Szabad Újság, 1991. december (1. évfolyam, 242-264. szám)
1991-12-13 / 252. szám
A szlovák kormány állásfoglalása fi fi Gazdasági és érdekvédelmi napilap Péntek, 1991. december 13. • I. évfolyam • 252. szám • Ára 2,30 korona Társulási szerződés — december 16-án Bős: döntött a szövetségi kormány A „katasztrófaterv”-TM!... A Szlovák Köztársaság kormánya a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság esetleges két önálló köztársaságra történő szétválásának gazdasági következményeiről szóló jelentés megtárgyalása után megállapítja, hogy 1. a jelentés a cseh és a szlovák gazdaság szétválása következményének első hozzávetőleges számszerűsítése; 2. a jelentés meghatározza azokat az alapvető tényezőket, melyek befolyásolnák a Szlovák Köztársaság gazdaságát a Cseh Köztársaság gazdaságától való elválás után; 3. a Szlovák Köztársaság gazdaságát hosszú időn keresztül az egységes csehszlovák gazdaság kiegészítő részeként alakították, ami meghatározó módon befolyásolta struktúráját, termelékenységét, külkereskedelmi orientációját és a többi fontos paraméterét; 4. a cseh gazdaság és a szlovák gazdaság különválása a meglevő viszonylagos számszerűsítés alapján mindkét gazdaságra negatív hatással volna, emellett a szlovák gazdaság jellegzetes vonásaira való tekintettel ezek a negatív következmények Intenzívebben jelentkeznének a Szlovák Köztársaság gazdaságában. (A kormány állásfoglalása részét képezte a Csehszlovákia két önálló köztársasággá való esetleges szétválásának gazdasági következményeiről szóló kormányjelentésnek, amelyet az SZNT19. ülésén 1991. december 7-én a képviselők tudomásulvettek.) (AZ ÁLLÁSFOGLALÁSSAL KAPCSOLATOS INTERJÚNK I. RÉSZÉT LAPUNK 2—3. OLDALÁN KÖZÖLJÜK.) A Szlovák Nemzeti Tanács folytatta ülését A szövetségi kormány tegnapi ülésén mindenekelőtt egyetértését fejezte ki a Csehszlovákia és az Európai Közösségek közötti társulási szerződéssel kapcsolatban, amelyet Marián Calfa miniszterelnök ír alá december 16-án Brüsszelben. A megállapodás — politikai és gazdasági jelentőségére nézve — az egyik legfontosabb dokumentum, amelyet Csehszlovákia valamikor is aláírt. Alapját képezi annak, hogy Csehszlovákia minőségi szempontból teljesen új kapcsolatokat építsen ki a kontinens legerősebb politikai és gazdasági közösségével. Megnyitja az utat az ország előtt az EK-ban való teljes jogú tagság elérése felé. Csehszlovákia és a Közös Piac között fokozatosan megszűnnek a határok a szabad áru-, tőke- és szolgáltatásáramlás terén. Az EK miniszteri bizottsága alelnökének kezdeményezésére a csehszlovák, lengyel és magyar társulásról szóló szerződéseket európai megállapodásoknak nevezték el, amely mindenekelőtt azt fejezi ki, hogy ezeknek a dokumentumoknak minőségi szempontból magasabb a színvonaluk, mint azoknak a hagyományos társulási megállapodásoknak, amelyeket az Európai Közösségek a múltban a Földközi-tenger melléki országokkal kötött. A kabinet javasolta a köztársasági elnöknek, hogy hatalmazza fel a szövetségi miniszterelnököt az megállapodás aláírására, illetve arra, hogy az aláírás során Csehszlovákia nevében a következő egyoldalú nyilatkozatot tegye: „Az európai megállapodás végrehajtásáért kizárólag a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság a felelős. Az ország alkotmánytörvényeivel összhangban a végrehajtásban részt vesz a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság.” A nyilatkozatot a megállapodással együtt hozzák nyilvánosságra. Az aláírás után az európai megállapodást jóváhagyás