Szabad Újság, 1991. december (1. évfolyam, 242-264. szám)
1991-12-12 / 251. szám
1991. december 12. 3 Szabad ÚJSÁG Véget ért a maastrichti csúcsértekezlet s Ut az európai egyesült államok fele A politikai, gazdasági és valutaunióról szóló egyezmény elfogadásával tegnapra virradóra véget ért az Európai Közösségek 46. csúcsértekezlete a hollandiai Maastrichtben. A történelmi jelentőségű egyezmény minden eddiginél radikálisabb módon sürgeti a nyugat-európai integrációt. Megegyezésre igen nehéz és bonyolult tárgyalások után, számos kompromisszum árán jutottak el a résztvevők. EK-képviselet Prágában Brüsszelben tegnap egyezményt írtak alá Csehszlovákia és az Európai Közösségek közt, amely szerint Prágában az EK képviseletet nyit. A dokumentumot Karel Lukáá Csehszlovákia nagykövete az EK-ban, valamint Horst Krenzler, az EK-külügyi bizottságának vezérigazgatója írták alá. Az egyezményt Marián tal/a csehszlovák kormányfő brüsszeli látogatásának küszöbén írták' alá. A látogatás során írják alá Csehszlovákia társulási szerződését is. Az EK egyébként 130 országgal tart fenn diplomáciai kapcsolatokat. Dienstbier Londonban Tegnapra virradóra érkezett Londonba Jifí Dienstbier csehszlovák miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter. Kétnapos látogatása során beszédet mond az Oxfordi Egyetemen és találkozik a Nyugat-Európai Unió képviselőivel, valamint a brit parlament külügyi bizottságának tagjaival. Csütörtökön délután a csehszlovák külügyminisztert ' fogadja Douglas Hurd, a brit diplomácia főnöke. A két külügyminiszter felméri a Szovjetunióban beállt változások nyomán keletkezett új helyzetet, és nyilván szóba kerül Jugoszlávia kérdése is. Hurd a napokban jelezte, hogy Nagy Britannia hajlandó elismerni Szlovénia és Horvátország függetlenségét. Nagy Britannia jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy Csehszlovákia még e hónapban aláírhatja a társulási szerződést az Európai Közösségekkel. Cheney látogatásáról . A Reuter hírügynökség bőven kommentálja Richard Cheneynek, az Egyesült Államok védelmi miniszterének magyarországi és csehszlovákiai látogatását. Cheney vendéglátóit biztosította afelől, hogy a már nem létező Szovjetunió utódállamai betartják a szovjet— amerikai leszerelési egy élményeket. Cheney magával hozta azt a múlt heti washingtoni hivatalos közleményt, amely szerint az Egyesült Államok harminc év után megszünteti a fegyverkiviteli tilalmat Lengyelországba, Csehszlovákiába és Magyarországba. A Reuter megjegyzi, hogy a közeljövőben nem várható konkrét fegyverüzlet, mert Varsó, Prága és Budapest megfelelő pénzeszközök hiányában van. A védelmi miniszter közép-európai útja során nyilatkozott Jugoszláviáról is. Az erőszakos cselekményeket nagy tragédiának nevezte, amely igen nyugtalanítja az amerikaiakat, de kizárta annak lehetőségét, hogy az Egyesült Államok résztvenne a Jugoszláviába küldendő békefenntartó erőkben. Horvátország válságövezeteiben tegnap sem volt általános a fegyvemyugvás. Szórványos lövöldözések voltak Nyugat- Szlavóniában és Dalmáciában. Lipik térségében, ahol állítólag erős horvát harckocsizó egységek állomásoznak, harcok robbantak ki. Gépfegyvertűz hallatszott Novska és Nova Gradiska térségében. A belgrádi televízió szerint nyugtalan a helyzet az Adria partján is. Eszéken a múlt éjszaka néhány órás nyugalom volt. Dubrovnikban sem lőttek, de a lakosság nehézségei nem múltak el, mert a városban nehéz a fűtés, nincs víz és villanyáram. Cyrus Vance, az ENSZ-főtitkár különmegbízottja New Yorkban kijelentette, hogy nem tudja ajánlani a béke-Az elfogadott dokumentumok több vonatkozásban eltérnek az eredeti javaslattól, amelyet Hollandia nyújtott be. A határozatok egy hosszabb folyamat kezdetét jelentik. Az eredeti terv egy szövetségi Európáról szólt, ezt azonban Nagy Britannia nyomására feladták és a megfogalmazás csak a közösség tagállamainak egyre szorosabb kötelékét említi. A jóváhagyott dokumentumok