Szabad Újság, 1991. december (1. évfolyam, 242-264. szám)
1991-12-13 / 252. szám
2 1991. december 13. PrÁGÁBAN közzétett információ alapján az év eleje óta több mint százezer külföldit nem engedtek be az ország területére, mert nem rendelkeztek megfelelő utazási okmányokkal. A rendőrségnek az idegen állampolgárokkal foglalkozó osztálya megállapította, hogy Csehszlovákiát az utóbbi időben a külföldi kábítószerkereskedők ugródeszkának tekintik, és éppen ezért a lehető legfondorlatosabb módon próbálják kihasználni a meglévő joghézagokat tevékenységük folytatására. Pozsonyban a mezőgazdasági ágazatnak nyújtandó segítség módozatairól történő megállapodások érdekében találkoztak a mezőgazdasági minisztériumban az amerikai EETA-cég képviselői tizenegy szlovákiai mezőgazdasági vállalat vezetőivel. Az amerikai cég konkrét programokkal jelentkezett a szlovákiai mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatok gondjainak megoldása érdekében, s csak a hazai vállalatokon múlik, hogy miként sikerül megoldást találni a jelenleg fönnálló problémákra. Prágában a KAN (az Elkötelezett Pártonkfvüliek Klubja) központi tanácsának elnöksége elhatárolta magát attól a megnyilvánulástól, amelyet december 10-én a Vencel téren megjelent plakátpiramisnak kellett volna „közhírré tennie”. Ott ugyanis felhívták Václav Havel köztársasági elnököt, hogy mondjon le. E felszólításhoz azonban a KAN vezetőségének semmi köze — áll a kommünikében —, csupán provokációról van szó. POZSONYBAN a Szabadság Párt elnöke, Silvester Minarovié kijelentette, hogy a Büntetőtörvénykönyv novellájának legújabb változatát „forró tűvel” varrták, merthogy a fasizmus és kommunizmus „címszót” lényegében egy közös nevező alá vonták. Ettől függetlenül a párt a konföderációs államjogi elrendezés híve marad, miközben a szabad Szlovákia önkéntes belépését tartja az egyedül „üdvözítőnek" az államszövetségbe. Prágában közölt tájékoztatás alapján a Liberális Szociális Unió véleménye az, hogy az élelmiszerek árának növekedése miatt elsősorban a szövetségi kormányt terheli a felelősség. Mégpedig elsősorban a nem teljesen átgondolt agrárpolitika az ok. A kormány nem alakított ki megfelelő anyagi tartalékokat, másfelől az ideiglenesen tapasztalt feleslegeket előnytelen kiviteli feltételek mellett exportálta. | Jelzés nélküli híranyag: fcSTK | Szabad ÚJSÁG Az FMK választmányi ülése után Személycserék kilátásban A Független Magyar Kezdeményezés tegnapi sajtóértekezletén Gyurovszky S. László, az FMK Országos Választmányának lévai üléséről, a koalíciós tárgyalásokról és az FMK-nak a szovjetunióbeli eseményekkel kapcsolatos álláspontjáról adott tájékoztatást. Gyurovszky elmondta, hogy a lévai tanácskozáson több fontos dologban állapodott meg az országos választmány. Az FMK továbbra is a kormánykoalícióban marad, de csak addig, amíg a koalíció támogatni fogja a gazdasági reformokat, biztosítja az alkotmányosságot és a gyakorlatban érvényesíti a kisebbségek jogait. Továbbá abban is megegyeztek, hogy januárra országos közgyűlést hívnak össze, és ezen döntenek majd az FMK párttá alakulásáról, valószínűleg megváltozik az FMK neve és személyi változások is várhatók — ezekről azonban Gyurovszky konkrétan nem nyilatkozott. A választási koalíció kialakításával kapcsolatban megállapítást nyert, hogy a mai helyzetben még nem választható ki a koalíciós partner, erre vonatkozó tárgyalásokat azonban továbbra is folytatnak. A jelenlegi kormánykoalíciós tárgyalásokról Gyurvoszky elmondta, hogy a partnerek megállapodtak a CSNT és az SZNT közötti szerződés szövegében, és azt még a jövő hét elején előterjesztik. Az idő előtti, Szlovákiában megtartandó választásokról közölte, hogy azokat az FMK, a Demokrata Párt és a PDU—NYEE elutasítja. Ami a kereszténydemokratákat illeti, a mozgalom eddig még nem foglalt állást az ügyben. A továbbiakban Gyurovszky elmondta, hogy az FMK-t rendkMili módon nyugtalanítják a volt Szovjetunió területén észlelhető folyamatok. Figyelmeztetett arra, hogy ezek a jugoszláviaihoz hasonló helyzethez vezethetnek, és egész Európa