céljából a Szövetségi Gyűlés, illetve ratifikálás céljából a csehszlovák államfő elé terjesztik. Ami az Európai Közösségeket illeti, a megállapodással egyet kell érteni az Európa Parlamentnek, s ratifikálniuk kell a „tizenkettek” tagállamainak. Tekintettel arra, hogy ez a folyamat egy évig is eltarthat, az európai megállapodás hivatalosan 1993 elején lép érvénybe. Václav Havel köztársasági elnök tegnap látogatást tett a morvaországi Havasalföldön, illetve a szlovákiai Kisucában. Járt Vsetínben és a Csacán is. A felvétel az észak-szlovákiai város egyik vállalatának meglátogatása során készült (CSTK-felvétel) Éhségsztrájk a parlamentben Miután a parlament az emberi szabadságjogokat sértőnek, ezért büntetendő cselekménynek nyilvánította a fasiszta mellett a kommunista ideológia terjesztését is, a csehországi kommunista párt elnöke bejelentette, hogy éhségsztrájkba kezd-Bár a közelmúlt látványos szlovákiai éhségsztrájkjai nevetség tárgyává tették a tiltakozás ilyen formáját, mégis tiszteletet és megértési érdemel, hogy valaki az elveihez ennyire ragaszkodik. JiH Svoboda a bejelentés után még egy bársonyos vörös csillagot (hatágút!) is kitűzött, nehogy összetévesszék kubai vagy etiópiai elvtársaival, akik nem elvből, hanem gazdasági kényszerből éheznek. Érdemes emlékezetünkbe idézni, hogy a „dicső” októberi forradalom győzelme után hatalomra jutott eszmerendszer következtében az éhségsztrájkot a Szovjetunióban már a húszas években elkezdték, méghozzá országos méretben, majd 1945 után minket is felszabadítottak a mértéktelen táplálkozás vétkei alól Napjainkban tanúi lehetünk annak, hogy hova jut aza társadalom, amelynek vezető ereje a kommunista párt. A széthulló szovjet birodalom népét éhínség kezményei elől az egykori gyarmatai — köztük mi is — csak nadrágszíjmeghúzás árán tudunk valahogy kitérni. Ha egyáltalán ez még valahogy lehetséges. Tehát az éhezés is kommunista propagandának minősíthető, s mint olyan, az új Büntető Törvénykönyv 260. paragrafusa szerint egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Bár JiH Svoboda parlamenti képviselő egyelőre mentelmi jogot éhez a következő választásokig. Csak úgy ne járjon, mint a cigány lova. (Aki nem tudná, épp megszokta volna, hogy fenyegeti, de a negyvenéves virágzó szocializmus követnem kap enni, amikor kintiül.) MIHÁLYI M. LÁSZLÓ Alkotmánytervezet — nyilvános vitára További napirendi pontként Vladimír Dlouhy gazdasági miniszter a kormány elé terjesztette az állami mezőgazdasági szubvenciónál politika javaslatát, mégpedig két változatban. Az első értelmében a föderális eszközökből fi- » nanszíroznák a szubvenciónál programot, a másik szerint pedig a két tagköztársaság valósítaná meg az ide vonatkozó politikát. A kabinet áttekintette a bősi vízerőmű üzembe helyezéséről szóló jelentést, amelyet Ján Carnogursky, a Szlovák Köztársaság miniszterelnöke, a csehszlovák—magyar tárgyalásokon részt vevő kormányküldöttség vezetője terjesztette elő. A szlovák kormányfő rámutatott, hogy a legutóbbi, december 1—2-án tartott megbeszéléseken — amelyek során a csehszlovák küldöttség a szövetségi kormány által jóváhagyott irányelvekből indult ki — nem született megállapodás a beruházás közös kivitelezéséről, mivel a magyar fél lényegében ultimativ módon követelte a munkák felfüggesztését. A felek megállapodtak abban, hogy közös szakértői bizottságot hoznak létre, amelybe meghívják az EK által javasolt szakértőket is. A kormány megerősítette a bősi erőmű üzembe helyezésére vonatkozó