontokon túllépve, melyek a szétválás legfontosabb várható konkrét gazdasági következményei a termelés területén, a szociális szférában és a makroökonómiai értékviszonyok területén?

— A jelentésről még megjegyezném, hogy bizonyos problémákról ez az anyag sem beszél egészen világosan. Hiányoltam, hogy olyan dologról, mint a társadalmi termelékenység szintje, nem tesz említést. A kormány ebben a jelentésben nem mondja ki kerek perec, hogy Szlovákiában alacsonyabb, kisebb a teljesítőképesség, mint a Cseh Köztársaságban. Ez a termelési kultúrából és a gazdaság struktúrájából is adódik. A szakértők véleménye megoszlik ebben a kérdésben, vannak akik azt mondják, hogy egyharmaddal, vannak akik szerint 100 százalékkal nagyobb a termelékenység Csehországban, mint Szlovákiában.

• A jelentés milyen következményekkel számol a termelés területén?

— A jelentés megmutatja, hogyan alakult a két köztársaság közötti árucsere. Ha a kölcsönös szállítások megmaradnak a „kooperatív” szétválás esetében, akkor az zökkenőmentesebb lehetne. Természetesen ebben az esetben is lennének komoly problémák. Ha azt az árustruktúrát vesszük alapul, amelyet Szlovákia szállít — pl. alumínium, bádog, színes tévékészülék, hűtőszekrény stb. —, Csehország esetleg előnyösebb feltételek mellett, máshonnan is betudná szerezni, s mivel konvertibilis valutában történhetne az elszámolás, ezt követelnék érdekei is. Az így megmaradó áruval nagyon nehéz lenne betömi a telített világpiacra.

A termelési szféra szempontjából pedig Szlovákia nem rendelkezik egy olyan gazdasági struktúrával, amely biztosítéka lehetne a további hatékony fejlődésnek. A hadiipar átalakítása, a nyersanyagipar túlméretezettsége és elavultsága — emellett egy egész sor ipari ágazat hiánya — mind súlyos problémaként jelenne meg. Minden gond megoldása borzasztóan tőkeigényes, s belföldi tőke nem áll rendelkezésre az ipar modernizálásához. A külföldi tőke beáramlása pedig nem nagymértékű. A tőkének nincs nemzetisége, oda áramlik, ahol biztonságosan működhet, és nyereséget tud termelni. Eddig a Csehszlovákiába beáramlott külföldi tőkéből csak 4,9 százalék került Szlovákiába.

• Milyen következményei lennének a szétválásnak a szociális szférában?

— A jelenlegi gazdasági struktúra következtében Szlovákiában a munkanélküliség aránya a csehországi duplája, elérte a 11—12 százalékot.

• A jelentés a szétválás következményeként mintegy félmillió szlovákiai munkanélküliről, hozzávetőlegesen 20 százalékos munkanélküliségről beszél

— A kritikus határ ebben az esetben nincs pontosan számszerűsítve, bár voltak ilyen próbálkozások. A kérdés az, képes-e a dolgozó lakosság eltartani a fiatalokat, nyugdíjasokat, szociális rászorultakat és a munkanélkülieket. Ennek a kérdésnek a belpolitikai vetülete is felmerül: egy bizonyos szinten túl felvetődik a rendszer hitelességének kérdése, fokozódik a szociális demagógia veszélye. A munkanélküliség szintje, az árszint, a szociális juttatások szintje a gazdasági termeléstől függ. Szétválás esetén az áruellátás színvonalának a biztosítás? is problémaként merülne fel. Szlovákia pénzügyi mérlege több mint 14,6 milliárd korona hiányt mutat fel, amit valahonnan fedezni kell. Ha nincsenek belső források, külföldiek után kell nézni, felvállalva azok kemény feltételeit. A jelentés szerint tehát a szétválás esetén kb. félmillió munkanélkülire, a mezőgazdasági termékek árának 15—20 százalékos emelkedésére, a szociális juttatások színvonalának csökkenésére kellene számítani.

GYURCSÍK IVÁN

(Interjúnk 2. részét holnapi számunkban közöljük.)

külügyminiszter angliai látogatása során találkozott a Nyugat-Európai Unió képviselőivel. Az Oxfordi Egyetemen tartott előadásában a többi közt kijelentette: „Országunk Európa stabilizálatlan részének ütközőzónájába került. Higygyék el, ettől boldogtalanok vagyunk.” Dienstbier találkozott a brit parlament külügyi bizottságának tagjaival is.