számára katasztrófával fenyegetnek. (gaál) Rendhagyó kereszténydemokrata sajtóértekezlet Karácsonyi hangulatban Rendhagyó sajtóértekezletet tartott tegnap a Kereszténydemokrata Mozgalom. Több szó esett a karácsonyi pontyról, mint az aktuális belpolitikai helyzetről. A sajtóértekezleten a KDM egyik vezető egyénisége sem vett részt, ki betegség, ki parlamenti elfoglaltsága, ki pedig külföldi szolgálati útja miatt maradt távol. Helyettük jelen volt Anna Jostiaková — a kereskedelmi és idegenforgalmi minisztérium képviseletében —, aki az ünnepek előtti ellátásról tájékoztatott. Elmondta, hogy a kereskedelemben nagyon nagy változásokat okozott a privatizálás. Megtudhattuk, hogy például a pozsonyi hús- és halárut forgalmazó üzlethálózat csaknem száz boltjából már csupán tizenhét van állami tulajdonban. Az „üzletasszony” kifejezte meggyőződését, hogy azért a karácsonyi piacon lesz elég áru, sőt — a magánvállalkozók jóvoltából — olyan is, ami ezelőtt hiánycikknek számított, persze más-más áron. Cáfolta, hogy az élelmiszerek, például a sertéshús mértéktelen drágulását kizárólag a kereskedők okozták volna. Elmondta, hogy az üzletek a forgalomból legfeljebb tíz százalékos nyereségben részesülnek. Arra a kérdésre, mi igaz abból, hogy a földművesek bojkottálni kívánják a karácsonyi élelmiszerpiacot, JoSteková elmondta, hogy ilyen lehetőség fennáll, szerinte azonban nem kerül rá sor. A sajtóértekezleten jelen volt még Martin Culen, a KDM Tanácsának elnökségi tagja, aki a koalíciós megbeszélésekről tájékoztatott. Elmondta, hogy az alkotmány ratifikálására tett javaslatot a koalíciós partnerek támogatják, a referendum kérdésében azonban már nem ilyen egyetértőek. A Polgári Demokrata Unió—NYEE egyértelműen támogatja a népszavazás kiírását, a KDM azonban még nem foglalt állást ebben a kérdésben. Az illetékességi kérdések közül a televízió ügye még nyitott, de nem kizárt, hogy annak átszervezésében a németországi példát követik majd, ahol tudvalevőleg nincs szövetségi televíziós adás. (gl) A bősi víziszörny elleni tiltakozás Levél Marián Calfához A Csallóközi Városok és Községek Társulása, valamint az Eurolánc polgári kezdeményezés tegnap levelet intézett Marián halfához, a szövetségi kormány elnökéhez, illetve a kormány tagjaihoz. A levelet — teljes terjedelmében — az alábbiakban közöljük. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Kormánytagok! Mielőtt ismételten fontos döntést hoznának a Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer további sorsával kapcsolatosan, engedjék meg, hogy felhívjuk figyelmüket néhány olyan tényre, amelyről nem volna szabad megfeledkezniük: • A vízlépcső közvetlen közelében élők a kezdeti munkálatok elvégzésétől fogva aggodalommal figyelik az építkezést. A vízlépcső káros hatásait —, amelyekre a hazai és külföldi szakemberek hívták fel a figyelmet — elhallgatták előlük, illetve bagatellizálták. Már az építkezés kezdeti szakaszában szerveződtek helyi, illetve körzeti jellegű tiltakozó akciók, ám ezeket a járási párttitkárok, a járási, városi és helyi nemzeti bizottságok, valamint az egységes földműves-szövetkezetek tisztségviselői elhallgattatták, mivel pártfeladatul kapták a vízlépcső előnyeinek népszerűsítését. • 1989. november tizenhetedikét követően az érintett terület lakosai nyilvános találkozókat szerveztek olyan szakemberekkel, akiknek addig nem nyílt alkalmuk véleményük publikálására. Az úgynevezett bársonyos forradalom után Bősön és környékén tiltakozások egész sora szerveződött. Szükségesnek tartjuk megjegyezni azt, hogy tíz városban, illetve községben szerveztek 1989 decemberétől 1991 októberéig mintegy húsz tiltakozó megmozdulást. A helyi lakosok mellett a természet- és környezetvédők vállalták e rendezvények szervezését. A legfelső politikai vezetéshez intézett, a tiltakozó akciókon megfogalmazott, illetve jóváhagyott petíciók mindeddig csak süket fülekre találtak. • 1991. február 20-án a csallóközi közgyűlésen részt vett 55. polgármester petícióban követelte a bősi vízerőműn folytatott munkálatok azonnali leállítását