döntését, de egyúttal megbízta a csehszlovák delegáció vezetőjét, hogy nevezzen ki szakértőket a közös bizottságba, amely értékelné a Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos problémák megoldásának lehetőségét. (A Csallóközi Városok és Községek Társulásának, valamint az Eurolánc polgári kezdeményezésnek Marián Óalfa szövetségi miniszterelnökhöz intézett levelét a 2 oldalon közöljük.) Tegnap délután folytatódott a Szlovák Nemzeti Tanács múlt pénteken félbeszakadt 19. ülése. Ivan Úarnogursky, a parlament első alelnöke tájékoztatta a képviselőket az államszerződés és a szlovák alkotmány tervezetéről, valamint az államjogi elrendezéssel kapcsolatos álláspontjavaslatról. A fent említett tervezetek kidolgozásának ismertetése után az Ivan Carnogursky által előterjesztett határozati javaslat értelmében a kész alkotmánytervezetet 1991. december 15-e és 1992. január 31-e között nyilvános vitára bocsátják. Az ülés vitájában, mely helyenként igen éles volt, egyes képviselők újra, immár „hagyományosan” felvetették az államjogi elrendezés alapvető kérdéseit. Moravéík DSZM-képviselő a parlament első alelnökének felszólalásához kapcsolódva a konföderáció mellett foglalt állást. Peter Brúák nem szalasztotta el az alkalmat, s ismét kérte a szuverenitási nyilatkozat elfogadását, amit Ivan Őamogursky formai okokra hivatkozva elutasított. Fogai DBP-képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy az alkotmánytervezet szövege nyelvileg és terminológiailag nem egységes, ezért a megjelentetés előtt nyelvi pontosítást igényel. Peter Tatár (PDÚ—NYEE) három különböző koncepció keverékeként jellemezte hozzászólásában az elkészült alkotmánytervezetet. A képviselők végül elfogadták Ivan Carnogursky határozati.javaslatát, melynek értelmében azalkotmánytervezetet nyilvános vitára bocsátják. A parlamenti klubok ülése után a képviselők megbízták az SZNT Elnökségét, hogy folytassa a tárgyalásokat a CSNT Elnökségével az elfogadott intenciók értelmében. Ezt követően az SZNT tudomásul vette az elnökség 1991. november 15-e és december 2-a között végzett munkájáról szóló jelentést, majd a képviselői interpellációk következtek. Különösen éles hangú volt Porubec SZNP-képviselő interpellációja, amelyben a kormányhoz fordult a nyelvtörvény és a közigazgatási felosztásról szóló törvény állítólafos folyamatos megsértése miatt Délzlovákiában. Elsősorban a község- és utcanevek megváltoztatására utalt. Ezzel kapcsolatban a magyar képviselők közül többen nyilatkoztak, köztük Rózsa Ernő (Együttélés). Egyebek között rámutatott arra, hogy az emberi jogok alkotmánylevelével ellentétes rendelkezésekre hivatkozott a Szlovák Nemzeti Párt képviselője, és ezért ezeknek december 31-éig hatályukat kell veszíteniük. Zászlós Gábor miniszterelnök-helyettes felhívta a figyelmet a törvények pjontos idézésének fontosságára, a referendumnak, mint az akaratnyilvánítás demokratikus eszközének jelentőségére. (gy- *-) Büntető Törvénykönyv-vita (is) a parlamentben Banktörvény — megtorpedózva Miután tegnapelőtt a Szövetségi Gyűlés jóváhagyta a Büntető Törvénykönyv novelláját (amelyben többek között betiltják a kommunista eszmék terjesztésének jogát is), parázs vita keletkezett a szövetségi parlament tizenkilencedik ülésén. Ezt követően a Szövetségi Gyűlés mindkét kamarája elfogadta a tanácskozás programjának megváltoztatásáról szóló javaslatot, és megkezdte az állami bankról szóló törvénytervezet vitáját. Mindezt megelőzően azonban nagy vihart kavart Éva Nováková morvaországi