feltételezik az egységes eljárást a kül- és védelmi politikában, az egységes pénznem bevezetését legkésőbb 1999 január elsejéig, a pénzeszközök olyan elosztását, hogy nagyobb arányban támogathassák az EK szegényebb országait. Ahhoz, hogy át lehessen témi a gazdasági és valutaunió utolsó fázisához, a közös pénznem bevezetéséhez igen szigorú gazdasági feltételeket szabtak meg. Ezek teljesítése a feltétele annak, hogy a leendő egységes pénznem, az ECU erős legyen. Nagy Britannia számára, amely sok vonatkozásban szembehelyezkedett partnereivel, egyesek szerint akadályozta a tárgyalást, különleges átmenetet tettek lehetővé, amely szerint Angliának nem kell résztvennie a közös valutapolitikában. Amennyiben 1997-ig úgy dönt, hogy csatlakozik a valutaunióhoz, ezt megteheti. A brit kifogásokra való tekintettel az egyezményből kimaradt a közös szociális politikáról szóló fejezet. Ez jelentős engedmény az eredeti célokkal szemben. Jacques Delors a csúcsértekezlet befejezése után tartott sajtóértekezletén kijelentette, hogy az egyik oldalon tizenegy ország, a másikon Nagy Britannia önállóan jár el a szociális politika tosítéka. Borisz Jelcin orosz elnök tegnap találkozott a szovjet fegyveres erők parancsnoki karával. A találkozó után kijelentette, hogy a szovjet hadsereg egészben marad és felosztása szóba sem kerülhet. Jelcin biztosította a tábornokokat és tiszteket, hogy a Szovjetunió területe egységes katonai-stratégiai térség marad és az Orosz Föderáció anyagilag támogatni fogja a hadsereget. fenntartó erők kiküldését Jugoszláviába, amíg fegyveres összetűzések vannak a szerbek és horválok között. Az ENSZ- csapatok elhelyezése attól függ, hogy betartják-e a tűzszüneti feltételeket, amelyekben november 23-án Genfben állapodtak meg. Véleménye szerint ezeket a feltételeket ez idő szerint nem teljesítik. Alois Mock osztrák külügyminiszter azt nyilatkozta a Kurier című lapnak, hogy fokozni kellene a szankciókat Szerbia és Montenegró ellen. Ausztria le akarja állítani a közlekedési összeköttetést e két köztársasággal, és befagyasztani a szerb kintlevőségeket az osztrák bankokban. Szerbiából az utóbbi napokban fokozottan áramlik a valuta külföldre. érvényesítésében. Ruud Lubbers holland kormányfő reményét fejezte ki, hogy London távlatilag csatlakozik a közös szociális politikához. A védelmi politikát illetően megállapodtak a „közös védelmi politikában” az eredetileg javasolt „közös védelem” helyett. A résztvevők nagy jelentőséget tulajdonítanak a Nyugat-Európai Uniónak, amely a jövőben a tervezett Európai Unió védelmi részét képezné. A csúcsértekezleten nyilatkozatokat hagytak jóvá néhány jelentős nemzetközi kérdéssel kapcsolatban. Az állam- és kormányfők reményüket fejezték ki, hogy a Szovjetunió problémáit békés úton rendezik. Egyidejűleg'sürgős élel-Gorbacsov szövetségi és Jelcin orosz elnök tegnap találkozott a moszkvai Kremlben. A találkozóról részleteket nem közöltek. Úgy hírlik, hogy a két elnök tárgyalása két és fél óra hosszat tartott. Gorbacsov kitart a népképviselők rendkívüli kongresszusának összehívása mellett. A kongresszusnak meg kellene ítélnie a Független Államközösség létrehozását. Gorbacsov meggyőződése, hogy a népképviselők kongresszusa az egyetlen olyan szerv, amely kiutat találhat a jelenlegi zsákutcából. A szuperparlament összehívását az elnök ezekben a napokban törvényes keretek között akaija megvalósítani. Gennagylj Burbulisz, az Orosz Föderáció államtitkára tegnap kijelentette, hogy az orosz vezetés elemezte a katonai helyzetet és megállapította, hogy a szovjet fegyveres erők tisztjeinek többsége nem lép fel Oroszország, Ukrajna és Beloruszia döntése ellen, hogy a Független Államközösségben egyesül. Az új helyzetről ismételten nyilatkozott Nazarbajev Kazahsztán elnöke. Elnöki beiktatásakor mondott beszédében hangoztatta, hogy Kazahsztánnak fel kell készülnie minden eshetőségre, arra is, hogy önállóan kell léteznie a jövőben. Kijelentette, hogy