mindaddig, amíg nem vizsgálják meg az erőmű káros hatásait. Az aláírók továbbá követelték az úgynevezett C variáns tervezési, illetve előkészületi munkálatai finanszírozásának azonnali leállítását. Ezen álláspontjukat és követelésüket a csallóközi polgármesterek 1991. július 2-án ismételten megerősítették. • Az említett petíciót a csallóközi városi és községi elöljáróságok határozatban támogatták. Ezzel a céllal szerveződtek a júliusi tiltakozó megmozdulások is, amelyeket a petícióban foglaltak figyelmen kívül hagyása váltott ki. (A petíció másolatát a Szövetségi Gyűlés környezetvédelmi bizottsága képviselőinek is átadtuk.) • A bősi vízerőmű építésének befejezésére vonatkozó vízjogi engedélyt 1991. október 30-án annak ellenére adták meg, hogy az előzetes megbeszélésekre meghívott községek képviselői azt ellenezték — s véleményüket több ízben írásba is foglalták. A környező falvak lakóinak véleményét figyelmen kívül hagyták, s ezt azzal a képtelenséggel próbálták megindokolni, hogy nem tekinthetők a megbeszélések kompetens résztvevőinek. • A vízjogi engedély kiadása ellen — a törvényesen megszabott határidőn belül — Vajka, Doborgaz, Bodak község és Somorja város tiltakozott. Hozzájuk csatlakozott a Somorjai Körzeti Környezetvédelmi Hivatal, valamint a Természet- és Tájvédők Szlovákiai Szövetsége. Tiltakozásuk eddig hiábavalónak bizonyult, mivel azóta is folytatódnak az úgynevezett ideiglenes megoldás előkészületi munkálatai. • Befejezésül a Szövetségi Gyűlés 1991. október 3-án hozott 200-as számú határozatára hivatkozunk, amely a bősi vízerőmű valamennyi gazdasági, ökológiai és szociális következménye megvizsgálásának szükségszerűségét hangsúlyozza. • Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a bősi vízerőmű építése ellentétben van az 1991-es évi 23-as számú alkotmánytörvény 35. bekezdésével. Tisztelt Kormánytagok! Kérjük Önöket, hogy mielőtt döntenének, vegyék figyelembe a fenti tényeket, és a rövid távú politikai vagy gazdasági szempontok helyett adjanak teret az elfogulatlan szakemberek véleményének! Az Eurolinc polgári A Csallóközi Városok kezdeményezés nevében: és Községek Társulásának nevében: JÁN BAB EJ PÁZMÁNY PÉTER Dunaszerdahely, 1991. december ÍZ Kinek tetszik, kinek nem Parlamenti beszélgetés egy kormányjelentés kapcsán Az esetleges szétválás (Folytatás az 1. oldalról) man Kazéík központi titkár leszögezte: A párt úgy vélekedik, hogy mindenekelőtt az emberi jogok elnyomására, valamint a nemzeti és egyéb gyűlölet szítására irányuló mozgalom támogatása vagy propagálása áll ellentétben az emberjogi alkotmánylevéllel. Mindez azt jelenti, hogy a Demokrata Párt teljes mértékben egyetért a 260. cikkely rendelkezésével. Kazéík szerint a kommunizmus jogosan került fel az ilyen mozgalmak sorába. De szólaljon meg az egyik „érintett”, a Demokratikus Baloldal Pártjának elnöke is. Peter Weiss szerint paradox dolog, hogy az említett paragrafust a Szövetségi Gyűlés képviselői éppen az emberi jogok napján fogadták el. Mint mondta, a cikkely korlátozza a lelkiismereti és világnézeti szabadságot. A Szlovák Nemzeti Tanács 19. ülésének egyik nagy figyelemmel kísért pontja a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság két önálló köztársaságra való esetleges szétválásának gazdasági következményeiről szóló kormányjelentés volt. A jelentés kapcsán kérdések sora merült fel, melyekkel HARNA ISTVÁNHOZ (Együttélés) az SZNT nemzetgazdasági bizottságának tagjához fordultunk, aki a pozsonyi Közgazdaság-tudományi Főiskolán oktat. • Miért volt szükség a jelentés elkészítésére, kinek a megbízásából került rá sor, s milyen céllal? — Egy ilyen anyag beterjesztésére azért volt szükség, mert az egyes politikai mozgalmak részéről nézetek ütköztek az ország szétesésének esetleges gazdasági következményeit illetően. Azoknak a pártoknak a jóvoltából, amelyek a föderáció felbomlása mellett voksoltak, különböző hamis és téves információk terjedtek az emberek között, melyek értelmében a szövetségi köztársaság szétesése bizonyos gazdasági előnyökkel is járna. Tény, hogy ezek a