képviselőnek ama felhívása, hogy távolít-A Csehszlovák Sajtóiroda tegnap felkérte a politikai pjártok és mozgalmak parlamenti képviselőit, hogy fejtsék ki véleményüket a Szövetségi Gyűlés által szerdán módosított Büntető Törvénykönyv 260. cikkelyével kapcsolatban, amely kimondja: „Aki olyan mozgalmat támogat vagy propagál, amely bizonyíthatóan az emberi és szabadságjog elnyomására irányul, vagy nemzeti, faj-, osztály- vagy vallási gyűlöletet szít (mint például a fasizmus vagy a kommunizmus), az egytől öt évig terjedő szabadságvesztésbüntetésre ítélhető.” Világi Oszkár, a Független Magyar Kezdeményezés képviselője kifejtette, hogy az FMK szerint a Büntető Törvénykönyv módosítása nagy haladást jelent afelé, hogy a csehszlovák jogrendet összhangba állítsák el a hatágú vörös csillagot, ami a nácizmus áldozatainak durva meggyalázása. Ez ellen Miroslav Ransdorf kommunista képviselő tiltakozott, mert állítása szerint a fasizmus minden harmadik áldozata kommunista volt. Nem akármilyen állítással hozakodott elő: a Szövetségi Gyűlés a Büntető Törvénykönyv novellájának jóváhagyásával az említett áldozatokat tulajdonképpen „szemen köpte”... Volt olyan képviselő, akinek állítása szerint a 260. paragrafus csupán azért szégyenteljes, mert arra készteti a kommunistákat, hogy „átkereszteljék” magukat. Visák az állam nemzetközi emberjogi kötelezettségeivel. „Ami az újonnan megfogalmazott 260. cikkelyt illeti, meg kell állapítani, hogy a módosított rendelkezésben lényegében csak két helyen változtattunk. Az első változtatás értelmében a pjártok vagy mozgalmak esetében bizonyítani kell az emberi és szabadságjogok elnyomásának propjagálását vagy a faj-, osztály-, illetve vallási gyűlölet szítását. A másik változás az a megállapítás, hogy a kommunizmus a fent említett értékek elnyomására irányult” — mondta Világi. Végezetül hangsúlyozta, hogy a változtatások egyáltalán nem olyan jellegűek, hogy a cikkely rendelkezése ellentmondásba kerülne az emberjogi alkotmánylevéllel. A Demokrata Párt nevében Ro(Folytatás a 2. oldalon) szont valamennyi képviselő szégyene, hogy mindez nem következett be közvetlenül a novemberi forradalom után. Amikor a Csehszlovák Állami Bankról előterjesztett törvénytervezet vitája megkezdődött, szinte nyilvánvalóvá vált, hogy annak jóváhagyása vagy elutasítása kizárólag a szlovákiai képviselőkön múlik. Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslatot a szlovákiai ellenzék — tehát a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom, a Demokratikus Baloldal Pártja és a Szlovák Nemzeti Párt — eleve elutasította, még csak reménykedni sem lehetett abban, hogy a javaslat törvénnyé „válik”. Nos, a szavazás során mindez beigazolódott, így tulajdonképpen a „papírformának” megfelelő eredmény született a parlamenti szavazáskor, hiszen e törvényjavaslatot ugyanazok utasították el, akik annak idején a gyerekeknek nyújtandó egyszeri karácsonyi „kegyelemkenyeret” is megtorpedózták. íme a szocialista, „szociális” ellenzék portréjának egy szelete... -m-Gorbacsov nem jön A köztársasági elnök irodája tegnap közölte, hogy nem kerül sor Mihail" Gorbacsov szovjet államfő csehszlovákiai látogatására a tervezett időpjontban, tehát még az óév hátra levő napjaiban. Ami a csehszlovák—szovjet alapjszerződést illeti, az iroda tájékoztatása szerint aláírása csak az után jöhet szóba, hogy megoldódnak a szovjetunióbeli államjogi elrendezéssel kapjesolatok problémák. Politikai pártok a Btk. 260. paragrafusáról Kinek tetszik, kinek nem