JoZEF BAK§AY csehszlovák külkereskedelmi miniszter Teheránban Irán gazdasági minisztereivel tárgyalt. Csehszlovákia az iráni alumímiumgyártás, cement- és kerámiaipar, a cukorgyártás és a földtani kutatás terén akar együttműködni a közép-keleti országgal.

BaKER amerikai külügyminiszter a hét végén a Szovjetunióba látogat. Eredetileg Moszkvát, Ukrajnát és Belorusziál akarta meglátogatni, de utólag útitervébe iktatta Kazahsztánt és Kirgíziát is. Találkozik Gorbacsowal, Jelcinnel, Sevamadzeval, valamint Saposnyikov védelmi miniszterrel is.

XJkrÁN képviselők felvetették, hogy indítsanak büntetőeljárást Mihail Gorbacsov ellen, mert szerintük segítette eltitkolni a csernobili atomerőművi katasztrófa következményeinek nagyságát. Az ügy titokos kezelésében 18 ukrán és szövetségi vezető működött közre, köztük Gorbacsov, Rizskov volt miniszterelnök, Jazov volt védelmi miniszter és Cserbikov, az akkori KGB-főnök is.

Erich HONECKER, miután kiutasították az Orosz Föderáció területéről Chile moszkvai nagykövetségén keresett menedéket. A német kormány tegnap felkérte a chilei hatóságokat, hogy_Honeckert adják ki.

Észak- és dél-korea tegnap megegyezett a meg nem támadási és ■ megbékélési szerződés szövegén. Erről a történelmi lépésről Dél-Koreában tájékoztatták az újságírókat. Amennyiben a szerződést aláírják, létrejön az első jelentős politikai egyezmény a két Korea között 1972 óta.

Az AMERIKAI CIA munkatársait váratlanul érte a Szovjetunió széthullása és csak most tűnt ki, hogy a hírszerzési központban nem ismerik a volt szövetségi köztársaságok nyelveit. Ezt Robert Gates, a CIA új igazgatója mondta el a Washington Postnak. Megemlítette, a CIA fő feladata most az lesz, hogy más államok gazdasági jellegű kémkedését leleplezze és feltárja a nemzetközi kereskedelemben elkövetett szerződésszegéseket.

Szenegálban véget ért az iszlám Konferencia Szervezetének (OIC) 16. csúcsértekezlete. A huszonkét iszlám ország vezetője elítélte Izrael intézkedéseit a megszállt területeken és támogatta a palesztinok jogát saját állam megalakítására. Elutasították viszont Jasszer Arafatnak azt a követelését, hogy hirdessenek szent háborút Izrael ellen. A megfigyelők szerint a dakari konferencián a mérsékeltebb beállítottságú országok képviselői kerültek fölénybe.

A PERZSA-ÖBÖL mentén elterülő országok együttműködési tanácsa azt javasolja, hogy vezessenek be az öbölmenti országokban közös pénznemet. Eszerint Szaúd Arábia, Kuvait, az Egyesült Arab Emirátusok, Bahrain, Omán és Katar 1999-ig, tehát a nyugat-európai ECU bevezetéséig szintén közös pénznemet hoznak létre.

IrÁNBAN a kurd menekültek szerdán megtámadták az ENSZ menekültügyi főbiztosának irodáját. A tüntetők felszólították a Biztonsági Tanácsot, hogy tegye lehetővé a menekültek viszszatérését Irakba és akadályozza meg Irakot a kurdok elleni gazdasági blokád megvalósításában.

LaTIN-AMERIKA országaiban mindeddig 3Í0 ezer ember betegedett meg kolerában. A járvány halálos áldozatainak száma 3629. A kolera idén februárban Peruban ütötte fel fejét és fokozatosan Latin-Amerika 13 országában terjedt el. A legtöbb halálos áldozat Peruban volt. A szakértők attól tartanak, hogy a járvány átterjed Brazília amazonas-menti vidékeire is, ahol a betegség leküzdése az őserdei viszonyok miatt évtizedekig is eltarthat.