megnyilatkozások .jelszavak” szintjén hangzottak el, s valós gazdasági számítások nem álltak mögöttük. A szövetségi köztársaság megtartása érdekében különböző gazdasági érvek is elhangzottak. Ebben a kérdésben konkrét számításokat sem az egyik, sem pedig a másik részről nem végzett senki. A Szlovákiai Közgazdászok Független Egyesülete tagjainak szájából — akik közelállnak a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalomhoz — elhangzottak bizonyos állásfoglalások, melyek a különválást próbálták támogatni, valamint a Národná obroda hasábjain Tkáé pénzügyminiszter-helyettes és Danéo pénzügyminiszter folytatott ebben a kérdésben vitát, összegezve: a parlamenten belül megfogalmazódott az az igény, mely szerint jó lenne tiszta vizet önteni a pohárba. Ha a képviselőknek olyan fontos kérdésben, mint az államjogi elrendezés, állást kell foglalniuk, akkor ezt ne csak érzelmi alapon tegyék, hanem bizonyos konkrét adatokra is támaszkodhassanak. • A novemberi plénumon elfogadott határozat szerint a kormány feladata az államjogi rendezés egyes változatainak várható gazdasági-szociális következményéről szóló jelentés elkészítése volt Az elkészült jelentés csak egy változatot, a föderáció két önálló köztársaságra való szétválását és ennek várható gazdasági következményeit tartalmazza... — Amikor a feladatot így megfogalmazták és elfogadták, szerintem nem figyeltek eléggé arra, hogy a megfogalmazás sokkal pontosabb legyen. Az a követelés, hogy az összes alternatíva gazdasági következményeit próbálják meg kivetíteni — abszurd. Ezt nem lehet megcsinálni, mert ennek rengeteg vonzata van. Ha úgy akarták volna elkészíteni, mint azt a Szlovák Nemzeti Párt és a Demokratikus Baloldal Pártja követelte, akkor ez egy olyan feladat lett volna, amelyet a kormány sosem tudott volna teljesíteni. Az alapvető politikai kérdés itt az, hogy megmarad-e a föderáció vagy szétesik. Elsősorban azoknak kellett válaszolni — egyrészt a képviselőknek, másrészt a közvéleménynek —, akik racionálisan nem tudtak dönteni a föderáció jövőjét illetően. • Mi volt a kormány kiindulási alapja, milyen módszert alkalmazott a jelentés kidolgozása során? — A szétválás többféleképpen mehet végbe. Lehet közös megegyezésen alapuló, amely jogi keretek között, alkotmányos úton történik. Ennek gazdasági következménye az lehet, hogy a két gazdaság az ésszerűségből kiindulva továbbra is együttműködik. A szlovák és a cseh gazdaság egymást kiegészítő gazdaság, egységes gazdaságként építették, s az egyes vállalatok és országrészek közötti kapcsolat nagyon szoros. A második alternatíva az lehet, hogy nem alkotmányos úton történik a szétválás, hanem egyoldalú lépés eredményeként esetleg Szlovákia elszakad. Ez egy olyan reakciót válthatna ki a másik országrészben, amelynek eredménye-Devizapiaci árfolyamok ^ Érvényben: Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok ''N 1991. december 13-án Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép- Deviza-(Pénz-)nem árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 51,18 52,22 51,70 49,87 53,01 51,44 Ausztrál dollár 21,82 22,26 22,04 20,87 22,57 21,72 Belga frank (100) 87,10 88,86 87,98 84,90 90,18 87,54 Dén korona 4,61 4,71 4,66 4,48 4,78 4,63 Finn márka 6,62 6,76 6,69 6,40 6,88 6,64 Francia frank 5,26 5,36 5,31 5,12 5,44 5,28 Görög drachma (100) 15,63 15,95 15,79 14,58 16,12 15,35 Holland forint 15,94 16,26 16,10 15,54 16,50 16,02 (rfont 47,80 48,76 48,28 46,12 49,48 47,80 Japán jen (100) 21,93 22,37 22,15 21,35 22,67 22,01 Kanadai dollár 24,74 25,24 24,99 24,04 25,60 24,82 Luxemburgi frank (100) 87,10 88,86 87,98 84,04 90,16 87,10 Német márka 17,35 18,31 18,13 17,67 18,59 18,13 Norvég korona 4,55 4,65 4,60 4,42 4,72 4,57 Olasz líra (1000) 23,78 24,26 24,02 23,18 24,62 23,90 Osztrák schilling 2,55 2,61 2,58 2,52 2,64 2,58 Portugál escudo (100) 20,20 20,60 20,40 19,28 20,90 20,09 Spanyol peseta (100) 28,09 28,65 28,37 27,32 29,02 28,17 Svájci frank 20,36 20,78 20,57 20,04 21,10 20,57 Svéd korona 4,91 5,01 4,96 4,77 5,09 4,93 USA Kiöl tár 28,25 28,83 28,54 27,84 29,24 28,54