számára a három atomfegyverrel rendelkező köztársaság döntése teljesen váratlan volt. A Reuter jelentése szerint Nazarbajev tárgyalásokat kezdett a csatlakozásról az új államközösséggel. A kérdésről telefonon beszélt Burbulisz orosz államtitkárral. Tartózkodóan nyilatkozott a breszti egyezményről, mert azt túl komolynak tartotta ahhoz, hogy elhamarkodott ítéleteket mondjon róla. miszersegélyről döntöttek Moszkva és Szentpétervár számára 340 millió dollár értékben. További dokumentumokban a közelkeleti béke, a libanoni túszok, a Pan Am és az UTA légitársaságok repülőgépei elleni merényletek, valamint a nyugateurópai fajgyűlölet megnyilvánulásai vonatkozásában foglaltak állást. A csúcs résztvevői foglalkoztak a jugoszláviai helyzettel is. Bejelentették, hogy lord Carrington hétfőn beszámol az EK brüsszeli külügyminiszteri értekezletén, ahol megtárgyalják milyen kritériumok szerint ismerhetők el új államok Európában. A sajtóértekezleten a tizenkét állam vezetői a csúcsértekezlet eredményét jónak minősítették. Helmut Kohl szerint „képesek voltunk végigvinni az egyezményeket”. Kohl szerint a történelem Európa politikai egysége felé halad. Megelégedését fejezte ki Mitterrand francia elnök, Lubbers holland kormányfő és Mqjor brit kormányfő is. Tartózkodóan nyilatkozott Njjazov türkmén elnök is. Gamszahurdia grúz elnök attól tart, hogy a három köztársaság egyezsége egy új impérium létrehozására történt kísérlet. A grúz parlament viszont üdvözölte a breszti döntést. • Oroszország, Ukrajna és Beloruszia döntéséről bírálóan nyilatkozott Gavril Popov, Moszkva polgármestere. Véleménye szerint az ilyen kérdésben a köztársasági parlamenteknek és népképviselők kongresszusának kellene dönteni. Popov szerint a nemzetek több évtizedes sorsáról nem dönthetnek olyan emberek, akiket csak öt évre válaszottak meg. Az orosz parlament épülete előtt tegnap reggel néhány száz ember gyülekezett. „Szovjetuniót igen, közösséget nem” feliratú táblákat vittek és azzal vádolták Jelcint, hogy felelős az ország hanyatlásáért. Leonyid Kravcsuk ukrán elnök a breszti egyezménnyel kapcsolatban a napokban kijelentette, hogy csatlakozhatnak az államközösséghez a volt KGST tagállamai is és ezzel kapcsolatban Bulgáriát említette. A bolgár kormány lapja, a Demokracija tegnap visszautasította ezt az ajánlatot. Az ilyen hangnem, írja a lap, úgy hangzik, mintha egész Kelet-Európában a „Hej, szlávok” hangulat uralkodna. A felhívás igen ismerősen hangzik, írja a bolgár lap, mert még Brezsnyev idején a bolgár lakájok azt akarták, hogy az ország a tizenhatodik szovjet köztársaságként csatlakozzék az unióhoz. Kravcsuk úr talán a birodalom felújításáért agitál egy pánszláv formában. Dél-Korea tegnap úgy döntött, hogy felfüggeszti a Szovjetuniónak nyújtandó 1,2 milliárd dolláros kölcsön folyósítását. A dél-koreai elnök 3 milliárd dollár segélyt ígért a Szovjetuniónak már tavaly januárban. Ebből 1 milliárdot a Szovjetunió már megkapott. Most azonban Koreában kételyek merültek fel az iránt, hogy a Szovjetunió képes lesz-e visszafizetni a kölcsönt. Lemondott Loncsar jugoszláv külügyminiszter Szórványos összetűzések Budimir Loncsar jugoszláv külügyminiszter tegnap lemondott és a tárca irányítását helyettesének, Milivoj Makszicsnak adta át. Ezt a Tanjug hírügynökség közölte a külügyminisztérium titkárságára hivatkozva.Loncsar volt a jugoszláviai vezetés utolsó horvát nemzetiségű tagja. A maastrichti csúcsértekezlet egyik legnépszerűbb résztvevője Gianni de Michelis olasz külügyminiszter volt Képünkön jó kedélyű beszéde közben láthatjuk (Telefotó: ÖSTK/AP) Manyilov: lényegében egyetértenek Gorbacsov—Jelcin találkozó Valerij Manyilov tábornok, a szovjet szövetségi védelmi minisztérium tájékoztató szolgálatának főnöke tegnap kijelentette, hogy a szövetségi és orosz elnök a legfontosabb kérdésben egyetért: a fegyveres erők egységében és stabilitásában, politikamentességében és ez a Szovjetunió keretében létező minden állam nemzetbiztonságának legfőbb biz-DUSH amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely a Szovjetuniónak biztosítja a legnagyobb kedvezményt. Az USA-ba szállított szovjet árucikkekre ezentúl alacsonyabb vámokat szabnak ki és a kereskedelem feltételei olyanok lesznek, mint a többi nyugati országgal. ALBÁNIÁBAN a fővárostól hatvan kilométerre fekvő Fushe Arrez városában 38 ember vesztette életét, amikor a fosztogató tömeg felgyújtotta a helyi élelmiszer-raktárt. Ramiz Alia albán elnök Vilson Ahmeti élelmiszer-ipari minisztert nevezte ki kormányfővé. Az államfő azt reméli, hogy a lázongások miatt kirobbant kormányválságot sikerül megoldani. D éL-KOREÁBÓL a TASZSZ jelentése szerint az Egyesült Államok kivonta összes atomfegyverét. M oszkvában létrehozták a Szabadság Rádió kirendeltségét. A müncheni székhelyű adóállomás kemény kommunistaellenes hangvételéről volt ismert. Egyes vélemények szerint a kommunista rendszer összeomlása után a Szabadság Rádióra már nincs szükség. Az adót eredetileg a CIA finanszírozta, most a működéséhez szükséges összeget az amerikai kongresszus biztosítja. A WASHINGTONI arab—izraeli tárgyalások nem hoztak látható eredményeket. Az előrehaladást akadályozta, hogy a jordán-palesztin és az izraeli küldöttség között hosszantartó ügyviteli viták bontakoztak ki. A legtöbben éppen e két küldöttség közti tárgyalásoktól vártak haladást. Az Egyesült Államok mindkét felet felkérte, hogy találkozzanak újból. H egyi KARABAH térségében népszavazást tartottak a terület függetlenségéről. A népszavazás során az egyik faluban gépkocsiból lőfegyverekkel támadtak egy szavazóhelyiségre. Öt örmény életét vesztette. Egy másik járásban két örményt lőttek agyon. Sztyepanakertben is lövöldözés volt. A négy éve tartó örmény-azerbajdzsáni összetűzésekben már több mint ezer ember vesztette életét. A JORDÁN NYUGATI PARTJÁN egy palesztin aktivisták elleni támadás során az izraeli katonák egy 29 éves palesztint lőttek agyon. Az eset aznap történt, amikor Washingtonban újrakezdődtek az arab—izraeli tárgyalások. Az izraeli fegyveres erők főparancsnoka felszólította az izraeli telepeseket, hogy ne folytassanak önkényes akciókat a palesztinok ellen, mert a biztonságért a hadsereg felel. K osovóban az albán ellenzék bejelentette, hogy népszavazást készít elő arról, csatlakozzék-e a jugoszláviai albán közösség Albániához. Az ellenzék amellett száll síkra, hogy jöjjön létre egy minden balkáni albánt egyesítő ország. Erre a lépésre akkor szánják el magukat a kosovói albánok, ha nemzetközileg elismerik a jugoszláviai határok megváltoztatását, azaz Horvátország és Szlovénia függetlenségét. Az ilyen államnak hétmillió lakosa lenne, ebből hárommilliójugoszláviai albán. LíBLA párizsi nagykövete megerősítette, hogy országa biztosítja a Pan Am légitársaság repülőgépe elleni merénylet független kivizsgálását. A vizsgálatot szerinte egy amerikai—brit—líbiai vegyesbizottság, vagy egy teljesen független nemzetközi bizottság folytathatná le. T örökországban a múlt hét vége óta rendkívül hideg az időjárás. A nagy fagyoknak 12 ember esett áldozatul. Kisázsiában a fagyhullámot 100 kilométer óránkénti sebességű szélvihar kíséri. Kedden megszüntették a tanítást az iskolákban. Anatoliában a hőmérő higanyszála mínusz 30 fok alá süllyedt. Ll PENG kínai kormányfő hivatalos látogatásra Indiába érkezett. A két ország kapcsolatainak további javításáról fognak tárgyalni. A kölcsönös viszony 1962-ben romlott meg, amikor Kína Északnyugat-Indiában határmenti területeket szállt meg. Tibetben tüntettek a látogatás ellen. K uVAITBAN megalakult az első politikai párt, a Kuvaiti Demokratikus Fórum. Az új párt törzsgárdáját azok alkotják, akik az iraki megszállás idején illegalitásban tevékenykedtek. A párt céljai közé tartozik a szólásszabadság és a részvétel az 1992. évi választásokon. A 25 tagú vezetőségben Kuvait történelmében először nő is helyet foglal.
